ímkézett bejegyzés

 2017. 06. 16.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Még egy hete sem ért véget a 2016—2017. évi OB I B-s férfi vízilabda-bajnokság, ahol csapatunk minden idők legjobb helyezését érte el: alig lemaradva a dobogóról a negyedik helyen zárt az együttes. Mint emlékezetes, az utolsó forduló előtti forgatókönyv szerint akár bajnokok is lehettek volna a Csirkefogók, miként az eredmények alakulásának következtében negyedik is. Ez utóbbi jött be.

Csalódott? — szegeztük a kérdést Kádár József vezetőedzőnek (képünkön), akiről jó ideje tudott, hogy ez volt az utolsó év, amit bevállalt, ugyanis elérve a 65. életévét, úgy döntött, az edzői pályától nyugdíjba vonul.

Egyáltalán nem. Évek óta tapasztalható, hogy nagyon megerősödött és kiegyensúlyozott lett az OB I B mezőnye. Már az alapszakaszban is megtapasztalhattuk, hogy bárki bárkit legyőzhet, miként elég gyakran elő is fordult. Mindez a rájátszásba bejutott nyolc csapat esetébe még hatványozódott is. De onnan is megközelíthetem: már az minden várakozást felülmúlt, hogy bajnoki döntőt játszhattunk idén, és végül minden idők legjobb helyezését érte el a Csirkefogók csapata a hazai második vonalban.

Egyáltalán volt könnyű mérkőzés ebben a bajnokságban?

Az elején kettő, a Szolnok és a Hódmezővásárhely ellen, ám a visszavágókra ez a két csapat is felerősödött, így aztán további húsz nagyon nyílt mérkőzést játszottunk, mire a végére értünk. Az alapszakaszra és a rájátszásra is érvényes, hogy történtek körbeverések. Ebben is érintettek voltunk, azok közül pedig van, aminek örülhettünk, akadt, amely nem a kedvünkre valóan alakult. Ám az jellemző, hogy a legtöbb találkozó nagyon szoros eredménnyel ért véget, sokszor csak egyetlen góllal nyertünk, vagy éppen kikaptunk.

Az előző bajnoksághoz képest nem sokat változott a játékosállomány, ami akár előny is lehetett.

Így van, volt egy mag, amely már jól összeszokott. Hozzájuk mindössze két új szerzemény érkezett, tavaly nyáron Szabó Zoltán, majd a télen Major Levente. Mindkét esetében egy-egy távozó helyére kerestünk játékost, és mindkettőjükre érvényes, hogy hamart beilleszkedtek és fontos pontjai voltak a csapatnak.

Sokfelől érkeztek és sok saját nevelésű is helyet kapott a gárdában. Mi jellemezte ezt a kívülről heterogén társaságot?

Tény, hogy a Dél-Alföldről sok játékost igazoltunk, de valamennyi vízilabdát jól ismertem korábban. nem egy akadt közülük, akinek korábban edzője voltam már. Egy biztos, csupa jó szellemű pólós alkotta a csapatot, komolyan vettek minden összecsapást. Pedig nálunk mindenki amatőr, vagy munka, vagy tanulás mellett vízilabdáznak, és mégis szinte mindenki és mindig a rendelkezésemre állt. Ha mégis akadt hiányzó munkahelyi vagy családi elkötelezettség miatt, hát elég hosszú volt a kispad, volt mindig, aki pótolni tudta az éppen kiesőt.

Öröm, hogy szép számmal akadnak olyan fiatal, saját nevelésű játékosok, akik hamar bemutatkozhattak a felnőttek között is.

Erre jómagam és a klub vezetői is odafigyeltünk. Szeles Ákos itt lett remek felnőtt játékos, bár ő az utolsó fordulókban egyetemi tanulmányai miatt már nehezen tudta összeegyeztetni a tanulást és a sportot. De érvényes ez a 18 éves Zsilák Lászlóra is, aki a legtöbb felnőtt mérkőzésen szóhoz jutott, mi több meghatározó játékossá nőtte ki magát. Az ifjúságiak közül bemutatkozhatott a felnőttek között Péter Szabolcs és Tifrea Ovidiu is, egyikük sem okozott csalódást. A kettős igazolású fiatalok is, ha szükség volt rájuk, a rendelkezésemre álltak, és nemcsak számíthattam rájuk, hanem jó évet zártak ők is. Az idősebb, rutinos játékosok közül büszke lehet Németh Dániel és Józsa Tibor, akik a hátukon vitték a csapatot, és lendületet adtak a többieknek. De inkább úgy kell fogalmaznom: mindenki mindent megtett annak érdekében, hogy minél jobb helyen zárjon az együttes a bajnokságban.

