A ma negyven-ötvenéves pólósokat a sportág szeretete tartja az uszodában

Címlapképünkön, amikor eredményesen védekezik csapatunk, élen a fiatal kapussal, Korcsok Péterrel, előtte fehér sapkában balról Laczó Péter, Mucsi Zsolt és Gyebnár György

Az elmúlt esztendőben 28, a 2022–23-as évben 24 csapat nevezett az OB II-es felnőtt bajnokságba. Bár a létszám csappant, az együttesek jóval erősebbek lettek, a színvonal pedig ezáltal alaposan megemelkedett. Ebben az erősödő mezőnyben zárta az évet a 18. helyen csapatunk.

Amióta az OB I B-től visszalépett felnőtt együttesünk, klubunk rendre már csak a harmadik vonalba nevez csapatot. Tény, korábban is működött OB II-es csabai egylet is – teljesen amatőr alapon, akik alapvetően egy baráti társaságból verbuválódtak hétvégente meccselni, s akik egykoron kiharcolták a másodosztályú tagságot. Így ma már semmilyen szinten nincsenek „légiósok”, csak a nagy öregek és a nagyon fiatalok alkotják a gárdát. Nem véletlen, hogy nincs is különösebb elvárás velük szemben.

Korábban megírtuk, így most nem szükséges taglalni, miért is szűnt meg az OB I-be majdnem feljutó egykori csapat. Fiataljaink a továbbtanulás miatt nevesebb felsőoktatási intézményekbe jelentkeztek, elhagyva a várost. Ám akkoriban az is megfogalmazódott: a 18 év után az egyetemi tanulmányaik miatt kiáramló ügyes gyerekeket egyik pillanatról a másikra nem lehet pótolni, de hosszú távon nem mond le a klub arról, hogy egyszer visszacsábítsa a tanulmányaikat befejező vízilabdázóinkat, akik a különböző egyetemi városokban azért folytatták sportolói pályafutásukat. Nos, ez a mai napig nem járt különösebb sikerrel. Így egyelőre maradtak a nagy öregek, és a serdülő, ifjúsági játékosokból álló amatőr társaság.

Akik az idei bajnokságban a 18. helyen zártak, hárommal hátrébb, mint egy esztendővel korábban. Ám mint bevezetőnkben írtuk, ez az osztály is erősen átalakul, erősödik, egyre nehezebb helyt állni az OB II-ben is. Ám, ami nem változott: – Továbbra is a részvétel, a vízilabda palettán való jelenlétünk a legfontosabb – hangsúlyozta a csapat játékos edzője, Ajtai Miklós. – A ma negyven-ötvenéves pólósokat a sportág szeretete tartja az uszodában, az elvárás nem magas, bár szeretnénk minél több mérkőzést megnyerni, és ezáltal minél előrébb végezni a tabellán. A másik célunk, ami még fontosabb: az ifjúsági és serdülő játékosaink itt belekóstolhatnak abba, mit hozhat számukra a jövő, ha kiöregszenek korcsoportjukból, és megismerkedhetnek a felnőtt csapatok életével.

Nos tény, számtalan 15-18 éves fiatal kapott játéklehetőséget az év során a felnőttek között. Az ifjúságiak már a korábbi években is bemutatkozhattak, a serdülők közül viszont idén újonc volt Budai Tamás, Freiberger István, Hajdu Andor, Sajtos Bence, a kapusok közül pedig Beregszászi Kornél és Korcsok Péter.

– Nagy szó, hogy ebben az évben már három kapusunk is volt, a már említett serdülők mellett a még ugyancsak fiatal Vozár Miklós állt a csapat rendelkezésére – így a játékos edző. – A hangulat a mérkőzéseken és a hétköznapokon is remek, nincs senki vállán teher, tényleg örömjátékot nyújthatunk. Ahogy mind mélyebben megismerjük egymást, egyre jobban összeszokik a gárda, egyre jobb teljesítményt nyújt a csapat, erősebbek vagyunk, mint a korábbi években, még ha ez a helyezési számunkon nem is mutatkozik meg. De, mint említettük, ez az osztály is nagyot erősödött, egyre nehezebb sok sikert, győzelmet kiharcolni. Viszont azon is felmérhettük, hogy jó a csapatunk: egyre inkább tartanak az ellenfelek tőlünk. Innen megközelítve nagyon is tisztességes eredményt értünk el, pedig számtalan olyan nagy öreg is rendre játszik a bajnokságban, mint az 53 éves Gyebnár György, az erősen az ötvenhez közeledő Csendes Csaba, Dávid Levente, Lukácsi Sándor, Miklós Attila, Puha Zoltán.

