ímkézett bejegyzés

A legtisztábban játszó védőjátékos, dr. Steinmetz Barnabás látogatása Békéscsabán és klubunknál

Címlapképünkön: Steinmezt Barnabás a vízben hasznos fogásokat mutatott be fiatal pólósainknak

A HISZEK Benned Sport Program-pályázat keretében megrendezett „Sportolj együtt olimpikonokkal!” elnevezésű program idei harmadik állomásán Sydney és Athén olimpiai bajnok vízilabdacsapatának védőjét, dr. Steinmetz Barnabást látták vendégül pénteken két békéscsabai oktatási intézményben.

A Petőfi utcai iskolában Hegedűs József testnevelő tanár, majd Szigeti Csaba városi sportcsoportvezető fogadta dr. Steinmetz Barnabást. Utóbbi nagyjából két percig sorolta a volt bekk legnagyobb eredményeit. Ötkarikás aranyai mellett 2003-ban világbajnokságot, 1997-ben és 1999-ben Európa-bajnokságot és számtalan más világversenyt, valamint bajnokságot nyert.

Dr. Steinmetz Barnabás gyakori vendége Békéscsabának, hiszen felesége, a váltóban egykor országos bajnokságot nyert futónő, Bobcsek Emese a város szülötte.

— Olyan, mintha hazajönnék Békéscsabára — mondta a bajnok, aki beszélt a híres sportcsaládjáról, és pályafutásának kezdeteiről is. Édesanyja, Varga Mária válogatott szinten kosárlabdázott, édesapja olimpiai bronzérmes vízilabdakapus volt, szintén vízilabdázó öccse Athénban nyert olimpiát. — Öt esztendősen kezdtem el úszni, majd egy évvel később futni is, de a KSI-hez kerülve hamar kiderült, hogy nem bánok rosszul a labdával. Tizennyolc évesen Horkai Györgynél kerültem be a felnőtt válogatottba, aki munkamániás volt. Az iskolám partnernek bizonyult, hogy ott lehessek a válogatott edzésein.

Kilenc és fél év alatt végezte el a jogi egyetemet, de a sydney-i olimpia miatt egy évet halasztott és később a négy évig tartó nápolyi időszaka alatt sem volt könnyű folytatni a jogi tanulmányait, amelyet 2005-ben fejezett be.

— Nem volt egyszerű összehangolni a tanulmányokat a sporttal, de az élsportoló az átlagosnál nagyobb akaraterővel rendelkezik — tette hozzá a bajnok. A Sydneyben aratott olimpiai győzelmük után Athénban mindenki rájuk fente a fogát, ám ott hatból hat győzelemmel megvédték a címüket.

Két éve vonult vissza, ma ügyvédként dolgozik, de a Honvéd szakosztály igazgatójaként és az osztrák válogatott szövetségi kapitányaként nem szakadt el a sporttól.

Dr. Steinmetz Barnabás délután a BSZC Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában járt, találkozott a diákokkal. Meglepetésként egy fotó erejéig újra összeállt a Bobcsek Emese, Kun Alice, Csendes Ildikó, Laczó Rita országos bajnok futóváltó.

— S ha már itt járt Békéscsabán, akkor a régi ismeretség okán nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy az esti edzésre látogasson el hozzánk — ezt már dr. Szilágyi Kristóf vezetőedzőnk tette hozzá. — Ami pedig a látogatás, ezúttal nem raboltuk az időt azzal, hogy újabb élménybeszámoló tartson, arról úgyis több fórumon olvashatnak a fiatalok a neten, vagy akár még könyvben is. Barna az elmúlt évtized egyik, ha nem a legtisztábban játszó védőjátékosa volt, ezért úgy gondoltam, hogy a legtöbbet bent a vízben tudna nekünk mutatni, amit készséggel el is vállalt.

S ha már itt járt Békéscsabán, akkor a régi ismeretség okán nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy az esti edzésre látogasson el hozzánk

Néhány gyermek és serdülőkorú játékos aktív részvételével mutatott pár hatékony módszert a centerek semlegesítésére, míg a többi közel ötven játékosunk a partról csöndben figyelhette a technikai megoldásokat. Akik a vízben voltak vele, azoknak nagy élmény volt és jelentős motiváció lehet az elkövetkező időszakra.

