ímkézett bejegyzés

 2022. 09. 16.   Előzetesek

Nemcsak az ősz köszöntött be, hanem az új bajnoki szezonkezdet is. Idén legfrissebbek az OB II-es felnőtt csapatok, amelyek már ezen a hét végén belehasítanak a pontvadászatba.

A 2022-2023. évi OB II-es bajnokságra 24 együttes nevezett (tavaly 28), amelyeket négy hatos csoportba osztott a szövetség. A budapestiek mellett egy Északkeleti, egy Nyugati és egy Délkeleti csoportot alakítottak ki, a Swietelsky-Békéscsaba ez utóbbiba nyert besorolást. A Délkeletieket a mieinken kívül a Kecskeméti VE, a Csongrádi VVSE és három szegedi gárda, a Szegedi VTK, a Szegedi UVTE és újoncként nemes egyszerűséggel a csupán Szeged néven futó alakulat alkotja.

Miként a korábbi években, ezúttal is az alapszakasszal kezdenek a gárdák, amely öt fordulót, azon belül tíz mérkőzést jelent. Majd jön a középszakasz, végül a rájátszás, amely jövő év, júniusig ad programot a kluboknak. Emlékeztetőül: tavaly csapatunk a 28 egylet közül a 15. helyen zárt.

Mindenki a fedélzeten? – szegeztük az első kérdést Ajtai Miklós játékosedzőnek.

– A csapat magja adott évek óta, csak minimális változást jegyezhettünk az új szezonra. Ezek egyike: ebben az évben Sipaki Zoltánra nem számíthatunk, aki egy betegség után egyelőre nem kapott játékengedélyt. Ugyanakkor két, az ifjúságiak közül kiöregedett játékos bevethető lesz, olyanok, akik már egyébként bemutatkoztak tavaly a felnőttek között, név szerint Károlyi Szabolcs és Vozár Bálint. Szeretnék náluk fiatalabbakat is kipróbálni, így számolok a felnőttek között már korábban ugyancsak debütált Dobos Ferencre és Szanyi Vencelre. Sőt, még fiatalabbak játékára is sor kerülhet, így a balkezes Freiberger István és Fodor Zsombor bevetésére, akiket nemcsak kipróbálnám a felnőttek között, hanem igyekszem beépíteni a csapatba. Mivel Vozár Miklós kapusunk várhatóan jövőre továbbtanulás miatt elhagyja a várost, ezért a kapus utánpótlást is meg kell oldani, így a nagyon fiatal, 15-16 éves Korcsok Péter és Beregszászi Kornél is szóba jöhet a háló előtt.

Ezek szerint a nagy öregek továbbra is a csapat rendelkezésére állnak!

– Valóban. Borsos Pál, Csendes Csaba, Dávid Levente, Gyebnár György, Laczó Péter, Latorcai Balázs, Lukácsi Sándor, Miklós Attila, Mucsi Zsolt, Puha Zoltán, Román Zoltán, dr. Szlávik Győző és jómagam alkotjuk a magot, az öregeket.

Amióta csak az OB II-be nevezi klubunk a felnőtteket, szerény célokat tűznek ki évről évre.

– Miként most is. Teljesen amatőr a csapatunk, mindenki a maga örömére jár az edzésekre és mérkőzésekre. Nem véletlen, hogy maximálisan elégedettek voltunk tavaly is azzal, hogy a középmezőnyben végeztünk. Ezzel az új bajnokságban is kiegyeznénk, pontosabban: ennél lejjebb nem adjuk. Ám hosszútávon nem mondtunk le arról, hogy egyszer visszakerüljünk az OB I B-be. Ehhez részben idő kell. Persze az is olykor nagy hátrányunk vízilabda szemmel nézve, hogy serdülő és ifjúsági játékosaink okos fiatalok, akik érettségi után szeretnének továbbtanulni, amire Békéscsabán kisebb esélyük van. De bízunk abban, hogy a főiskola, egyetem elvégzése közben más városban tovább űzik sportágunkat, majd diploma szerzés után jó páran hazatérnek, és újra munkába állnak nálunk.

