2018. 04. 05.   Klub, Aktuális, Kitekintő

A magyar vízilabda egyik legnagyobb alakja (s még véletlenül sem csak a hatalmas, kétméteres termete miatt), 16 és fél évesen már a felnőtt válogatottban játszott. A nemzeti csapat és az ő tiszteletére is háromszor játszották el olimpián a magyar himnuszt. Kiss Gergellyel (képünkön) a közelmúltban tett békéscsabai látogatása alkalmával készített interjút Gajdács Pál, a Békés Megyei Hírlap újságírója, az ő cikkét vettük át.

– Annak idején miért kezdett el vízilabdázni? Milyen élmény indította el a sportág felé?

– Nem a klasszikus úton lettem vízilabdázó, nem a medence mellett nőttem fel. Belvárosi gyerek vagyok, a hetedik kerületben, ahol nagyon sok ember lakott, nagyon kevés szervezett sportolási lehetőséggel. Érdekes azért, hogy kinevelődtek innen ismert sportolók, elég, ha csak Faragó Tamást, Märcz Tamást, Kásás Tamást, vagy Benedek Tibort említem. Magas fiú voltam, imádtam labdázni, imádtam a vizet. A családom jelentős része alföldi, karcagi, püspökladányi, és bárhová mentünk, mindig a víznél kötöttünk ki. Egy másod-unokatestvérem lejárt a BVSC előkészítő csoportjába és akkor jött a lehetőség. Akkor még nem volt sportágválasztó (amelynek egyébként a szóvivője vagyok), amikor egy gyerek százféle sportág közül választhat. Kipróbáltam a vízilabdát és le is ragadtam.

– Mekkora előnyt jelentett a balkezessége?

– Folyamatában nagy előny volt, de ezt a kezdetekkor még nem tudtam. Amikor megfogtam bal kézzel a labdát, akkor az edzőm felugrott és mondta az édesanyámnak, hogy „Hú, de jó, hogy a Gergő balkezes!”, mert a negyvenből csak három-négy ilyen gyerek volt.

– Kivételesen tehetséges generáció tagjaként cseperedett fel.

– Az előttem lévő generáció a sportág hazai történetének legrosszabb időszakát élte, 1988 és 1996 között nem nyert olimpián érmet. Széthúzás jellemezte azt a világot, miközben nagyon tehetséges emberekről beszélhettünk. Nagy élményeim nem voltak, a Faragó-féle generáció utolsó mérkőzései kivételével. A hetvenes évek közepén született generáció alapvetően tehetségesnek mondható. A 1977-es születésűként a ’75-ösökkel junior Eb-t, vébét, a ’76-osokkal ifi Eb-t nyertem, mi a saját korosztályommal szereztem két ezüstöt. A ’75-’76-os korosztállyal két évig veretlenek maradtunk. Mindenki külön is egy egyéniség volt, a saját klubjában nagy feladatokat kapott és oldott meg, 14-15 évesen már a profi első osztályban játszott. Az 1996-os olimpiai negyedik hely után edzőváltás történt és a Molnár, Steinmetz, Varga Tamás, Fodor, Kásás, Vári, Székely, Biros, jómagam kerültünk be ebből a korosztályból a felnőtt válogatottba.

– A sok sikerben mekkora része volt Kemény Dénesnek?

– Nagy amplitudóval tudott azzal játszani, hogy egyszer iszonyatosan szigorú, egyszer nagyon engedékeny volt. Mindezt tudatosan használta a csapatnál. Hol ő hívott meg egy mérkőzés után egy sörre, hol pedig olyan dörgedelmes szidást kaptunk egy győzelem után, amikor nem vártuk volna. Viszont hagyott minket. Amikor belazultunk, megfogott, amikor túlfeszültünk, lazított a gyeplőn, s ezt váltogatta. Tudta, hogy jók vagyunk, nem ő talált ki minket. Kásás Tamásból nem akart gladiátort, Vári Attilából varázslót csinálni, hanem ezekkel a játékosokkal egy nagyon nagy mennyiségű, jó minőségű munkát végzett el. Az időre úszásoknál a pihenőidőket annyira lecsökkentettük, hogy a nehéz időszakokban 180-200-as pulzussal pörögtünk az edzésen azért, hogy a mérkőzéseken bírjuk a stresszt. Ha egy meccs végén az oxigénhiányos helyzetben nem tudsz dönteni, akkor ennyin múlhat egy győzelem.

