ímkézett bejegyzés

 2023. 12. 27.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön Fodor Ádám vezetőedző, aki ebben az esztendőben újra a gyermek korosztályú csapat edzője is – fotó: Such Tamás

Az országos utánpótlás-bajnokság A2 Keleti csoportjában szereplő három csapatunk a 2023–2024. évi pontvadászat alapszakaszát remekül zárta, ami egyben azt jelenti, hogy a tavaszi szezonban a felsőházban folytathatja.

A három együttesünk edzőit arra kértük, értékeljék a félidei teljesítményt. Ezúttal a gyermek korcsoportosok mestere, Fodor Ádám elemezte az őszi szezont, aki a megszokott három kérdésen túl még egyet kapott.

A bajnoki rajt előtt az alapszakaszra milyen célt tűztetek ki a csapat elé?

– A nyáron ismét gyengültünk, Rácz Domonkos a KSI-be igazolt, ennek ellenére a 2009–2010-ben született csapatunk a tabella második helyére tudott kapaszkodni. Ez is volt a célunk. Talán annyiból könnyebb dolgom lehetett, hogy ez a kis gárda már két évvel ezelőtt a gyermek III. korosztályos vidékbajnoki kört remekül zárta, és az országos döntőbe verekedte megát, vagyis jó alapokat kapott Csabai Zozótól, valamint tavaly Katona Petitől. Mivel a már említett centerünk, Rácz Domonkos eligazolt, nekem szerkezetileg át kellett alakítani a gárdát, amihez partnerek voltak a fiatalok.

Miben lépett előre a csapat a nyári időszaktól számítva?

– Ez az együttes fél éve került a kezem alá. Az imént említett szerkezeti váltás új játékot igényelt, a nyáron tanultakat követően szépen összecsiszolódott a csapat. Fokozatosan lépegettünk előre a „tananyagban”, taktikai, stratégiai téren is nagy volt a fejlődés. Gondolkodásban is pozitív változásokat tapasztaltam. Technikailag, mint például a lövőkészségben, a passzminőségben rengeteget fejlődtek a gyerekek, s nemcsak az edzéseken tudták mindezt bizonyítani, hanem mérkőzéseken is. De az eddig elértekbe nem akarunk belenyugodni, továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk az tanultak elmélyítésére.

A tavaszi felsőházi szezonra milyen célkitűzést határoztok meg?

– A célok visznek előre, ezért a minimális elvárás, hogy a folytatásban a velünk a felsőházba került csapatok ellen hozzuk az újabb győzelmeket, illetve a Miskolc elleni vereségért visszavágjunk. A Nyugati csoportból érkező ellenfeleket alig ismerjük, ott a cél a minél több győzelem elérése. Menet közben a majdani új ellenfeleket megismerve lehet, hogy hétről hétre új célokat tűzhetünk ki, de ez még a jövő zenéje. De a legfontosabb: továbbra is sokat fejlődjön a csapat, mert közülük jövőre már sokan a serdülő korosztályba lépnek, és szeretném, ha ott is egy igazán erős vagy a mostaninál még erősebb gárda vághatna neki a bajnokságnak.

Fodor Ádámnak, mint vezetőedzőnek, egy plusz kérdést is feltettünk: Értékelje a három korosztályos csapat együttes féléves teljesítményét!

