ímkézett bejegyzés

Rövid alapozó időszak, felkészülési mérkőzésekkel, februárban pedig már következnek a bajnoki meccsek

Most még a sok úszásé a főszerep, ám hamarosan többször is előkerül a labda, miként Fodor Ádám is készül annak „bedobására” – Fotó: Such Tamás

Elmúlt a karácsony, elmúlt a szilveszteri buli hangulat, túl van mindenki a nagy hal-, töltöttkáposzta-, pulyka-, kacsakaján. Visszazökken kicsi és nagy a hétköznapokba, itt van újra a suli és számunkra az edzések.

Azaz, lassan fedélzeten mindenki, benépesült úszókkal, vízilabdázókkal az Árpád fürdő. Pólósaink szerdán találkoztak első ízben idén, csütörtöktől pedig keményen bele is vágtak a munkába. Ám egyelőre csak az edzések zajlanak, a bajnokságok folytatására még várni kell. A vidékbajnokságban szereplő csapataink közül két korosztály már február legelején belevág az úgynevezett tavaszi pontvadászatba, az országosban szereplő egységeink pedig az eredeti tervektől eltérően kicsit korábban, február vége helyett a hónap közepén. A felnőtt gárda az alapszakasz utolsó fordulóját ugyancsak februárban játssza, ráadásul hazai környezetben fogadják az A csoport együtteseit.

Ami egyben azt jelenti, az átmeneti időszak ismét az alapozásé. Ahogy Fodor Ádám vezetőedzőnk fogalmaz: –Munkaszagú két-három hét áll előttünk, rengeteg úszással. Aztán jöhet a finom munka. Most azért a nyári két és félhónapos felkészülési szakasz helyett csak egy-másfél hónap áll rendelkezésünkre, de ebben az időszakban nem is kell ennél több.

Persze azért nem lesz egyhangú a január és a február első fele sem, ugyanis klubunk keresi a lehetőséget arra, hogy tesztmérkőzéseken mérjék fel csapataink, hol is tartanak a téli időszakban. Az már biztos, hogy a legkisebbek, a baby korosztályosok január 20-án részt vesznek egy egynapos felkészülési tornán Hódmezővásárhelyen.

– Minden korosztálynak szeretnénk biztosítani felkészülési mérkőzést a bajnokságra való hangolódás jegyében – fűzte hozzá Fodor Ádám. – Egyelőre korai időpontokról és ellenfelekről beszélni, bár körvonalazódnak a lehetőségek, de csak egy-két héten belül realizálódhatnak véglegesen.

Időközben a szövetségben elkészült az országos bajnokságban szereplő A2 csoport felsőháza rájátszásnak az időrendje. Ami ebben klubunkat érinti, így festenek a fordulók: február 18., március 3., 10., 24., április 7., 14., 21., 28., május 12., 26., június 2. Azaz 11 forduló vár az ifjúsági, serdülő és gyermek korosztályú gárdáinkra.

A tavaszi szezon rajtjáig viszont sok munka vár fiataljainkra, hogy aztán újult erővel csapjanak bele a lecsóba.

A felsőházi rájátszásban már csak nagyon erős ellenfelekkel találkoznak a csabai fiatalok

Ugrás a mélyvízbe, azaz az alapszakaszt követően jóval keményebb mérkőzések várnak az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő csapatainkra a jövőre rajtoló rájátszásban – fotó: Such Tamás

December első felére az őszi 11 fordulóval lezárult az országos utánpótlás-bajnokság A2 Keleti csoportjának alapszakasza. A 12 csapat csak odavágókat játszott, ez alapján alakult ki a három korcsoportban a sorrend.

Emlékeztetőül, így zárult az A2 Keleti csoportjában az alapszakasz a különböző korosztályokban:

Gyermek korcsoport: 1. PannErgy MVSC Miskolc 31, 2. Swietelsky-Békéscsaba 30, 3. Legrand Szentesi VK 29, 4. Ceglédi VSE 24, 5. Angyalföldi Sportiskola DSE 21, 6. Budafóka XXII. ker. SE 18, 7. Aqua SE Nyíregyháza 15, 8. Hódmezővásárhely VSC 12, 9. Váci VSE 9, 10. Oázis SC Budapest 6, 11. Szegedi Vízilabda Suli 3, 12. Polo Academy SC Budapest 0.