Mindezt hallva, úgy tűnik, nem maradt hiányérzete, még ha egy kis szerencsével, akár bajnok is lehetett volna a csapat.

Nem maradt hiányérzetem, ugyanis azt is figyelembe kell venni, hogy amatőrségünkből fakadóan nem tudtunk úgy készülni, mint például a bajnok Szombathely, ahol heti hat-nyolc edzésen tudnak részt venni a játékosok. Ha mégis megnyertük volna idén a bajnokságot, azt én a világ csodájának nevezném.

Kilenc esztendőt töltött Békéscsabán, ami idő alatt sokat fejlődött a klub. Mire a legbüszkébb a csaknem egy évtizednyi viharsarki munka végén?

Amikor ide kerültem, volt egy felnőtt és két utánpótlásgárda a klubban. Az utóbbi összetétele is nagyon vegyes volt, idős és fiatal együtt játszott. Idén tizenegy bajnokságba neveztünk csapatokat, és idővel az edzői létszám is úgy bővült, ahogy a fiatalok létszáma növekedett. Több mint kétszáz fiatal jár rendszeresen edzésre, és még ott vannak az előkészítősök. Bár a vízfelület kicsi, és még csak nem is növekedett az elmúlt kilenc év alatt, de sikerült minden gyereknek növelni az edzésidőt és számot, no meg az intenzitást is. Összességben büszke vagyok arra, hogy felépítettünk egy rendszert, és ugyancsak büszke vagyok arra, hogy ez jó szellemiséggel párosult. Fölépítettünk egy remek felnőtt csapatot, amely évről éve eredményesebb lett, és minden esztendőben előrébb lépett a tabellán.

 2017. 04. 14.   Klub, Aktuális, Előzetesek, Kitekintő

Április elején befejeződött a felnőtt OB I B-s férfi vízilabda-bajnokság alapszakasza mindkét tízfős csoportban, és kialakultak a végső sorrendek. Röpke három héttel később, április 22-én pedig megkezdődik a nyolcfordulós rájátszás a végső sorrendért és az OB I-be való feljutásért.

Mint ismert, a Csabai Csirkefogók VK gárdája szép szezonnal a háta mögött csoportjában az első helyen végzett, egyben kiharcolta a jogot, hogy — miként tavaly — idén is a felsőházban folytassa a pontvadászatot. Igaz, nem az alapszakaszbeli helyezés dominál a folytatásban, hanem az a tény, hogy az első négy helyezett egymás elleni eredményei hogyan alakultak. Vagyis a békéscsabaiak az egriek, a Cegléd és a BVSC elleni meccseinek pontjait viszik magukkal a rájátszásba, miként a többi csapat is. És ugyanezt érvényes a Nyugati csoport első négy helyezettjére is. (Egyébként a csoportok 5-7. helyezettjei a középmezőny végleges helyezéseiért, míg a 8-10. helyezettek a kiesés elkerüléséért folytatják a bajnokságot — ugyancsak április második felétől.)

Alább olvasható a két csoport alapszakasz végeredménye.

Az alapszakasz Keleti csoportjának végeredménye a 18. forduló után: 1. Csabai Csirkefogók VK, Békéscsaba 43, 2. Eszterházy Károly Főiskola SC, Eger 38, 3. Ceglédi Vasutas SE 35, 4. BVSC-Zugló, Budapest 34, 5. Ybl Waterpolo Club 33, Újpesti VSE 31, 6. 7. MAFC 111, Budapest 19, 8. Hódmezővásárhelyi VSC 12, 9. Debreceni VSE 8, 10. Szolnoki VSC 7.

Az alapszakasz Nyugati csoportjának végeredménye a 18. forduló után: 1. Aligátor VUS, Szombathely 42, 2. Neptun VSC, Budapest 40, 3. Angyalföldi SI DSE, Budapest 37, 4. Racinet Honvéd Budapest 36, 5. Kanizsa VSE, Nagykanizsa 29, 6. Pécsi VSK PSN 25, 7. Dunakanyar Waterpolo, Szentendre 21, 8. A-HÍD OSC, Újbuda 16, 9. Kaposvári VK 11, 10. Alfa SC ESMTK, Budapest 6.