Az OB II első fordulójának programja, amelyet Csongrádon rendeznek meg. Szeptember 17., szombat, 10.00 óra: Csongrádi VVSE–Swietelsky-Békéscsaba. 11.00: Szegedi VTK–Kecskeméti VE. 12.00: Csongrádi VVSE–Szegedi UVTE. 13.00: Szeged–Szegedi VTK. 14.00: Swietelsky-Békéscsaba–Szegedi UVTE. 15.00: Szeged–Kecskeméti VE.

 2022. 07. 14.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Nyári bajnoki elemző sorozatunkban végig zongoráztuk a különböző korosztályok éves teljesítményét a csoportok edzőivel, a felnőttektől a legkisebbekig. Ezúttal Fodor Ádám vezetőedzőnk összegezte a kilenc csapatunk 2021-2022-es produkcióját, elemezte a fejlődét következő írásunkban.

OB II-es felnőtt csapatunkat Ajtai Miklós játékos edző irányítja, de azért vezetőedzőként rálátása van és kötelessége is elemeznie ezt a gárdát is Fodor Ádámnak. De előtte nem árt leszögezni: alapvetően egy teljesen amatőr, hobbi szinten dolgozó közösségről van szó, akik évről évre ott vannak az egyre erősödő és egyre népesebb OB II-es mezőnyben. Igazán nagy elvárás nincs velük szemben, inkább a jogfolytonosság és az egykori legjobbjaink megbecsüléséről van szó, akik negyvenen túl is tiszta szívvel látogatják az uszodát, és rendszeresen ott vannak a bajnoki fordulókban is. Róluk így vélekedik Fodor Ádám:

Mindenképpen nagy pozitívum, hogy lassan ötven éve van ob-s felnőtt csapata klubunknak. Amatőrjeink ráadásul az utóbbi években ott vannak a végelszámoláskor az idén már 28 fős mezőny közepén. A másik dolog, ami nagy jelentőséggel bír: rendszeresen helyet kapnak benne fiataljaink, így ifjúsági, sőt serdülő korosztályosaink is megmérettetnek ezen a szinten is. A 2021-22-es szezonban is rendszeresen helyet kapott az „öregek” között Csatári Szabolcs, a kapus Vozár Miklós, az időközben a pólóval felhagyó Lukácsi Marcell, valamint Dobos Ferenc. Hosszú távú célunk, hogy a majdan az ifiből kiöregedő játékosok alkossák a felnőtt csapatot, és újra megcélozzák az OB I B-t, ám ez sok nehézséggel jár rövid távon. Nevelő egyesület vagyunk, sokszor már a gyermek korosztályú fiataljainkra is szemet vetnek a nagyobb klubok, más esetben pedig az érettségi után vízilabdázóink tovább tanulnak más városok egyetemein, így pedig nehéz „feltölteni” a felnőtt csapatot. De klubunk nem adja fel, hiszen ott a példa: egykor a nagy öregjeink majd egy évtizeden át az OB I B-ben viaskodtak, sőt, egy alkalommal már az első osztály kapuját is megdöngették. Ezt kellene középtávon elérnie a mai generációnak is.

Akkor a következő lépcsőben nézzük az utánpótlást!