— Úgy gondolom, hogy Barna sportpályafutása és civil karrierje minden fiatal pólós előtt követendő példa lehet, és kellene is hogy legyen — folytatta a vezetőedző. — Nem véletlen, hogy anno ezek fiúk olyan sok mindent elértek, mert nem csak tehetségesek voltak, hanem közben a parton is folyamatosan képezték magukat. Személy szerint nagyon örülök, hogy sikerült őt egy ilyen bemutató edzésre meghívnunk, és ezáltal motiválni fiatal játékosainkat. Reméljük, hogy még néhány edzés erejéig visszatér hozzánk, amikor Csabára látogat.

Együtt a gyerekel, az edzők és dr. Steinmetz Barnabás

Hesz Máté OB I-es alakulatot szeretne látni Békéscsabán

Miként korábban beszámoltunk róla, az év első napjától a békéscsabai vízilabdaklub szakmai igazgatójaként dolgozik az egykori válogatott játékos, a hazai szövetség korábbi főtitkára, Hesz Máté, aki békéscsabai párjával és családjával Békéscsabára költözött.

Hogyan került szóba a békéscsabai szerepvállalása? – kérdeztük a csabai OB I B-s együttesben játékosként is szerepet vállaló Hesz Mátét.
– Régóta ismerem a békéscsabai klub vezetőedzőjét, dr. Szilágyi Kristófot, emellett mindig figyelemmel követtem a csabai vízilabdát. Amikor változás állt be a hazai szövetség vezetésében, megkerestem Kristófot és a csabai klubot, hogy amennyiben szükség lenne a segítségemre, szívesen dolgoznék itt. A kereslet és a kínálat megtalálta egymást, karácsony után megállapodtunk, és január 2-án már Szlovákiában egy ötnapos edzőtáborban kezdtem a csapattal. Olyan jól működő klubhoz csatlakoztam, ahol példaértékű hozzáállással dolgozik mindenki.

Milyen tervekkel vágott bele a munkába?
– Amikor elkezd valaki vízilabdázni, ahhoz kellenek nagyon komoly, hosszú és rövid távú megvalósíthatatlan és megvalósítható tervek. Békéscsabán kimondva, kimondatlanul létezik egy olyan igény, hogy legyen OB I A csoportos csapat. Ez egy szisztematikusan felépített, jól átgondolt munkával nem elképzelhetetlen cél, de ehhez rettentő sokat kell dolgozni egyrészt a gyerekeknek a medencében, másrészt a klubvezetésnek, hogy olyan feltételeket tudjon teremteni mindenféle szempontból, hogy vonzó legyen akár nevesebb, tapasztaltabb játékosoknak is. Az edzőknek nagy a felelősségük abban, hogy a békéscsabai gyerekeket megtanítsák vízilabdázni, hogy hasznos tagjai legyenek a leendő OB I-es csapatnak. Jelenleg a felnőtteknél a legfontosabb cél a bennmaradás, de belátható időn belül a csabai fiatalokra építve össze lehet hozni egy jó vízilabdacsapatot.

Szakmai igazgatóként pontosan mi a feladata?
– Mivel év közben érkeztem, ezért nem kaptam saját csapatot. Ott, ahol tudok, segítek, ebben benne van az edzések megtartása is. Most derül ki, hogy a három-négy játékossal való kiscsoportos foglalkozás miként működik. A célom, hogy a legkisebbektől a nagyobbakig átadjam azt a szakmai tapasztalatot, amit nagyon jó edzőktől, neves szakemberektől kaptam. Mindig csapatban gondolkodtam, s bár a titulusom szakmai igazgató, de én egy szeretnék lenni a sok közül, aki a csabai vízilabdáért tesz.