A folytatásban az azonos csoportbeliek már nem játszanak egymás ellen, csak a másik csoport első négy helyezettjével mérkőznek meg oda-visszavágós alapon. A következő tabellában látható az alapszakaszban egymás elleni mérleg alapján szerzett pontokkal készült állás.

Innen folytatják a rájátszást a vitt pontok után: 1-2. Aligátor VUS, Szombathely, Eszterházy Károly Főiskola SC, Eger 12-12, 3-6. Angyalföldi SI DSE, Budapest, Csabai Csirkefogók VK, Békéscsaba, Ceglédi Vasutas SE, Racinet Honvéd Budapest 9-9, 7-8. BVSC-Zugló, Neptun VSC, Budapest 6-6.

Mivel mindkét csoportban akadtak körbeverések, nagyon szoros állásból folytatódik a rájátszás, amelyben a békéscsabaiak a következőképen folytatják. Április 22., szombat: Csabai Csirkefogók VK—Racinet Honvéd Budapest. Április 29., szombat: Angyalföldi SI DSE Budapest—Csabai Csirkefogók VK. Május 6., szombat: Csabai Csirkefogók VK—Neptun VSC. Május 13., szombat: Aligátor VUS, Szombathely—Csabai Csirkefogók VK. Május 20., szombat: Racinet Honvéd Budapest—Csabai Csirkefogók VK. Május 27., szombat: Csabai Csirkefogók VK—Angyalföldi SI DSE, Budapest. Június 3., szombat: Neptun VSC—Csabai Csirkefogók VK. Június 10., szombat: Csabai Csirkefogók VK—Aligátor VUS, Szombathely.

Az már elöljáróban megállapítható, nem lesz sétagalopp a csabaiak számára a következő nyolc forduló. Erről, az esélyekről beszélgettünk Kádár Józseffel (képünkön), a viharsarkiak vezetőedzőjével.

Mennyire ismert a másik csoportból a rájátszás felsőházába felkerülők játékereje?

Ismertek is meg nem is. Az Angyalföld és a Neptun játékosállománya szinte megegyezik a tavalyival, és velük akkor egy csoportban voltunk. A mieinkhez hasonló játékerőt képviselnek. A Szombathely és a Honvéd ellen még nem játszottunk, de eddigi ismereteim alapján ez a két együttes is hasonszőrű, mint a békéscsabai.

Ebből az következik, hogy nagyon harcos mérkőzésekre van kilátás?

Mindenképpen, ugyanis nagyon kiegyensúlyozott a mezőny. Sok függ attól, hogy az adott napon melyik csapatnak hogyan jön ki a lépés a rájátszás során.

Ennek ismeretében milyen eredménnyel lenne elégedett a végelszámoláskor?

Minimálisan a tavalyi helyezéssel, amikor az ötödik helyen zártunk az összesen húszfős mezőnyben. De vannak álmaink és elképzeléseink a folytatásról, nem beszélve arról, hogy szeretnénk előrelépni, ezért a dobogós helyezéssel lennék leginkább elégedett.

Mi szükséges a célok megvalósításához?

Ugyanolyan egységes legyen a csapat, mint az alapszakaszban. No és az, hogy megmaradjon a tudatos játék, amellyel gyakran megleptük eddig is ellenfeleinket. Arra is szükség lesz, hogy amatőr csapat lévén, azért minden mérkőzésen komplett gárdával tudjunk kiállni. Sajnos, ez rögtön az első fordulóban már megdőlni látszik, ugyanis dr. Makra Zsolt munkahelyi elfoglaltság, illetve egy kongresszuson való részvétel miatt már hiányozni fog a Racinet Honvéd Budapest ellen.

Ami pedig ugyancsak érdekesség még rögtön az első forduló kapcsán: mivel a békéscsabai Árpád fürdőben április 17-29 között zajlik a sátorbontás, a tavaszi szezonra való átállás, ami miatt az strand zárva lesz, ezért az a Békéscsaba, mint pályaválasztó, Szentesen rendezi meg a Honvéd elleni derbit.

 2017. 03. 22.   Klub, Aktuális, Archívum, Kitekintő, Közgyűlési/vezetőségi határozatok

Vezetőség választó közgyűlésre készül a Csabai Csirkefogók VK, mivel a jelenlegi elnökség mandátuma a napokban lejár. A klubot irányító Borsos Pál elnökkel (képünkön), edzővel és játékosunkkal beszélgettünk az elmúlt időszakról.