Serdülők: 1. PannErgy MVSC Miskolc 33, 2. Ceglédi VSE 30, 3. Legrand Szentesi VK 27, 4. Swietelsky-Békéscsaba 24, 5. Aqua SE Nyíregyháza 20, 6. Oázis SC Budapest 16, 7. Szegedi Vízipóló Suli 16, 8. Váci VSE 14, 9. Hódmezővásárhelyi VSC 8, 10. Angyalföldi Sportiskola DSE 7, 11. Budafóka XXII. ker. SE 3, 12. Polo Academy Sport Club Budapest 0. (Azonos pontszám esetén az egymás elleni mérkőzés rangsorol.)

Ifjúságiak: 1. Legrand Szentesi VK 30, 2. Ceglédi VSE 30, 3. Oázis SC Budapest 27, 4. PannErgy MVSC Miskolc 24, 5. Angyalföldi Sportiskola DSE 24, 6. Swietelsky-Békéscsaba 18, 7. Polo Academy SC Budapest 14, 8. Szegedi Vízilabda Suli 12, 9. Aqua SE Nyíregyháza 9, 10. Budafóka XXII. ker. SE 4, 11. Váci VSE 3, 12. Hódmezővásárhely VSC 3. (Azonos pontszám esetén az egymás elleni mérkőzés rangsorol.)

A hogyan továbbról: némi pihenő után az őszi 11 fordulót követően félhivatalos információ szerint február második felében már a rájátszás következik. Ám ahhoz, hogy kikkel meccselhetünk, előbb egy egyszerű matekra van szükség. Ugyanis a szövetség kiírása úgy szól, hogy a három korosztály helyezési számait összeadják, minél kisebb szám jön ki, annál előrébb végzett összesítésben az adott klub.

Ennek értelmében a következő sorrend alakult ki a három korosztály együttes mutatója alapján: 1. PannErgy MVSC Miskolc 6 (gyermek és serdülő első helyezés, ifjúságiak 4. helyezés), 2. Legrand Szentesi VK 7 (3., 3., 1.), 3. Ceglédi VSE 8 (4., 2., 2.), 4. Swietelsky-Békéscsaba 12 (2., 4., 6.), 5. Oázis SC Budapest 19 (10., 6., 3.) 6. Angyalföldi Sportiskola DSE 20 (5., 10., 5.) 7. Aqua SE Nyíregyháza 21 (7., 5., 9.), 8. Szegedi Vízipóló Suli 26 (11., 7., 8.), 9. Budafóka XXII. ker. SE 27 (6., 11., 10.) 10. Váci VSE 28 (9., 8., 11.), 11. Hódmezővásárhelyi VSC 29 (8., 9., 12.), 12. Polo Academy Sport Club Budapest 31 (12., 12., 7.).

Az alapszakasz lezárulta után jövőre a tervek szerint négyfelé oszlik a mezőny: felső-, középsőfelső- középsőalsó- és alsóházra. Értelemszerűen az első négy kerül a magasabb osztályba, a következő három-három csapat a felsőközépházba, illetve ugyanennyi az alsóközépházba, míg az utolsó kettő plusz három az alsóházba.

És akkor hogyan folytatódik tovább? Nos úgy, hogy a Keleti csoport első négy helyezettje a Nyugati csoport első négy helyezettjével kerül be a felsőházba. A mezőny többi része a fenti levezetésképen alakul ki.

A Keleti csoport végső sorrendje tehát ismert. A Nyugatié egyelőre nem, mert oda 13 csapat nyert besorolást, ezért ott több fordulóra kerül sor, így az alapszakasz még nem zárult le. Egyelőre ők is egy kicsit pihennek, alapoznak a tavaszi szezonra, majd a jövő év eleji utolsó fordulókat követően ott is kialakul a végső sorrend. Addig csak latolgatni lehet, hogy kikből áll össze a Nyugati csoport felsőháza. Erre az eddigi eredmények alapján nagy esélye van az Újpesti VSE, az Ybl Waterpolo Club Budapest, és a GyVSE Uni-Győr gárdájának, akikhez a Genesys OSC Újbuda, a Tatabányai VSE, a Kanizsa VSE Nagykanizsa és a Soproni VSE csapatai közül egy még csatlakozhat. A közülük kikerülő „négyesfogattal” már oda-visszavágó alapon mérkőznek meg fiataljaink.