Hogyan lehet a középiskolás időszak végére érő gyerekeket megtartani?
– A vezetők is említették ezt a problémát. Meg kell találnunk azokat a kapcsolódási pontokat, amivel itt lehet tartani, vagy ide lehet csábítani a fiatal játékosokat. Ilyen az oktatási lehetőségek bővítése, ami nemcsak a vízilabdásoknak lenne jó. Érdemes lenne összefogni az összes többi csabai szakosztállyal. A fiatalok számára vonzó OKJ-tanfolyamokat vagy felnőttképzést lehetne a városban bevezetni.

Pályafutása sportolóként, sportújságíróként és vezetőként is szorosan összeforrott a sporttal. Soha nem gondolkozott azon, hogy más területen is kipróbálja magát?
– A tévézés azért más volt. Persze, az ember azért nem akar aknamezőre lépni. A sport egy olyan biztos terep, ahol nem nagyon tévedtem el. Az, hogy milyen családba születtem, az kijelölte azt az utat, amin el lehetett indulni. Persze, voltak ösvények, de nem nagyon tértem le erről, még ha voltak is benne kacskaringók. A tévézésnél is meg kellett tanulni „úszni”, kábelt húzogatni.

Neves családtagjai közül mindenki a vizes sportokban jeleskedett. Nem is volt más választása, mint a medencék világa?
– Soha nem presszionáltak. Mindig volt választási lehetőségem. Egy volt a fontos, hogy a sport mellett tanuljak. A nagypapám művészettörténész, a nagymamám gyógyszerész volt, apukám fogorvos, az anyukám pedig gyermekgyógyász. Ők is tudták, hogy a sportnak előbb-utóbb vége lesz, és muszáj lesz megélni, egzisztenciát teremteni. Egyszer próbálkoztam a focival, ám az nem tartott sokáig. Mivel Budapesten, a Komjádi uszoda közelében laktunk, nyaranta reggel levittek oda, ahol mindig volt felügyelet. Ha a hozzátartozók nem is voltak ott, és a kis Hesz valami marhaságot csinált, akkor is tudtak mindenről. Amikor kiderült, hogy annyira nem vagyok tehetségtelen vízilabdázó, megvolt az egyenes út, és amíg az tartott, szép és nagyon jó volt.

Érezte a szülők, nagyszülők elvárását?
– Szakmailag segítettek, a nagypapa sok különedzést tartott, de nem azért, hogy elmondhassa, hogy az ő unokája, hanem mert fontos volt, hogy sikeres legyek. A nagymama úszó edzéstervet készített, anyu pedig igazi szurkoló volt. A nagymama most 92 éves lesz, a körülményekhez képest jól van.

Hol szeretne Hesz Máté tartani öt esztendő múlva Békéscsabán, és hol szeretné látni a csabai klubot ugyanennyi idő elteltével?
– A sportoló csak négyéves olimpiai ciklusban tud gondolkozni, de ha a 2024-est vesszük alapul, mégiscsak jó az öt év. Legyen egy olyan esélyes vízilabdacsapat Békéscsabán, amely vagy már az OB I-ben játszik, vagy közel van a feljutáshoz, és a meccseit a tervezendő új sportuszodában játssza. Úgy játsszon az a csapat, hogy abban nekem is hathatós segítségem van.

Gajdács Pál/ Békés Megyei Hírlap

Névjegy
1976. január 28-án született Budapesten
Klubjai: KSI, BVSC, Vasas, Ferencváros, Fehérvári Póló SE, Főnix ISE, Békéscsaba
Válogatottság: 8
Eredményei: junior világbajnok (1995, Dunkerque), 2-szeres junior Európa-bajnok (1992, Sopron, 1994, Pozsony), ifjúsági Európa-bajnok (1993, Veenendaal). Kétszeres Universiade-ezüst- és egyszeres -bronzérmes.
Magyar bajnok (1996, 2000), magyar bajnoki ezüstérmes (1999, 1995, 2002, 2003, 2004), Magyar Kupa-győztes (1997, 2002).
Édesapja Hesz Mihály olimpiai bajnok kajak-kenus, édesanyja dr. Gyarmati Andrea olimpiai ezüstérmes úszó. Nagypapája a háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső, nagymamája Székely Éva olimpiai bajnok úszó.
2005-től hat éven át a Sportklub sportcsatorna munkatársa, majd főszerkesztője volt.
Később a Magyar Vízilabda Szövetség kommunikációs vezetőjeként dolgozott, majd 2016-tól főtitkára volt 2018 őszéig.