Az imént említettem, hogy döntően utánpótlás-nevelő klub vagyunk. Ezért fő célunk, hogy a város fiatalságával megismertessük és megszerettessük a hazánkban méltán népszerű és nagy hagyományokkal rendelkező sportágat. De azért arról sem mondtunk le, hogy hosszú távon megtartsuk az általunk felnevelt fiatalokat. Erre különösen jó az országos utánpótlás-bajnokság, ahová évek óta besorolást nyertünk eredményeink alapján. Őket elemezve megállapítható, hogy egy szűk létszámú ifjúsági együttessel dolgozhattunk idén is. Ha a fordulók során nagyobb rendszerességgel és komplett csapattal állhattunk volna ki, sokkal több pontot gyűjthettünk volna. Ám ez az a korosztály, ahol nagy az évközi lemorzsolódás, egyesek az érettségire és a továbbtanulásra készülnek, mások pedig sok más csábítás miatt elfordulnak a vízilabdától. A serdülő korosztály nálunk sajnos meglehetősen hiányos. Volt, aki sérülés miatt, más csak úgy abbahagyta a sportolást. Az elsőéves serdülők nem minden esetben tudták azt hozni, amit a másodévesek. Most azon vagyunk, hogy ők is dinamikusabban fejlődjenek. Ez már meg is mutatkozott abban, hogy a gyenge őszi szezon után némileg acélosabbak voltak a tavaszi folytatásban. Gyermek korosztályú együttesünk viszont egyértelműen népes volt, és jobban is teljesített. Talán a fejlődés során ők ugrották a legnagyobbat. És itt az ob-ben szereplők mellett a vidékbajnoki sorozatban vízbe ugrókra is érvényes mindez.

Eddig jobbára az országos bajnokságban szereplőkről esett szó. Ám ott vannak a fiatalabbak, akik a vidékbajnokságban pallérozódnak Csabai Zoltán, Szilvásy Attila, Jeszenszky Ákos és Dobra Róbert keze alatt.

Csabai Zoltán a gyermek III. és a gyermek IV. korosztályosokkal foglalkozik. Itt kettősség tapasztalható. A népes gyermek „hármasok” jelentős lépéselőnyben vannak, sőt, az egyik legjobban teljesítő egység volt, hiszen az alapszakasz után a rájátszásban is ezüstérmesként fejezték be a pontvadászatot, majd az országos döntőben is megmutathatták tudásukat. Jó alapokat kaptak, remélhetőleg ők alkotják a következő évtized generációját Békéscsabán. A gyermek IV. korosztály megsínylette a pandémiát, az akkori országos leállások miatt nem tudtunk toborozni, beiskolázni új fiatalokat. Ez pedig hosszú távon nem túl kecsegtető. Ami pedig a gyulai fiókcsapatunkat illeti: új alapokra helyeztük esetükben a gyermek IV. korosztályt, olyannyira, hogy zömében baby korcsoportos fiatalokból áll a Szilvásy Attila, Jeszenszky Ákos által irányított egység, amely szinte a nulláról indult tavaly nyáron, és a végére egész jó kis gárda alakult ki belőlük a fürdővárosban. A Dobra Róbert által felkészített legkisebb korosztálynál az elsődleges célunk, hogy széles bázist alakítsunk ki. Velük igyekszünk megszerettetni a sportágat, egyben letenni a tízéveseknél és fiatalabbaknál az alapokat. Úgy gondolom, ez eddig sikerrel járt, reméljük, hogy a jövőben sem lesz másként.

Mit hozhat a közeljövő?

Miután ebben az évben sikerült teljesíteni az egyesületünk elvárt célkitűzéseit, ezen az úton igyekszünk továbblépni. Toborzunk, beiskolázunk új generációkat, és építjük tovább klubunkat. Oktatjuk, neveljük, képezzük a gyerekeket, hogy majdan egyszer újra legyen meghatározó felnőtt csapata is városunknak.

Címlapképünkön Fodor Ádám – fotó: Such Tamás

 2022. 06. 22.   Klub, Aktuális, Archívum

Június első hétvégéjén, vagyis több mint két hete lezárult az országos utánpótlás-bajnokság. Klubunk fiataljai, az ifjúságiak, a serdülők és a gyermek korosztályúak a 2021-2022. évi pontvadászatban is az A2 csoportban szerepeltek. A Keleti és Nyugati csoportba egyaránt tíz-tíz gárda küzdött hétről hétre a pontokért. A három korosztály együttes eredménye volt a mérvadó, ennek szellemében az alapszakaszt követően a rájátszásban a két csoport öt legjobbja a felsőházban, a 6-10. helyezett az alsóházban folytatta. A mieink együttes eredményeik alapján a felsőházban szerepeltek a tavasz folyamán.