– A három olimpiai arany mennyire hasonlítható össze?

– Először nyerni, huszonéves fiatalként fantasztikus élmény, nagyon nagy ugrás a jó vízilabdázóból hirtelen olimpiai bajnok vízilabdázóvá válsz. Olyan emberek, akik el akartak tanácsolni az iskolából, mert csak hármas-négyes tanuló voltál, könnyes szemmel jönnek oda hozzád és szorongatják a kezedet, vagy előre engednek a sorban, pedig nem is várod el. A második azért volt különleges, mert akkor volt a legerősebb a csapatunk, minden pozícióban két-három elképesztő minőségű játékos váltotta egymást. Athénban a döntő volt egy thriller, amikor az utolsó két percben vezettünk. A szerbektől kaptuk a kritikát, hogy csak támadunk, a védekezéssel nem foglalkozunk, na, ekkor bizony kevés gólt kaptunk. Hét meccs, hét győzelem volt a mérlegünk. A harmadik pedig azért volt szép, mert bejött egy új generáció, Varga Dénes, Varga Dániel, Kis Gábor és Hosnyánszky Norbert, aki hoztak egy pluszt és még egyet tudtunk húzni harminc fölött. Nem is egy-egy győzelemre, hanem a folyamatra hívnám fel a figyelmet, hogy az a fajta imádat, ami mindig jellemzett engem is, még a 2017-es budapesti masters vébéig is kitartott, ahol telt ház előtt játszottunk. A ’97-es első nagy sikerünk, a sevillai Eb-győzelem óta kapjuk az örömcunamit a szurkolóktól Pesten, máshol, levélben, külföldi magyaroktól, kisboltban, minisztertől.

– Még negyvenhez közel is vízilabdázott, nehezen hagyta abba a játékot?

– A válogatottat nehéz volt otthagyni, ha kocsit vezetsz, nehéz utána traktorra ülni. Segített, hogy tudtam, már nem vagyok az a Kiss Gergely, akit a húszas éveiben láttunk. Jött az új generáció és kevesebb a közös platform az életünkben, most az ő dolguk bizonyítani. A 2013-as vébét még őrjöngve szurkoltam végig a tévé előtt, de távolodva a válogatottól ma már sokkal higgadtabb vagyok.

– Három gyermek édesapja, a nagyobbak közül elindult-e már valamelyik a sport, netán a vízilabda irányába?

– A két idősebb kitűnő tanuló, mindkettő vízilabdázik. Nem balkezesek, mint a szüleik (Kiss Gergely felesége, Valkai Anna is pólózott – a szerző) de zenélnek is, a gimnáziumba készülő Viktória zongorázik, Patrícia gitározik. Büszke vagyok rájuk!

Gajdács Pál

Névjegy

Kiss Gergely

Született: 1977. szeptember 21., Budapest

Egyesületei: BVSC (1986-1990), Spartacus SC (1990-1995), Kordax SC (1995-96), Ferencváros (1996-97), Posillipo Napoli (olasz, 1997-98), Újpesti TE (1998-99), Canottieri Napoli (olasz, 1999-2000), Universo Bologna (olasz, 2000-2001), Domino Honvéd (2001-2008), Primorac Kotor (horvát, 2008-2010), Vasas SC (2010-2012), Bp. Honvéd (2012-2015).

Eredményei. 3-szoros olimpiai bajnok (2000, Sydney; 2004, Athén; 2008, Peking), világbajnok (2003, Barcelona), 2-szeres vb-ezüstérmes (2005, Montreal, 2007, Melbourne). 2-szeres Európa-bajnok (1997, Sevilla, 1999, Firenze), Eb-ezüstérmes (2006, Belgrád), 4-szeres Eb-bronzérmes (2001, Budapest, 2003, Kranj, 2008, Malaga, 2012, Eindhoven). 2-szeres Világliga, 1-szeres Világkupa-győztes. Junior világ- és Európa-bajnok, ifjúsági Európa-bajnok

 2018. 04. 01.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Szenzációs hírről adhatunk számot, a hét végén ismét Békéscsabára látogatott Fodor Rajmund kétszeres olimpiai-, egyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok vízilabdázó, aki leginkább a balszélső posztján játszott a Kemény Dénes szövetségi kapitány-féle csapatban. Látogatásának célja pedig az volt, hogy egyezségre tud-e jutni a Swietelsky-Békéscsaba vezetővel leigazolása kapcsán.