Hesz Máté egy szeretne lenni a sok közül – fotó: Kiss Zoltán

Vezetőedzőnket, dr. Szilágyi Kristófot az egyik korosztály válogatott edzőjének kérték föl

A Magyar Vízilabda Szövetség elnöksége döntött az utánpótlás-nevelés új alapokra helyezéséről. A korosztályos válogatottak edzői, és a tehetséggondozó régiók felelősei ma délután meg is tartották az első értekezésüket – olvastuk a szövetség honlapján. Klubunk vezetőedzőjét, dr. Szilágyi Kristófot (képünkön) nagy megtiszteltetés érte, ugyanis a 2005-ös korosztály egyik válogatott edzőjének kérték föl. A waterpolo.hu weboldalon az írás így számolt be a mai értekezletről:

Mint arról korábban beszámoltunk, a január 18-ai elnökségi ülésen Benedek Tibort megválasztották az Utánpótlás Bizottság társelnökének, míg a férfi tehetséggondozó utánpótlás szövetségi kapitánya dr. Vincze Balázs, az utánpótlás általános sportszakmai igazgatója pedig Cseh Sándor lett. Az Utánpótlás Bizottságot Bíró Attila és Märcz Tamás, Cseh Sándor, dr. Vincze Balázs, Madaras Norbert és Varga Zsolt alkotja majd. Az utánpótlás válogatottaknál és a tehetséggondozó korosztályoknál is történtek változások.

A Magyar Vízilabda Szövetség célja a hagyományok tisztelete mellett az utánpótlás-nevelés szakmai megújítása. A szövetség erősíteni kívánja a generációk közötti együttműködést, számít arra, hogy az idősebb korosztály tapasztalataival segíti a fiatalok munkáját, amelyhez biztosítják a legmodernebb sportszakmai hátteret.

A 1999-2000-es korosztály edzője Kemény Kristóf, segítője Lukács Gergely,

a 2001-es korosztály edzője Varga Dániel, segítője Kovács Róbert,

a 2002-es korosztály edzője Székely Bulcsú, segítője Tóth Kálmán,

a 2003-as korosztály edzője Derekas Szilárd, segítője Korényi Balázs,

a 2004-es korosztály edzője Varga Tamás, segítője Kiss Csaba,

a 2004-es B válogatott edzője Mátyás Zoltán, segítője Hangay Róbert,

a 2005-ös válogatott edzője Regős Áron, segítője Lehmann István,

a 2005-ös B válogatott edzője dr. Szilágyi Kristóf, segítője Kovács Olivér,

az utánpótlás válogatottak kapusedzője pedig Kardos István lesz.

A 2006-os korosztály tehetséggondozó régióinak edzői

Budapesti régió: Dávid Zoltán, segítője Monostori Attila

Alföldi régió: Gyenes István, segítője Tordai Árpád

Északi régió: Szilágyi Péter, segítője Szabó Bence

Nyugati régió: Stojadinov Nikola

A 2007-es korosztály tehetséggondozó régióinak edzői

Budapesti régió: Tóth Frank, segítője Császár György

Alföldi régió: Csendes Tamás, segítője Soltész Zoltán

Északi régió: Gyulavári Zoltán, segítője Popovics Miklós

Nyugati régió: Kardos István, segítője Surányi László

Az értekezletről hazatartó dr. Szilágyi Kristófot a Békéscsabára tartó vonaton értük utol, a fiatal szakemberünktől természetesen azt kérdeztük, mit jelent mindez számára?