Először az Ajtai Miklós edző által irányított két idősebb korcsoport, az ifjúságiak és serdülők eredményességét vesszük górcső alá.

– Tavaly ősszel mindössze hét ifjúsági vízilabdázóval vágtunk neki az idénynek – összegezte a kezdeteket Ajtai Miklós. – A bajnoki próbákon ezért sok fiatalabb, vagyis serdülő korosztályú fiatalt is be kellett vetnem a legidősebbek mérkőzésein. Ráadásul a hét ifista a szezon végére háromra – Vozár Miklósra, Csatári Szabolcsra és Károlyi Szabolcsra – redukálódott. Volt, aki súlyosabb sérülés miatt hagyott fel a vízilabdával, mások már az érettségire és a továbbtanulásra készülve fordítottak hátat a sportágnak. De akadt olyan, Lukácsi Marcell személyében, aki az egyik ászunk volt, ráunt a pólóra. Ezek miatt kicsit hiányérzetem is van, jó lett volna megtartani őket. Én is kijártam ezt az iskolát, de igyekeztem tisztességesen lezárni minden évadot. De az is tény, más világot élünk manapság, a döntés a srácoké és a szüleiké volt. Mást nem tehetünk, csak azt kívánni: szerencsés utat a „civil” életben.

Tény, az ilyen mérvű lemorzsolódás nem a békéscsabaiak kiváltsága. A legtöbb hazai klub hasonló gondokkal küzd évről évre. A jó őszi szereplés után – ilyen előzmények ellenére is – a felsőházban folytathatta a gárda. Igaz, ott már szerényebb eredménysorral kellett megelégedni, több volt a vereség, mint a sikeresen befejezett párharc.

– Az ifjúsági csapatunk teljesítménye még így is elfogadható – folytatta az edző. –– Már csak azért is, mert a felsőházba került az alapszakaszt követően. Ott viszont már egy igencsak erős mezőny várt ránk, nem véletlenül ők hozták a legkevesebb pontot. A gólokat, a győzelmeket nem kell megmagyarázni, de szégyenkeznünk sem kell ezek ismeretében.

A tavaly őszi szezonkezdetkor 20-22 serdülő korú játékossal számolhatott Ajtai Miklós, ami az idei nyári finisre 17-re csökkent. Itt is hasonló jelenségeket tapasztalhattunk a lemorzsolódás terén: akadt, aki egy balesetet követő műtét után hagyott fel a pólóval, akadtak, akik már most a továbbtanulásra koncentráltak, és akadtak, akik meglehetősen rendszertelenül, havonta egyszer-kétszer jártak edzésre, majd végleg elmaradtak.

– Ez utóbbiak esetében sohasem értettem, egyáltalán miért jártak tréningekre – folytatta Ajtai mester. – Na de nem is velük kell foglalkozni, hanem azokkal, akik becsülettel végigküzdötték az esztendőt. A kimaradók esetében a gyermek korosztályból töltöttem föl a csapatot a bajnoki során. Így öt-hat fiatal kapott több kevesebb lehetőséget az idősebbek között, ahol viszont megállták a helyüket.

Aki rendszeresen követte a bajnoki sorozatot, emlékezhet rá, hogy a csapat edzője a mérkőzések után hol ki volt akadva teljesen a teljesítményt látva, hol az égig magasztalta tanítványait. Az előbbire inkább az alapszakaszban volt példa, az utóbbira a felsőházban.

– Összességében maximálisan elégedett voltam a fiatalok teljesítményével, de az is tény, néha akadt hiányérzetem. Különösen akkor, amikor nyerhető meccset buktunk el egy-két góllal. Vagy amikor többet foglalkoztak a bírókkal, mint a játékkal. Volt olyan találkozónk is, amikor egész egyszerűen hisztériáztak. Ahogy haladtunk előre az időben, úgy kezdett megszűnni ez az állapot. Persze, ehhez sokat kellett egyénileg beszélgetnem velük, rátéríteni őket a helyes útra. Akire jó hatással voltam, azok nagyot fejlődtek, szépen lépegettek előre, majd végül sikerült csapattá formálnom őket.