– Örömmel mondhatom, hogy ebben a félszezonban mindhárom korosztály alaposan kitett magáért. Tavaly a felsőház nem sikerült, most viszont magabiztosan odaértünk. Eredménykényszerben egyik edzőnk sem dolgozott, hiszen az elvárás velünk szemben az, hogy fejlődjenek a gyerekek, bármelyik korosztályba is tartoznak jelenleg. Ilyen téren abszolút elégedett vagyok az eltelt időszak teljesítményével, kezdenek hosszútávon a korosztályok beérni. Minden bizonnyal az is segítségünkre volt, hogy a korábbi évekkel ellentétben, most csak egyetlen játékosunkat vitt el más klub, és abban is bízunk, hogy a játékos elszipkázás ritkább lesz a jövőben. Ezért a folytatásra fogalmazhatok úgy is: titkolt célunk tavaszra, hogy a felsőházi rájátszás során is a magasabb kategóriát üssük meg. Úgy vélem, a majdani erős mezőny jobban segíti a további fejlődésünket, még ha az őszinél jóval nehezebb ellenfelek és mérkőzések várnak ránk februártól. Reményeim szerint továbbra is gondmentesen, folyamatosan alulról építkezhetünk, klubunknak ez a legkifizetőbb hosszú távon.

 2023. 12. 22.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön a serdülő korosztályos csapatunk fiatal edzője, Zsilák László a nyíregyháziak elleni hazai mérkőzésen – fotó: Such Tamás

Az országos utánpótlás-bajnokság A2 Keleti csoportjában szereplő három csapatunk a 2023–2024. évi pontvadászat alapszakaszát remekül zárta, ami egyben azt jelenti, hogy a tavaszi szezonban a felsőházban folytathatja.

A három együttesünk edzőit arra kértük, értékeljék a félidei teljesítményt. Ezúttal a serdülők fiatal mestere, Zsilák László elemezte az őszi szezont.

A bajnoki rajt előtt az alapszakaszra milyen célt tűztetek ki a csapat elé?

– Amikor nyáron visszatértem Békéscsabára, és megkaptam a lehetőséget a serdülő csapat felkészítésére, már beszéltünk erről a témáról. Sok edző keze alatt pólóztam, megismertem a magyar és a szerb iskolát egyaránt, az itt tanultakat is szeretném átadni a fiataloknak. Nyáron úgy fogalmaztam, és ez nem változott azóta sem: legfontosabb célom az, hogy annyira megszerettessem a fiatalokkal ezt a szép sportágat, hogy ne úgy vegyék: ma is egy edzésre jöttek, hanem kialakuljon bennük egy vágy arra, hogy minél több időt töltsenek az uszodában, miként én is nagyon szerettem az Árpád fürdőben „élni”. Ami pedig a felsőházi tagság elérését illeti, csak kissé ködösen fogalmazhatok: nem kimondottan az egy-négy helyezés volt a cél, annál is inkább, mert igazán nem volt ismert előttem a mezőny. Tehetséges gyerekek kerültek a kezem alá, elsődlegesen arra törekedtem, hogy tanuljanak új dolgokat, amit a mérkőzéseken visszaláthatok.

Miben lépett előre a csapat a nyári időszaktól számítva?

– Rögös út vezetett a felsőházig, ami a sok sérülés és betegség miatt a félév folyamán csak felerősödött. Menet közben rajzolódott ki, hogy milyen lehetőség áll a klub előtt, amit végül sikerült elérni. Az ősz folyamán sok téren sikerült előre lépnünk, így állóképességben, úszástudásban. Ami pedig a taktikánkat illeti, az egyelőre nagyon egyszerű, de végül is az eredmények bizonyítják, hogy működik. Nekünk van ugyan a legkevesebb lőtt gólunk, de a csekély kapott gólok számában jól állunk. Összegezve: büszke vagyok a csapatra és az általuk elért eredményekre.

A tavaszi felsőházi szezonra milyen célkitűzést határoztok meg?

– Itt sem fogalmazhatok másként, egyelőre nem határoznék meg konkrét célt, hiszen a folytatásban teljesen ismeretlen ellenfelek várnak ránk, akik a Nyugati csoportból érkeznek. Két-három forduló után tisztulhat a kép, és akkor már számokat is lehet talán említeni. Egy biztos – és ezt a fiataloknak is elmondtam –, a neheze most jön igazán, hiszen a felsőházban már nem lesznek gyenge ellenfelek. De hozzáteszem, már remek féléves teljesítmény volt, hogy az alapszakasz végére az első négybe bekerültünk. Így a legtömörebben úgy fogalmazhatok: hétről hétre a minél jobb eredmény elérése lehet az egyik cél, a másik pedig az, hogy fordulóról fordulóra mindig kihozza magából a csapat a maximumot.