Mint emlékezetes, március elején járt már a békési megyeszékhelyen az olimpiai bajnok pólós, akkor a HISZEK Benned Sport Program keretében találkozott Petőfi Utcai Általános iskola és a Lencsési Lakótelepi Általános Iskola diákjaival, majd este közös edzésen vett részt a csabai klub fiataljaival. Már akkor felvetődött, mi lenne, ha egy pár évig még eljátszana az OB I B-s csabai csapatban?

Intenzív tárgyalásokat folytatott a klub vezetőivel, Borsos Pál elnökkel és Balázs Lajos ügyvezető elnökkel, ami napjainkra kiteljesedett. A hét végén vissza is tért Békéscsabára, ahol végleg megegyezett a Swietelsky-Békéscsaba vezetővel, és aláírta a fél plusz egyéves szerződést. Ennek értelmében az április második felében kezdődő OB I B-s rájátszásban már csapatunkat erősíti a kapásoldalon igen jól használható pólós legenda.

Címlapképünkön: Fodor Rajmund (szemben) a csabai uszodában a tárgyalás utolsó fázisában Borsos Pál elnökkel (jobbra) és Balázs Lajos ügyvezető elnökkel. Háttal a kamerának már a legfrissebb eseményről nyilatkozik dr. Szilágyi Kristóf, a klub vezetőedzője

UTÓIRAT: ÍRÁSUNK ÁPRILIS 1-JEI TRÉFAKÉNT ÍRÓDOTT

 2018. 03. 22.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Az előkészítősöket leszámítva valamivel több, mint 140 igazolt felnőtt és utánpótláskorú sportoló alkotja klubunkat, akik 12 bajnokságban szerepelnek hétről hétre. A felnőttektől a gyermek I. korcsoportosokig az országos bajnokságokban gyűjtögetik a pontokat, a kisebbek a nemzetközi vidékbajnokságban.

Hétről hétre négy-nyolc csapatunk száll vízre az ország különböző pontjain a bajnokságok keretében. Ám időnként a sorsolások szeszélye folytán még ennél is több. Ezen a hét végén azonban alighanem rekordot döntünk, ugyanis péntektől vasárnapig 19 derbi előtt állnak csapataink. Szám szerint a tizenkettőből nyolc együttesünkre vár a három nap alatt az egy híján húsz összecsapás. Lesznek olyan gárdáink, akik négy mérkőzésen bizonyíthatnak, egyénileg pedig előfordulhat, hogy napi kettő, vagyis akár hat meccs is vár egyik-másik fiatal pólósunkra.

Az sem mindegy, hol ugranak a medencébe. A nyolc együttes hat városban, Baján, Békéscsabán, Budapesten, Kecskeméten, Monoron és Szegeden szerepel. Hazai környezetben ezúttal csak az „öregfiúk” és az országos bajnokságban szereplő ifjúságiak, serdülők és gyermek korosztályúak játszanak. Ez utóbbi háromra egyébként dupla forduló vár, a pénteki békéscsabai találkozók után (a Székesfehérvár érkezik Csabára) vasárnap Kecskemétre látogatnak, ahol a helyiekkel veszik föl a küzdelmet.

— Nem könnyű megszervezni logisztikailag, hogy egyáltalán hogyan utazzanak, melyik edző kísérje el a csapatot az adott városba — tekintett előre dr. Szilágyi Kristóf vezetőedző. — Felnőtt gárdánk egyik-másik játékosa edzőként is tevékenykedik klubunkban, rájuk pedig a fővárosban vár szombaton az Ybl Waterpolo Club, Budapest ellen egy rangadó. Egyszóval alaposan meg kellett szervezni ezt a hosszú hét végét.

