ímkézett bejegyzés

 2021. 09. 18.   Eredmények, Archívum, OB II eredmények

Szeptember 18-án megkezdődött felnőtt csapatunk számára a 2021–2022. évi OB II-es bajnokság. Az első fordulóban – miként tavaly is – Csongrádon szerepelt az alakulat, amely a szokásnak megfelelően két mérkőzéssel nyitotta az évadot.

Swietelsky-Békéscsaba–Invictus SC, Szolnok 8–8 (0–4, 5–1, 2–1, 1–2)

OB II-es vízilabda-mérkőzés, Déli csoport, Csongrád. V.: Orosz László. Békéscsaba: Vozár M. – Csendes, Laczó P. 1, Gyebnár, Mucsi, Ajtai 5, Lukács M. 1. Cs.: Lukácsi S., Latorcai, Dobra, Paksi B., Dávid 1, Miklós, Román. Játékos edző: Ajtai Miklós, Csendes Csaba. Szolnok: Sényei – Kovács D., Retkes, Menkó 1, Mosonyi, Gut 1, Krakkai. Cs.: Csekő, Chif, Polgár, Rébeli 1, Kis G. 4, Faragó 1. Játékos edző: Kis Gábor. Gól emberelőnyből: 9/3, ill. 12/2. Büntetők: 1/0, ill. 1/0. Kipontozódott: Polgár. Az eredmény alakulása: 0–4, 3–4, 3–5, 6–5, 8–6.

A szolnoki színekben vízbe ugró olimpiai bajnok Kis Gábor és a békéscsabai Ajtai Miklós gólpárbajának lehettünk szemtanúi, ketten együtt kilenc találatot jegyeztek a 16-ból. Végül igazságos döntetlen született a bajnoki nyitányon.

Swietelsky-Békéscsaba–Szegedi UVTE 9–11 (2–2, 1–3, 3–2, 3–4)

OB II-es vízilabda-mérkőzés, Déli csoport, Csongrád. V.: Orosz László. Békéscsaba: Vozár M. – Csendes, Laczó P., Gyebnár, Mucsi 2, Ajtai 2, Lukács M. 1. Cs.: Lukácsi S., Latorcai 1, Dobra 1, Paksi B. 1, Dávid 1, Miklós, Román. Játékos edző: Ajtai Miklós, Csendes Csaba. Szeged: Tóth M. – Barna 2, Kormányos 1, Páll, Major 1, Németh Z. 2, Varga Á. 3. Cs.: Szegi, Szabó G., Fodor Á., Király 2, Boros. Edző: Szabó Zoltán, Melkhun Dezső. Gól emberelőnyből: 6/3, ill. 7/3. Büntetők: 0/0, ill. 1/0. Kipontozódott: Lukácsi S. Az eredmény alakulása: 2–2, 2–5, 5–6, 7–8, 7–10.

A szegedi csapatból több olyan ismerős is köszöntötte ellenfelét, aki egykoron békéscsabai színekben játszott. Sőt, a két klub egyezsége értelmében a mieink vezetőedzője, az egyébként Szegedről érkezett Fodor Ádám továbbra is a Tisza-partiak együttesében amatőrködik. A találkozó egyébként sokáig nyílt volt, mi több, akár csabai szempontból nézve kedvezőbb eredmény is születhetett volna.

Mestermérleg. Ajtai Miklós: – Kísértetisen hasonlított az idei bajnoki nyitányunk a tavalyihoz. Akkor is a csongrádiak rendezték az első kört, és akkor is egy döntetlennel és egy nagyon szoros csatát hozó vereséggel kezdtük a pontvadászatot. A különbség annyi volt, hogy az elmúlt évben a hódmezővásárhelyiekkel ikszeltünk (12–12), a szolnokiaktól pedig kikaptunk (10–11). Ami pedig a mai találkozókat illeti: nagyon odatette magát a csapat, eredményesen játszottunk, sok szép és látványos gólt lőttünk. A védekezésünk is nagyjából a helyén volt. Örömpólót mutatott be a küldöttségünk. A fiatalok lendületesen játszottak, az idősebbek pedig a rutinjukra támaszkodva jeleskedtek. Az előbbieknél maradva, Vozár Miki jól állta a sarat a kapuban, Lukácsi Marcell és az ifjúságiak közül kiöregedő és debütáló Paksi Benedek ügyesen harcolt a vízben.

