Babyk, akik egy éven át az alapokkal ismerkedtek

A 2025–2026. évben kilenc fordulót játszó baby korosztályos csapatunk többsége és a két edző, Csabai Zoltán (jobbra) és Szilvásy Attila (balra hátul) – fotó: Balázs Lajos

Lekisebb pólósaink, a baby korosztályosok két vízilabda- és két úszóedző kezei alatt pallérozódnak immár több éve. A labdával való barátkozás, meccsekre készülés Csabai Zoltán és Szilvásy Attila feladata, míg az úszástanulás, -fejlesztés Papp Szilvihez és Jeszenszky Ákoshoz tartozik.

Idén is nagy kihívás előtt álltak trénereink, hiszen a toborzás is komoly feladat volt. De végül a bajnoki rajtra kialakult egy kisebb ütőképes csoport. Az elmúlt év feladatairól, nehézségeiről és szépségeiről azzal a Csabai Zoltánnal beszélgettünk, aki az elmúlt évtizedekben valamennyi korosztállyal dolgozott, az utóbbi években azonban a legkisebbek mellett kapott feladatot.

A 2025–2026. évi területi bajnokságnak hány gyerekkel vágtatok neki?

– Összesen tizenkilenccel. Mint ismert, Békéscsabán és Gyulán is toborzunk, oktatunk, ezért a két város alkotta fiatalokkal játszottuk le a kilenc fordulós szezont.

Milyen megoszlásban voltak ifjú pólósaink?

– Idén heten Gyulán, tizenketten Békéscsabán edzettek, de az Árpád fürdőben rendre két gyulai gyerek is velünk dolgozott, mégpedig azért, mert idősebb testvéreik már egy ideje átkerültek a megyeszékhelyre, s így a szülőknek könnyebb volt elhozni gyermekeiket. Innen nézve már kilenc gyulai és tíz csabai alkotta a keretet.

Ebben a korosztályban mi a legfontosabb cél?

– Továbbra is a legelemibb alapok elsajátítása. Az úszástudás fejlesztése mellett a labdával való ismerkedés, a leegyszerűsített szabályokkal való barátkozás és a mérkőzésekhez szoktatás. A sok egyéni képzés, labdás feladatok mellett igyekeztünk felkészíteni őket a gyermek IV. korosztályra. Itt még nem is annyira a csapatépítés az elsődleges.

Milyen tapasztalatokat vontatok le a szezonban?

– Érdekesség, hogy nemcsak 2015-ben születettek alkották a korosztályt, hanem voltak még egy-két évvel fiatalabbak is ebben a csoportban. De ez minden évben így van. Akik már nyolc-kilencévesen bekerülnek a klubba, értelemszerűen előrébb járnak. Nem véletlen, hogy például Kálmán Dénes a tudása alapján szinte minden gyermek „négyes” találkozón is szerepet kapott Ajtai Miklós csapatában, de akadt még további négy-öt fiatalunk, akik feljátszottak az Ajtai-felé gárdába. Sőt, mi több, a Gyulán megrendezett fordulóban valamennyi 2015-ös játéklehetőséget kapott az „öregebbek” között.

Ezek szerint volt tudásbeli különbség a gyerekek között.

– Elsősorban azért, mert aki két-három évet eltölt a baby korosztályban, már nagyobb tudással rendelkezik. Aki viszont tavaly nyáron tanult meg úszni, annak már az őszi rajton is meg kellett mutatnia magát a meccseken. Ők értelemszerűen kicsit lépéshátrányban voltak, amit az év folyamán kellett ledolgozniuk.

Mire helyeztétek a hangsúlyt az idén?

– A már említett alapok mellett igyekeztünk megtanítani a védekezést, a lefaltolást. Mivel itt csak öt mezőnyjátékos van egyszerre a vízben, más a játék, ráadásul másak a szabályok. Az úszásból történő támadások mellett a védekezésre, a szoros emberfogásra fektettük a hangsúlyt. Már csak azért is, mert ebben a korosztályban még nem lehet zónázni.

Milyen tapasztalataitok voltak e téren?

– Tény, akadtak hullámhegyek és voltak hullámvölgyek. Ezért hol jó, hol kevésbé jó mérkőzéseket játszottunk. Ráadásul igyekeztünk megkavarni a negyedekben az összetételt, az év folyamán szinte egyszer sem ugyanolyan felállásban játszottak a gyerekek.