 2018. 03. 07.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Gazdag sportos eseménysor zajlik ezen a héten a HISZEK Benned Sport Program keretében Békéscsabán. Mondhatni egymás kezébe adják a kilincset a hazai élversenyzők, olimpiai-, világ- és Európa-bajnokok, helyezettek.

A Sportolj együtt olimpikonokkal! elnevezésű sorozat keddi állomásán az utóbbi évek legsikeresebb súlyemelője, az Európa-bajnoki bronzérmes, Nagy Péter látogatott el a BSZC Trefort Ágoston Szakgimnáziuma, Szakközépiskolájába. A súlyemelőt elkísérte a korábbi olimpiai negyedik helyezett, ma a viharsarki megyeszékhelyen edzőként tevékenykedő Bökfi János, minden idők legsikeresebb békéscsabai súlyemelője. Nagy Péter beszélt élményeiről, a diákok pedig megpróbálkozhattak a tárcsák emelésével is.

Szerdán két békéscsabai intézményben, a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában és a BSZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziumában is látogatást tett a magyar atlétika első világbajnoka. A pénteken a birminghami fedett pályás vébén súlylökésben aranyérmes békéscsabai Márton Anita friss élménybeszámolóját hallgathatták a diákok.

A diákok kérdésére válaszolva a világbajnok elmondta, hogy heti tizenkettőt edz, egy nap öt órát. Nála is előfordultak mélypontok, de mindig fel tudott állni.

Csütörtökön sem lesz hiány világnagyságban. Ezen a napon érkezik Békéscsabára Fodor Rajmund kétszeres olimpiai-, egyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok vízilabdázó (képünkön), aki leginkább a balszélső posztján játszott a Kemény Dénes szövetségi kapitány-féle csapatban.

Délelőtt a HISZEK Benned Sport Program keretében ő is két iskolába, a Petőfi Utcai Általános iskolába és a Lencsési Lakótelepi Általános Iskolába látogat el, ahol együtt mozog majd a diákokkal, továbbá élménybeszámolót tart az érdeklődőknek.

A délutáni programja is sűrű lesz, ugyanis ekkor a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub látja vendégül — tudtuk meg a viharsarki egyesület vezetőedzőjétől, dr. Szilágyi Kristóftól: — Fél hattól másfél órán át az utánpótlással találkozik, akiknek technikai feladatokkal fűszerezett edzést, egyéni képzést tart úgy, hogy jómaga is beszáll a medencébe. Hét órától újabb mozgalmas időszak vár rá, a felnőttek edzése következik ekkor. A velük találkozón túl az éppen Békéscsabára érkező Debreceni VSE elleni edzőmeccs játékvezetője lesz klubunk egyik illusztris tagjával, dr. Makra Zsolttal. Ugyanis az egyébként szegedi születésű olimpiai bajnok, Fodor Rajmund ma már nemzetközi játékvezető is. Miközben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000), és Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004) kitüntetést is kiérdemelte gazda és eredményes sportpályafutása elismeréseként.

 2018. 02. 23.   Klub, Aktuális, Előzetesek, Kitekintő

Egy szombat éjszakai derbivel kezdődik meg felnőtt csapatunk OB I B-s tavaszi menetelése (Debreceni VSE—Swietelsky-Békéscsaba, február 24., 20.30 óra). Hat alapszakaszbeli és vélhetően nyolc rájátszásos mérkőzés vár a jelenleg bronzérmes helyen tanyázó gárdára. A holnapi rajt előtt arról faggattuk dr. Szilágyi Kristófot, milyennek látta az őszt és mit vár az idei folytatástól?

Elégedett-e az őszi szezon mérlegével?

Ha a tabellán jelenleg elfoglalt helyünket az ősszel átélt viszontagságokon és a klub körülményeinek a szemüvegén nézem, akkor igen. Sőt, több mérkőzésen is erőn felül teljesítettünk. Egyedül talán az Ybl elleni utolsó negyedes összeomlás tekintetében van egy kis hiányérzetem, de láthatóan az a játékosokat is megviselte. Nincs ekkora különbség a két csapat között, egész mérkőzésen kerestük magunkat, és mire meglett addigra nagyon sok energiát használtunk el, ami miatt nem tudtunk megújulni a mérkőzés hajrája előtt. Ezt leszámítva sok egygólos meccset nyertünk meg, ami egy mentálisan erős és rutinos csapat ismertetője. Egyelőre nem vagyunk profi csapat, és ebből adódóan olyan napi szintű problémák merülnek fel, ami miatt folyamatosan változtatni, sok esetben improvizálni kell. Pont ezért különösen értékesek az őszi szezonban elért eredményeink.