Az, hogy mit hozhat a jövő, erről így gondolkodik a 42 esztendős Ajtai Miklós: – Minden bizonnyal az eddigiekhez hasonló feltételekkel indulunk a következő bajnokságban is. Hamarosan lesz egy csapatgyűlés, ahol kiderül, kik is vállalják az új szezont. Én úgy gondolom, a sportszeretet miatt mindenki bevállalja a 2023–2024. évi bajnokságot is. Vagyis a mag biztos, hogy marad, és mellettük akár újabb újonc fiatalokat is bevethetünk, biztosítva nekik a további fejlődési lehetőséget.

Nehéz esztendő után boldogabb békéscsabai évzáró

Címlapképünkön az esztendő korosztályonkénti legjobbjai a díjakkal

Ma a kora esti órákra benépesült Békéscsabán a Rendezvénypajta – bár itt nincsen víz, medence –, ám klubunk apraja-nagyja és szüleik néhány órára birtokukba vették a tágas fedett teret. Mégpedig azért, mert a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub a bajnokságok befejeztével évzáró bulit tartott.

Szinte mindenki egyenpólóban érkezett a rendezvényre, ahol néhány perccel 18 óra után Borsos Pál klubelnök emelkedett elsőnek szólásra. Rövid bevezetőjében kiemelte: ismét nehéz esztendőt zárt az egyesület, hiszen a Covidot követő évben az energiaválság okozott fejtörést: „Minden négyzetméter vízfelületért meg kellett küzdenünk, de ennél fontosabb, hogy kiharcoltuk az Árpád fürdő nyitva tartását. Szükség is volt erre, hiszen csapataink a 2022–2023. évi bajnokságok során csaknem kétszáz mérkőzést játszottak, amit víz és medence nélkül aligha lehetett volna.”

Hasonló gondolatokkal kezdte ügyvezető elnökünk, Balázs Lajos is, aki azzal kezdte, minden év nehezebb feladatok elé állítja klubunkat: „Tavaly szeptember közepén az úszóklubtól tudtuk meg, hogy nem lesz sátorállítás. Sokáig ment a huza-vona, mígnem az önkormányzati döntéshozók az év végéig zöld utat nem adtak. Persze, ehhez nekünk és az úszóknak is még mélyebben bele kellett nyúlnunk a zsebünkbe. Időközben érkezett némi állami pénz is az uszoda fenntartására, de ott lebegett a fejünk felett, hogy januártól mégis bezárják az Árpád fürdő sátortetős medencéjét. Újabb állami- és klubsegítség után meghosszabbodott tavaszig az uszoda üzemeltetése. Az sem segített bennünket, hogy Gyulán valóban nem állították fel a sátrat a versenymedence fölé, így fiókcsapatunk is Békéscsabára járt át labdás edzésekre. Szerencsére végig tudtuk játszani a bajnokságokat, amiért külön köszönet illeti a szülőket, a támogatókat és a mellettünk álló döntéshozókat.”

A szakmai értékelőre Fodor Ádám vezetőedző tért ki, aki elöljáróban hangsúlyozta, kétfelé veszi az idei évet. Egyrészt a vidékbajnoki szereplésről, majd az országos bajnokságban elért eredményekről kívánt számot adni. Mint kiemelte: „A vidékbajnokságban szereplő csapataink esetében az elsődleges cél az volt, hogy jó meccseket játszanak a fiatalok, ami által fejlődhetnek. Elmondható az itt szereplő minden utánpótlás korosztályról, hogy nehéz csoportba kerültek, de nagyot javultak a finisre. Esetükben nem a helyezés volt az elsődleges cél, hanem a fejlődés. Az országos bajnokságokban szereplő három utánpótlás együttes szövetségi értékelése sajátságos, hiszen az ifjúsági, a serdülő és a gyermek csapatok eredményeit összevonva hirdettek végeredményt. És itt szeretném rögtön kiemelni: gyermek csapatunk az A1 osztályban is eredményesen helyt állt volna. Serdülőink is fejlődtek, de nekik a középmezőny jutott. Ám ők külön dicséretet érdemelnek, hiszen nekik kellett helyt állniuk az ifjúságiak között is, hiszen mindössze egyetlen ifistánk maradt erre az évre. De nem ijedtek meg, úgy vélem, felnőttek a feladathoz.”