Ebből máris kiviláglik, nagy utazások, sok száz, ezer kilométer vár klubunk csapataira a rájátszásban. Persze lesz azért közelebbi ellenfél is, ugyanis a velünk együtt az A2 Keleti csoportból a felsőházba került csapatokkal egyelőre csak az odavágókat játszottuk le, most a három egylet ellen a visszavágókat is beiktatják a tavaszi programba. Így lesz út Miskolcra, ugyanakkor a ceglédi és a szentesi alakulat ide jön Békéscsabára. Mindez azt jelenti, hogy a tavaszi szezonban újabb – most már nagyon kemény – 11 forduló vár a mieinkre.

Így látta az egész évet vezetőedzőnk, Fodor Ádám

Címlapképünkön három edzőnk (balról fehér felsőben) Ajtai Miklós, Fodor Ádám vezetőedző és Katona Péter, akik az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő csapatainkat készítették fel a 2022–2023. évi szezonra

Évértékelő sorozatunkban, korábbi írásainkban az összes korosztály teljesítményét – a felnőttektől a baby korcsoportig – végig zongoráztuk az adott csapat edzőjével. Zárásként Fodor Ádám vezetőedzőt arra kértük, néhány mondatban ő is értékelje az adott korcsoportosok éves munkáját.

Kezdjük a felnőttekkel!

– Az utóbbi fél évtizedben, amióta kényszerű okok miatt visszaléptettük az OB I B-s gárdát, rendre hangsúlyozzuk, a felnőtt immár OB II-es csapat eredménykényszer nélkül játszhat. Így volt ez az idén is. Fenntartásuk több oldalú célt szolgál. Egyrészt a több évtizedes hagyományt folytatjuk működésükkel, amely volt egykor szebb is, de ma zömében ugyanazok a játékosok alkotják, akik egykor sok dicsőséget szereztek a klubnak. Ők, a negyven-ötvenéves nagy öregek a sportág szeretetéből folytatják ma is, ami nagy szó ebben a mai rohanó világban. Másik célunk az, hogy a fiatalok ide beépüljenek, rálátásuk legyen a felnőttek mezőnyére, erejére, és az „öregek” között is rutint szerezzenek. Így érdekességképpen elmondható, hogy a mi csapatunk áll a legöregebbekből és a legfiatalabbakból, köztes évjáratok nincsenek. Mint jeleztem, elvárás nem volt velük szemben, ennek ellenére minden meccsen igazán odatették magukat.

Nézzük a következő korosztályt, az ifjúságiakat!

– Megsüvegelendő, hogy három megmaradt ifistánk becsületesen nekivágott az évnek. Az más kérdés, hogy ők is tovább fogyatkoztak. Korábban említettem, hogy tíznél is több ifjúsági pólósunk volt, sajnos a mai korban nehéz őket megtartani. Végül Dobos Ferenc volt az, aki legaktívabban fejezte be az évet, őrá minden meccsen számítani lehetett. Számításaink szerint az új bajnokságban e téren előrelépés várható, hiszen a serdülők közül tízen kiöregszenek, illetve korcsoportot váltanak az ősszel kezdődő új pontvadászatra.

A serdülőkkel Te foglalkoztál idén, ez a legtesthezállóbb értékelés lehet.

– Tény, nemrégiben már részletesen elemeztem teljesítményüket, most csak sűrítve taglalom. Sokan ötvennél is több mérkőzésen ugrottak a medencébe, ami nagy teher fizikailag. Ugyanakkor a fejlődésük érdekében hasznos volt, hiszen minél több meccset játszottak, annál rutinosabbá váltak, sokat fejlődtek. Talán a helyezési számban maradt némi kívánni való, de összességében nagyon elégedett voltam a fiatalok éves teljesítményével, hozzáállásával. Remélem, együtt marad ez a kis csapat, mert a jövő záloga részben ők és a most a korosztályból kiöregedő fiatalok lehetnek.