„Nagy megtiszteltetés és motiváció, hogy a magyar vízilabdáért a csabai klub mellett szövetségi szinten is dolgozhatok. A mai szakmai értekezleten egyértelművé vált, hogy a magyar utánpótlás-nevelésben Benedek Tibor vezetésével rövid időn belül átfogó reformok lesznek, és külön öröm, hogy ebben rám is számítanak. Szép feladat, nagy felelősséggel, amely egyúttal rengeteg fejlődési lehetőséget biztosít számomra, amelyből minél többet szeretnék továbbadni. Köszönöm a szakmai vezetők bizalmát és természetesen a békéscsabai klub vezetésének, hogy nem gördítettek akadályt az új megbizatásom elé, sőt kifejezetten támogatták azt!”

Meccsritmusban hangolódott a csapat a háromnapos tornán

Január utolsó hét végéjén folytatódik a bajnokság a felnőtt OB I B-ben, ezt megelőzően egy rangos, öt csapatot felvonultató felkészülési tornát rendezett klubunk. Mint emlékezetes, a háromnapos Rádió1 Kupa néven lezajlott eseményen, csapatunk mellett a debreceniek vettek részt, valamint határainkon túlról két román és egy ukrán együttes. A körmérkőzés torna minden csapatnak négy találkozót jelentett, és ahogy lenni szokott, jól szolgálta a bajnoki rajtra való hangolást. E tömör, egymondatos megállapítás után azért nézzük részletesen, mit is takarnak részleteiben a „jól szolgálta”, amihez vezetőedzőnk, dr. Szilágyi Kristóf észrevételeit, tapasztalatait hívjuk segítségül.

— Tudomásom szerint Békéscsabán még nem rendeztek hasonló felnőtt nemzetközi tornát, amely mindenképpen elérte célját — így a vezetőedző. — Nem beszélve arról, hogy valamennyi csapat megköszönte a meghívást, a részvételi lehetőséget, hiszen számukra is jó erőfelmérőnek bizonyult a tavaszi szezonkezdet előtt. Valamennyi fél a rendezés színvonalát is dicsérte. Ezek után az első megállapításunk az volt, hogy jó lenne ebből hagyományt teremteni.

Milyen szakmai következtetéseket tudsz levonni a háromnapos eseményt követően?
— Mint korábban is elmondtam: a legjobb edzés a mérkőzés. Vagyis meccsritmusban tudtunk hangolódni, nem a sok faltól falig úszással, és a túlzott állóképességi munkával. Egyénileg és csapatként hasznos volt. A felnőtt keret 22 vízilabdázója sok játéklehetőséget kapott. Persze ebbe a keretbe beletartoztak a serdülő és gyermek korosztályú fiataljaink is. Három nap után tisztult a kép, egyre jobban kirajzolódik, kire és mennyire számíthatok a másfél hét múlva kezdődő hosszú menetelés során.

Maradt-e hiányérzeted a torna után?
— Egyedül annyi, hogy a végső győztes debreceniekkel szemben nem tudtunk szorosabb mérkőzést játszani. Talán egy kicsit mentség lehet, hogy azon a napon számunkra az már a második találkozó volt, és az előtte lévő, a nagyváradiak elleni korai derbi sokat kivett a csapatból. Viszont valamennyi meccsünk jó színvonalú volt, és jobbára szoros találkozókon nyertünk a hajdúságiak ellenit leszámítva.

Mekkora teher volt, hogy három nap alatt négy mérkőzést kellett játszani?
— Egy szóban: nagy. Nem véletlen, hogy időnként hullámzó volt a teljesítmény. De ez nem baj, hiszen „csak” egy felkészülési torna volt a saját rendezésű esemény. Ahol az is kiderült, hogy mire kell még figyelnünk a tavaszi rajtig, annál is inkább, mert egy nagy sorozat vár ránk.

Kikkel voltál elégedett?
— Mint korábban beszéltünk róla, sok lehetőséget kapott mindenki, de különösen a fiatalok. Bátran ki is jelenthetem: éltek vele, szinte mindenki jó benyomást tett rám, stabil és jó teljesítményt nyújtottak. Az „öregek” közül pedig Ajtai Miklós emelhető ki gólerősségével, amire a bajnokság során is nagy szükség lesz.