 2023. 12. 20.   Klub, Aktuális, Archívum, Kitekintő

Címlapképünkön: Ajtai Miklós, az ifjúsági csapatunk edzője szerint a legtöbb téren sokat fejlődtek a fiatalok az ősz folyamán

Az országos utánpótlás-bajnokság A2 Keleti csoportjában szereplő három csapatunk a 2023–2024. évi pontvadászat alapszakaszát remekül zárta, ami egyben azt jelenti, hogy a tavaszi szezonban a felsőházban folytathatja.

A három együttesünk edzőit arra kértük, értékeljék a félidei teljesítményt. Elsőként az ifjúságiak mestere, Ajtai Miklós elemezte az őszi szezont.

A bajnoki rajt előtt az alapszakaszra milyen célt tűztetek ki a csapat elé?

– Itt a célt a versenykiírás ismeretében csak közösen, a három csapat együttes teljesítményét figyelembe véve határozhatjuk meg. Mivel úgy láttuk, a tavalyihoz képest erősödött a klub utánpótlása, és létszámban is bővült, megcélozzuk a felsőházat. Azt tudtuk, hogy idén is a gyermek korosztály lesz a húzócsapat, a serdülők is jobbak lesznek, mint korábban. Én pedig személy szerint abban is biztos voltam, hogy az ifjúságiak is több pontot, több győzelmet arathatnak, mint tavaly. Több ok miatt is, de az egyik legfontosabb: míg az előző évben két-három valós ifistánk volt, ezért a serdülőkkel álltunk ki ebben a korosztályban is, idén már kilenc igazi korcsoportosunk volt, akik közül hét játékossal rendre számolhattam is. Végül a mérlegünk hat győzelem és öt vereség volt, ami jóval kedvezőbb, mint korábban. Vagyis nekünk is sikerült érdemben hozzájárulni ahhoz, hogy a felsőházban folytathassuk.

Miben lépett előre a csapat a nyári időszaktól számítva?

– Bátran állíthatom, hogy minden téren előre léptünk. Ezt még nyáron alapoztuk meg, amikor az iskolai szünetet kihasználva sokszor napi két edzést tartottam. Ez elsősorban az erőnlétet és a gyorsaságot gyarapította, de a felkészülési meccseken rengeteg új taktikai elemet tanultak meg a fiatalok, amit egyre jobban alkalmaztak a bajnokság során. Fejlődött a lövőkészség, az emberelőnyök kihasználása, az emberhátrányban való játék hatékonysága, amit a statisztikai mutatók is alátámasztanak. A legtöbbször jómagam is a vízre szállok velük az edzéseken, hogy testközelből mutathassak nekik fogasokat, megoldásokat. Sokat segített az is a fejlődésben, hogy ez a korosztály a saját meccsein kívül sok lehetőséget kapott a felnőtt csapatban is a bizonyításra. Ezért olykor egy hétvégén három meccset is játszottak ifistáink.

A tavaszi felsőházi szezonra milyen célkitűzést határoztok meg?

– Egyelőre nehéz célokat megfogalmazni, mert a Nyugati csoport küzdelmei még tartanak, ezért nem ismertek a leendő ellenfelek abból a csoportból a rájátszásra. Egy azonban biztos, nagyon sokat kell majd utaznunk, hiszen akár a Győr, a Nagykanizsa, a Tatabánya is odaérhet a felsőházba a fővárosi csapatok mellett. Ezeket a gárdákat majd fel kell térképezni, mire képesek. Mondhatnám, hogy tavaly, tavalyelőtt már találkoztunk ezekkel az ellenfelekkel, csakhogy korosztályos játékosokról van szó, nagy a fluktuáció, a változás a csapatokon belül. Az viszont biztos, ha már ők is eljutottak a felsőházba, csakis komoly erőt képviselhetnek. Ezért sok ki-ki meccsre számítok tavasszal. Talán az első két-három forduló után világosabbá válik a kép. Így addig csak általánosságban fogalmazhatok: minél több győzelmet kell elérni, hogy minél előkelőbb helyen zárjunk a szezon végére.