A télen voltak-e változások a játékosállományban? Történtek kezdeményesek, megkeresések, de sajnos különböző okok miatt ezek nem realizálódtak. Az őszi szezon közben igazolt hozzánk Páll Bence, aki már rögtön az első, KSI elleni meccsén góllal mutatkozott be. Azt látom, hogy egyre jobban veszi fel a csapat ritmusát és ismeri meg a többieket. Úgy gondolom, hogy a tavasz során hasznos tagja lehet a csapatunknak. Viszont a nagy munkabírású Tinka Norbert Svájcba igazolásával egy nagyon hasznos játékost veszítettünk el, amivel mindenképp szűkültek a variációs lehetőségeink.

A hosszúra nyúlt pihenő után milyen elképzelésekkel vág neki az OB I B-s felnőtt csapat a hátralévő alapszakasznak?

Hat mérkőzés van még hátra az alapszakaszból. Egyik sem lesz egyszerű, vagy lefutott mérkőzés, főleg a mi esetünkben nem. Ráadásul rögtön az egyik legnehezebb ellenféllel kezdünk idegenben, Debrecenben. Kicsit előbbre tekintve pedig nem a kötelező udvariasság mondatja velem, de nagyon sűrű a mezőny és biztos, hogy lesznek még meglepetések. Személy szerint én semmiképpen sem szeretném az április 7-ei, Honvéd elleni mérkőzésre hagyni a felsőházba jutás kérdését.

Bízva abban, hogy a rájátszás során a felsőházban folytatja a csapat, mi lenne az elvárás a bajnokság azon szakaszában?

Nem vagyunk még ott, ezért nem is tervezek, mert az csak a figyelmet és a gondolatokat tereli el. Ebből a szempontból áprilisig még nagyon sok idő van. Ha hinni lehet a zuhanyhíradónak, akkor több csapatnál volt játékos-mozgás, ami biztos, hogy némi átrendeződést fog okozni az erőviszonyok tekintetében. Sajnos nem rendelkezünk olyan edzés körülményekkel és hosszú kispaddal, mint mondjunk egy KSI vagy Ybl. Nekünk most az a legfontosabb, hogy jussunk be a rájátszásba, és ennek megfelelően mindig a soron következő ellenfélből alaposan felkészülve, a külső körülményekhez pedig a lehető legjobban alkalmazkodva készüljünk és játszunk. A mostani OB I B-s mezőny a KSI-t tekintve kicsit olyan, mint fociban a Bundesliga, ahol a Bayern München mögött hat-hét csapat is egy-két ponton fogja zárni a bajnokságot.

Mi kell ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak?

Mondjuk, egy kétszer két sávos gyorsforgalmi a 44-es úton mindenképpen jól jönne. Illetve, hogy a szentesi és a szegedi játékosaink számára egyszerűbb legyen a közlekedés. De, hogy komolyra fordítsam a szót: a tavasz során kerüljenek el minket a sérülések és a betegségek, valamint az egyéb okokból származó hiányzások is. Szakmai szempontból továbbra is meg kell, hogy maradjon a csapatot jellemző higgadtság és rutin. Viszont a védekezésünk stabilitásán mindenképpen javítanunk kell és a kapott gólok számát nyolc-kilenc gól alá levinni, mert elől támadásban ezt rendszerint túl fogjuk tudni lőni. A heti edzéseken és mérkőzések során pedig már a legelejétől végig koncentrálva azért kell dolgoznunk, hogy a kiélezett pillanatokban a kapufa velünk legyen.

Címlapképünkön védekezésben a békéscsabai csapat. E téren még sokat kell javulnia a gárdának, a kapott gólok számát nyolc-kilenc alá kell vinni a további sikerek érdekében