Ismert, hogy a gyulaiak a Várfürdőben, a csabaiak az Árpád fürdőben edzettek az év folyamán. De lévén csapatjáték, össze is kell gyúrni egy egységes alakulattá őket.

– Ezt úgy oldottuk meg idén is, hogy hetente egy alkalommal közös edzést tartottunk zömmel Békéscsabán.

Búcsúzóul nézzünk kicsit előre: milyen gyerekfelhozatal várható idén?

– A tavalyi társaságból nyolcan 2016-ban születtek, velük a következő szezonban is babyként számolhatunk. Papp Szilvi már megkezdte a nyári úszásoktatást, Gyulán is szervezés alatt áll. Tovább az év folyamán a Békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskola tanmedencéjében is zajlott heti kétszer oktatás, onnan is remélünk még újabb gyerekeket.

Jávor Péter

Nyeretlenül és veretlenül, de nem mindegy, hogy az alsó-, vagy a felsőházban

Ajtai Miklós edzőnk a parton magyaráz a gyermek IV. korosztályosainknak az idei, gyulai zárófordulón – fotó: Balázs Lajos

A 2025–2026. évi területi bajnokságban szereplő gyermek III. és IV. korosztályos csapataink tavaly nyáron Ajtai Miklós edzőnk kezei alá kerültek. Azóta eltelt egy esztendő, fiataljaink váltakozó sikerrel szerepeltek a nemzetközi pontvadászatban, ám az előre leírható: sokat fejlődtek az eltelt egy esztendő alatt.

Értékelő sorozatunkban mesterükkel, Ajtai Miklóssal elemezzük az elmúlt időszakot. Mielőtt erre kitérnénk, nézzük meg hol végeztek fiatal csapataink a szezon befejeztével.

A gyermek III. korosztályosok felsőházi rájátszásának végeredménye: 1. Szolnoki Dózsa 30, 2. Szentesi VK 21, 3. Kecskeméti Sportiskola 16, 4. Szegedi Vízipóló Suli 16, 5. Mórahalmi VK 2, 6. Csabai Csirkefogók VK 2. (Azonos pontszám esetén az egymás elleni mérleg, ha az egyenlő, akkor a gólkülönbség dönt.)

A gyermek IV. korosztályosok alsóházi végeredménye: 1. Csabai Csirkefogók VK 30, 2. Invictus SC 21, 3. Kecskeméti Sportiskola 12, 4. Spartak Patent co. Subotica, Szabadka 12, 5. AMEFA Arad 0. (Azonos pontszám esetén az egymás elleni mérleg, ha az egyenlő, akkor a gólkülönbség dönt.)

Mint a végeredményekből kitűnik, nem mindegy, hogy alsó- vagy felsőház.

– Ez maximálisan igaz, ami érthető, ha azt nézzük, kik találhatók a kétféle mezőnyben. A gyermek III. korosztályosoknál a területi bajnokság sikeres alapszakasza után kerültünk abba a felsőházba, ahol a nagy múltú, erős csapatok is bekerültek, mint a Szolnok, a Szeged, a Szentes, akik nem mellesleg az országos bajnokságban is meghatározóak, és sok játékosuk ott is pallérozódik. Amely gárda nem ebbe a kategóriába tartozik, azokkal szemben már sokkal inkább partiban voltunk. Azt is bánom, hogy a gyermek III. korosztályosok idei pontvadászata nagyon hamar véget ért, pedig ekkor jöttek bele a mieink, amit alátámaszt, hogy már a legjobbakkal is szorosakat játszottunk a vége felé.

Akkor nézzük a fiatalabbakat!

– A gyermek IV. korosztályosaink eleve erősebbek, mint az egy évvel idősebbek. Ez a gárda összetettebb csapatként, akadnak már most kiemelkedőbb tudású fiatalok a korosztályban, mint például Restye Botond, Mórocz Dávid, vagy például a kapusunk, Kolarovszki Dénes.

Itt nézzünk vissza arra, hány fiatalra számíthattál az éve folyamán?

– A gyermek hármasokná1 tizenegy, a fiatalabbaknál tizenkettő valós, igazolt korosztályosunk volt. Éppen ezért többen feljátszottak a következő korcsoportba, a fiatalabbaknál pedig több baby is lehetőséget kapott. Hozzá kell tennem: akadtak olyan tehetségeink, akikre a gyermek ketteseknél is számítottak, sőt, olyan is akadt, aki az országos bajnokságban is bemutatkozott.

