2024. 06. 27.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön a 2024-ben az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő ifjúsági csapatunk Ajtai Miklós edzővel (jobbra az első sor szélén) és Fodor Ádám vezetőedzővel (balra az első sor szélén) a szezonzárás után a békéscsabai Árpád fürdőben – fotó: T. Petka Anita

Ifjúsági csapatunk a 2023–2024. évi országos utánpótlás-bajnokság A2 csoportjában az alapszakaszt 18 pontot gyűjtve a hatodik, majd a felsőházi rájátszást további kilenc egységgel gyarapítva ugyancsak a hatodik helyen zárta, jócskán előre lépve a korábbi esztendőhöz képest.

A változásokról, az évi munkáról, a fejlődésről, nehézségekről Ajtai Miklós edző összegzett.

Milyen létszámú és összetételű ifjúsági gárdával kezdted az évet?

Először visszakanyarodnék ahhoz a nehéz helyzethez, hogy az egy évvel korábbi bajnokságot megelőző nyári felkészülési rajtkor mindössze három ifjúsági korú játékosa volt a klubnak, abból is a szezon végére kettő „lecsiszolódott”, egyedül Dobos Ferenc maradt meg. Aztán 2023 nyarán már jobb helyzetbe kerültünk, ugyanis tíz, a serdülők közül kiöregedő vízilabdázó került föl az ifibe, akik közül az idei szezonvégre heten meg is maradtak. Ezzel az állománnyal vágtunk neki az évnek, s mivel meccsenként ennél több játékosra van szükség, döntően a serdülők közül néhányan „följátszottak”, de akadt olyan forduló, amikor a gyermek korosztályból kaptam játékost az adott bajnokira.

Mi volt a legfontosabb célod az új gárdával, mit szerettél volna elérni a nyár, illetve a bajnokság folyamán?

Elöljáróban: immár 11 éve élek, edzősködöm, valamint játszom Békéscsabán. A szerbiai magyar részről származom, ott sajátítottam el és űztem fiatal koromban a sportágat, ezért egy kicsit másképp gondolom a pólót. Amikor megkapom a korosztályba felnővő gyerekeket, először megnézem, milyen egyéni adottsága van, felmérem, hogyan lehet a csapatba illeszteni, illetve hogyan tudok az adott játékosállományból ütőképes együttest formálni. Nálam is a védekezés az elsődleges. E téren igyekeztem egy új dolgot, nevezetesen a fordított kezű blokkot megtanítani nekik. Ha ez működött, a jó védekezésből könnyebb volt támadásba átfordulni. Ilyenkor akár a kettő az egyben vagy három a kettőben kontráztunk, ami gyakran sikerre vezetett.

Milyennek ítéled: csapatként működött a társaság az év folyamán?

Ezek a fiatalok a korábbi korosztályokban is együtt játszottak, nagyon ismerik egymást, alig hiányoztak az edzésekről. Nemcsak a vízben működtek csapatként, hanem az életben is, ugyanis együtt jártak bulizni, aminek ugyan nem mindig örültem, mint edző, de együtt jártak horgászni, moziba és sorolhatnám, szóval valóban csapat voltak. Rendkívül jól motiválták egymást az év folyamán, ami a támadásszövésekben és a védekezésben is meglátszott rajtuk. Egyik legjobb fiatal pólósunk idén Fodor Zsombor volt, aki rengeteg gólt lőtt. Ám most lehet, hogy elveszítjük, ugyanis továbbtanul, Győrbe felvételizett, hamarosan kiderül, hogy felvették-e?

Maradt-e hiányérzeted a csapattal kapcsolatban a szezon végeztével?

Hiányérzete minden edzőnek marad, hiszen folyamatosan mindig többet és jobbat akar. Ha az eredményességet nézzük, nekem azok a mérkőzések fájnak, ahol egy vagy két góllal alulmaradtunk, pedig látva a játékunkat, fordított eredmény is születhetett volna. Ezért jó néhány pont benne maradt a csapatban. Tavaly nyáron a bajnoki rajt előtt úgy fogalmaztam, el tudjuk érni a felsőházat, azon belül is a negyedik helyet. Nos, a felsőház kipipálva, és ha azok a hiányzó pontok bejöttek volna, akkor a negyedik hely is elérhető lett volna. S itt kell megemlítenem egy évről évre visszatérő problémánkat: a sátorállítás- és bontás, valamint a Garabonciás napok. Ez nagyjából négy hetet elvesz a felkészülésünkből, ez időszak alatt kissé visszaesik a csapat teljesítménye, hatékonysága. De nincs miért keseregnünk, jócskán előrelépett a gárda idén is. Remélem, a következő esztendő végén is hasonló jó dolgokról tudok beszámolni.

