ímkézett bejegyzés

 2019. 07. 22.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Miközben javában zajlik a vizes világbajnokság Dél-Koreában, idehaza, pontosabban Békéscsabán és Gyulán vasárnap véget ért a vízilabdázóink pihenő időszaka. Olyannyira, hogy ma, hétfőn reggel már újra benépesítették kicsik és nagyon az Árpád fürdőt.

Reggel 9 órakor először a lelátót foglalta el mintegy 140, zömében utánpótlás korú fiatal (alig húszan még odavoltak nyaralni), akik a rövid tájékoztató után máris belecsaptak a lecsóba. Nagyobb részük öt pályát elfoglalva úszóedzésen vett részt, az idősebbek futottak és gimnasztikáztak az első mozgalmas nap délelőttjén.

— Akadt még néhány hiányzónk, akik nyaralnak, de napról napra egyre többen vesznek részt a tréningeken — tudtuk meg dr. Szilágyi Kristóf vezetőedzőnktől. — Holnap, kedden, az esti órákban szülői értekezletet is tartunk a strandon, ahová minden tanítványunk felmenőit várjuk, hogy őket is tájékoztassuk az előttünk álló feladatokról. Terveink között szerepel, hogy a legtöbb fiatalnak a nyár hátralévő részében napi két edzést tartsunk, reggel leginkább úszásból álló feladatokkal, délután pedig már egyre gyakrabban előkerül majd a labda is, 17 óra után négy óra áll rendelkezésünkre, hogy minden csoport megkapja a megfelelő terhelést. Az első időszakban a kondíció építésére és a technika csiszolására fektetjük a hangsúlyt, majd következhetnek a taktikai elemek gyakorlása, a csapatjáték kialakítása. Már a mai naptól él a klub felajánlása: a 2006-ban születettek és fiatalabbak a Fodor Ádám vezette napközis rendszerben pallérozódhatnak a nyár folyamán.

Kialakultak a csoportok, továbbra is érvényben van, hogy egy-egy korosztály mellett két edző dolgozik. Az ifjúsági és serdülőcsapatok munkáját a vezetőedző, dr. Szilágyi Kristóf és Ajtai Miklós vezényli. A gyermek korcsoportosokat (2005-2007-ban születettek) a vezetőedző mellett Fodor Ádám, a 2008-asokat Csabai Zoltán és Mucsi Zsolt készíti fel. Az előkészítősökkel pedig Dobra Róbert foglalkozik. Gyulán továbbra is Béládi Csaba lesz a fürdővárosi fiatalok mestere. Augusztus végéig Hesz Máté is a klub rendelkezésére áll.

Lassan az is eldől, hogy mely csapatokat hová nevez klubunk. Augusztus végéig kell leadni a nevezést az ob-s osztályokba (felnőtt, ifjúsági, serdülő és gyermek korcsoport). A nemzetközi vidékbajnokságba, azaz a területi sorozatba pedig szeptember folyamán.

Címlapképünkön: az első napi „vizes” foglalkozás Ajtai Miklós edzővel

 2019. 07. 03.   Klub, Aktuális, Kitekintő

A felnőtt együttesünkkel párhuzamosan hétről hétre rendszeresen vízbe ugrottak utánpótláscsapataink is a különböző bajnokságokban. Az ifjúsági, a serdülő és a gyermek I. korcsoportos trió a hazai OB I B-s bajnokság A2 csoportjában, míg a további „háttér” gárdáink a nemzetközi vidékbajnokságban pallérozódtak az elmúlt egy esztendőben. Fejlődésükről, eredményességükről, nehézségükről beszélgettünk dr. Szilágyi Kristóf vezetőedzőnkkel.

Válasszuk ketté az utánpótlást: a klub nevezett három csapatot az országos és hatot a nemzetközi vidékbajnokságba. Külön-külön mi volt a cél a két kategóriában?

Azért is érdemes kettéválasztani, mert az országos bajnokságokban már sokkal nagyobb a terhelés, ugyanis minden hétvégén mérkőzés vár a fiatalokra, ezáltal teljesen más felkészítést is igényel. Itt már azért előtérbe kerül az eredményesség, mint objektív fokmérője a napi, heti munkának. Bár engem mindig jobban érdekel a mutatott játék, illetve, hogy mennyit kapunk vissza abból, amit egész héten gyakoroltunk. Ezzel szemben a területi bajnokságokban az alapvető cél a minél több játéklehetőség biztosítása minden korosztály számára, amelyek által érdemben fejlődni és gyakorolni lehet.