Nagy teher hárult ennek a korosztálynak a legjobbjaira, hiszen nemcsak a saját korcsortjukban kellett helyt állniuk, hanem az idősebbek között is. Ha 15 serdülő elutazott egy hétvégén az adott fordulóra, a fele az ifjúságiak mérkőzésén is szerepet kapott.

– Amikor eldőlt, hogy a felsőházban folytathatjuk, már igyekeztem a jövőbe tekinteni azzal, hogy dupla meccseket játszottak serdülőink – tekintett vissza a tavaszra külön az edző. – Mi több, sok olyan új dolgot is kipróbáltam velük, ami a következő szezonban hasznos lehet. Ettől azt várom, hogy csapataink stabilabbak lesznek majd az új bajnokságban. Összességében ennek a korosztálynak esetében is elmondhatom, hogy pozitívan zártuk az évet. Most jön egy kis pihenő, majd július közepén belevágunk egy erős alapozásba, amely remélem, sok edzőmeccsel, tornával lesz tarkítva. Bár átalakulnak csapataink, hiszen a másodévesek korosztályt váltanak, így sok serdülő már csak az ifjúságiak között szerepelhet, miként 8-10 gyerek korosztályú kerül fel hozzám a 2022-2023-as serdülő csapatba.

Címlapképünkön Csatári Szabolcs (kezén a labda), aki az ifjúsági csapatunk egyik húzó embere volt, és nem hiányzott egyetlen bajnokiról sem

 2022. 06. 20.   Klub, Aktuális, Archívum, OB II eredmények

Amikor tavaly ősszel az OB II-es felnőtt vízilabda-bajnokság rajtja előtt az elvárásokról beszélgettem Ajtai Miklós játékos edzővel, leszögezte: teljesen amatőr alapon működik a jobbára olyan játékosokból álló csapat, amelynek tagjai immár 23-30-40 éve elkötelezték magukat a sportággal, amelytől azóta sem tudnak elszakadni. Ezért a klub vezetésének egyhangú döntése, és az igazi Coubertin-i eszme szerint a részvétel volt a fontos.

Nos eltelt egy esztendő, mindenki tovább öregedett, de a játékos kedve egy cseppet sem lohadt. A gárda a hosszú menetelés után a rájátszásban a 13-16. helyért küzdhetett, és végül az összesen 28 OB II-es csapatot felvonultató mezőnyben a 15. helyen kötött ki. Vagyis akárcsak egy évvel korábban, a középmezőnyben. Ajtai mestert ezúttal arról faggattam, így gondolta-e az esztendőt?

– Ugyanoda jutottunk, mint egy esztendővel korábban, csak mindenki egy évvel öregedett – vágott bele a játékos edző, aki nem mellesleg az OB II egyik legeredményesebb góllövője volt. – Két éve vagyok a csapat edzője, igazából nem kértem korábban sem, és most sem különösebben senkitől semmit. Nem is kérhetek, hiszen egy teljesen amatőr csapat vagyunk. Ezért elvárást sem fogalmazhatok meg. A lényeg az volt, hogy mindenki annyit járjon edzésre, amennyit munkahelyi, családi elfoglaltsága, szabadideje megenged. Azt kell mondanom, mindenki rendszeresen látogatta az Árpád fürdőt. A hétközi tréningek során egy héten legalább kétszer kétkapus edzésre is sor került.

A legtöbben apukák, lassan nagyapák, mégis ilyen becsületesen látogatták a tréningeket?

– Azt kell mondanom, alig voltak hiányzók. Ezért folyamatosan tudtunk gyakorolni. Döntően a saját ifjúsági és serdülő csapatunk ellen kétkapuztunk. Tény, a többség nem mai gyerek, ezért a fiatalok sokszor ledaráltak bennünket, hiszen az állóképességük azért jobb, mint az „öregeké”. Ennek ellenére edzés szempontból mindenki kiteljesedett az év folyamán.