 2024. 06. 23.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön a serdülő csapatunk, amely fiatal edzőjével, Zsilák Lászlóval végig dolgozta a 2023–2024. bajnoki évet, és húsznál is több mérkőzésen szállt vízre a szezonban – fotó: T. Petka Anita

Vegyesnek tűnik a kép, ha az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő serdülő csapatunkról van szó. Az alapszakaszban 8 győztes és három vesztes meccs után 24 pontot gyűjtöttek, amivel a negyedik helyen zártak, majd következett a rájátszás, ahol viszont az erős felsőházi mezőnyben egy pontra tellett.

Serdülő csapatunk fiatal edzőjével, Zsilák Lászlóval elemeztük az elmúlt esztendő történéseit, változásait.

Milyen célt tűztél ki magad és a csapat elé, mit szerettél volna elérni a nyár, illetve a bajnokság folyamán?

Nyáron elsősorban az volt az elsődleges célom, hogy megismerjem a csapatot, hiszen akkoriban költöztem haza Békéscsabára egyetemi tanulmányaim befejezése után. Igyekeztem minél hamarabb a csabai légkörhöz akklimatizálódni, ami egész gyorsan sikerült is. Megismerve a fiatalokat, addigi teljesítményüket, olyan további célokat tűztem ki, miszerint rávezetni őket az A1-es szintű edzések elvégzésére, ami ugyancsak elég hamar teljesült. Az alulról fölkerülő és „régi” serdülő játékosaink fokozatosan összecsiszolódtak már a nyár folyamán is.

Miben fejlődtek legtöbbet a gyerekek?

Úszástudásban és erőnlétben látványos előrelépést tapasztaltam. Kezdetben a legegyszerűbb taktikai megoldásokat gyakoroltuk, amint ez sikerült, jöhetett a következő lépcsőfok.

Mik voltak ezek az elemek?

Az alap a kemény szoros emberfogás volt, különösen azért, mert hosszú volt a bekksorom. Emellett az M-zóna erősítése is fontos volt, amivel olykor megleptük ellenfeleinket. Ezt tovább kell fejleszteni ebben az évben is, hogy folyamatosan egy egész negyeden át alkalmazni tudják. A sikeres alapszakasz után más kaliberű ellenfelek következtek a felsőházban. Ezért az egyéni fejlesztés is előtérbe került, úgy, mint a koncentráció fokozása, de emellett a fizikai erőt is igyekeztem növelni. Visszatekintve az esztendőre: minden játékos sokat fejlődött, elérte azt a szintet, ami biztató volt és lesz a játékunkban.

Maradt hiányérzeted a csapattal kapcsolatban a szezon végeztével?

Maradt. Nem a csapattal kapcsolatban, hanem a pontjaink számát illetően. Sajnos, sokszor előfordult, hogy tudásunkhoz képest nem igazán jött ki számunkra a lépés. Mindez visszavezethető rám, mert főfoglalkozásomból kifolyólag nem minden edzésen tudtam részt venni. De amiatt is maradhatott hiányérzetem, mert gyakran sújtottak bennünket sérülések, betegségek, eltiltások, no és a vége felé előfordult néha egy kis fegyelmezetlenség is.

Hogyan tovább? Az már tudható, hogy 13 eddig gyermek korosztályú kerül fel hozzád az új szezonra, de hányan öregednek ki serdülőid közül? Kikkel számolhatsz az új bajnokságban?

