Címlapképünkön a Szentesen megrendezett első vízilabda-mérkőzés korabeli felvétele látható
A békéscsabai vízilabda történetével gyakran találkozhattak honlapunkon. Az időnként velünk szembe jövő információ sok újdonsággal szolgált eddig is, így „fedeztük föl”, hogy már 1936-ban létezett csapat, majd a második világháború után ismét újjáéledt a sportág a megyeszékhelyen. Végül pedig eljutottunk úgy napjainkig, hogy 1975-ben harmadjára is megalakult egy egylet, amely a mai napig, immár ötven esztendeje működik.
Ám most egy újabb érdekes információra bukkantunk, mégpedig a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klubot tíz éven át vezetőedzőként irányító, egy széles utánpótlás bázist kiépítő Kádár József jóvoltából. A szentesi szakember egy beszélgetés során arra utalt, hogy az 1936-ot megelőző néhány évben, egészen pontosan 1932-ben már feljegyzés készült arról, hogy Orosházán is jelentős mozgolódás alakult ki a sportág körül. Többek között erről is szól a Bíró Dániel-Kádár József által szerkesztett, A szentesi vízilabdasport története című könyvük. Ebből idézünk:
„Szúnyogveszedelem, a Kurca békanyállal és lyukas lábasokkal teli pocsolyás árka fogadja a szentesi sportuszoda megnyitójára érkezőket 1932. szeptember 4-én, mégis lenyűgözi a résztvevőket a liget mélyén lapuló látvány. A korabeli laptudósítás szerint hatalmas embertömeg közepén repeszkedik az avatásra váró gyönyörű fürdőmedence szelíd, zöld vizével. A Szentesi Hírlap zsurnalisztája úgy fogalmaz: Nem álmokban járok, amidőn ezt leírom, mert nem én állapítom meg, hanem az itt járt vidékiek mondták, hogy gyönyörűbb helyen, pompásabb vízzel még fürdőt nem alapítottak.
A ceremónián mások mellett Homonnay Tivadar, a Magyar Úszó Szövetség elnöke is beszédet mond, szavai pedig rövidesen be is teljesednek: Legyen az uszoda egy vár, ahonnan védeni és támadni lehet ellenségeinket, legyen ez az uszoda egy vár, ahonnan a magyar vízisport mai nagyságainál is nagyobb hősök teremjenek.
Az ünnepséget megkoronázó úszóverseny futamai után a közel háromezer fős nézősereg egy Szentesen korábban sohasem látott sportágból kap ízelítőt. A Szegedi Úszó Egyesület és az Orosházi Úszó Egyesület vízilabda csapatainak mérkőzésén három gyors góllal kezdenek a Tisza-partiak, a második félidőben viszont magukra találnak a Békés megyeiek, és 4–1-es szegedi sikerrel zárul az első, Szentesen lejátszott vízipólómeccs.”
A szentesi medence valamivel később, amelyben egyébként még ma is rendeznek mérkőzéseket
Pár sorral később pedig így íródik a könyv tovább: „1933 pünkösdhétfőjén a városba látogat a magyar vízipóló-válogatott, és bemutató mérkőzést játszik a szegedi és orosházi vízipólóisták közös csapatával. Nagy és előkelő közönség előtt a Vitéz Jónás által vezetett találkozó meglepetéssel végződik. A délkerületi válogatott nagyon kemény ellenfél, és döntetlenre hozza a mérkőzést. A Nemzeti Sport tudósítása szerint a Ferenczfy, Sárkány, Tolnay, Surányi, László, Bozsi, Kánásy összeállítású csapat ellen a délkerületi csapat már a játék elején megszerzi a vezetést Preplár góljából. Bozsi nemsokára kiegyenlít ugyan, de a második félidőben már nincsen újabb eredmény.”
Tehát, mint látható, a magyar sikersportág lassan már száz esztendeje él az ország délkeleti csücskében. Még ha nem is Békéscsabáról indult a vízilabda meghonosodása, ám szűkebb pátriánkban régóta jegyzik a pólót. S remélhetőleg a következő pár száz évben már folyamatosan követhetjük eredménysorát. Pláne, ha kiterjedne további Békés vármegyei településekre is.
Jávor Péter
