Fodor Ádám az előtérben, kezében a labda) tekintetén nem látszik feszültség, ami érthető, a legtöbbször elégedett lehetett fiatal és felnőtt pólósaink teljesítményével – fotó: Such Tamás
Klubunkon belül Fodor Ádám vezetőedzőhöz tartozik közvetlenül a legtöbb csapat, így az országos bajnokságban szereplő felnőtt gárda mellett az ifjúságiak és a serdülők.
Őt faggattuk a 2025–2026-ban nyújtott teljesítményekről.
Kezdjük a felnőtt egylettel!
– Elöljáróban leszögezhetjük, helyezésben előrelépett a gárda. Idén a huszonhét tagú mezőnyben a tizenhatodik helyen zártunk a tavalyi huszonkettedikkel szemben. A korábbi esztendőkhöz képest más szemlélettel ugrottunk neki a bajnokságnak. Mégpedig úgy, hogy az alapszakaszban kevesebb valóban felnőtt korú vízilabdázóval számolhattunk, ezért leggyakrabban az ifjúsági és serdülő játékosaink ugrottak vízbe a pár „öreg” mellett. Ekkor a hetven-nyolcvan százalékban az utánpótlás kapott szerepet az OB kettes meccseken. A rájátszásban aztán fordult a kocka, ekkor már az idősebb játékosainké lett a főszerep, annál is inkább, mert az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő alakulataink is nagy előre lépésről tettek tanúbizonyságot, és az A1 osztályért játszhattak, ami nagy kihívás, és még nagyobb odafigyelést követelt. Persze, volt egy koncepció is, hogy az utánpótlás igyekezzen a felnőttek között is tanulni, edződni, de azt az említett okok miatt felfüggesztettük tavaszra. Sokszor elmondtuk, a Délkeleti csoport évek óta a legerősebb, hiszen olyan háttércsapatok harcoltak velünk, mint az első osztályú Szeged, Szentes. Végül mindenkivel jó, éles és szoros mérkőzéseket játszottunk, és az ötös csoportból a negyedik helyen zártuk az alapszakaszt. A folytatásra sem lehetett panaszom, nemcsak az öregek tértek vissza, hanem a rutin, a kilók és az erő. Szépen helyt is állt a gárda a 13–16. helyért folyó harcban. Bár az igazán amatőr felnőttek napi elfoglaltsága miatt nem tudtunk rendre azonos csapattal kiállni, mégis mindenkivel partiban voltunk a tavaszi szezonban is.
Akkor váltsunk az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő ifjúsági csapatunkra!
– Erre az évre nagyon összeállt ez a korosztály, nem beszélve arról, milyen szépen dolgoztak, beleálltak a munkába hétköznap és a hétvégi bajnoki meccsekbe is. A remek edzésmunka meghozta gyümölcsét, az A2 osztály Keleti csoportjának éllovasai lettünk, ami sokat nyomott a latba ahhoz, hogy az összetett versenyben is a legjobbak legyünk ebben a kategóriában. Ehhez kellett az is, hogy húzóembereink folyamatosan jól muzsikáljanak, végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtsanak. Aztán következett a rájátszás, ahol teljesen új, és zömében A1 osztályú ellenfelekkel kellett felvenni a verseny. Vagyis más lett a közeg, ehhez akklimatizálódnunk kellett, ugyanis az ott edződött együttesek gyorsabb gondolkodásúak, amihez fel kellett zárkóznunk. Az idő előrehaladtával ez egyre jobban sikerült, és a legjobbakkal is egyre inkább szoros derbiket játszottunk. Az itt gyűjtött tapasztalatokat a jövőben minden bizonnyal kamatoztatni tudjuk. Összességében elégedett vagyok az ifisták teljesítményével, hozzáállásával. Szép fejlődési görbét jártak be. A következő évet nézve az is előnyünkre válik, hogy egyedül Szalai Áron öregedett ki ebből a korosztályból, vagyis szinte ugyanazzal a csapattal vághatunk neki a 2026–2027. évnek.
Végül nézzük a serdülőket!
– Itt is akadnak húzó embereink, akik ráadásul az eggyel idősebbek között is meghatározóak voltak, mint Such Bertold, Zimbran Milán, Suhajda Zoltán. Ám az ifistákkal szemben az év folyamán sokszor hullámzó volt az egylet teljesítménye, ráadásul rövidebb volt a cserepadunk is. Az alsóbb korosztályból pedig nem kaptunk olyan segítséget, mint az ifjúságiak a serdülőktől. Így aztán előfordult, hogy négy negyedet nem tudtak azonos szinten hozni a gyerekek. Ám az idő előrehaladtával a többség egyre jobban fölvette a ritmust. Sokszor pár húzóemberünk teljesítményétől függött a játékunk. Amit érdekességként hozzáfűznék: a rájátszás eleje jobban sikerült, mint a vége. Ettől függetlenül büszke vagyok rájuk, még ha az eredményességben, pontokban ez nem is látszott. Ami pedig a jövőt illeti: biztos vagyok benne, hogy komplettebb lesz ez a közösség, hiszen azért jól látszott a fejlődési ívük is. S itt hozzáteszem azt is: klubunk elvárása szerint nem annyira az eredményekre, helyezésekre kell törekednünk, hanem arra, mint nevelő egyesület, jó vízilabdázókat neveljünk. Biztos vagyok benne, hogy a következő szezon után a serdülők esetében is még több előre lépésről adhatok számot.
Jávor Péter