Tény, a gyermek korosztályú másodévesek közül tizenhárman csatlakoznak a serdülő csapathoz, és mindössze hárman öregszenek ki tőlünk, vagyis lesznek ifjúsági korúak. Könnyű dolgom lesz, hiszen eddig is népes volt ez a korosztály, az évet 13 játékossal küzdöttük végig, sőt, olykor a gyermek csapatból is érkezett erősítés az év folyamán a mérkőzésekre. Közülük, mint említettem, mindössze hárman öregszenek ki, így a nyári alapozást várhatóan huszonhármas kerettel kezdjük meg júliusban. A felkerülők sem ismeretlenek előttem, a korábbi közös edzések miatt, a népes létszám pedig sokat segíthet az edzéseken, például sokat lehet gyakorolni majd a hat-hat elleni játékot. Úgy vélem, egy jó képességű gárdával folytathatom a munkát, nem véletlen, hogy az új bajnokságban sokat várok ettől a csapattól.

 2024. 06. 20.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön a 2023–2024-ben az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő békéscsabai csapat Fodor Ádám vezetőedzővel. A társaság közül 13 játékos nyártól már a serdülők között bizonyíthat – fotó: T. Petka Anita

Gyermek I. korosztályú fiataljaink évértékelőjével folytatjuk sorozatunkat. Egy kicsit ketté bontjuk ezt a korcsoportot, ugyanis volt egy keret, amelyik a Délkeleti területi vidékbajnokság Zöld csoportjában szerepelt, és egy másik, amelyik az országos utánpótlás-bajnokságban. Ám itt hozzátesszük: rugalmas volt a keret, ugyanis jól működött az átjárás a két egylet között az év folyamán.

Az értékelésben a fiatalok trénere, Fodor Ádám vezetőedző volt segítségünkre.

Hány gyerekkel vágtatok neki az idénynek tavaly nyáron, és hányan maradtak meg az idei évzáróra?

Szerencsére elég népes volt ez a korosztály, ugyanis 22 fiatal jelent meg az első edzésen, akik közül a mai napig húszan meg is maradtak.

Feltételezem, azért nevezett a klub két bajnoki sorozatba is, hogy minden gyerek játéklehetőséget kapjon.

Ez is szempont volt, de az is, hogy ez a csoport két évjáratot, a 2009-ben és a 2010-ben születetteket öleli fel. Nem beszélve arról, hogy itt akadtak olyanok, akiknek némi lemaradásuk volt, amit be kellett hozniuk.

Milyen volt átjárás a két bajnoki rendszerben szereplők között?

Az országos bajnokságban szereplők esetében volt egy mag, ami stabil volt. A területiből azok, akik dinamikusan fejlődtek, egy idő után lehetőséget kaptak arra, hogy az erősebb csapatban is bemutatkozzanak. Az év végére a fejlődésüknek megfelelően szinte mindenkinek megadatott, hogy a „nagycsapatban” is játsszon. Sőt, akadtak olyan ügyesek is, akik a gyermek III., illetve a IV. korosztályból is feljátszhattak.

Akkor most nézzük külön-külön a kétféle bajnoki rendszerben szereplők teljesítményét. Kezdjük a Délkeleti területi vidékbajnokságban szereplőkkel.

Itt a gyengébb Zöld csoportba kaptunk besorolást, ahol ezüstérmesek lettünk. Lehet, jobb lett volna az erősebb csoport, ugyanis itt egyedül a Mórahalom volt igazi ellenfél, amely egyébként a Piros és a Zöld csoportban is azonos gárdával indult. A kezdetekben velük szemben is gyengén szerepeltünk, ám a fejlődést mutatja, hogy a szezon második felében már méltó ellenfelük voltunk. Tény, nálunk azok a gyerekek szerepeltek elsősorban a vidékbajnokságban, akik más fejlődési görbét írtak le. Célunk az volt, hogy ők is sok élesmeccses játéklehetőséget kapjanak. Eredményességüket, fejlődésüket alátámasztja az ezüstérem. Időközben azt is megtapasztalhattuk, hogy semmiben sem voltunk lemaradva az erősebb Piros csoportos csapatoktól. Sőt, a korábbi országos bajnokságban és a területiben meglévő szakadék is nagyon leszűkült, ezért is kaphattak időnként helyet a „nagycsapatban”.

S akkor nézzük az országos utánpótlás-bajnokság eredményességét!