A legtöbb győzelmet és a legjobb helyezést a gyermek „egy” korosztályúak hozták…

– Valóban. Pedig nekik is két fronton, az országos- és a vidékbajnokságban kellett helyt állniuk. Esetükben sem szerettünk volna eredménykényszert, ami mégis volt, a gyerekek saját elvárása miatt. Nagyon szépen együtt muzsikált ez a népesebb gárda Katona Péter keze alatt. A végére már mondhatni, igazi csapatként „üzemelt” a társaság. Főleg a második félévben, a rájátszás során mutatták meg, hogy mire képesek. Fel is figyeltek rájuk tehetősebb, magasabb osztályú klubok, de reméljük, hogy együtt marad ez a gárda is a következő években, hiszen nagy jövő előtt állnak.

A gyermek „hármas” és „négyes” korcsoport három kézben, Csabai Zoltánnál, Szilvásy Attilánál és Jeszenszky Ákos kezei alatt dolgoztak, ki Békéscsabán, ki Gyulán. Itt ráadásul a téli fürdővárosi uszodahiány miatt sok ingázással járt a felkészülés.

– Elöljáróban: nagyon komoly és hasznos munkát végzett a három edző. Igaz, idén Délkeleti területi vidékbajnokságban csapataink az erősebb csoportba lettek besorolva, kezdetben féltünk is attól, hogy a nagyobb nevű ellenfelekkel szemben nehezen fognak teljesíteni. Ám az év során olyan erős ütemben fejlődtek a gyerekek, hogy a bajnoki finisre már felvették a versenyt a csoportok többi, magasabban kvalifikált gárdájával szemben. Itt azt is meg kell jegyeznem, a korábbi koronavírus-járvány miatt nehezebb volt beiskolázni a gyermek hármasokat, ezért itt jóval kevesebben vannak, mint a többi korcsoportban. Azzal hidaltuk át a problémát, hogy egy-két évjárattal fiatalabbakat is bevetettünk esetükben. A gyermek négyesek már nagyobb létszámban vannak klubunkban, itt már nem kellett sakkozni a csapatösszeállításkor. Itt mind a Szilvásy Attila és Jeszenszky Ákos vezette gyulai, valamint a Csabai Zoltán által felkészített békéscsabai fiatalokról elmondható, hogy rengeteget fejlődtek.

Végül a legkisebbekről, a baby korosztályosokról essen szó.

– Ebben a korcsoportban elkezdődött egy nagyon jó munka. Tízéveseink (és a fiatalabbak) nagyot léptek előre az év folyamán. Igaz, ők még más szabályrendszerben és a nagyobbakhoz mérten sok esetben eltérő formában küzdenek hétről hétre, de a mérkőzés eredmények nem számolása ellenére lemérhető volt a változás, fejlődés. Sokat segített az is, hogy a Délkeleti területi vidékbajnokságban az év folyamán 24 mérkőzést játszottak. Ügyes kis társaság, már „vízilabda formája” van teljesítményüknek.

Nehéz esztendő után boldogabb békéscsabai évzáró

Címlapképünkön az esztendő korosztályonkénti legjobbjai a díjakkal

Ma a kora esti órákra benépesült Békéscsabán a Rendezvénypajta – bár itt nincsen víz, medence –, ám klubunk apraja-nagyja és szüleik néhány órára birtokukba vették a tágas fedett teret. Mégpedig azért, mert a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub a bajnokságok befejeztével évzáró bulit tartott.

Szinte mindenki egyenpólóban érkezett a rendezvényre, ahol néhány perccel 18 óra után Borsos Pál klubelnök emelkedett elsőnek szólásra. Rövid bevezetőjében kiemelte: ismét nehéz esztendőt zárt az egyesület, hiszen a Covidot követő évben az energiaválság okozott fejtörést: „Minden négyzetméter vízfelületért meg kellett küzdenünk, de ennél fontosabb, hogy kiharcoltuk az Árpád fürdő nyitva tartását. Szükség is volt erre, hiszen csapataink a 2022–2023. évi bajnokságok során csaknem kétszáz mérkőzést játszottak, amit víz és medence nélkül aligha lehetett volna.”