2012-es elnökké választása egybe esett az új utánpótlás-fejlesztő program beindításával

Valóban nagy jelentősége van az új programnak, amely nagy felelősséggel és óriási munkával párosult. Az addig szerény anyagi háttérrel működő klubunk előtt új lehetőségek és távlatok nyíltak meg a 2012-ben bevezetett TAO programnak köszönhetően.

Nézzük fő vonalalakban, mire használták föl az anyagi gyarapodást!

Abból indultunk ki, hogy egy nagyon szegény klub voltunk, szinte semmilyen háttérrel, felszereltséggel. Csupán annyink volt, amit „összeadakoztak” támogatók, szülők, és a klub tagjai. Ezért első két évben az volt a legfontosabb dolgunk, hogy az évtizedes lemaradásunkat pótoljuk, az alapokat megerősítsük. Kaput, labdát, pályaköteleket, egységes sportfelszerelést vásároltunk. Alulról építkezve, minden évben új csapatot toboroztunk és indítottunk el a területi bajnokságban.

Mik követték az első lépéseket?

A következő esztendő, a 2013-as is még a felszerelések pótlásával folytatódott, de akkor már intenzíven beindult az utánpótlás toborzás és képzés. Az addigi alig harmincfős utánpótlásbázisunk napról napra gyarapodott. Napjainkra odáig eljutottunk, hogy 176 igazolt sportolónk van, továbbá az előkészítős sportolóinkkal együtt meghaladjuk a kétszáz főt. Mindez a szervező munkán kívül köszönhető annak is, hogy sikerült gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani a Gyulai Várfürdővel és az iskolákkal, így a Belvárosival, a Szabó Pál térivel és a Jankayval.

Említette a gyulai fiókcsapatot. Mikor jött létre és mire jutottak?

Három esztendővel ezelőtt bíztuk meg Béládi Csabát, az egykori vízilabdást és tanárt, hogy indítsa be a kihelyezett tagozatunkat, amihez támogatást kaptunk a Várfürdőtől is. Azóta két gyermek korosztályú csapatunk működik a fürdővárosban és mindkettő a nemzetközi vidékbajnokságban szerepel, sok ügyes, tehetséges gyerkőccel. Olyannyira, hogy innen is „kitermelődött” már olyan fiatal, aki a korosztályos válogatott keretébe is meghívást kapott.

Ugorjunk újabb esztendőket: 2015-2016!

Mivel kétszáz fölé duzzadt a klub taglétszáma az előkészítősökkel együtt, és tizenegy különböző bajnokságban szerepelnek már csapataink, ez meglehetősen nagy kiadásokkal jár. Igyekeztünk keresni a költségkímélő megoldásokat, így 2015-ben vásároltunk egy 17 fős kisbuszt, amivel bajnoki mérkőzésekre, felkészülési találkozókra, edzőtáborokba vihettük sportolóinkat. A nagyszámú utánpótlás csapataink miatt a következő esztendőben egy újabb kisbuszt szereztünk be. Mindkettő szinte mindennaposan „dolgozik”, kiszolgálva a tizenegy csapatunkat. Az idei év egyik nagy feladata lesz egy saját eredményjelző beszerzése és beállítása az Árpád fürdőben a régi, és egyre többet elromló helyett, ami végül is nem a mi tulajdonunk. Ám szövetségi előírás ezek használata, ezért magunkra vállaltuk a beszerzést és beállítást. A lényeg: nagyon meg kell fognunk a költségeket, ugyanis nemcsak amiatt növekszenek a kiadásaink, hogy soha nem látott magasságokba emelkedett az utánpótlásunk, hanem amiatt is, mert a bővülő szövetségi előírásoknak is meg kell felelni, ami újabb kiadásokkal jár. Gondolok itt arra, hogy manapság már többszörösére emelkedtek a versenyeztetés költségei, például a nevezési díj. És ugye már sokszor említettem: tizenegy csapatunk szerepel a különböző szintű bajnokságokban. És új előírás például az is, hogy mérkőzésenként két biztonsági őrt is be kell állítani. A legújabb: edzői papírral rendelkező trénereinknek kötelező jelleggel előírtak egy új licencképzést, és ez sem ingyen van.