 2023. 07. 03.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön három edzőnk (balról fehér felsőben) Ajtai Miklós, Fodor Ádám vezetőedző és Katona Péter, akik az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő csapatainkat készítették fel a 2022–2023. évi szezonra

Évértékelő sorozatunkban, korábbi írásainkban az összes korosztály teljesítményét – a felnőttektől a baby korcsoportig – végig zongoráztuk az adott csapat edzőjével. Zárásként Fodor Ádám vezetőedzőt arra kértük, néhány mondatban ő is értékelje az adott korcsoportosok éves munkáját.

Kezdjük a felnőttekkel!

– Az utóbbi fél évtizedben, amióta kényszerű okok miatt visszaléptettük az OB I B-s gárdát, rendre hangsúlyozzuk, a felnőtt immár OB II-es csapat eredménykényszer nélkül játszhat. Így volt ez az idén is. Fenntartásuk több oldalú célt szolgál. Egyrészt a több évtizedes hagyományt folytatjuk működésükkel, amely volt egykor szebb is, de ma zömében ugyanazok a játékosok alkotják, akik egykor sok dicsőséget szereztek a klubnak. Ők, a negyven-ötvenéves nagy öregek a sportág szeretetéből folytatják ma is, ami nagy szó ebben a mai rohanó világban. Másik célunk az, hogy a fiatalok ide beépüljenek, rálátásuk legyen a felnőttek mezőnyére, erejére, és az „öregek” között is rutint szerezzenek. Így érdekességképpen elmondható, hogy a mi csapatunk áll a legöregebbekből és a legfiatalabbakból, köztes évjáratok nincsenek. Mint jeleztem, elvárás nem volt velük szemben, ennek ellenére minden meccsen igazán odatették magukat.

Nézzük a következő korosztályt, az ifjúságiakat!

– Megsüvegelendő, hogy három megmaradt ifistánk becsületesen nekivágott az évnek. Az más kérdés, hogy ők is tovább fogyatkoztak. Korábban említettem, hogy tíznél is több ifjúsági pólósunk volt, sajnos a mai korban nehéz őket megtartani. Végül Dobos Ferenc volt az, aki legaktívabban fejezte be az évet, őrá minden meccsen számítani lehetett. Számításaink szerint az új bajnokságban e téren előrelépés várható, hiszen a serdülők közül tízen kiöregszenek, illetve korcsoportot váltanak az ősszel kezdődő új pontvadászatra.

A serdülőkkel Te foglalkoztál idén, ez a legtesthezállóbb értékelés lehet.

– Tény, nemrégiben már részletesen elemeztem teljesítményüket, most csak sűrítve taglalom. Sokan ötvennél is több mérkőzésen ugrottak a medencébe, ami nagy teher fizikailag. Ugyanakkor a fejlődésük érdekében hasznos volt, hiszen minél több meccset játszottak, annál rutinosabbá váltak, sokat fejlődtek. Talán a helyezési számban maradt némi kívánni való, de összességében nagyon elégedett voltam a fiatalok éves teljesítményével, hozzáállásával. Remélem, együtt marad ez a kis csapat, mert a jövő záloga részben ők és a most a korosztályból kiöregedő fiatalok lehetnek.