További eredmények: Csongrádi VVSE–Szegedi VTK 16–9. Csongrádi VVSE–Kecskeméti VE 13–14. Szegedi VTK–Kecskeméti VE 5–6. Szegedi UVTE–Invictus SC, Szolnok 7–7.

Az állás az első kör (két forduló) után: 1. Kecskeméti VE 6, 2. Szegedi UVTE 4, 3. Csongrádi VVSE 3, 4. Invictus SC, Szolnok 2, 5. Swietelsky-Békéscsaba 1, 6. Szegedi VTK 0.

Alighogy hazatért felnőtt csapatunk Csongrádból, szinte már fordult is egy újabb különítményünk a nem messzi lévő városba, nevezetesen az országos bajnoki nyitányra készülő ifjúsági és gyermek gárdánk. Mindkét alakulat egy egynapos tornán teszteli a nyári felkészülést, ahol harmadmagával körmérkőzik, mégpedig a házigazda Csongrádi VVSE-vel és a Hódmezővásárhelyi VSE-vel.

Címlapképünkön: Ajtai Miklós (fekete sapkában) gólerősségének nagy jelentősége volt abban, hogy sikeresen nyitotta az évadot felnőtt csapatunk

 2021. 09. 17.   Klub, Aktuális, Előzetesek, Kitekintő

Hosszú, mintegy háromhónapos szünet után ezen a hét végén megkezdődik a felnőtt OB II-es vízilabda-bajnokság. A 2021–2022. évi sorozatra 23 csapat adta le nevezését, amelyeket négy csoportba sorolt a hazai szövetség. A Swietelsky-Békéscsaba a területi elveket figyelembe véve a Déli csoportba nyert besorolást.

A Déli csoport klubjai: Csongrádi VVSE, Invictus UVSE, Kecskeméti VE, Swietelsky-Békéscsaba, Szolnok, Szegedi UVTE, Szegedi VTK. Ebből is látszik, hogy a mezőny hasonló a tavalyihoz, csupán egy eltérés van: a hódmezővásárhelyiek helyett a Kecskemét került a csoportba. Sőt, az is rögtön szembetűnő, hogy a Budapesti csoport mellett ez tűnik a legerősebbnek.

A szombati szezonkezdet előtt a csapat játékos-edzőjével, Ajtai Miklóssal beszélgettünk az elvárásokról: – Miként az elmúlt évben, idén is csak másodlagos a célkitűzés. Csapatunk zöme harminc-negyvenen túli „öregekből” áll, ezért a lényeg az, hogy élvezzük a lehetőséget, a játékot. Valamennyiünket a vízilabda iránti szeretet motivál, ezért járunk az edzésekre és a mérkőzésekre. Mondhatni, szabadidős hobbiként tekintünk sportágunkra. Már tavaly boldoggá tett bennünket, hogy a mezőny első felében, a 11. helyen végeztünk.

Idén is elégedettek lennétek hasonló helyezéssel a végelszámoláskor?

– Mindenképpen. Annak ellenére, hogy nem ismert előttünk, milyen változásokon ment keresztül a többi csapat. De annak mindig is tudatában voltunk, hogy ez az egyik legerősebb csoport, hiszen az adott városok legtöbbjében OB I-es hátterű gárdák működnek, ahol nagy számban „termelődnek” a jó pólósok. Akik vagy levezetnek ebben az osztályban, vagy éppen a feltörekvő fiatalokat itt próbálják ki.

Hogyan készült a nyáron a csapat?

– Hosszú időn át egyénileg készültek a csapattagok, kezdetben döntően úszással. Néhány hete azonban már a labdás edzések kerültek előtérbe, és egyre többet kétkapuztunk, döntően a serdülőkből és ifjúsági játékosokból álló saját csapatunk ellen. Helyhiány miatt erre azonban leginkább csak heti egyszer került sor, de a labdás edzések jól kiegészítették a többi napot.