Az év folyamán miben léptek előre tanítványaid?

– Mondhatni minden területen. Pedig, amikor tavaly nyáron átvettem őket, nagy volt a lemaradás. A kezdetben fizikálisan igyekeztem rendbe tenni a társaságot, majd a felkészülési meccsek után, amikor végképp láttam a hiányosságokat, elkezdtünk építkezni. Sokat fejlődtek csapatként, taktikai téren és technikailag is. Mi több, úszástudásban, fejben is. Különösen a bajnoki szezon finisébe kanyarodva láttam, hogy nagyot léptünk előre.

Ezek szerint elégedett vagy a gyerekekkel.

– Maximálisan. Fiataljaink hozzáállása és a szülői támogatás is tökéletes volt, de végül az elért eredményekkel és helyezésekkel is elégedett voltam. Pláne úgy, hogy meglehetősen rövid idő állt arra, hogy minél többet tanuljanak ifjú pólósaink.

Jávor Péter

Idén nagyot lépett előre klubunk a hazai mezőnyben

Korosztályonként díjazta klubunk a legjobbakat, akik egy-egy emlékplakettet vehettek át az elnökség vezetőitől és a vezetőedzőtől

Bár a legkisebbek, a babyk még ezen a hétvégén megküzdenek ellenfeleikkel a Délkeleti területi vidékbajnokság utolsó fordulójában Csongrádon, a többi korosztályos csapatunk már lezárta a 2025–2026. évi szezont. Így aztán a megszokott időpontban, ma a délutáni órákban megtartotta klubunk az évzáró ünnepségét a Csabai Rendezvénypajtában.

Szép számmal összesereglett a klub apraja-nagyja, és sok szülő is helyet foglalt az asztaloknál. Elsőként Borsos Pál elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Balázs Lajos ügyvezető elnök a működés hátteréről beszélt, amelynek nehézségeiről egyébként kevesen tudnak. Kiemelte: idén lépett a legnagyobbat előre a klub, amivel egyben elérte a célkitűzést. Ezek közül is kiemelkedett, hogy az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő csapataink az A2 osztály megnyerése után az A1 osztály alsóházával küzdhetett meg hétről hétre a tavasz folyamán. De ismét szó esett arról a klubunkra hátrányosan nehezedő teherről, hogy külön belépőket kell váltani a sportolóknak ahhoz, hogy edzésre járjanak – ezzel megkülönböztetve a vízilabdát a többi sportágtól. Összehasonlította a lehetőségeket a környező hasonló egyesületekkel, amiből kiderült, mekkora lépéshátrányban van ezen a téren a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub. Amire viszont büszkék lehetünk: nálunk mindenki saját nevelésű fiatal, szemben a környező megyék csapataival. A gazdasági helyzetet elemezve elmondta: évek óta nem változik a büdzsé, ebből kell megoldani az utazásokat, nevezéseket, edzői béreket. „Nagyon takarékosan kell gazdálkodnunk” – tette hozzá, amit kiegészített azzal, reméli, hogy a sporttámogatási rendszer továbbra is működni fog hazánkban.

A gyermek IV. korosztályosok átvehették a megérdemelt aranyérmüket

A folytatásban Fodor Ádám vezetőedzőnk adott számot a 2025–2026. évről. Kiemelte, hogy a több mint ötven éve fennálló klubunk ebben az utolsó szezonban nyolc csapatot működtetett a korosztályokban, illetve a bajnokságokban. A babyk elsődleges feladata volt a sportág alapjainak elsajátítása. A gyermek „négyesek” az alsóházi rájátszást veretlenül küzdötték végig. Az eggyel idősebb korcsoportosok egy nagyon kemény felsőházi mezőnyben bizonyíthattak. A területi bajnokságban szereplő gyermek II. korosztályosok esetében a cél az volt, hogy felkészüljenek az országos bajnokságban való szereplésre.
Ezt követően a vezetőedző kiemelte: az ifjúsági, serdülő és gyermek korosztályosaink az A2 osztály alapszakaszát megnyerték, ami után a folytatásban következtek a legfelső osztálybeliekkel a rájátszás. Végig magas színvonalú meccseket játszottak a tavasz folyamán, amelyekből sokat lehetett tanulni.
Ezt követően elismeréseket adtak át. Először a gyermek „négyesek” vehették át a megérdemelt aranyérmet, majd korosztályonként a két legjobb játékos kapott díjat.