A legtöbb győzelmet és a legjobb helyezést a gyermek „egy” korosztályúak hozták…

– Valóban. Pedig nekik is két fronton, az országos- és a vidékbajnokságban kellett helyt állniuk. Esetükben sem szerettünk volna eredménykényszert, ami mégis volt, a gyerekek saját elvárása miatt. Nagyon szépen együtt muzsikált ez a népesebb gárda Katona Péter keze alatt. A végére már mondhatni, igazi csapatként „üzemelt” a társaság. Főleg a második félévben, a rájátszás során mutatták meg, hogy mire képesek. Fel is figyeltek rájuk tehetősebb, magasabb osztályú klubok, de reméljük, hogy együtt marad ez a gárda is a következő években, hiszen nagy jövő előtt állnak.

A gyermek „hármas” és „négyes” korcsoport három kézben, Csabai Zoltánnál, Szilvásy Attilánál és Jeszenszky Ákos kezei alatt dolgoztak, ki Békéscsabán, ki Gyulán. Itt ráadásul a téli fürdővárosi uszodahiány miatt sok ingázással járt a felkészülés.

– Elöljáróban: nagyon komoly és hasznos munkát végzett a három edző. Igaz, idén Délkeleti területi vidékbajnokságban csapataink az erősebb csoportba lettek besorolva, kezdetben féltünk is attól, hogy a nagyobb nevű ellenfelekkel szemben nehezen fognak teljesíteni. Ám az év során olyan erős ütemben fejlődtek a gyerekek, hogy a bajnoki finisre már felvették a versenyt a csoportok többi, magasabban kvalifikált gárdájával szemben. Itt azt is meg kell jegyeznem, a korábbi koronavírus-járvány miatt nehezebb volt beiskolázni a gyermek hármasokat, ezért itt jóval kevesebben vannak, mint a többi korcsoportban. Azzal hidaltuk át a problémát, hogy egy-két évjárattal fiatalabbakat is bevetettünk esetükben. A gyermek négyesek már nagyobb létszámban vannak klubunkban, itt már nem kellett sakkozni a csapatösszeállításkor. Itt mind a Szilvásy Attila és Jeszenszky Ákos vezette gyulai, valamint a Csabai Zoltán által felkészített békéscsabai fiatalokról elmondható, hogy rengeteget fejlődtek.

Végül a legkisebbekről, a baby korosztályosokról essen szó.

– Ebben a korcsoportban elkezdődött egy nagyon jó munka. Tízéveseink (és a fiatalabbak) nagyot léptek előre az év folyamán. Igaz, ők még más szabályrendszerben és a nagyobbakhoz mérten sok esetben eltérő formában küzdenek hétről hétre, de a mérkőzés eredmények nem számolása ellenére lemérhető volt a változás, fejlődés. Sokat segített az is, hogy a Délkeleti területi vidékbajnokságban az év folyamán 24 mérkőzést játszottak. Ügyes kis társaság, már „vízilabda formája” van teljesítményüknek.

 2023. 06. 30.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön a baby korosztályos békéscsabai gárda, amely valós csapattá érett az év folyamán

A 2022–2023. évi bajnokságok lezárása után klubunk valamennyi csapatának éves teljesítményét „végigzongoráztuk”, egyedül a legkisebbek, a baby korosztályosok maradtak hátra. Eredetileg felkészítőjükkel, Dobra Róberttel szerettük volna elemezni az évet, ám a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klubtól e nyáron búcsúzó edző ígéretével ellentétben elérhetetlenné vált, ezért az év közi megállapításokra hagyatkozva igyekszünk képet alkotni a kicsikről.

Egy biztos, a többi korosztálytól merőben eltérő, mondhatni egyszerűbb szabályrendszerben küzd évről évre ez a korosztály. Itt nem számlálják a mérkőzéseken esett gólokat (legfeljebb az edzők tartják fejben), kisebb pályán, kisebb kapuval, kisebb labdával játszanak. Ami érthető, hiszen ezek a fiatalok néhány hónapos, esetleg egy-kétéves vízilabda múlttal rendelkeznek. A „víz pedig nagy úr”, mindenféle labdás gyakorlatot jóval nehezebb megcsinálni, mint a szárazföldön. Ezért alapvető cél, hogy a sportág alapjait sajátítsák el, és a számukra kiírt területi vidékbajnokságokon gyakorolják a hét közben elsajátított ismereteket.