Az országos bajnokságban szereplő három együttesünk, az ifjúsági, a serdülő és a gyermek nagyon eltérő eredményeket produkált. Ezeket is válasszuk szét. Az ifik és a serdülők halvány szereplésről tettek tanúbizonyságot. Különösen az idősebbek, akik szinte el is fogytak a szezon végére? Mi volt az eredeti terv? Mit sikerült és mit nem megvalósítani esetükben?

Leginkább a tehetetlen düh az, ami a legjobban leírja azt az érzést, ami a serdülő és az ifi játékosok idei teljesítményét és hozzáállását jellemezte. Ehhez hozzájön még az, hogy a serdülő csapatban is négy-öt még gyermekkorú játékos nyújtotta a legjobb teljesítményt. Az előzetes várakozás az volt, hogy a serdülő csapat meghatározó legyen a saját korosztályában, ami az ősszel elhullajtott pontok ellenére is reális lett volna. Röviden úgy tudnám összefoglalni, hogy nem dolgoztak rendesen, minden más fontosabb volt számukra, mint a vízilabda. És néhol ebben sajnos a szülők is partnerek voltak, vagy későn ébredtek. Persze mindig vannak kivételek. Őket nagyon sajnáltam ebben az évben. Az ebben a korban való lemorzsolódás nem csupán csabai jelenség, hanem országos probléma is. A tanulás pedig leginkább csak a szülők felé kifogás, mert azáltal, hogy nem jön edzésre, nem feltétlenül lesz jobb a tanulmányi eredmény. Ezekről a problémákról sokat beszéltünk az év közben is, de nem sikerült érdemben előrébb lépni. Ezek a gyerekek nagyon sok technikai, taktikai és kondicionális pótolni valót hagytak a nyári szünetre, nem kis feladat lesz ezt július 22-től eltüntetni.

A gyermek korosztály sokáig a dobogón tanyázott, sőt, egy ideig az élen állt. Végül lecsúsztak az éremszerzésről. Miért?

Komoly hiányérzet maradt bennem ezzel kapcsolatban, mert ennek a csapatnak én voltam az edzője. Számomra is komoly tanulsága van ennek a szezonnak, és azóta is sokat gondolkozom a miérteken. Rengeteg munkát tettünk bele, egy érem, úgy gondolom, hogy járt volna. Egészen február elejéig, az OSC elleni idegenbeli mérkőzésig jól néztünk ki, és abszolút reális cél volt a dobogó bármelyik foka. Ezt követően elfáradtunk, leginkább fejben. Volt olyan játékos, aki nem dupla, hanem tripla terhelést kapott. Tavaszra több közvetlen riválisunk, mint például a Tatabánya, a Dunakanyar vagy Újpest többet lépett előre, mi pedig nem tudtunk olyan ütemben fejlődni, mint azt vártam. Túl nagy különbségek alakultak ki a csapaton belül a játéktudást illetően, amit az ellenfelek már jól olvastak a tavaszi mérkőzéseken. Viszont ennek ellenére az utolsó OSC elleni meccset leszámítva csak idegenben szenvedtünk vereséget. A hat vereségünkből ötöt idegenben szenvedtünk el, ami azt is jelenti, hogy egy-egy ilyen túra alkalmával csökken a hatékonyságunk, amire ki kell találnunk valamit, mert Budapest továbbra sem lesz közelebb.

A nemzetközi vidékbajnokságban is felemásan szerepeltek csapataink. Kérlek, értékeld egyenként a különböző korosztályos gárdáinkat.