Címlapképünkön: a négy mérkőzést sikeres megvívott csapatunk és Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (elől, jobbról a második), aki a harmadik napon meglátogatta a tornát, ahol díjakat is átadott

Több fiatal esetében látványos fejlődést tapasztalt a szakmai stáb már az öt napos edzőtábor alatt is

Alig múlt el a szilveszter, január 2-án reggel máris útra kelt két korosztályos csapatunk a szlovákiai Novákyba (Nyitranovák), hogy egy ötnapos intenzív edzőtáborozással megkezdje a felkészülést az idei kihívásokra. A röpke öt nap alatt edzőmérkőzésekkel tarkított kilenc tréninget tartott a fiataloknak az öttagú szakmai stáb.

Dr. Szilágyi Kristóf vezetőedző elöljáróban elmondta, hogy a helyi klub, a KVP Nováky vezetőinek meghívására utaztak el a Békéscsabától mintegy 430 kilométerre lévő, alig ötezres városba, ahová a határon túli hegyeken kellett átkelni, ezért hétórás utazás várt a küldöttségre (majd ugyanennyi visszafelé is).

— Az évezred elején még a BL-ben is szerepelt a helyi klub csapata, a KVP Nováky a szlovák bajnokság legjobbjai közé tartozik — így a vezetőedző. — Michael Gogola, a KVP klubvezetője, a csapatuk egykori kiváló kapusa volt a házigazdánk, akitől minden segítséget megkaptunk, hogy tökéletesen készülhessünk, és jól érezzük magunkat. A Národné Centrum Vodného Póla, vagyis a helyi vízi sportközpont maximálisan ideálisnak bizonyult, hiszen ki sem kellett mozdulnunk onnan, a medencétől néhány lépésre, vagyis házon belül volt a szállásunk és az étkezési lehetőség is. Az egész objektumot korlátlanul használhattuk a nap 24 órájában, ami itthon a magyar csapatok számára elképzelhetetlen. A mintegy harmincfős küldöttségünkben azok kaptak helyet, akik az elmúlt időszakban a legjobb edzésmunkát és mérkőzés teljesítményt nyújtották.

A téli edzőtáborba így az országos bajnokságban szereplő gyermek csapatunk, valamint a gyulai-békéscsabai 2006-2007-ben született, nemzetközi vidékbajnokságban rajthoz álló gyermek III. csapatunk utazott el, ahol trénerként a vezetőedzőnk, valamint Fodor Ádám, Csabai Zoltán foglalkozott a fiatalokkal, és az ötnapos „kiruccanáson” már ott volt a „vadiúj” szakmai igazgató, Hesz Máté is. A kapusokkal pedig a felnőtt csapatunk veterán hálóőre, Ormai Zoltán foglalkozott behatóbban (második képünkön).

Az öt nap alatt összesen kilenc tréninget vezényelt az öttagú stáb, akadt olyan nap is, amikor hármat. Azon a napon bizony nem kellett „hivatalos” takarodót fújni a fiataloknak, maguktól is az ágyba estek estére. Délelőttönként az egész uszoda a viharsarki küldöttségé volt, délután-este pedig a helyiekkel való közös gyakorlás, illetve edzőmeccs volt a fő feladat.

— A tesztmérkőzéseken tapasztaltak alapján úgy látom, nagyjából hasonló játékerőt képvisel a két klub — állapította meg dr. Szilágyi Kristóf. — Nagyon hasznosnak és tartalmasnak bizonyult a tábor, ahol most nem az állóképesség fejlesztésére fektettük a hangsúlyt, hanem főleg az egyéni képzésre, és a technikai feladatokra. Ez utóbbi téren egyébként több fiatalunk esetében látványos fejlődést tapasztaltunk már ez az öt nap alatt is. Persze a kemény tréningek mellett igyekeztünk más színt is belevinni a majd egy hétbe, így az egyik nap kirándulást tettünk a közeli Bajmócra, a történelmi Magyarország egyik legszebb épen maradt várkastélyához (harmadik képünkön). Az utolsó este pedig a csapatépítés jegyében zajlott, amikor az edzők aktív részvételével, a korosztályokat összevonva, játékos úszóváltót rendeztünk.