Emlékszem, egykoron jó, ha két-három társadalmi munkában foglalkoztatott edző irányította a tréningeket. Sőt, a „hőskorban” még ennyi sem. Ma hogyan állnak az edzőkérdéssel?

Lehetőségünk nyílt arra, hogy biztos lábakra helyezzük az utánpótlásképzést azáltal is, hogy jelenleg tizenegy tréner foglalkozik a csaknem tucatnyi csapattal és az előkészítősökkel. Sőt, úszóedzőket is felkértünk arra, hogy oktassanak gyerekeket számunkra a további utánpótlás biztosítása érdekében.

A közvélemény jó érzéssel könyvelte el a fejlődést, a bővülő sportolási lehetőséget a fiatalok előtt. Ám mint minden csapatjátékban, itt is a felnőtt csapat eredményeire kíváncsiak leginkább. Fókuszáljunk most rájuk: óriásit ugrott előre az évek során az OB I B-s gárda. Ez minek köszönhető?

Felnőtt csapatunk már tavaly is a felsőházban folytatta a bajnokságot az alapszakasz után, és régen látott sikerként könyvelhettük el az ötödik helyezést a húszfős mezőnyben. A mai állás szerint erre rátettek még egy lapáttal, pedig érdemben nem változott a játékosállomány (egy játékos távozott, és egy érkezett 2016 nyarán – a szerk.). Viszont nagyon sokat jelent, hogy egyre több saját nevelésű fiatal épül be az együttesbe, ahol nagy fejlődésen mennek keresztül. Az is fontos, hogy bár játékosaink amatőrök, mégis mindig nagy kedvvel játszanak a csapatban. Persze érthető, egy jó gárdában mindenki szívesen játszik. Ugyanakkor Kádár József vezetőedzőnk keze munkáját is dicséri, hogy oda jutott a gárda, hogy akár a bajnoki címre is törhet az áprilisban kezdődő rájátszásban.

Nagyon nagy ugrás. Siker esetén mi lehet a folytatás?

Abból indulunk ki, hogy a város vezetésének, a szurkolóinknak, szimpatizánsainknak mindig is elvárása volt a folyamatos fejlődés, s hogy évről évre jobb legyen a felnőtt csapat is. Ezért is természetes, hogy a bajnokság megnyerésére törekszünk. Annak ellenére merem ezt állítani, hogy minden idők legerősebb OB I B-s bajnoksága zajlik idén. Hozzáteszem: néhány évvel ezelőtt az első osztály alsó háza nem volt olyan erős, mint most az OB I B felsőháza.

Van ehhez megfelelő játékosállomány és létesítmény?

Ez egy újabb érdekes kérdést vet fel. Az elmúlt évtizedben két csapatra való saját nevelésű játékos igazolt el klubunkból. Pedig nagyon szerettek itt vízlabdázni. Csakhogy a pólós fiatalok nagyon okos srácok, és sajnos, érettségi után más városokba, Budapestre, Szegedre, Debrecenbe költöznek, mivel Békéscsabán kicsi a választék a továbbtanulásra. Márpedig a többségük jogász, orvos, tanár, sportmenedzser szeretne lenni, illetve vált azzá, amire a megyeszékhelyen nincs lehetőség. Ami pedig a létesítményt illeti, a további fejlődés akadálya lehet a vízfelület kicsinysége. Minden korosztályban neveztünk csapatot a különböző szintű bajnokságokba, a továbblépéshez újabb gyerekeket kellene bevonni, újabb csapatokat kiállítani, amit a jelenlegi körülmények között szinte lehetetlen megoldani. Ezért aztán méltán bízunk abban, hogy előbb utóbb megépül a sokak által óhajtott vízi-sportközpont, azaz egy új uszoda.

 2016. 12. 21.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Soha nem látott magasságokba emelkedett az ősz folyamán felnőtt OB I B-s csapatunk: az eddig lejátszott 12 alapszakaszbeli mérkőzés után a Keleti csoport élén áll a tabellán. A sikeres fél évről és a folytatásról beszélgettünk Kádár Józseffel, a csapat vezetőedzőjével.

Merjünk álmodni? Bajnok lesz a csapat?

Bár az élen állunk csoportunkban, azért egy kicsit túlzás most még erről beszélni. Nagyon sok van még hátra a bajnokságból. Eddig lejátszottunk tizenkét mérkőzést az alapszakaszból, amelyből még hat van hátra, majd következik a nyolcmérkőzéses rájátszás, ahol a másik csoport legjobbjaival kell felvenni a további versenyt.