A baby korosztályokban még nem számolják hivatalosan az eredményt (csak a szülők) és nem is ez a fontos. De egyértelműen hasznos és jó meccseket tudott játszani a gyulai és a csabai csapatunk egyaránt. A gyermek IV., a 2007-ben születettek esetében, a nagyon kiegyenlített bajnokságban, csak az utolsó fordulóban dőlt el, hogy lemaradtunk a dobogóról. Ez a csapat a szezon során látványosan és rengeteget fejlődött, mert sokat és szépen dolgoztak. Az eredményeik értékét növeli, hogy mivel kevés 2007-es születésű pólósunk van, ezért a gárda jelentős részét 2008-as és 2009-es születésű gyerekek alkották. Ezért is vagyunk nagyon bizakodóak az ő jövőjükkel kapcsolatban. A gyermek III-asokat (2006) az erősebb, piros csoportba neveztük és biztos vagyok abban, hogy már a következő szezonban meg lesz ennek az eredménye, mivel már az országos gyermek bajnokságban kell bizonyítaniuk. Az idei, rendkívül hasznos szezon megmutatta a hiányosságainkat és a lemaradásunkat más, nagyobb egyesületekhez képest. Nagy ugrás volt, de mindenképpen szükséges, hogy a gyerekek, a szülők és mi edzők is valós képet kapjunk a korosztály jelenlegi állapotáról. A gyermek I. (2004) ezüstérmesként fejezte be a szezont a zöld csoportban, de igazából csak a Szolnok elleni mérkőzések jelentettek komolyabb erőpróbákat, a többi összecsapás önbizalom növelőnek volt csupán jó. Az ifjúsági csapat eredményeiben és mutatott játékában a korosztály sporthoz való hozzáállása mutatkozott meg, sajnos jót nem tudok róla mondani, bármennyire is szeretnék.

Évről évre egyre több korosztályos utánpótlás-válogatottat ad klubunk, ami örömteli. Minek köszönhető ez a látványos előrelépés?

Egyrészt mindig örömteli, ha egy klub, vagy egy edző pozitív visszajelzést kap a munkájáról, másrészt egy-egy játékos éppen aktuális sikerében nem csupán az adott edző, hanem gyakorlatilag a teljes edzői stáb munkája benne van. Úgy gondolom, sikerült megfertőzni néhány gyereket és a szüleiket, hogy igenis lehet eredménye a kemény munkának. Jelenleg négy korcsoportból van hét olyan játékosunk, akik benne vannak valamelyik korosztályos válogatott vagy tehetséggondozó keretében, de úgy gondolom, hogy további három-négy fiatalnak volna reális esélye, hogy odakerüljön, ha beleteszi a több munkát. Ehhez hozzájön még az is, hogy nem vagyunk fővárosi csapat és alsó házban (A2) játszunk, ami által ezeknek a srácoknak kétszer vagy háromszor annyit kell tenniük egy-egy kerettagságért, vagy meghívóért, vagy egyáltalán azért, hogy felhívják magukra a figyelmet. Ezért is próbáljuk segíteni őket különböző eszközökkel, hogy minél tovább ott is tudjanak maradni ezekben a keretekben, mivel felelősséggel tartozunk értük.

Van remény arra, hogy az egyre több válogatott fiatalt legalább az érettségiig megtartsa klubunk?

Mindenképpen ez a cél, és ha lehet, akkor még tovább is. Viszont ezt a kérdést részben a városházán tudnák megválaszolni, mert úgy gondolom, hogy a versenyképes felsőoktatás és egy régóta ígért új uszoda komoly itt- és visszatartó erő volna a nálunk sportoló fiatalok számára. Szakmailag képesek vagyunk tovább fejleszteni és menedzselni őket, de a jelenlegi anyagi és egyéb körülményeink a jelentősebb előrelépésnek a későbbiekben komolyabb gátjai lehetnek.

Az utánpótlásunknál folyó szerkezeti és edzői felépítettség elfogadható, vagy van még mit javítani e téren?

A konstrukció, amely szerint, hogy minden korosztály mellett két edző dolgozik, úgy vélem, alapvetően jól működik. De ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem kell időről-időre ki- és átértékelni, vagy éppen frissíteni, ha a körülmények, mint például a gyereklétszám, nevezések, ás sorolhatnánk, azt kívánja. Mert javítani és fejlődni a sportban mindig lehet és kell is, mert minden siker és eredmény már a múlt. A 2019-2020-as szezon edzői struktúrájának a sarokpontjai már megvannak, de még akad benne pár kérdőjel. Ezek a július 22-i szezonkezdésig le fognak tisztulni.

Mikor kezdődik a felkészülés a következő szezonra?