Volt mit tanulnia a tízéveseknek és fiatalabbaknak, ám kaptak egy lehetőséget: talán egyetlen korcsoport sem játszhatott annyi bajnoki meccset, mint a babyk. Ugyanis nem kevesebb, mint 12 dupla fordulót rendeztek számukra, azaz 24 „éles” találkozón lehetett lemérni tavaly ősztől idén nyárig, hogy hová is fejlődtek az apróságok. És, ha ehhez még hozzávesszük, hogy a Nyári Magyar Kupával hangolódtak az új esztendőre, sőt, egy felkészülési tornán is részt vettek, akkor ez a meccsszám már csaknem harmincra ugrik.

A felvezető Magyar Kupára még Szilvásy Attila edző vitte le fiataljainkat, ezért ő alkotott véleményt, amikor így fogalmazott: – Sok olyan újoncunk akad, aki idén került be a klubba, nekik még bőven van tanulnivalójuk, annál is inkább, mert akad köztük több nagyon fiatal is. Ám van egy mag, amelyik két-három éve látogatja az edzéseket, mint Balogh Bence, Balogh Csanád, Csendes Péter, Csapó Ákos, Korcsok Krisztián – ők voltak ezúttal is a húzó emberek, ők már vízilabdát játszanak, úsznak, időben visszaérnek a saját kapujuk elé…

Aztán a bajnoki rajtot követő órákban már Dobra Róbert fogalmazta meg tapasztalatait: – Az első bajnoki forduló kezdeti nehézségekkel tarkított volt, kicsit káoszos, a védekezés és a támadás egyaránt pötyögősnek tűnt. Volt némi megilletődöttség, most láthatták a fiatalok, hogy ez már nem egy edzőmeccs. Ebben a korosztályban sok új gyereket vetettünk be, az újoncokon olykor még meglátszott a meccshiány.

A folytatásban már üdítőbb megállapításokat hallhattunk: – Sok lehetőséget kialakítottak fiataljaink, de a befejezésekbe néha hiba csúszott. Védekezésünkre hasonló jelzések illenek: voltak hibák, amik figyelmetlenségből, lassúbb gondolkodásból fakadtak. Úszásban, taposásban viszont semmivel sem voltunk elmaradva ellenfeleinktől.

Aztán fordulóról fordulóra több dicséretet kaptak a fiatalok, így például a szentesi kör után így fogalmazott edzőjük: – Nagyon szép megoldásokat mutattak be a gyerekek, harcosak voltak, jól járt a labda, pontosak voltak a passzok. Szép helyzeteket dolgoztak ki, amiket értékesítettek is. Többször is bemutattak három–kettes leúszást, ráadásul ebben a cseresor volt aktívabb.

Az előző év végén ismét Szilvásy Attila kísérte el a gyerekeket, akinek ez volt az észrevétele: – Tény, ebben a korosztályban még gyakran tapasztalható nagy pálfordulat egy-egy mérkőzésen belül. Lehet, hogy számszerűen kikaptunk, de egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet a többinél is fiatalabb átlagéletkorú csapatunk.

Az évnyitó után ismét Dobra Róbert értékelt: – Amit kértem a gyerekektől, mindent viszontláttam, így a szoros védekezést, a sok támadást. Igaz, ez utóbbit, még ha sok helyzetet is dolgoztunk ki, nem mindig sikerült góllal befejezni. Dicséret illeti a gyerekeket, jó látni, hogy fordulóról fordulóra fejlődnek, és már nemcsak egy-két meghatározó fiatal mutat eredményes játékot, hanem egyre inkább csapatként működik a társaság.