A bajnoki kiírás azt rögzíti, hogy a három korcsoport, a gyermek, a serdülő és az ifjúsági csapatok együttes teljesítménye határozza meg azt, hogy mely klubok kerülhetnek a felső-, a közép-, illetve az alsóházba. Már a korábbi években is a gyermek korosztályúak voltak a húzó ágazat. Ám tavaly nem sikerült a felsőházba kerülnünk, most viszont igen, miután az alapszakaszt a második helyen zártuk egyetlen pont hátránnyal a miskolciak mögött, miközben a serdülőink és az ifjúságiak is sokat erősödtek. A rájátszás közben jött a kéthetes nyári uszodai átállás, ami alaposan megbolygatta a csapatot. Mai napig nem is értem igazán, hogy egy időre miért estek ennyire vissza a teljesítmények. Viszont annak örülhettünk, hogy mégis az A2 csoport legjobb csapataival folytathattuk a tavaszt a felsőházi rájátszás során, ami a további fejlődés szempontjából nagyon fontos. Végül egyetlen kakukktojás maradt ebből a szakaszból, mégpedig a miskolciak elleni visszavágó, ami túlságosan is borsodi fölényt hozott. Igaz, erre a találkozóra a ceglédiek elleni rangadót követő 24 órán belül került sor, ami fáradtsággal, utazással is járt. A rájátszás többi meccse azonban végig szoros találkozót hozott.

Milyen konklúziót vonhatsz le mindebből?

A legfontosabb, hogy minden területen rengeteget fejlődtek fiataljaink. Ugyanis ebben a korosztályban nem is az a legfontosabb cél, hogy bajnokok legyünk, sokkal inkább az, hogy megtartsuk a gyerekeket a sportágnak, amit szívesen űzhetnek tovább, fejlődjön a játéktudásuk, javuljon a hozzáállásuk, csapatként gondolkodjanak, örömmel végezzék az edzésmunkát.

Sokan korosztályt váltanak a nyáron. Hogyan alakul az új gyermek korcsoport?

A húsz fiatalból 13 feljebb lép a serdülő korosztályba, ugyanakkor alulról, a gyermek III. korcsoportból tizenegyen lesznek valós gyermek I. korosztályúak. Ebből látható, alaposan kicserélődik a gárda, ami egyben azt is jelenti: új csapatot kell építeni. Némi könnyebbség, hogy az alulról érkezők zöménél nem ismeretlen ez a korcsoport, mivel néhányan már kaptak lehetőséget az országosban is megtapasztalni az elvárásokat.

 2024. 06. 17.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön: fiatal edzőnk, Katona Péter az egyik mérkőzés szünetében eligazítást tart csapatának

Katona Péter két korosztályt, a gyermek III. (2011-ben születettek) és a gyermek IV. (2012) vitte végig az év folyamán. Értelemszerűen a Délkeleti területi vidékbajnokságban ezért két külön gárdával álltak ki fordulóról fordulóra. Fiatal edzőnkkel taglaltuk az elmúlt esztendő történéseit.

Milyen létszámmal dolgoztál az év folyamán?

Mind a két évjáratban 11-11 gyerek járt edzésekre. Jó lett volna, ha népesebb a két gárda, de egy kicsit erre a korcsoportra is hatott a beiskolázáskor kitört Covid-járvány. Ezért előfordult, hogy a gyermek „négyesek” közül egy-egy ügyesebbnek olykor föl kellett játszani a „hármasok” közé, de ugyanígy volt, hogy egy-egy gyulai baby korosztályos a mi „négyes” csapatunkban kapott helyet. A folytatásban válasszuk szét a két évjáratot. Kezdjük a kisebbekkel! A 2012-ben születettek teljesen új helyzetbe kerültek azzal, hogy már nem a baby szabályok szerint játszottak. Ennek megfelelően sok új dolgot kellett tanulniuk.

Nem voltak teljesen ismeretlenek előttem, de tény, tavaly nyáron szembesültem igazán azzal, hogy milyen „anyagból” fogok dolgozni, amikor a baby korcsoportból kiöregedtek följebb léptek hozzám. Ugyanakkor a bajnoki mezőnyhöz nem volt viszonyítási alapom, ez csak menet közben derült ki. Mindezek ismeretében igyekeztem a korosztálynak megfelelő játékstílust kialakítani, a gyerekek életévéhez alkalmazható taktikai elemeket gyakoroltatni.

A nyolcfős mezőnyben a hatodik helyen zártak. Elégedett vagy ezzel?

Ők még nagyon fiatalok, nem az volt a fontos, hogy hol végzünk, sokkal inkább az, hogy egy év alatt honnan hová jutottunk.