Az edzőtábor hivatalosan július 22-én kezdődik, de a korábbi évekkel ellentétben ezúttal nincs teljes leállás. Az iskolai szünet kezdetétől egészen július 19-ig felzárkóztató, szinten tartó edzések vannak, amelyeket Hesz Máté kollégám tart heti három alkalommal a jövőre az országos bajnokságban részt vevő csapatoknak. Ezek nem kötelező, hanem ajánlott edzések, amolyan „ingyenes” korrepetálás a nyári szünetben. Mindenképpen jó jelzést adhat, hogy ki mennyire veszi komolyan a vízilabdát, és kikre lehet majd számítani a következő szezonban. Nem mellékesen pedig azt remélem ettől az egésztől, hogy nem a nulláról fogjuk majd elkezdeni a munkát július 22-én és jó néhányan utolérik majd magukat, és a többieket is. Az eddigi edzéslátogatottság a várakozásokon felüli. Minden edzésen ott van 16-18 fiatal, akik rendesen dolgoznak.

A nyári felkészülési tornákról, programokról lehet már valamit tudni?

Mondjuk így: július elején nem ártana már egy jövő évi versenynaptár és versenykiírás, ami alapján tervezhetnénk a nyarat. A felkészülés során szeretnénk, ha minden korosztályos csapatunk legalább egy ráhangoló tornára eljutna. Ezek egyeztetése a napokban is zajlik. Jelen állás szerint a hagyományos békéscsabai torna idén nem kerül megrendezésre. De mindent elkövetünk, hogy ez esetleg változzon, mert fontos volna az egész egyesületünknek és minden tagjának egyaránt. Nem mellékesen pedig a Garabonciás napokra külön is készülünk, mert ősszel ismét ez az esemény lesz az egyik legnagyobb ellenfelünk.

Év végi jutalmazások

Az évzáró során többek között az esztendőben nyújtott teljesítményeket figyelembe véve, a legjobbakat jutalmazta klubunk. Az edzők véleménye alapján az adott korosztályban (csapatban) a legjobb teljesítményt a következők nyújtották:

Országos ifjúsági bajnokság: Darabos György. Serdülő: Vozár Miklós. Gyermek: Vidovenyecz Zsombor.

Nemzetközi vidékbajnokság, Dél-keleti csoport, ifjúságiak: Csatári Szabolcs. Gyermek I. korcsoport: Dobos Ferenc. Gyermek III. kcs.: Kvasz János. Gyermek IV. kcs.: Komlódi Marcell. Baby kcs., gyulai együttes: Nánási Hunor. Baby kcs., békéscsabai gárda: Rácz Domonkos.

Az előkészítő csoportba járó, de még bajnokságban nem szereplő fiatal pólós palánták idei teljesítményét egy-egy aranyéremmel díjaztuk. A fentieken túl négy különdíjat (három Kiss Gergely által dedikált könyvet) is átadtunk olyan játékosoknak, akik ugyan nem lettek az adott csapat legjobbjai, de a teljesítményük, a hozzáállásuk vagy az elmúlt szezonban mutatott fejlődésük alapján mindenképen ki kell emelni őket, és a többiek elé pozitív példaként állítani: Freiberger István, Bujdosó Antal, Gellény Zétény Benjámin. Demkó Emma pedig egy serleget vehetett át a vidékbajnokság gyermek I-ben nyújtott teljesítménye alapján, aki nm mellesleg nálunk, és kettős igazolással a Hódmezővásárhely országos gyermek leány csapatában is megmutatta, mire képes.

Címlapképünkön fehér sapkában Vidovenyecz Zsombor, aki az év folyamán több korosztályos csapatunkban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és sokat fejlődött – fotó: Enyedi Beáta

 2019. 06. 21.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Fiatal és ambíciózus edzőpáros irányításával készül február óta, hónapról hónapra a 2005-ös születésűekből álló vízilabda B-válogatott. Dr. Szilágyi Kristóf és Kovács Olivér tanítványai e napokban Szegeden készülnek az A-válogatottal, a hét végén pedig egy rangos, ötcsapatos tornán, a K&H-Kupán teszik próbára tudásukat a Tisza-parti városban.

A Magyar Vízilabda Szövetség célja a hagyományok tisztelete mellett az utánpótlás-nevelés szakmai megújítása, erősíteni kívánja a generációk közötti együttműködést, számít arra, hogy az idősebb korosztály tapasztalataival segíti a fiatalok munkáját, melyhez biztosítják a legmodernebb sportszakmai hátteret.