A tavalyi jó eredmények után nagyon szerény célokat tűztek ki az idei bajnokságban. Nevezetesen: elkerülni a kiesést. Nem becsülték alul a lehetőségeket?

Tény, hogy a tavalyi pontvadászatban jól szerepelt a csapat, hiszen bejutottunk a felsőházi rájátszásba. Ám korábban szinte minden esztendőben a kiesés elkerülése lehetett csak a cél. Tavaly már összeállt egy remek csapat, amely alaposan túlszárnyalta az alapvető elvárásokat, lehet, fogalmazhattunk volna már bátrabban erre az évre.

Nézzük, minek köszönhető, hogy a csoport élén telelnek a Csirkefogók?

Nagyon sokat jelent, hogy a nyáron a csapat összetétele alig változott, szinte a meg-, illetve összeszokott együttessel állhatunk ki a mérkőzésekre. Az összetétel is jó, hiszen vannak tapasztalt, rutinos pólósaink, és sok olyan fiatal, akik nemcsak szeretik sportágukat, hanem alázatosak iránta és fogékonyak az új dolgok elsajátítására, szeretnének tovább fejlődni. A harmadik pedig: a mezőny erőviszonyai nem sokat változtak a korábbiakhoz képest.

Egyénileg?

Nehéz egyénileg értékelni a dolgokat, hiszen csapatjátékról van szó. De abból kell kiindulnunk, hogy ellenünk szinte minden gárda zónázik, hiszen jók és eredményesek a centereink. Ráadásul van két jó kapusunk, továbbá megbízható az állóbekk játékunk. Ugyancsak nagy előny, hogy a „rosszkéz” oldali játékunk a balkezes Szabó Zoltánnal nemcsak megoldódott, hanem erős fegyverünk lett, hiszen nagyon gólerős a nyáron érkezett pólósunk. Kitűnő százalékkal lő. Összességében nagyon jó szerkezetű a csapatunk, ennek is köszönhető az eredményes őszi szereplés.

Mi várható a folytatástól?

A februárban folytatódó alapszakasz hátra lévő részben nem igazán kedvező a sorsolás számunkra. A hat mérkőzésből mindössze kettőt játszunk hazai környezetben, négyszer pedig idegenbe kell utaznunk. Ráadásul a folytatásban éppen a mezőny legjobbjai következnek. De bízunk magunkban, ezért úgy gondolom, meg tudjuk azt a helyezést őrizni, amivel a felsőházba kerülhetünk a rájátszásban. Ehhez minimum kilenc, de inkább tíz pont kell a hátralévő hat meccsen.

Többször beszélgettünk arról, milyen nehézséget jelent, hogy akadnak a csapatban olyan légiósok, akik nem Békéscsabán élnek. Ez milyen hátránnyal jár?

Alapvetően légiósaink olyan városokban élnek, Szentesen, Szegeden, és Szentesi Máté kapusunk a fővárosban, ahol jelentős vízilabdaélet van. Így befogadják őket a település klubjai, ahol edzésben maradnak. Ráadásul minden héten egy alkalommal van olyan edzésünk, ahol ők is részt vesznek. Ezek a tréningek leginkább kétkapus edzések, ahol jelentős ellenféllel gyakorolhatunk, ami nagyon sokat jelent. Ám hátrány is a kevés közös edzés, hiszen egyrészt nem tudunk minden feladatot folyamatosan megbeszélni, másrészt eleget gyakorolni minden elemet. Mint például az emberelőnyös, és –hátrányos helyzeteket. De emiatt kevés az egyéni képzés is.

A téli átigazolás időszakban várható új játékos érkezése?

Igazán nincs szükség rá, nem is nagyon tervezünk e téren lépéseket tenni. Számunkra az lenne a legjobb igazolás, ha a nyáron vállsérülést szenvedett, és emiatt az egész őszi szezont kihagyó Tinka Norbert végleg felépülne, és februártól újra bevethető lenne. A folytatás nehéz lesz, nagy szükség lenne játékára, hiszen az alapszakasz hat kemény mérkőzése után a rájátszásban további nyolc igazán nehéz találkozó vár június közepéig a csapatra.

Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a fő támogatóinknak, amelyek a következők: Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt., Csaba Metál Öntödei Zrt., Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Zrt., Délvill Kft., Felina Hungária Kft.