Mégpedig a következők. Babyk: Kassai Péter, Kálmán Dénes. Gyermek IV. korcsoport: Lipták levente, Bátorfi Ádám. Gyermek III. kcs.: Restye Botond, Kolarovszki Dénes. Országos gyermek korosztályúak: Balogh Bence, Suhajda Soma. Serdülők: Zimbran Milán, Such Bertold. Ifjúságiak: Szatmári Levente, Pallag Nándor.

A klubtól elköszönő Katona Pétert is köszöntötték, balról: Balázs Lajos ügyvezető elnök, Katona Péter, Fodor Ádám, Borsos Pál

Ezúttal elismerést vehetett át a Békéscsabán négy éven át edzősködő, és most a klubtól elbúcsúzó Katona Péter, valamint a Csirkefogókat sokoldalúan segítő Such Tamás. Végül Fodor Ádám elmondta: most pihenő időszak következik, majd július közepén megkezdődik a felkészülés a 2026–2027. évadra, amit megelőz mindenki számára egy sportorvosi vizsgálat.

Jávor Péter

Gondoktól sem mentes, de eredményes évet zárt klubunk

Minden esztendő tavaszán visszatérő program klubunk éves közgyűlése. Így volt ez az idén is, amikor ma, március 23-án az esti órákra „összetrombitálta” a tagokat a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub elnöksége.

Az előre meghirdetett program szerint a következő napirend került terítékre: – napirend ismertetése, elfogadása. Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és hitelesítők választása. Szakmai és pénzügyi beszámolók ismertetése. Ellenőrző bizottság beszámolója a gazdálkodásáról. Hozzászólások. Szavazás a beszámolók elfogadásáról. 2026. éves költségvetés ismertetése. Hozzászólások. Szavazás a költségvetés elfogadásáról. Egyéb bejelentések.

S akkor nézzük sorban! Először Borsos Pál klubelnök köszöntötte a megjelenteket, majd rögtön átadta a szót az ügyvezető elnöknek, Balázs Lajosnak. Aki viszont az évek óta visszatérő gondokat hozta föl először, miszerint: a bérletek megvásárlása mellett még mindig külön belépőt kell fizetnie a vizes sportágak képviselőinek (úszás, vízilabda), miközben más sportágakban tevékenykedők térítésmentesen használhatják a sportlétesítményeket. De felhozta azt is, ha már van közel egymilliárd forintos strandfejlesztés, miért nem lehet az Árpád fürdő területén létesíteni egy 8×12 méteres tanmedencét, amelyből nemcsak a két sportág profitálhatna, hanem az egész város fiatalsága.

Persze, nemcsak ez a gond. Jelen sorok szerzője úgy látja: 2006 óta hiába vár e tájék egy sportra alkalmas, úszást, vízilabdát kiszolgáló sportkomplexumra, miként megépült a Békés vármegyét körülvevő régióban Debrecenben, Szolnokon, Kecskeméten, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Szegeden.

E néhány keserű szájízű bevezető mondat után Fodor Ádám vezetőedző az elmúlt egy esztendő szakmai munkájáról számolt be – mondhatni korcsoportos beosztásban. Ebből megtudhattuk, a legkisebbek, a baby korosztályosok beindítása mindig nagy nehézséggel jár, minden évben a nulláról kell indulni, ám az úszóoktatók és Csabai Zoltán, Szilvásy Attila edzőpáros mindig eljut oda, hogy az őszi szezonkezdetre összeáll egy kis csapat. Idén például 19 gyerkőccel, akik hétről hétre nagy fejlődésen mennek keresztül, és mindinkább felveszik a versenyt a vízilabda „nagyhatalmak” utánpótlásával. A gyermek III. és IV. korosztályosoknál mindig az a cél, hogy a rájátszásban a felsőházban folytassák. A fiatalabbak esetében nem, de a gyermek „hármasoknál” ez sikerült. Az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő triónk minden szinten nagyot ugrott erre az évre. Tavaly még nem sikerült a felsőházi rájátszásba jutni, most viszont annak ellenére, hogy szűkült a csoportlétszám, ott vannak fiataljaink a legjobbak között. Ez fejlődésük miatt nagyon fontos, s mint Fodor Ádám hangsúlyozta, ez már az eddig lezajlott hat tavaszi forduló után nagyon is látszik. Az OB II-es csapat esetében tavaly főleg az utánpótlásra épült a játék, idén a fiatalok megnövekedett meccsszáma miatt több régi öreg motorost újra hadrendbe állított klubunk – sikerrel.