Az átalakított utánpótlás-rendszer egyik újítása, hogy a 2004-es, valamint a 2005-ös korosztályban két-két csapat, A és B válogatott készülhet összetartásról összetartásra. A 2005-ös korcsoport A-válogatottját Regős Áron és Lehmann István, a B-válogatottat pedig dr. Szilágyi Kristóf és Kovács Olivér irányítja. A békéscsabai klub vezetőedzője számára nem volt ismeretlen a kihívás, hiszen korábban a 2006-os születésű, alföldi gyerekekkel dolgozott együtt tehetséggondozó edzések keretein belül. Hogy mikor és kitől érkezett a megtisztelő felkérés?

— Pontosan emlékszem, mert előző éjszaka jutott be a New England a Super Bowl-ba, január 21-én, hétfőn kora délután keresett dr. Vincze Balázs tehetséggondozó szövetségi kapitány, hogy átstruktúrálják az utánpótlás-válogatottak kiválasztási rendszerét és hogy ebben milyen minőségben számítanának rám — taglalta a részleteket a szövetség honlapja kérdésére dr. Szilágyi Kristóf, aki egyben klubunk vezetőedzője. — Természetesen nagyon örültem a felkérésnek, de kértem egy rövid formális gondolkodási időt, mert le kellett egyeztetnem a csabai klubommal, de szerencsére a vezetőség ezúttal is mindenben támogatott. A B-válogatott egy teljesen új intézmény ezekben a korosztályokban, amelynek a fő célja, hogy az A-keretbe még nem bekerülő tehetségeket felmérje, rendszerben tartsa és szélesítse a korosztály merítési lehetőségeit. A képzési tematikát mindig megkapjuk Balázstól, amit nekünk edzésről edzésre kell megtöltenünk elméleti és gyakorlati tartalommal. Napi szinten érződik, hogy van célja és eredménye a közös munkának. A célunk nem lehet más, minthogy a most még csupán tehetséges pólópalántákat minél messzebbre, az első osztályig vagy akár a válogatottig juttassuk. Jelen helyzetben a legnehezebb talán az volt, hogy kevés alkalommal találkoztunk velük előtte.

Most ezt egy kicsit enyhítheti, hogy az ifjú kiválóságok nem maradnak megméretés nélkül, hiszen mától Szegeden a vasárnapig tartó, rangos K&H Kupán kapnak bizonyítási lehetőséget, egy ötcsapatos nemzetközi tornán.

— Közvetlenül a tanév és az utolsó bajnoki fordulók után, az A-válogatottal közösen egy edzőtábort rendeztünk a fiataloknak Szegeden — folytatta Szilágyi. — Az egyhetes felkészülést követő nemzetközi tornán mindkét magyar csapat részt vesz. Nagyon komoly erőpróba lesz a srácoknak és az edzői stábnak egyaránt, már mindannyian nagyon várjuk.

Ami pedig külön öröm, hogy magyar B-válogatottban helyet kapott klubunk egyik tehetséges fiatalja, Bozgán Bence, aki éppen a torna rajtja előtti napon ünnepelte 14. születésnapját.

A szegedi 4. K&H-Kupa, nemzetközi fiú U14-es vízilabdatorna programja:

Június 21., péntek, 9.30 óra: Magyarország B-Horvátország. 10.45: Magyarország A-Szlovákia. 17.30: Szerbia-Szlovákia. 18.45: Magyarország B-Magyarország A.

Június 22., szombat 9.30: Szerbia-Horvátország. 10.45: Szlovákia-Magyarország B. 17.30: Magyarország B-Szerbia. 18.45: Horvátország-Magyarország A.

Június 23., vasárnap, 9.30: Horvátország-Szlovákia. 10.45: Magyarország A-Szerbia. 12.00: záróünnepség.

Címlapképünkön a válogatott békéscsabai tagja, Bozgán Bence (fehér sapkában)

 2019. 06. 20.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Régen látott, különös erőfeszítés kellett ahhoz, hogy 22 esztendei OB I B-s tagságát megőrizze felnőtt csapatunk. Mint emlékezete, egy „egyszerűbb” alapszakasz után jött egy keserves rájátszás, majd egy óriási csatákat hozó osztályozó, ami után megragadt csapatunk az osztályban. Ám a jövőre nézve sok tanulsággal is szolgált a 2018-2019-es szezon, amelyről vezetőedzőnkkel, dr. Szilágyi Kristóffal beszélgettünk behatóbban.