Borsos Pál ehhez azt fűzte hozzá: „Kis klub vagyunk, de ugyanolyan feladataink vannak, mint a nagy egyesületeknek: beiskolázni, nevelni játszatni a gyerekeket.”

Végül a Csirkefogók Vízilabda Klub irányítói köszönetet mondtak, és egy kis jelképes ajándékot adtak át a klubtól hosszú idő után megváló Dobra Róbert edzőnek, valamint a nagy támogató Tasnádi családnak. Fodor Ádám pedig felsorolta, hogy a különböző korosztályokban kikre a legbüszkébbek (akik egyébként egy emlékplakettet is kaptak). A baby korosztályból Balogh Csanád és Korcsok Krisztián, a gyulaiak közül Balogh Bence, a gyermek „négyesből” Bódi Bercel és Suhajda Soma, a gyermek „hármasból” Machlik Máté, a gyermek „egyesből” Suhajda Zoltán és Szatmári Levente, a serdülőknél Hajdu Andor, az ifjúságiaknál Dobos Ferenc kapott elismerést, míg a külön díjat Zimbran Milán érdemelte ki.

Az értékelőket követően következett a nagy „evi-ivi”, barátkozás, sok játék késő estig.

Középső képünkön: megtelt a Rendezvénypajta gyerekekkel, szülőkkel, edzőkkel

Lenti képünkön: az elnökség beszámolója

Legendás pólósokkal találkozhattunk a Center Moziban

A Nemzet Aranyai című film főszereplői közül négyen, balról: Varga Tamás, Fodor Rajmund, dr. Steinmetz Ádám, dr. Steinmetz Barnabás, valamint klubunk ügyvezető elnöke, Balázs Lajos és vezetőedzője, Fodor Ádám, aki nem mellesleg Fodor Rajmund öccse

Nem kevesebb, mint négy fő volt az egy négyzetméterre eső olimpiai bajnok vízilabdázók száma szombaton a Csaba Centerben, ahol A nemzet aranyai című film vetítését és közönségtalálkozóját tartották.

Folyamatosan érkeztek az egykori klasszis vízilabdázók a békéscsabai Center Mozihoz, Varga Tamás, dr. Steinmetz Barnabás, dr. Steinmetz Ádám és Fodor Rajmund, valamint a film rendező-producere, Zákonyi S. Tamás.

A négy játékos mellett további tizenhét vízilabdázó, többek között Dr. Molnár Tamás, Szécsi Zoltán, Kásás Tamás, Biros Péter, Kiss Gergő, valamint az 1997-től 2008-ig (ebben az időszakban a válogatott egyebek mellett egymás után – 2000-ben Sydney-ben 24 év után! – három olimpiát nyert, 329 mérkőzést játszott, amiből 273-at megnyert, és kizárólag a 2001-es fukuokai világbajnokságon maradt le a dobogóról) tartó a világot végigverő válogatott sikerkapitánya, Dr. Kemény Dénes szólal meg a 149 perces filmben. Emlékezik még az nagy ellenfelek közül a szerb Vladimir Vujaszinovics, Dejan Szavics, az olasz Alessandro Campagna, a spanyol Salvador Gómez, a horvát Ratko Rudic és az amerikai Tony Azevedo is.

A szolnoki születésű Varga Tamás 2004-ben, Athénban, majd négy év múlva a Pekingben olimpiai bajnokcsapat tagja volt, nagyon örült, hogy az április 20-án bemutatott filmnek ilyen nagy sikere van.

Nagyon jó érzés, hogy alig több mint két héttel az első vetítés óta negyvenezer fölött tekintették már meg a filmet és ezzel, ha jól tudom, vezetjük a nézettségi listát – mondta érdeklődésünkre a 47 éves egykori védő. – A közönség ugyanolyan lelkes, mint amikor az olimpiákat és a világbajnokságot megnyertük. Nagy hálás vagyok nekik, hogy a mai napig nem felejtették el ezt a csapatot, ezeket a sikereket. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ennek a sikersorozatnak részese lehettem.

Varga Tamás megjegyezte, hogy játékosként még nem feltétlenül fogja fel, hogy valójában mekkora eredményeket ér el, az évek múlásával jön rá, hogy mi az, amit elért.

Alessandro Campagna, az olasz válogatott szövetségi kapitánya mondta a filmben, hogy egyszer nyerni olimpiát óriási dolog, kétszer sporttörténelem, háromszor pedig az ember legendává válik – fűzte hozzá.