Március végéhez közeledve a szegedi kör után pedig ezt hallottuk: – Ami a mórahalmiak elleni összecsapást illeti: az első sorunk jelentős fölényben játszott, sok gólt dobtak, és a védekezésük is eredményes volt. A sorcsere után feljött az ellenfél, de ekkor is derekasan küzdöttek a gyerekek. A csongrádiak elleni találkozón már egy erősebb ellenféllel találkoztunk, úgy gondoltam, itt inkább alárendelt szerepet fogunk játszani, de nem így történt. A két csapat kezdősora megközelítőleg hasonlónak bizonyult, és a második sorok is kiegyenlített küzdelmet hoztak. Akkor billent föl a pálya, amikor az egyik gárda kezdősora a másik cseresorával játszott.

Így jutottunk el a májusi hódmezővásárhelyi fordulóig: – Szoros emberfogást kértem a gyerekektől, és azt, hogy igyekezzenek sok labdát szerezni, amiből le tudnak fordulni. Ez nagyon szépen működött, mindössze egyetlen gólt kaptunk, miközben nagyon sokat lőttünk, és végig mi irányítottuk a találkozót. Amikor erősebb ellenfél következett, bizony a Szentes uralta a mérkőzést. A szoros emberfogás most nem nagyon működött, labdát is alig szereztünk, így lefordulásaink sem nagyon akadtak. Amikor nekünk az erősebb sorunk volt a medencében, a szentesieknek pedig a gyengébb, akkor még viszonylag elfogadhatóan működött a gépezet.

A hazai fordulót követően: – Két erős gárda ellen játszottunk, de nincs miért szégyenkeznünk, végig partiban voltunk ellenfeleinkkel. Jó értelemben csalódtam: nagyon harcosan, szépen játszottak fiataljaink, pezsegtek a vízben, csapatként működött a gépezet, remek gólokat lőttünk, az emberelőnyeink zömét kihasználtuk. Jó volt látni, hogy az év folyamán milyen sokat fejlődtek a gyerekek.

A júniusi záró fordulóban már nem élt Dobra Róbert szerződése, ezért Ajtai Miklós utazott el a gyerekekkel, aki így foglalta össze a csongrádi kört: – A baby korosztály mindig nagy kihívás, ami most is igazolódott. Az első mérkőzésen nagyon jól teljesítettek a gyerekek, csak úgy potyogtak a gólok, volt arra is példa, hogy a félpályáról betaláltak a mórahalmiak hálójába. Ezen a találkozón nagyon szépen játszottak, viszontláttam tőlük, amit kértem, és amit már máskor is gyakoroltunk. A Csongrád elleni találkozó már más kávéház, egy jóval erősebb ellenféllel találkoztunk, jobbára ők domináltak, de itt sok szép megoldást mutatott be a gárda, és sok szép gólt is elértünk. Fiataljaink hozzáállásával és a játékkal maximálisan elégedett vagyok, kellemes szombat délutánt könyvelhettünk el. Azt is kértem a gyerekektől, hogy élvezzék játékot ebben az utolsó fordulóban, úgy is történt, mosolyogva játszottak, nem véletlen, hogy megérdemelték a forduló után kiosztott érmeket.

Összegezve az szűrhető le a megannyi értékelőből, hogy az év folyamán nagyot léptek előre a tízen inneniek, akik Békéscsabán a jövő lehetnek. Annál is inkább, mert ez a korosztály meglehetősen népes, amit alátámaszt, hogy a következő húsz fiatal kapott az év folyamán játéklehetőséget: Andódy Bence, Balogh Bence, Balogh Csanád, Belinczky Zsombor, Csapó Ákos, Csendes Péter, Geszner Balázs, Lipták Levente, Koczka András, Korcsok Krisztián, Köves Pál, Matei Alexander, Orosz-Tóth Olivér, Popa Dániel, Puha Lara Anna, Restye Botond, Szabó Máté, Szaszák Milán, Tóth-Benedek Marcel, Vandlik Ádám.