Hasonló gondolatokkal kezdte ügyvezető elnökünk, Balázs Lajos is, aki azzal kezdte, minden év nehezebb feladatok elé állítja klubunkat: „Tavaly szeptember közepén az úszóklubtól tudtuk meg, hogy nem lesz sátorállítás. Sokáig ment a huza-vona, mígnem az önkormányzati döntéshozók az év végéig zöld utat nem adtak. Persze, ehhez nekünk és az úszóknak is még mélyebben bele kellett nyúlnunk a zsebünkbe. Időközben érkezett némi állami pénz is az uszoda fenntartására, de ott lebegett a fejünk felett, hogy januártól mégis bezárják az Árpád fürdő sátortetős medencéjét. Újabb állami- és klubsegítség után meghosszabbodott tavaszig az uszoda üzemeltetése. Az sem segített bennünket, hogy Gyulán valóban nem állították fel a sátrat a versenymedence fölé, így fiókcsapatunk is Békéscsabára járt át labdás edzésekre. Szerencsére végig tudtuk játszani a bajnokságokat, amiért külön köszönet illeti a szülőket, a támogatókat és a mellettünk álló döntéshozókat.”

A szakmai értékelőre Fodor Ádám vezetőedző tért ki, aki elöljáróban hangsúlyozta, kétfelé veszi az idei évet. Egyrészt a vidékbajnoki szereplésről, majd az országos bajnokságban elért eredményekről kívánt számot adni. Mint kiemelte: „A vidékbajnokságban szereplő csapataink esetében az elsődleges cél az volt, hogy jó meccseket játszanak a fiatalok, ami által fejlődhetnek. Elmondható az itt szereplő minden utánpótlás korosztályról, hogy nehéz csoportba kerültek, de nagyot javultak a finisre. Esetükben nem a helyezés volt az elsődleges cél, hanem a fejlődés. Az országos bajnokságokban szereplő három utánpótlás együttes szövetségi értékelése sajátságos, hiszen az ifjúsági, a serdülő és a gyermek csapatok eredményeit összevonva hirdettek végeredményt. És itt szeretném rögtön kiemelni: gyermek csapatunk az A1 osztályban is eredményesen helyt állt volna. Serdülőink is fejlődtek, de nekik a középmezőny jutott. Ám ők külön dicséretet érdemelnek, hiszen nekik kellett helyt állniuk az ifjúságiak között is, hiszen mindössze egyetlen ifistánk maradt erre az évre. De nem ijedtek meg, úgy vélem, felnőttek a feladathoz.”

Borsos Pál ehhez azt fűzte hozzá: „Kis klub vagyunk, de ugyanolyan feladataink vannak, mint a nagy egyesületeknek: beiskolázni, nevelni játszatni a gyerekeket.”

Végül a Csirkefogók Vízilabda Klub irányítói köszönetet mondtak, és egy kis jelképes ajándékot adtak át a klubtól hosszú idő után megváló Dobra Róbert edzőnek, valamint a nagy támogató Tasnádi családnak. Fodor Ádám pedig felsorolta, hogy a különböző korosztályokban kikre a legbüszkébbek (akik egyébként egy emlékplakettet is kaptak). A baby korosztályból Balogh Csanád és Korcsok Krisztián, a gyulaiak közül Balogh Bence, a gyermek „négyesből” Bódi Bercel és Suhajda Soma, a gyermek „hármasból” Machlik Máté, a gyermek „egyesből” Suhajda Zoltán és Szatmári Levente, a serdülőknél Hajdu Andor, az ifjúságiaknál Dobos Ferenc kapott elismerést, míg a külön díjat Zimbran Milán érdemelte ki.

Az értékelőket követően következett a nagy „evi-ivi”, barátkozás, sok játék késő estig.

Középső képünkön: megtelt a Rendezvénypajta gyerekekkel, szülőkkel, edzőkkel

Lenti képünkön: az elnökség beszámolója

Az új utánpótlásedzőnk, Katona Péter hitvallása

Immár három hete egy új arcot fedezhetünk fel az Árpád fürdő 50 méteres versenymedencéjének partján, amikor vízilabdaedzés van. Nevezetesen Katona Péterét, aki nyár lévén, délelőtt és délután is alaposan megmozgatja klubunk gyermek korosztályú csapatát.