A film története az 1996-ban történt eseménnyel kezdődik, amikor Kemény Dénes Gerendás Györggyel, Görgényi Istvánnal és Horkai Györggyel pályázott, s talán még ő sem hitte el komolyan, hogy megválasztják kapitánynak. Megválasztották, Kemény az első tréningeken azt mondta a fájdalmasan fiatalon elhunyt Benedek Tibornak, hogy jó, hogy ő a tornák gólkirálya, de még jobb lenne, ha a válogatott aranyérmeket nyerne…

A nemzet aranyai című film producere és rendezője az a Zákonyi S. Tamás, aki a nagy sikerű Szabadság, szerelem egyik, majd a 2018-ban bemutatott BÚÉK vagy a 2022-es Az unoka című film producere volt.

– Titkon számítottam ilyen sikerre, hiszen azért csinálja ezt, hogy a nézők lássák – mondta. – Nagyon boldog vagyok, viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy két hét után vezetjük a nézettséget. Mostanra biztosan negyvenöt ezer fölött vagyunk, ami nagy dolog, hiszen ez mégis csak egy sport-dokumentumfilm, bár én azt mondom, hogy inkább mozifilm.

A szombati filmvetítés után telt ház előtt közönségtalálkozót rendeztek, melyen Szigeti Csaba, az Oktatási, Közművelődési és Sportosztály vezetője kérdezte a négy bajnokot és a film rendező-producerét.

Forrás: beol.hu/Gajdács Pál

Nagyot repesztett 50 gyorson Csuvarszki Donát

Békés megyében a Csuvarszki név már a múlt század ’80-as éveiben is márkanévnévnek bizonyult. Úgy tűnik ma is az, legalábbis az éppen e napokban Kaposvárott zajló úszó országos bajnokságon ismét feltűnt ez a név.

Először nézzük a régmúltat: az egykor az NB I-ben ezüstérmes békéscsabai férfi kézilabdacsapat – mert volt ilyen is – erőssége volt Csuvarszki János. A remek átlövő hosszú időn át ontotta a gólokat a Pataki „Teó” által irányított viharsarki egyletben. Hogy aztán Franciaországba szerződjön légiósnak. Akkoriban a gallok még csak tanulgatták a sportágat, így Csuvarszki Jánostól is. Meg is tanulták alaposan, hiszen ma már a világ legjobbjai közé tartoznak.

S mi köze az egykori kétméteres átlövőnek a mai Csuvarszki névhez és a vízhez? Nos fia, Donát a mai napon az úszók országos bajnokságán az 50 méteres gyorsúszásban ötödik helyezést ért el, mint a Békéscsabai Előre Úszó Klub versenyzője.

De miért nem hallunk róla a hétköznapokon? A dolog egyszerű, mindjárt fel is fedem, de előtte: az ifjú Csuvarszki Donát (képünkön az előtérben) – testvérével együtt – egykoron az Árpád fürdőben a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub utánpótláscsapatának remek játékosa volt. Még javában a középiskolába járt, amikor Szarvas János, az úszók vezetőedzője felfedezte, hogy milyen robbanékony a medencében az ugyancsak hosszúra megnőtt fiatalember. El is csábította a pólósoktól – akik azért ma is nagyon büszkék egykori játékosukra – és rövid időn belül országos ifjúsági bajnoki címet nyert 50 méteres gyorsúszásba. Aztán leérettségizett és útja átmenetileg elvezetett Békéscsabáról. Nevezetesen – mint oly sok egykori békéscsabai úszó, mint Szabados Béla, Bohus Richárd, Fehérvári Júlia, Hajtman Tamás – Amerikába költözött, ahol egyetemi tanulmányai mellett folytatta a sportolást. Csuvarszki Donát a Southern Illinois University Carbondale hallgatója és sprintere. Ahol rendre remek eredményekkel hívja fel magára a figyelmet. Most „hazaugrott” egy kicsit, hogy a jubileumi 125. magyar bajnokságon is megmutassa, mire képes. Nos, megmutatta: az aranyérmes Szabó Szebasztiánt is felvonultató felnőtt mezőnyben a remek ötödik helyezést harcolta ki békéscsabai klubjának.

Nehezedő feltételek mellett is előrelépésről számolhatott be klubunk vezetősége a közgyűlésen

Az előírásoknak megfelelően március 27-én, hétfőn délután megtartotta éves rendes közgyűlését klubunk. Ezen vezetőink és a vezetőedzőnk értékelték az elmúlt évet, körvonalazták a jövő feladatait, és a pénzügyi beszámoló is terítékre került.