– Amire különösen büszkék lehetünk, csak saját nevelésű játékosokkal állunk ki hétről hétre minden bajnoki fordulóban és korosztályban – hangsúlyozta a vezetőedző. – Márpedig talán az egyetlenek vagyunk az országban, akik nem máshonnan igazolt pólósokkal igyekeznek a babérokra pályázni.

A folytatásban újra Balázs Lajos kapott szót, aki most a szárazabb számszaki adatokat és jövőbeni terveket ismertette. Mondandója lényege, hogy egyensúlyban vannak a bevételek és a kiadások, ami évek óta stabilan jelentkezik a költségvetésben. Bár – mint hozzáfűzte – vannak olyan tételek, amelyek eltolódtak, s akadnak olyanok, amelyeket egyre inkább ki kell vonni a büdzséből. Az egyik ilyen a csapatok utaztatása, amely szinte megháromszorozódott az elmúlt fél évtizedben. De megugrottak a bérköltségek, biztosítások, a nevezési díjak, és sorolhatnánk. Manapság például eljutni Szombathelyre 800 ezer forint, a fővárosba is 480 ezer, amit rendre ki kell gazdálkodni. Ezért aztán felszerelés vásárlásra egyre kisebb összeg áll rendelkezésre, márpedig úszónadrág, köpeny elengedhetetlen kelléke a sportágnak.

– Most a legnagyobb gondunk az elnyűtt, elöregedett köpenyek cseréje lenne, de egyelőre nincsen rá keretünk – emelte ki az ügyvezető elnök. – Szeretnénk találni olyan támogatót, aki célzottan ezt a megközelítőleg hárommillió forintos gondunkat meg tudná oldani.

A gazdasági tervezés mellett a szakmai hátteret is erősíteni kell. Ezen belül folytatni az oktatást, a baby és gyermek IV. korosztályosok képzését, ezek szélesebb alapokra helyezését. – Sokat jelent, hogy a csabai mellett van egy gyulai csoportunk is, ahol a szülőkkel való együttműködés nagyon fontos, hiszen ezeket a fiatalokat nemcsak a saját helyszínükön kell edzeni, hanem a két város pólós palántáit össze is kell szoktatni.

Felvetődött a TAO jövőbeni kérdése is, amihez az ügyvezető elnök hozzáfűzte: ő bizakodó azon a téren, hogy a következő években is megmarad, és segíti ez a klubokat. Majd azzal egészítette ki, hogy e téren is jó lenne új alanyokat bevonni, amihez a szülők segítségét is kérte.

Végül Fodor Ádám arról beszélt, meddig tart az idei szezon, és mikor kezdik a felkészülést a 2026–2027-i évadra. A szokásnak megfelelően június 10-ig zajlanak a meccsek, terv szerint június 15-én tartanák az évzárót, majd július 20-án találkoznának újra a fiatalok, hogy felkészüljenek az új kihívásokra.

A mai közgyűlésen minden beszámolót, tervezetet egyhangú szavazással elfogadott a tagság.

Jávor Péter

Országos utánpótlás-bajnokság: tét az osztályváltás

Fodor Ádám vezetőedző eligazítást tart a serdülő csapatnak az Oázis SC elleni mérkőzés szünetében – fotó: Such Tamás

Tavaly decemberben lezárult az országos utánpótlás-bajnokság alapszakasza az A1 és A2 osztályban is. Akkoriban beszámoltunk arról, hogy fiataljaink óriási bravúrt hajtottak végre azzal, hogy az A2 Keleti csoportjának az élén végeztek összetettben, ami egyben azt is jelenti, hogy a tavasszal a felsőházban folytathatják.