Kik alkotják az idei felnőtt gárdát?

– Döntően a tavalyi csapat. Az ifjúságiak közül kiöregedett három játékosunkból ketten más város egyetemén továbbtanulnak, így egyedül a balkezes Paksi Benedek került végleg a felnőtt kerethez.

Mivel lennétek elégedettek a jövő nyári szezonzáráskor?

– Ha a tavalyi sikeres évet és helyezést megismételnénk, nem maradna hiányérzetünk. Ha pedig ennél is előrébb lépnénk, az már nagy ajándék lenne.

Az idei szezon csapata: Ajtai Miklós, Borsos Pál, Csendes Csaba, Dávid Levente, Gruda Miklós, Gyebnár György, Laczó Péter, Latorcai Balázs, Lukácsi Marcell, Lukácsi Sándor, Miklós Attila, Mucsi Zsolt, Paksi Benedek, Puha Zoltán, Román György, Sipaki Zoltán, dr. Szlávik Győző, Tóth Frank, Vozár Bálint, Vozár Miklós, Weinhardt Dániel, Weinhardt Márton. Továbbá szükség esetén az ifjúsági, illetve serdülő csapatból a legrátermettebbek.

Ami pedig az első kétmeccses fordulót illeti. A program. Szeptember 18., szombat, Csongrád, 10.00 óra: Csongrádi VVSE–Szegedi VTK. 11.00: Swietelsky-Békéscsaba–Invictus SC, Szolnok. 12.00: Csongrádi VVSE–Kecskeméti VE. 13.00: Swietelsky-Békéscsaba–Szegedi UVTE. 14.00: Szegedi VTK–Kecskeméti VE. 15.00: Szegedi UVTE–Invictus SC, Szolnok.

Címlapképünkön: amatőr felnőtt csapatunk jókedve egy pillanatig sem lohadt tavaly, úgy gondoljuk, ebben a bajnokságban is jellemző lesz a jó hangulat az egyleten belül vízben és vízparton egyaránt

 2021. 06. 26.   Klub, Aktuális, Archívum, Kitekintő

Míg az alsóbb korosztályokban évjáratonként rendezik a vidékbajnokságokat, gyermek I. korcsoportba már két évjárat, a 2006-ban és a 2007-ben születettek tartoznak. Ennek értelmében Fodor Ádám edzőnkhöz 26 fiatal járt az edzésekre 2020–21-ben.

A népes mezőny és a lehetőségek miatt két sorozatba is nevezett klubunk csapatot, nevezetesen az országos bajnokságban szerepeltek a jobbak, míg mások a vidékbajnokságban. Döntően az volt meghatározó abban, hogy ki, hol kapott szerepet, hogyan dolgozott a hétköznapokon.

– Akadnak fiatalok, akik csupán egy-két éve vízilabdáznak, mások régebb óta – vágott bele az évértékelőbe Fodor Ádám vezetőedzőnk. – Így érthető, hogy van tudásbeli eltérés a 26 sportolónk között. Van, akinek az úszástudásban volt elmaradása, mások technikailag és taktikailag voltak kevésbé képzettek. Ezeket a különbségeket kellett lehetőleg egy szintre hozni az év folyamán. Miután sokat fejlődtek a gyerekek, volt átjárás a két csapat, az országos és a vidékbajnoki gárda között. Erre volt példa Pojendán Áron, aki mindössze másfél éve vízilabdázik, a kezdetben még a vidékbajnoki csapatban kapott szerepet, tavasszal pedig már az országosban is számolhattam vele. Vagy ott van az úszóból lett pólós, Horváth Szabolcs, aki értelemszerűen gyorsabb a többieknél, miután „kitanulta” az új sportágat, hamar helyet kapott az erősebb csapatban.