Nehéz esztendőkön van túl a honi sportélet, azon belül a póló és a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub is: Covid után jött az infláció, az energia mizéria, a sportlétesítmények léte, működési kérdései.

Esetünkben különösen érzékenynek bizonyult, hogy sokáig ott lebegett: lesz-e ősztől sátor a békéscsabai Árpád fürdő versenymedencéje fölött vagy sem? Balázs Lajos ügyvezető elnök arról beszélt: a szeptemberi, majd a januári bezárás ellen küzdött a két vizes klub, majd még a kora tavasz is egy ideig veszélybe került. Van egy előírás, miszerint október 15-e és március 15-e között nem megengedett nyitott medencében bajnoki mérkőzéseket rendezni. Nem beszélve arról, hogy már rendes edzéseket sem lehet tartani. Márpedig, ha az uszodára nem kerül fel a sátor, a klub létjogosultsága is megszűnik, ami ráadásul óriási mennyiségű TAO-pénz visszafizetésével járt volna. „Ha nincs sátor, nincs számunkra bajnokság, nincsenek edzések, le kellett volna húzni a rolót” – hangsúlyozta.

Itt azért egy gondolat erejéig érdemes oda is elkanyarodni: a két vizes sportág, az úszó és a vízilabda egyaránt fizet pályahasználati díjat a vagyonkezelőnek. Emellett megváltja a sportolók belépőjegyét (bérletét). Más létező megyei (és nemcsak megyei) sportágnak közel sincs ekkora kiadása. Előfordul, hogy bérleti díjat fizet, de belépőt nem.

A szakmai munkát Fodor Ádám vezetőedző értékelte, amelyből megtudhattuk, jelentős előrelépés történt minden fronton és korosztályban. Ez többek között annak is köszönhető, hogy edzőpárok dolgoznak a kiemelt csapatoknál, Ajtai Miklós például a technika javításáért, a lövések hatékonyságáért felel, a vezetőedző és Katona Péter a serdülők és gyermek korosztályért, ahová nem mellesleg Ajtai is besegít. Tavaly nyár óta Újházi Attila személyében kapusedző foglalkozik „portásainkkal”, aki Hódmezővásárhelyről jár át kéthetente. Szűts Szilvi az úszásfejlesztéssel segíti fiataljaink fejlődését. Csabai Zoltán, Dobra Róbert, Szilvásy Attila, Jeszenszky Ákos hatékonyan foglalkozik a legkisebbekkel.

Ennek ellenére némileg csökkent a sportolói létszám, ugyanis a belvárosi és Szabó Pál téri iskolák medencéit bezárták télre, a gyulai versenymedence fölé nem állítottak sátrat, amik a kisebb korosztályokra negatívan hatottak.

A pénzügyi beszámolóból megtudtuk, nominálisan ugyanakkora összegből gazdálkodhatott klubunk, mint a korábbi esztendőben, csakhogy… Csakhogy időközben volt egy nagyjából 25 százalékos infláció. Ilyen körülmények között kellett kifizetni a folyamatosan emelkedő nevezési, utazási díjakat, a rendezési költségeket, a személyi kiadásokat. Ezért az elmúlt egy évben már nem fért bele a költségekbe a felszerelés vásárlás, szállás és étkezés, sőt még a versenyengedélyekre sem tellett. S akkor még ott van a már decemberig esedékes, külön kifizetett ötmilliós további uszodahasználati (energiaköltség támogatás) összeg, és hamarosan esedékes az újabb ötmilliós tétel, ami az idei első félévre szól.

„Ilyen körülmények között egyelőre az idei évre nem is nagyon tudtunk összeállítani költségvetési tervet” – fogalmazott Balázs Lajos. „A nehézségek, az infláció miatt a tagdíjakat is kénytelenek vagyunk megemelni, ami a közgyűlés hatásköre, ám ezt egyhangúlag megszavazták a mai napon.”

Ugyancsak szóba került, hogy más klubok ismét elcsábítanák tehetségeinket. Sajnos, évről évre befolyásolja TAO-s bevételünket, ha elviszik legjobbjainkat, ugyanis az az eredményességen is meglátszik. Márpedig a jobb eredmények után emelkedhet a TAO-bevétel. S ami még meglepőbb: már az általános iskolás ügyes gyerekeinkre is szemet vetettek…