Címlapképünkön a 2023–2024-ben az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő békéscsabai csapat Fodor Ádám vezetőedzővel. A társaság közül 13 játékos nyártól már a serdülők között bizonyíthat – fotó: T. Petka Anita
Gyermek I. korosztályú fiataljaink évértékelőjével folytatjuk sorozatunkat. Egy kicsit ketté bontjuk ezt a korcsoportot, ugyanis volt egy keret, amelyik a Délkeleti területi vidékbajnokság Zöld csoportjában szerepelt, és egy másik, amelyik az országos utánpótlás-bajnokságban. Ám itt hozzátesszük: rugalmas volt a keret, ugyanis jól működött az átjárás a két egylet között az év folyamán.
Az értékelésben a fiatalok trénere, Fodor Ádám vezetőedző volt segítségünkre.
Hány gyerekkel vágtatok neki az idénynek tavaly nyáron, és hányan maradtak meg az idei évzáróra?
Szerencsére elég népes volt ez a korosztály, ugyanis 22 fiatal jelent meg az első edzésen, akik közül a mai napig húszan meg is maradtak.
Feltételezem, azért nevezett a klub két bajnoki sorozatba is, hogy minden gyerek játéklehetőséget kapjon.
Ez is szempont volt, de az is, hogy ez a csoport két évjáratot, a 2009-ben és a 2010-ben születetteket öleli fel. Nem beszélve arról, hogy itt akadtak olyanok, akiknek némi lemaradásuk volt, amit be kellett hozniuk.
Milyen volt átjárás a két bajnoki rendszerben szereplők között?
Az országos bajnokságban szereplők esetében volt egy mag, ami stabil volt. A területiből azok, akik dinamikusan fejlődtek, egy idő után lehetőséget kaptak arra, hogy az erősebb csapatban is bemutatkozzanak. Az év végére a fejlődésüknek megfelelően szinte mindenkinek megadatott, hogy a „nagycsapatban” is játsszon. Sőt, akadtak olyan ügyesek is, akik a gyermek III., illetve a IV. korosztályból is feljátszhattak.
Akkor most nézzük külön-külön a kétféle bajnoki rendszerben szereplők teljesítményét. Kezdjük a Délkeleti területi vidékbajnokságban szereplőkkel.
Itt a gyengébb Zöld csoportba kaptunk besorolást, ahol ezüstérmesek lettünk. Lehet, jobb lett volna az erősebb csoport, ugyanis itt egyedül a Mórahalom volt igazi ellenfél, amely egyébként a Piros és a Zöld csoportban is azonos gárdával indult. A kezdetekben velük szemben is gyengén szerepeltünk, ám a fejlődést mutatja, hogy a szezon második felében már méltó ellenfelük voltunk. Tény, nálunk azok a gyerekek szerepeltek elsősorban a vidékbajnokságban, akik más fejlődési görbét írtak le. Célunk az volt, hogy ők is sok élesmeccses játéklehetőséget kapjanak. Eredményességüket, fejlődésüket alátámasztja az ezüstérem. Időközben azt is megtapasztalhattuk, hogy semmiben sem voltunk lemaradva az erősebb Piros csoportos csapatoktól. Sőt, a korábbi országos bajnokságban és a területiben meglévő szakadék is nagyon leszűkült, ezért is kaphattak időnként helyet a „nagycsapatban”.
S akkor nézzük az országos utánpótlás-bajnokság eredményességét!
A bajnoki kiírás azt rögzíti, hogy a három korcsoport, a gyermek, a serdülő és az ifjúsági csapatok együttes teljesítménye határozza meg azt, hogy mely klubok kerülhetnek a felső-, a közép-, illetve az alsóházba. Már a korábbi években is a gyermek korosztályúak voltak a húzó ágazat. Ám tavaly nem sikerült a felsőházba kerülnünk, most viszont igen, miután az alapszakaszt a második helyen zártuk egyetlen pont hátránnyal a miskolciak mögött, miközben a serdülőink és az ifjúságiak is sokat erősödtek. A rájátszás közben jött a kéthetes nyári uszodai átállás, ami alaposan megbolygatta a csapatot. Mai napig nem is értem igazán, hogy egy időre miért estek ennyire vissza a teljesítmények. Viszont annak örülhettünk, hogy mégis az A2 csoport legjobb csapataival folytathattuk a tavaszt a felsőházi rájátszás során, ami a további fejlődés szempontjából nagyon fontos. Végül egyetlen kakukktojás maradt ebből a szakaszból, mégpedig a miskolciak elleni visszavágó, ami túlságosan is borsodi fölényt hozott. Igaz, erre a találkozóra a ceglédiek elleni rangadót követő 24 órán belül került sor, ami fáradtsággal, utazással is járt. A rájátszás többi meccse azonban végig szoros találkozót hozott.
Milyen konklúziót vonhatsz le mindebből?
A legfontosabb, hogy minden területen rengeteget fejlődtek fiataljaink. Ugyanis ebben a korosztályban nem is az a legfontosabb cél, hogy bajnokok legyünk, sokkal inkább az, hogy megtartsuk a gyerekeket a sportágnak, amit szívesen űzhetnek tovább, fejlődjön a játéktudásuk, javuljon a hozzáállásuk, csapatként gondolkodjanak, örömmel végezzék az edzésmunkát.
Sokan korosztályt váltanak a nyáron. Hogyan alakul az új gyermek korcsoport?
A húsz fiatalból 13 feljebb lép a serdülő korosztályba, ugyanakkor alulról, a gyermek III. korcsoportból tizenegyen lesznek valós gyermek I. korosztályúak. Ebből látható, alaposan kicserélődik a gárda, ami egyben azt is jelenti: új csapatot kell építeni. Némi könnyebbség, hogy az alulról érkezők zöménél nem ismeretlen ez a korcsoport, mivel néhányan már kaptak lehetőséget az országosban is megtapasztalni az elvárásokat.