A tavalyi bajnokságok nem fejeződtek be, az idei pedig meglehetősen hektikus volt. Hosszú volt a pontvadászat nélküli nyár, majd az ősszel kezdődött bajnokságban, a kiírás furasága miatt, télen hathetes szünetet tartottak. Ez alapos fejtörést okozott az edzőknek, de alighanem minden klubnál így volt.

– Rossz ez az elosztás – folytatta a vezetőedző. – A kéthónapos nyári időszakot felkészülési meccsekkel vészeltük át, de időnként menet közben is kellett egy-egy mini alapozást tartanom, hogy visszazökkenjenek a gyerekek a kerékvágásba. Kihasználva, hogy a vidékbajnokság viszonylag folyamatosan zajlott, itt is szóhoz jutottak azok az országosban szereplők, akiknek például a pandémia miatt volt edzéskiesésük.

Bár a 26 srác együtt edzett, mégis más és más volt az elvárás a kétféle bajnokságban szereplőkkel szemben.

– Klubunk elnöksége nem számított arra, hogy akár a dobogón is végezhet a magasabb szinten szereplő egységünk – emlékezik vissza Fodor Ádám. – Ezért számított meglepetésnek, hogy hamar az élre állt csapatunk. Látva a fejlődést és az eredményességet, egy idő után már elhittük, hogy a legjobbak között zárunk. Ami végül a bronzéremmel sikerült, de azért maradt egy kis hiányérzetem, ugyanis a hajrára visszaesett a gárda.

Azt is elemeztük a fiatalok mesterével, hogy miben léptek igazán előre tanítványai: – Jelentősen bővült a taktikai repertoár, amit fegyelmezetten hoztak is a meccseken. Fejben is erősebbek lettek, amit alátámaszt az Oázis elleni derbi, ahol hétgólos hátrányból lett döntetlen. De azért az is igaz, hogy olykor hullámzó volt a teljesítmény, különösen a bajnoki finisben. De maradjunk a pozitívumoknál: gyorsaságban is elértük az országos átlagot, ami annak is köszönhető, hogy remek volt az edzéslátogatottság.

Persze, essék szó a vidékbajnokságban szereplőkről is: – Itt, mint korábban már szó esett róla, zömében azok kaptak játéklehetőséget, akik később kezdték a sportot, akik később érő típusok, esetleg, akiknek lemaradásuk volt. Ők is rengeteget fejlődtek, hosszú távon bízom abban, hogy megmaradnak a sportágnál és sikeresek lesznek.

Ám nagy változás előtt áll ez a korosztály is, hiszen tizenöten kiöregednek, jövőre már a serdülő bajnokságban számolhatnak velük.  Igaz, Csabai Zoltán edzőtől majdnem ugyanennyien „felöregednek” a gyermek I. korosztályba.

– Az különösen nehézséget okoz felkerülő fiataoknál, hogy ők korábban a vidékbajnoki „tempót” szokták meg, az országosban azonban más az iram. Bár kimondottan jó alapokat kaptak edzőkollégámtól, Csabai Zoltántól, de az új szezonban taktikailag, technikailag, gondolkodásban új kihívás vár rajuk. Fel kell gyorsulniuk minden téren, ami nagy feladatot ró ránk, edzőkre is.

Címlapképünkön a gyermek I. korosztályos, országos bajnokságban bronzérmes helyen záró csapatunk Fodor Ádám edzővel

 2021. 06. 22.   Klub, Aktuális, Archívum, Kitekintő

Ifjúsági, serdülő és gyermek korosztályú csapataink az országos utánpótlás-bajnokság A2-es csoportjában szerepeltek a 2020–2021. évben. Az előbbi kettőt a felnőtt csapatunk játékos edzője, Ajtai Miklós készítette fel. Az alapszakaszban az ifisták a 7., a fiatalabbak a 8. helyen zártak csoportjukban. Az alábbiakban a két korosztály idei teljesítményéről esik szó mesterük segítségével.