És ha ezt nézzük, milyen tapasztalataid vannak?

Pozitív. A bajnokság elején az élcsapatokhoz, a nagy hagyományokkal rendelkező Szolnokhoz, Szegedhez, Szenteshez képest jelentős lépéshátrányban voltunk, sokszor nagy gólkülönbséggel maradtunk alul. Az idő előrehaladtával a sok tanult elem egyre jobban rögzült a gyerekekben, és a szezon vége felé már minden csapattal egyre inkább partiban voltunk. Annak ellenére, hogy olykor a betegségek, egyéb hiányzások és a szűk merítési lehetőség miatt akadtak problémáink.

Ez a garnitúra korosztályt vált, eggyel följebb lépnek. Más feladatok várnak majd rájuk?

Mindenképpen. Idén nyártól speciálisabb képzést kapnak, és szélesedik majd a taktikai repertoárjuk. Még többet kell gyakorolni például az emberelőnyös és hátrányos helyzeteket, de sorolhatnám. Az elmúlt évben még sok elem inkább a baby korosztályból maradt vissza, ezekből egyre kevesebbre van szükség a jövőben.

Akkor nézzük az „öregebbeket”, a 2011-eseket.

Amikor átvettem őket, már tudtam mire képesek. De azzal is tisztában voltam, hogy a korábbi teljesítményüket tekintve többre hivatottak.

A kilenccsapatos mezőnyben a negyedik helyre futottak be. Ez előrelépés…

Valóban, de ehhez sok munka kellett év közben. No meg az, hogy egy kivételével mindig komplett csapattal tudtunk kiállni. Így aztán minden ellenfelünkkel szemben jó meccseket játszottunk, ami ugyancsak segítette a fejlődésüket. De az is tény, egyszer-egyszer fontos pontokat hullajtottunk el. Összegezve: jó úton haladtunk, hiszen föl tudtuk venni a versenyt az erősebb háttérrel rendelkező csapatokkal szemben is.

Miben léptek igazán előre ennek a korosztálynak a fiataljai?

Több dolgot is kiemelhetek, úgy mint kohézió, küzdeni tudás, javuló játékfegyelem, de a legfontosabb: csapatként, egymásért küzdöttek egész évben.

A korcsoportváltások miatt a gyermek „hármasok” feljebb kerülnek, új edző veszi át őket. A „négyesek” a tervek szerint maradnak Katona Péter irányítása alatt, de az új szezonban eggyel följebb játszanak. Ugyanakkor 14 baby korosztályos is korcsoportot vált, ebből meríthet Katona Péter a 2024–2025-ös szezonban a gyermek IV. korosztályosok esetében.

 2024. 06. 13.   Klub, Aktuális

Címlapképünkön a 2023–2024. évben szereplő baby korosztályos csapatunk. Sokan közülük nyáron korcsoportot váltanak

A jövő alapja a baby korosztály. Vagyis a legkisebbek, azaz a tízévesek és fiatalabbak toborzása, számukra a sportág alapjainak letétele, a képzés, a vízilabda megszerettetése. Ezen a téren az úgynevezett baby korosztállyal nagyon nehéz és sokrétű a munka, amivel klubunkban négy edzőnk is foglalkozik.

Békéscsabán két, Gyulán, a fiókcsapatunknál ugyancsak két edzővel igyekezett klubunk megalapozni a jövőt. Szükséges is a munkamegosztás, hiszen ezen apróságoknak még az úszástudással is meg kell birkózniuk (ezen a téren Papp Szilvia és Jeszenszky Ákos kap nagy feladatot), míg a valós vízilabdás edzésekért Csabai Zoltán és Szilvásy Attila felelős.

Az elmúlt 2023–2024. évi szezonban Gyulai VK néven egy csapatot állítottunk ki a Délkeleti területi vidékbajnokságban. A fiatal együttest békéscsabai és gyulai fiatalok alkották a fordulók során. Edzőikkel, a békéscsabai Csabai Zoltánnal és a gyulai Szilvásy Attilával értékeltük az éves teljesítményt.

Hány fiatal dolgozott a kezetek alatt az elmúlt évben?

Csabai Zoltán: – Akadtak nehézségeink a nyári beindulásnál, kevés gyereket tudtunk beiskolázni. A felkészülés első napján hat gyereket számolhattunk Békéscsabán, menet közben az előkészítő csoportból további négyen csatlakoztak hozzájuk.