Tisztában volt azzal a klubvezetés, és jómagad is, hogy a tavaly nyári nagy kiáramlás, eligazolások, leállások után nehéz év vár a csapatra. De ennyire? Mármint, hogy osztályozót kellett játszani az OB I B-ben maradásért.
— A szezon közben többször néztünk ki jobban és rosszabbul is, mint a végén. De ha az összképet nézem, akkor erre számítottunk. Ha a realitást nézem, nem volt több az idei szezonban, még akkor sem, ha adott esetben egy-egy labdán múltak a mérkőzések és a jobb helyezések, így az osztályozó mérkőzés elkerülése is. Viszont pont ezért nem is volt pánikhangulat a végén, amikor a nyakunkon volt a kés.

Miért nem lehetett megerősíteni a csapatot tavaly nyáron, illetve menet közben?
— Ennek összetett okai vannak. Kevés olyan játékos van a piacon, aki az adott pozícióban tudott volna segíteni nekünk. Konkrétan mindenhol centerhiány van. Ehhez jött a Szeged kiesése, és a Hódmezővásárhely „bevásárlása”, illetve azok a régóta meglévő jellegzetességeink, mint a nagy távolság, vagy a kisebb büdzsé.

Menet közben, az alapszakasz során egyáltalán nem látszott, hogy nehézségei támadnának a csapatnak…
— Valóban, akkor stabilabbnak tűnt a helyzetünk. Bár addig is azért hullámzott a játékunk rendesen. És nem is lett volna ilyen hosszú a szezonunk, ha a Szolnok ellen itthon 4—1 után nem állunk le és kapunk ki 10—8-ra. Pont az ilyen hullámvölgyek miatt lehet sokaknak hiányérzete. De ezeknek is megvolt a szakmai oka.

A rájátszást megelőzően is sok ponttal indultunk harcba, ám ott kevés babért termett. Miért?
— Nem gondoltam volna, hogy csak két döntetlenre futja az alsóházi rájátszásban, és azokat pont az Eger ellen szerezzük majd. Németh Dani játékának és jelenlétének a hiányát idén még nem tudta a mérkőzések teljes idejében megoldani a csapat. Ehhez hozzájött még a „két sátoros ünnep” (az Árpád fürdő őszi sátorállítása, illetve tavaszi bontása), vagyis egy a szezon rajtjánál, egy pedig közvetlenül a playoff elején, továbbá a tartósan hideg vizű medence és a kevés közös gyakorlási lehetőség.

Kicsit kényszerből is, de elvi okokból is sok fiatal kapott játéklehetőséget a felnőttek között az év folyamán. Mennyire vagy elégedett velük? Megfelelő ütemben fejlődtek a „öregek” között?
— Kettős céllal vágtunk neki az idei szezonnak. Egyrészt: a csapat maradjon bent az OB I B-ben, másrészt ezzel párhuzamosan minél több saját nevelésű fiatal kapjon lehetőséget és dobjuk be őket a mély vízbe. Az út több mint rögös volt, de mindkettőt teljesítettük. Összesen tizenegy, még utánpótláskorú játékosunk kapott idén lehetőséget a bizonyításra, akik egyáltalán nem ijedtek meg, sőt sokszor tőlük még nem elvárható módon felnőttek a feladathoz. Közülük négyükkel, Pónya Tiborral, Vidovenyecz Zsomborral, Bucsi Ferenccel és Gellény Zéténnyel nagyon elégedett a teljes edzői stáb. Rengeteget melóztak, olyan edzés- és meccsterhelést kaptak, mintegy 62-65 alkalommal, ami már szinte első osztályúnak mondható, miközben még nincsenek tizenöt évesek sem. Ehhez kellett az ő hozzáállásuk és szorgalmuk, valamint a szüleik részéről az extra áldozatvállalások. A többiekkel kapcsolatban azonban van bennem némi hiányérzet, de ennek okai már összetettebbek.

Végül is örömteli, hogy 22 év után is megőrizte másodosztályú tagságát a felnőtt gárda. De mi várhat rájuk jövőre? Különös tekintettel arra, hogy újabb leállások elé nézünk (Németh Dani, Ormai Zoli, és lehet esetleg más is). Érkezhet új játékos? Vagy a fiatalokkal kell végleg feltölteni a felnőtt csapatot?
— A legfontosabb, hogy megőriztük az indulási jogunkat. A játékoskerettel kapcsolatos beszélgetések pedig már rögtön a Tatabánya elleni osztályozó mérkőzést követően megkezdődtek. Bárkiket is sikerül igazolnunk, a saját nevelésű fiataloknak jövőre még nagyobb szerepet szánunk.