– Az eredmény mindenképpen elfogadható annak tudatában, hogy tavaly nyáron alaposan meggyengültünk, hiszen négy meghatározó játékosunk Egerbe, illetve Pécsre igazolt – mondta elöljáróban Ajtai Miklós. – Velük akár a top háromban is végezhettünk volna, de igyekeztünk tavaly gyorsan lezárni a veszteség okozta sokkot. Ezért még azon nyomban új terveket fogalmaztunk meg, és új célokat tűztünk ki az elnökséggel karöltve.

Persze, nem csak ez okozott nehézséget a felkészülés során. Minden sportágra jellemző, hogy akkor veszti el alanyai jelentős részét, amikor azok a serdülő korba lépnek, illetve a tanulmányaikra (vagy másra) fordítanak egyre több időt. Igaz volt ez a mi fiataljainkra is, amit alátámaszt: egyeseknél igencsak megritkult az edzéslátogatottság.

– Az év folyamán ez hatvan-hetven százalékosra tehető, különösen az idősebbeknél – így a tréner. – De a mag azért ennél sűrűbben látogatta az edzéseket. Ebből az állapotból igyekeztem kihozni a maximumot, ami több, kevesebb sikerrel párosult. Ennél jobb eredményhez egy komplettebb csapat és nagyobb edzéslátogatottság kellett volna, de nem lehetünk így sem elégedetlenek.

Bár a pandémia olykor megtörte a lendületet, azért fejlődés is tapasztalható volt a két korosztályban. Erősödött az úszástudás, hatékonyabb volt a taposás, a vízből való kiemelkedés magassága, de amire Ajtai Miklós büszkébb: erősebbek és pontosabbak lettek a lövések.

– Nagy hangsúlyt fektettem az év folyamán a kapura lövések hatékonyságára, de taktikai téren is sokat fejlődött a két csapat, ami több mérkőzésünkön meg is látszott. Persze, nem lehetek maradéktalanul elégedett, maradt hiányérzetem a két korosztály esetén. A védekezésünk olykor halványabbnak bizonyult, és a már említett edzéslátogatottsággal sem vagyok igazán elégedett. A koronavírus-pandémia is hagyott némi nyomot csapatainkon, de ez utóbbi igazán nem lehet mentség, hiszen más klubokat is hasonlóképpen érintett, mint minket.

A jövőről is szó esett, aminek kapcsán megtudtuk, az új esztendőben többet vár a két alakulattól, aminek oka prózai: népesebb lesz az ifjúsági és serdülő csapat is.

– Mindössze három ifjúsági korú játékosunk, Demeter Nándor, Paksi Benedek és Schindler Imre öregedett ki, akikkel esetleg a felnőtt csapatban számolhatunk a jövőben – folytatta Ajtai Miklós. – Persze nagy kérdés, tovább tanulnak-e, illetve, ha igen, vissza tudnak-e játszani? Viszont a serdülőkből ennél nagyobb létszámban kerülnek föl fiatalok az ifibe, és ugyanez érvényes a jövő serdülő gárdánál is, hiszen sok gyermek korcsoportos lép eggyel magasabb osztályba. Mindkét szinten nagyjából húsz-húsz vízilabdázóra számíthatok. Úgy gondolom, ekkora létszám mellett a korábbi két-három taktikai megoldáson túl további két-három új dolgot megtaníthatok a srácoknak. A mottónk talán az lehet: új szezon, új év, új csapat, új lehetőségek. És akkor tudásban és eredményességben végképp pótolhatjuk 2021–2022-ben a tavaly nyáron távozókat, így akár odaérhetünk a legjobb három közé az idei 7., illetve 8. hellyel szemben.

Címlapképünkön a 2020–2021. évben bevethető serdülő csapatunk, a szövegközi képen pedig az ifistáink

 2021. 06. 16.   Klub, Aktuális, Archívum

OB II-es felnőtt csapatunk a hónap elején lezárta a 2020–2021. évi szezont, ami azért is nagy szó, mert az azt megelőző esztendőben a koronavírus-pandémia miatt nem tudták befejezni a hazai együttesek a bajnokságokat. A zömében nagy öregjeinkből álló gárda nagyon tisztességesen helyt állt, hiszen a 24 tagú mezőnyben a végső elszámoláskor a 11. helyen kötött ki.

