Ma megkezdődött Kínában a rövidpályás úszó-világbajnokság, amelyet megelőzően hétfőn a FINA (a vizes sportág nemzetközi szövetsége) elfogadta a vízilabdára vonatkozó szabálymódosító-csomagot, amelynek célja leginkább a játék felgyorsítása – számolt be róla az MTI.
A kedden kezdődő rövidpályás úszó-világbajnokság helyszínén, a kínai Hangcsou városában többek között eldőlt, hogy a támadóidő újraindulása esetén – például szögletnél – harminc helyett csak húsz másodperce lesz a csapatoknak a támadásra. Rövidülnek a mérkőzések, mivel az eddigi negyedenkénti egy időkérés helyett egy csapat összesen kétszer kérhet szünetet, valamint a nagyszünet az eddigi öt perc helyett három percig tart majd.
Változás még, hogy ha a kapu felé úszó támadó játékost a kaputól hat méteren belül hátulról szabálytalanul – vagyis nem csak a labdát érintve – akadályozzák a lövésben, a játékvezetőnek büntetőt kell ítélnie.
Molnár Tamás, háromszoros olimpiai bajnok, FINA-delegátus az MTI érdeklődésére elmondta, az új szabályokat – amelyeket többek között Szombathelyen az U18-as világbajnokságon már teszteltek – az Európa Kupa döntőitől kezdődően alkalmazzák majd.
Kemény Dénes, a magyar szövetség korábbi elnöke, a FINA edzőbizottságának elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani módosítások – amelyeket 181 igen, 8 nem, illetve két tartózkodás mellett fogadtak el – felgyorsítják a játékot. Ugyanakkor egy korábbi szabályváltozással együtt – miszerint az olimpián csak 11 játékos nevezhető – veszélyes lehet, hiszen könnyen elképzelhető, hogy „elfogynak majd az együttesek”, ezzel pedig rossz lehet a megítélése a vízilabdának.
A békéscsabai vízilabdaklub vezetőedzője, dr. Szilágyi Kristófnak is hamar kialakult a véleménye az új szabályokról, illetve azok alkalmazhatóságáról: —Vízilabda edzői és játékos körökben tegnap délelőtt óta izzanak az okostelefonok a bejelentés hallatán, és az esti utánpótlásedzéseken is téma volt a fiatalok körében a bejelentés híre. A korábbi szabályváltoztatásokhoz képest ez azért tűnik nagyobb horderejűnek, mert a szabályok módosítása mellett jelentős játékos szám csökkenéssel is jár. A kettőre együtt pedig ilyen mértékben nem nagyon volt példa az elmúlt évtizedekben.
Mindez mit jelet konkrétan?
— Ezek a változások egyszerre érintik a közvetlen szakmát az utánpótlás-neveléstől a felnőttekig, a játékvezetőket, a versenybíróságot és adott esetben a TAO-val kapcsolatban is lehetnek apróbb hatásai, amire minden szinten reagálnia kell. Amennyiben közvetlen szakmai oldalról közelítjük meg a változásokat, bár mondom nehéz, mert komplex, a versenyeztetéssel is összefüggő változások ezek, biztos, hogy paradigmaváltásra lesz szükség az utánpótlásképzés és a napi felkészülés terén is. Ha röviden reagálnék rá, akkor azt mondanám, biztos, hogy többet és intenzívebben kell majd edzeni.
És ha bővebben?
— Akkor meg kell várnunk, hogy a világversenyeken használatos módosítások mennyire gyűrűznek be a nemzeti bajnokságokba, azon belül pedig az országos- és területi utánpótlás versenysorozatokba. A kísérleti szabályokkal lejátszott mérkőzések alapján egyértelműnek látszik, hogy a huszonegyedik század vízilabdájában univerzális, több poszton is bevethető, gladiátor típusú játékosokra lesz szükség. Olyanokra, mint például a Ferencvárosban játszó Younger és Jaksics, vagy a Pro Recco klasszisa a montenegrói Aleksandar Ivovic. A klasszikus egy poszton bevethető játékosok vagy fejlődni fognak, vagy kikopnak. Egy-egy mérkőzés fizikailag és mentálisan is sokkal megterhelőbb lesz minden korosztályban. Ezért az edzések intenzitásának a megtervezésében, valamint a prevencióban biztos, hogy mielőbb lépnünk kell.
Milyen hatással lehet ez az utánpótlásra?
— Személy szerint azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy teljesen megváltozik az utánpótlás-bajnokságok lebonyolításának rendszere. Mert ha egy-egy mérkőzés ilyen igénybevételt jelent, akkor nem elvárható, hogy valaki három órán belül játsszon két ilyen mérkőzést, vagy akár két nap alatt négyet, ahogy az jelenleg a 2006-os, és 2007-es születésűek területi bajnokságaiban van. A létszám csökkentésével talán csökkenhet a „lyukas” korosztályok száma, viszont az „egészségügyi műkedvelő sportolók” még kevesebb lehetőséget fognak kapni.
Hosszú távon is megmaradhatnak ezek az újítások?
— A kapusok esetében a védési hatékonyság mellett, megjelenhet a gólerősség, mint eredményességi tényező is, ami ismeretlen fogalom még a labdarúgás vagy a kézilabda világában is. Erre szerintem pedig sem a kapusok, sem pedig a szakma nincs még felkészülve. Véleményem szerint ez a módosítási csomag így elsőre elég drasztikus, és ebben a formában nem marad érvényben minden szabálypont. Pár szezon után, levonva a tapasztalatokat, várható majd néhány regula finomítása, újrahangolása. Úgyhogy sok még a kérdőjel, amelyek nem holnaputánra fognak kiegyenesedni, de figyelnünk kell az uszodai zuhanyhíradóból érkező híreket és pletykákat ezzel kapcsolatban.
Címlapképünkön: lehet, hogy a legközelebbi szabálymódosításkor már nem ráúszással, hanem ráfutással szerezhetik meg a labdát a negyed elején a pólósok – fotó: National Geographic