A környék egyetlen felnőtt vízilabdacsapata a miénk, érthető, ha a kényszer úgy hozta, hogy a saját utánpótlás ellen kellett gyakorolni a hétköznapokon. Ám ennek vannak kölcsönösen jó jegyei.

– Valóban így van, a fiatalok segítették az öregeket, és ez fordítva is igaz. Annál is inkább, mert a tétmérkőzéseken az utánpótlás korú játékosainkat is bevethettük. Összesen huszonhármas kerettel vágtunk neki az idénynek, akik közül tizenhatan voltak az úgynevezett „öregek”, vagyis felnőttek, és hét fiatal kapott lehetőséget a bajnoki mérkőzéseken. Ez segítette az ő fejlődésüket is, hiszen „beleszagolhattak” abba, milyen ifistaként vagy serdülőként a felnőttek között játszani. Olykor nagy teher is volt számukra, hiszen a saját korosztályú bajnokság mellett a serdülők, az ifik és a felnőttek között is helyet kaptak hétről hétre, ami akár évi ötven-hatvan meccset is jelentett számukra. De minden fiatal megtiszteltetésnek vette, ha meghívót kapott a felnőttmérkőzésre. Én pedig igyekeztem azokat kiválasztani a bajnokikra, akik kiérdemelték ezt a lehetőséget. Így edződik igazán az utánpótlásunk is.

Végül hogyan összegezhetjük a 2021-2022-es évet?

– Nagyon remek szezont zártunk. Békéscsabai szinten különösen remek évünk volt. Több csoportban zajlottak a mérkőzések, úgy, mint alapszakasz, középszakasz, rájátszás, helyosztók. Valamennyi alkalommal elöl vagy a középmezőnyben végeztünk, mindössze egyszer volt, hogy a soros fordulóban csak egy pontra tellett. Összességében az év során több győzelmünk volt a nagy menetelés során, mint vereség. De akadtak kimagasló találkozóink is, mint például éppen a legutolsó fordulóban, amikor 0–7-ről fordítottunk, és nyertünk 11–10-re.

Ezek szerint jó szájízzel tértek pihenőre.

Mindenképpen. Hiszen valamennyi alkalommal örömpólót játszott a gárda, mindenki élvezte a meccseket, mindenki kiteljesedett. Éppen ezért úgy gondolom, a következő bajnokságban is mindenkire számíthatok, legyen tizenéves vagy éppen „apóka”.

Címlapképünkön a felnőtt csapat néhány utánpótlás korú játékossal kiegészülve győzelemre készül

 2022. 06. 11.   Eredmények, Archívum, OB II eredmények

Békéscsabán zárult le az OB II-es felnőtt bajnokság 4. csoportjának végső küzdelme, ami a 13-16. helyezéseket döntötte el. Mivel az addigi listavezető budaörsi Poseidon VSE nem érkezett meg a viharsarki megyeszékhelyre, mindkét mérkőzésének három pontját ellenfele kapta meg, ami egyben azt is jelentette, hogy a kecskemétiek ugrottak a csoportban az élre, mivel az egymás elleni mérlegük így jobb lett. Csapatunk viszont kétszer is vízbe ugrott szombaton és ezúttal mindkét találkozóját megnyerte, ami egyben azt jelenti, hogy a 28 OB II-es gárda közül a 15. helyen zárta a 2021-2022-es idényt.

Swietelsky-Békéscsaba–Kecskeméti VE 10–9 (0–2, 0–5, 6–1, 4–1)

OB II-es vízilabda-mérkőzés, rájátszás a 13-16. helyért, Békéscsaba. V.: Kendeházi Máté. Békéscsaba: Vozár M. – Csendes, Laczó P., Gyebnár, Mucsi 3, Ajtai 2, Csatári 1. Cs.: Lukácsi S., Puha, Latorcai 3, Dávid, Borsos 1, Szanyi. Játékos edző: Ajtai Miklós, Csendes Csaba. Kecskemét: Harkai – Sárkány 1, Nagypál 2, Liszi, Barabás 3, Zsigmond 2, Morva. Cs.: Györe 1. Edző: Rozgonyi Gábor, Nagypál Sándor. Gól emberelőnyből: 6/5, ill. 10/1. Büntetők: 0/0, ill. 2/0. Kipontozódott: Lukácsi S., Laczó P., Gyebnár. Az eredmény alakulása: 0–7, 6–8, 6–9.