Elöljáróban leszögezhetjük – miként oly sok évben megtettük –, OB II-es felnőtt csapatunk igazi amatőr gárda. Játékosaink inkább maguk fizetnek szinte minden költséget, csakhogy járhassanak edzésekre, mérkőzésekre. Legtöbbjük családapa, immár 30-40 éve az uszoda „foglya”, nem véletlenül fogalmaztunk úgy: nagy öregjeink. Az idei bajnokságban 22 pólósunk ugrott vízbe a pontvadászat során, az átlagéletkoruk úgy 35 év, hogy hatan még ifjúsági korúak. A legidősebb pedig a Román György 56, dr. Szlávik Győző 54 esztendős, de az ötvenen van túl Gyebnár György, Sipkai Zoltán is.

– A szív, a vízilabda szeretete hozza nap mint nap az edzésekre a srácokat – fogalmazott a csapat játékos edzője, Ajtai Miklós, aki maga is idén lesz 40 éves. – Klubunk elnöksége nem véletlenül határozott úgy, hogy nem tűz ki célokat a felnőtt csapat elé. Egy a lényeg: mindenki jól érezze magát az edzéseken és a mérkőzéseken, valamint meglegyen a folytonosság az utánpótlás és a felnőtt csapat között. A fiatalabbak, az ifjúságiak pedig további játéklehetőséget kapjanak, rutint szerezzenek a felnőttek között is, és ne szakadjanak el a sportágtól.

Heti öt edzésen volt alkalmuk gyakorolni a felnőtteknek, a legtöbben – munkájuktól függően – legalább három tréningen részt is vettek. Sőt, minden csütörtökön kétkapus edzést tartottak az ifjúsági gárdával. Ennél többet nem is lehetett elvárni a családapáktól, akik már a sporton kívüli egzisztenciájuknak, családjuknak éltek.

– Nagy örömünkre szolgált, hogy még mindig egyenletes teljesítményt tudott nyújtani a csapat — folytatta Ajtai Miklós. – Az egész szezonban sok győzelmet arattunk, a bajnokság vége felé pedig egyre jobbak voltunk. Bár a 24 csapatból a 11. helyen végeztünk, mégis elmondható, hogy a későbbi bajnokkal és feljutóval, az olimpiai bajnok Kis Gábort is a soraiban tudó Invictus SC-vel az alapszakaszban olyan szoros meccset játszottunk, hogy mindössze egyetlen góllal kaptunk ki tőlük.

Azért volt sportszakmai értéke is az amatőrségnek, hiszen – mint említettük — hat ifjúsági, és további három nemrég az utánpótlásból kiöregedett játékos kapott feladatot és lehetőséget a fejlődésre a meccseken.

– Mindig megvolt a felnőtt létszám a derbiken, de igyekeztem úgy forgatni a csapatot, hogy mindenki sok játéklehetőséget kapjon – toldotta meg a játékos edző. – Már csak azért is, mert szeretnénk, ha az új bajnokságban is mindenkire számíthatnánk. Nem beszélve arról, hogy az ifjúságiak közül újabb fiatalok kiöregednek, és őket is szeretnénk továbbra is a klubhoz kötni.

Játékos edzőnk, Ajtai Miklós lett az OB II gólkirálya

Az eredményes szereplés mellett arra is büszke klubunk, hogy Ajtai Miklós (képünkön lövés közben) lett a hazai bajnokság harmadik vonalának gólkirálya. Játékos edzőnk 21 találkozón szerepelt és 71 gólig jutott, hattal megelőzve az őt követő Poseidon VSE pólósát, Szám Tamást. Az akció gólok rangsorában Ajtai az 5. (30 gól), a büntető gólok tekintetében ugyancsak első (23).

– Mindig maximalista voltam, de a vízilabda nem egyéni, hanem csapatsport – így a gólkirály. – Tény, büszkeség tölt el, hogy az élen végeztem, de a társak nélkül mindezt nem érhettem volna el. Kellett ehhez egy nagyon jó közösség, csapat is.