Az imént már szóba került néhány akadályozó tényező, mint a hideg víz, a sátorállítási anomáliák. Nagy tehernek tűnik…
— Nem csak és kizárólag a felnőtt csapathoz tartozik ez a téma, de azt is érinti és sajnos negatívan. Sokszor napi harcokat kell vívni azért, hogy edzeni, dolgozni tudjunk. Gondolok itt arra, hogy 16 napig tart levenni egy sátrat, vagy éppen olyan hideg vagy meleg a víz, hogy az edzésre és játékra alkalmatlan. És ez nemcsak minket, hanem az úszó klubot is érinti. Ezek olyan napi küzdelmek, amelyek megoldása rengeteg időt, energiát és pénzt igényel egyesületünktől és az abban dolgozóktól. Minden csapatunk eredményesebb lenne, ha még csak nem is ideális, de nyugodtabb körülmények között végezhetnének a dolgunkat, és ha lehet a vízben…

Most pihenő van. Mikor kezdődik az új szezonra való felkészülés? Lesznek-e felkészülési mérkőzések, esetleg valamilyen torna?
— Először is ki kell pihenni ezt a fizikailag és mentálisan is nagyon megterhelő szezont játékosnak, edzőnek, szülőnek és családtagoknak egyaránt. A pontos menetrend még nincs meg, de ezek az egyeztetések is folyamatban vannak. De nem lenne baj, ha már ismernénk a jövő évi versenynaptárt és az OB I B versenykiírását. Akkor tudnánk, hogy mikor és mire is készüljünk. Annyi biztos, hogy az utánpótlás csapataink július 22-én elkezdik a munkát.

Címlapképünkön fehér sapkában dr. Szilágyi Kristóf vezetőedzőnk, akire a felnőtt csapat mérkőzésein a vízben is sok feladat hárult – fotó: Enyedi Beáta

 2019. 05. 30.   Klub, Aktuális, Kitekintő

A múlt hétvégén egyetlen csapatunknak sem volt mérkőzése, de mégsem volt eseménytelen az időszak, ugyanis korosztályos tehetséggondozó, illetve válogatott összetartásokkal telt az előző hét és a hétvége is, amelyre összesen öt játékosunk kapott meghívást.

A 2007-ben születetteknek a Dél-Alföldi Tehetséggondozót Szentesen tartották meg, ahová fiatal játékosaink közül Komlódi Marcell kapott meghívást.

2006-osok Dél-Alföldi Tehetséggondozójának Kecskeméten adott otthont, ezen Kvasz János vehetett részt.

A 2005-ös B válogatottak és a 2004-es ugyancsak B válogatottak Budapesten találkoztak, az előbbi korosztályban Bozgán Bence, az egy évvel idősebbeknél Bucsi Ferenc és Vidovenyecz Zsombor volt érdekelt.

— Nagyon örülök annak, hogy jó visszajelzéseket kaptam az edzőkollégáktól a játékosainkkal kapcsolatban — összegezte a tapasztaltakat dr. Szilágyi Kristóf vezetőedzőnk, aki nem mellesleg a 2005-ös B válogatott mellett érintett, mint edző. — Egyenletes, jó teljesítményekről számoltak be, ami úgy gondolom, hogy a gyerekek későbbi pályafutása miatt nekik és szüleiknek, de nekünk edzőknek is rendkívül fontos, mert ez a klubban közösen elvégzett napi munka visszaigazolása is egyben. Ez alapján úgy gondolom, hogy bizakodva várhatjuk a jövő héten esedékes nyári edzőtáborokba szóló kerethirdetéseket és meghívókat. A válogatott edzés mindig plusz, ami mindenkire: játékosra, szülőre, edzőre egyaránt motiválóan kell, hogy hason és ezért senkinek sem jár plusz pihenő.

Címlapképünkön Bucsi Ferenc kapusunk, aki nem csak a bajnoki mérkőzéseken, hanem a 15 évesek B válogatottjában is bizonyíthatott