A meglehetősen rövid cserepaddal rendelkező vendégek nagy iramot diktáltak a mérkőzés első felében, és jelentős előnyre tettek szert. A fordulás után viszont visszaütött a korlátozott csere lehetőségük, amit csapatunk alaposan kihasznált, és a nagy előnyből hamarosan lefaragtak, sőt, 42 másodperccel a lefújás előtt Latorcai Balázs góljával fordítottak és behúzták a mérkőzést.

Swietelsky-Békéscsaba–Sportliget SE Budapest 14–9 (3–2, 2–3, 5–2, 4–2)

OB II-es vízilabda-mérkőzés, rájátszás a 13-16. helyért, Békéscsaba. V.: Kendeházi Máté. Békéscsaba: Vozár M. – Csendes, Laczó P., Gyebnár, Mucsi 5, Ajtai 3 (1), Szanyi 1. Cs.: Lukácsi S. 2, Puha, Sipaki, Dávid 1, Borsos, Csatári 1, Latorcai 1. Játékos edző: Ajtai Miklós, Csendes Csaba.  Sportliget: Dénes – Necz 1, Török, Tóth A. 1, Veszely 2, Drágus, Major 5. Cs.: Demeter (kapus), Fehér. Edző: dr. György Bence, Major Péter. Gól emberelőnyből: 7/3, ill. 10/2. Büntetők: 1/1, ill. 2/1. Kiállítás cserével: Latorcai, ill. Drágus. Az eredmény alakulása: 1–2, 3–4, 6–5, 9–6, 12–7.

A mérkőzés első harmadában még meglátszott a fáradtság a csapaton, ám a folytatásban ismét belelendült a gárda, és kétséget sem hagyott afelől, hogy ki a jobb ezen a napon

Mestermérleg. Ajtai Miklós: – Az első mérkőzésen a félidőig a csapat mintha a lelátón maradt volna. Ám időben ébredtünk, felzárkóztunk, majd, amikor igazán a kecskemétiek közelébe értünk, óriási hajrát vágott ki a gárda. Így meglepetésre legyőztük a Bács-Kiskun megyeieket. Azt kell mondanom, a térfélcsere után igazi vízilabdát mutatott be a csapat. Óriási energiát fektettünk a győzelembe, ami után félő volt, hogy a második találkozót nem fogjuk bírni fizikailag és fejben. Annál is inkább, mert mindössze fél órányi pihenőnk volt a két összecsapás között. Ám rácáfolt a gárda, szinte végig vezettünk a Sportliget ellen. Mindenki alázattal játszott, és mindenki rengeteget hozzátett a győzelemhez. Azt hiszem, minden egylet így szeretné zárni az évet: kettős győzelem, hat pont. Mindenki maximális dicséretet érdemel a ma nyújtott teljesítményéért.

További eredmények: Poseidon VSE Budaörs–Sportliget SE Budapest 0–5 (játék nélkül). Poseidon VSE Budaörs–Kecskeméti VE 0–5 (játék nélkül). Végeredmény a 13-16. helyért (hat forduló után): 1. (13.) Kecskeméti VE 12, 2. (14.) Poseidon VSE Budaörs 12, 3. (15.) Swietelsky-Békéscsaba 9, 4. (16.) Sportliget SE Budapest 3. (Azonos pontszám esetén az egymás elleni mérleg rangsorol.)

Címlapképünkön Latorcai Balázs (kezén a labda), aki a két találkozón négy gólig jutott, ráadásul az ő utolsó pillanatokban esett góljával győzte le a csapat a kecskemétieket