A 2025–2026. évi bajnokság jelentősen eltér a korábbiaktól, ugyanis újszerű a lebonyolítás. A korábbi években, ugyanis a rájátszásban a Keleti és a Nyugati csoport legjobbjai (négy-négy csapat) alkották a felsőházat, ahol az A2 végleges sorrendjéért harcoltak a csapatok, majd egy külön kora őszi kvalifikációs rendszer szerint lehetett osztályt váltani. Most viszont a két csoport első két-két helyezettje jutott a felsőházba, ami az A1 osztályból nézve alsóház. Ugyanis az alsóbb osztály négy legjobbja az A1-esek négy utolsójával folytatja a küzdelmet a tavaszi szezonban. Itt már a tét: feljutni az elit kategóriába, illetve onnan ki is lehet esni.

E bevezető után viszont nézzük, Fodor Ádám vezetőedzőnk hogyan látta az őszt, és mi várhat fiataljainkra a folytatásban.

– Az újszerű lebonyolítás miatt, tudtuk, hogy még nehezebb év vár ránk, mint a korábbiak. Ettől függetlenül azt tűztük ki célként, hogy csoportunkban az első két helyen zárjuk az alapszakaszt – kezdte a vezetőedző.

Mit jelent az újszerű lebonyolítás?

– Tavaly népesebb mezőny volt az A2-ben, most onnan azok a csapatok, amelyekkel szemben könnyedén begyűjtöttük a három pontokat, idén már az A3 osztályba kaptak besorolást. Vagyis kevesebb csapatból áll, és sűrűbb lett a mezőny. Azaz erősebb csapatok maradtak vissza a mi osztályunkba, ellenük kellett rendre bizonyítani. Mondhatni, minden héten „háborúba mentünk”.

Úgy tűnik, a fiatalokat sikerült erre felkészíteni lelkileg is.

– A szezonkezdet előtt elmondtuk a gyerekeknek, hogy jó eséllyel pályázunk a felsőházra. Nemcsak megértették, hanem nagyon sokat tettek érte. Példa nélküli volt az edzéslátogatottság, minden nap remekül dolgoztak, és az is segített, hogy a sérülések jobbára elkerültek bennünket.

Ezek szerint fiataljaink mindent kihoztak magukból az őszi szezon folyamán.

– Így igaz. A befektetett munka beérett. Az is sokat nyomott a latba, hogy kevésbé halászták el legjobbjainkat a nagy klubok, így szépen tovább tudtuk építeni csapatainkat. De az is sokat jelentett, hogy ez a társaság egy nagyon összetartó kollektíva. Nemcsak az edzéseken és a mérkőzéseken vannak együtt, hanem a hétköznapokban is. Sok közös programot szerveznek, szeretik, megbecsülik, tisztelik egymást.

Most viszont nagy kihívás előtt állnak…

– Valóban, de nemes a cél. Bár ellenfeleink szinte teljesen ismeretlenek lesznek, ezért a folytatást megjósolni is lehetetlen. Nagy kérdés, hogyan zárkózunk föl fejben, gyorsaságban, játéktudásban az A1-esekhez. Az alsó-felsőházban mindenkit nyomasztani fog az a súly, hogy kiesik-e, vagy éppen feljut a nyár végére.

Beszéltünk már róla, hogy újszerű lesz a folytatás, hiszen az A1 eddig mindig távolt volt.

– Nem mindig. Bő tíz esztendővel ezelőtt, amikor még én Szegeden éltem, Csabai Zozóék az akkori lebonyolítási rendszerben egyszer már eljutottak ide. Ekkor még Kádár Józsi bácsi irányította a klub szakmai munkáját, tulajdonképen ő építette föl a mai egyesületünk szerkezetét.

Rövid téli pihenő után már újra a fedélzeten vannak csapataink.

– Már január 2-án találkozott mindhárom korosztályos egyletünk. Rövid rávezetés után napjainkra az alapozó időszak keményebb részébe kanyarodtunk. Annál is inkább, mert várhatóan, még e hónapban megkezdődik a rájátszás.

Végül mivel lennél elégedett a tavaszi szezon lezárása után?

– Már az is nagy fegyverténynek számítana, ha az utolsó pillanatig meglenne az esélyünk a feljutásra. Az igazi azonban az lenne, ha osztályt válhatnánk, és a majdani új bajnokságot „A-egyesként” kezdhetnénk. Ez anyagi szempontból is jó lenne a klubunknak. Ugyanígy nem elhanyagolandó, hogy jó, éles és tanulságos meccseket játszhatunk a nyári szezonzárásig, amik a további fejlődésünket segíthetik.

Jávor Péter