Tény, a korábbi évekhez képest kevesebb tréner foglalkozott sportolóinkkal, ezért üdvözítő, hogy „csatasorba állt” az egyébként hódmezővásárhelyi fiatal, mindössze 22 esztendős, ambiciózus edző, akit faggattunk sportolói életpályájáról, és arról, hogyan került Békéscsabára, milyen terveket szövöget.

Hány évesen barátkoztál meg a vízzel?

Lehettem hétéves, amikor megtanultam úszni a hódmezővásárhelyi, azóta már Gyarmati Dezső Sportuszodának elkeresztelt komplexumban.

Úszóként kezdted, vagy rögtön a pólósok táborába kerültél?

Helyből a vízilabdaklub tagja lettem. Persze  kezdetben az előkészítős csoportban tanulgattam a sportág alapjait, majd az utánpótlásban kaptam helyet.

Hogyan kerültél egyáltalán vízközelbe?

Roppant egyszerű, a bátyám is vízilabdázott, az ő hatására választottam én is ezt a sportágat.

Szép utat jártál be a vízilabdában…

Tény, voltam a serdülő bő válogatott keret tagja, öt évig a szomszédos Szentesen is játszottam, a serdülő, majd ifjúsági csapatban, sőt, a 2018–2019-es évadban be is mutatkozhattam a szentesi OB I-es együttesben.

Még csak 22 éves vagy, ebben a korban még inkább a vízben szokás a gólokat dobálni, az edzőség csak később szokott következni.

A mai vízilabdában leginkább a 190-200 centiméter magas játékosok érvényesülnek, én ettől messze vagyok. A mai profi vízilabdában a kisebb termetűek ritkábban tudnak érvényesülni, bár nem kizárt, de tény, esetenként rombolhatja az önbizalmukat. Ezért nehéz előre lépniük, miként nekem is. De azért nem szakadok el a pólótól, ugyanis Szegeden alakult egy új klub, amely idén az OB II-be nevez. Ennek vagyok tagja, ahogy időm engedi, ennek színeiben játszom még.

Ezek szerint manapság inkább a tanulás került előtérbe?

Tanulni mindenképpen akartam. Jelenleg az utolsó évemet kezdem meg ősszel a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Főiskola sport és rekreáció szakán. Emellett az edzői szakon is hallgató vagyok, itt egy év tanulmányokon vagyok túl.

Ugorjunk egyet, eddigi állomáshelyeid: Hódmezővásárhely, Szentes, Szeged. Hogyan kerültél Békéscsabára?

Már a korábbi években is igyekeztem keresni a lehetőséget, hogy az edzői pálya közelébe léphessek. Hódmezővásárhelyen segédkeztem az utánpótlásképzésben, tavaly már a kispadra is leülhettem bajnoki mérkőzésen. Egy éve nyáron zajlott Csongrádon egy utánpótlástorna, ahol hosszasan elbeszélgettem Fodor Ádámmal, akkor még úgy általánosságban a sportágról. Ez néhányszor megismétlődött, amikor összefutottunk egy-egy eseményen. Az első találkozáshoz képest eltelt több, mint fél év, amikor egyszer megkeresett a békéscsabai vezetőedző konkrétan azzal, lenne-e kedvem a békési megyeszékhelyen edzősködni. Felvázolta a lehetőségeket, elmondta, hogy az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő gyermek korosztályú csapatot kellene átvennem. Mit mondjak, nem kellett sokat gondolkodnom a válaszon.

Mik a hosszútávú elképzeléseid?

Amikor a pályaválasztás előtt álltam, tudtam, hogy a sportban szeretnék tevékenykedni. Már a sport, rekreáció szak is erre utal, de a felvételikor még nem igazán tudtam, merre haladjak hosszútávon. De egy idő után egyre jobban körvonalazódott, hogy inkább az edzői pálya felé orientálódok, hiszen ez áll legközelebb a szívemhez. Ebben szeretnék a jövőben alkotni, ma az utánpótlásban, majd e téren is szeretnék fölfelé haladni a ranglétrán. Úgy gondolom, itt Békéscsabán jó szakmai lehetőség pályakezdőként elkezdeni a munkát.

Címlapképünkön Katona Péter a vízben akció közben