Szilvásy Attila: – Nálunk jobb volt a helyzet, úszóedzőnk és oktatónk, Jeszenszky Ákos jóvoltából tizenöt fiatallal vágtunk neki az idénynek. Menet közben hárman lemorzsolódtak, de végül volt 11 hadra fogható játékosunk.

Hány edzés tartottatok a gyerekeknek hetente?

Cs. Z.: – Heti ötöt. Ám nagy volt a fluktuáció. Voltak olyan napok, amikor két-három gyerek jelent meg a tréningeken, máskor teltház volt.

Sz. A.: – Nálunk is heti öt foglalkozás volt az elvárás, és itt is akadtak gyengébb látogatottságú napok.

Mi volt az fő feladat az év során?

Cs. Z.: – Ebben a korban elsődleges az úszástudás tökéletesítése, erre nagy gondot fordított Papp Szilvi. Külön vettük azokat, akik már az előző évben is játszottak a bajnokságban, nekik már több labdás edzést tartottunk.

Sz. A.: – Napi kétórás edzéseket tartottunk, amiből fél óra szárazföldi volt. Ákos tartotta az úszó, jómagam a vízilabdás tréningeket.

Mi volt a legnagyobb kihívás ezzel a korosztállyal?

Cs. Z.: – Először is meg kellett tanulniuk a gyerekeknek, hogy mi az az edzésre járás, mert a kezdetekben meglehetősen hektikusan jártak le az uszodába. Korábban idősebb korosztállyal foglalkoztam, ezért nekem is bőven akadt tanulnivalóm. Részben a rájuk vonatkozó szabályrendszert kellett alaposabban megismernem, másrészt, ezt a gyakorlatba átültetni.

Sz. A.: – A bajnokságban szereplő csapatunk fele edzett nálam Gyulán, a másik fele Békéscsabán Zozónál. Ezt bizony össze kellett gyúrni. Nagy segítség volt, hogy hetente egyszer közös edzést tartottunk az Árpád fürdőben, a bajnoki forduló előtt pedig közösen Hódmezővásárhelyre utaztunk, hogy ott a helyi hasonló korosztályúakkal kétkapuzzunk.

Mit kellett leginkább elsajátítani a gyerekeknek az év folyamán?

Cs. Z.: – Ebben a korcsoportban a szabályok megkövetelik a szoros emberfogást, ezt nagyon sokat gyakoroltuk, sikerrel is vették a gyerekek, amit alátámaszt, hogy fordulóról fordulóra szorosabb meccseket játszottunk ellenfeleinkkel. A góllövés még egy kicsit sántított, de ugyancsak korosztályos szabály: a meccseken nem számolják a találatokat. Ez utóbbit kell még majd sulykolnunk.

Sz. A.: – Az úszástudás fejlesztése mellett a labdás tréningek fő faladata volt: törekvés a labdabiztonságra, hogyan fogja meg, vegye föl a vízről, hogyan továbbítsa, hogyan passzoljon, lőjjön kapura? Hogyan taposson a vízben. Ezeket nagyon sokat gyakoroltuk.

Sokan korosztályt váltanak, feljebb lépnek a gyermek IV. kategóriába. De sokan még maradnak, lévén fiatalabbak voltak idén is már. Hogyan tovább?

Cs. Z.: – Békéscsabán heten váltanak korosztályt. Év közben is volt már előkészítő csoportunk, onnan merítünk egyrészt, másrészt pedig igyekszünk a klub által szervezett nyári úszótanfolyamok során minél több gyereket megnyerni a sportágnak.

Sz. A.: – Ákos kollégám szinte egész nyáron úszótáborokat vezet, onnan remélünk több gyereket. Szükség is lesz rá, mert Gyulán is hét fiatal vált korosztályt, kerül eggyel följebb. Igaz, a terv egyelőre az, hogy a korcsoportváltók továbbra is velünk edzenek, csak a meccsekre állnak be a gyermek IV. korosztályú csapatunkba, de szükség lesz az újabb baby korosztályos hátországra, ezért intenzíven keressük az utánpótlást. Tavaly ilyenkor már megvolt a létszámunk, most bízunk abban, hogy nyár végére ismét összeáll egy kis csapat.