Címlapképünkön a nyáron, a „rosszkézoldalra” érkezett, gólerős Szabó Zoltán (5) célba veszi a kaput – fotó: Kiss Dani

 2016. 10. 26.   Klub, Aktuális, Kitekintő

A felnőtt OB I B-s csapat öt mérőzésből szerzett 15 pontjának, a veretlenségnek, a százszázalékos mérlegnek köszönhetően nagyobb figyelem fordul napjainkban klubunk felé. Ismét megjelent egy írás a Csabai Csirkefogókról, ezúttal Kádár József vezetőedző elemzi a teljesítmény és feltárja a lehetőségeket a vizipolo.hu weboldalon. Íme a cikk:

Parádésan szerepel a Békéscsaba a férfi Ob I/b-ben. A hibátlan mérleg és az utánpótlás fejlődése azonban még nem jelenti azt, hogy az első osztály reális cél lenne az idei szezonban az együttes számára. Lépésről-lépésre haladnánk a Viharsarokban.

Kádár József neve elsősorban a szentesieknek lehet ismerős, de néhány éve már a Békéscsaba sikérért dolgozik, méghozzá nem is sikertelenül. Mint megírtuk az Ob I/b-ben szereplő klub hibátlan mérleggel, öt mérkőzésből öt győzelemmel áll a bajnokságban, ráadásul az utánpótlása is jól muzsikál. A vezetőedzőt az eddigi teljesítményről, a célkitűzésekről és a jövőről kérdeztük…

– 5/5 a Békéscsaba eddigi mérlege, ez több mint imponáló.

Kádár József: A tavalyi csapat szinte nem változott. A mai világban ez már egy nagy szó, hogy lényegében megtartottuk a teljes elmúlt szezonbeli csapatunkat. Egy játékos cserélődött, Szabó Levente Franciaországba távozott, helyére pedig egy balkezes játékos Szabó Zoltán érkezett, nagyon jól jött ez számunkra. Összeszokott csapat játszik, majdnem egykorúan, éppen 30 éves a legidősebb játékosom, egy-két fiatallal beépülve, hogy aztán át tudják venni a stafétabotot.

– Az öt győzelem mellett az UVSE és a BVSC nagy skalpnak számít?

K. J.: Különösen úgy, hogy a BVSC-t Pesten tudtuk legyőzni. Innen fél 6-kor el kellett indulni, hogy 10-kor tudjunk játszani, de elég rutinos társaságról van szó. Talán jobbak is lehetnénk, ha többet tudnánk edzeni. Teljesen amatőr csapatról van szó, mindenki a vízilabdázás mellett vagy dolgozik vagy iskolába jár. Kettő edzésről egy nap szó sem lehet. Sőt, a közös edzések is nehézkesek, hiszen a játékosok egy része Szegeden tanul, Szentesen és Kiskunhalason dolgozik. Elég összetett ez a dolog, de megpróbálok minél többször közös tréningeket tartani.

– Ráadásul a nehezebb csoportban is vannak.

K. J.: Ezt nem tudni, majd akkor derül ki, mikor felső és alsóházra bomlik a két mostani csoport.

– A vezetőség mit tűzött ki a szezon előtt a csapat elé célként?

K. J.: Minden évben a vezetőség célkitűzése az, hogy ne essünk ki és, hogy ne legyenek kiesési gondjaink valamint a rutinos játékosok mellé, minél több saját nevelésű játékost építsünk be. Azt hiszem, ennek a két kritériumnak most teljes mértékben eleget is teszünk, van két-három játékos, aki abszolút sokat és kezdőként kap szerepet a csapatban. Nagyon bízunk benne, hogy az első négyben leszünk a csoportban és akkor a felsőházban játszhatunk.

– Evés közben jön meg az étvágy, most hibátlan mérleggel állnak a bajnokságban. Ha azt mondom férfi Ob I…

K. J.: Ahhoz őrületesen sok pénz kellene, napi két edzés és az uszodakérdést is meg kellene oldani. Egyelőre egy 50X20 méteres medencénk van, amit hat órától használunk 8 óráig csak vízilabdapályát, majd egy órára megkapjuk az egész medencét. 130 igazolt játékosunk van. Ilyen körülmények között nemcsak az csoda, hogy van felnőtt csapatunk, hanem az is, hogy a nyár folyamán az ifi, serdülő, gyerek csapatunk összevetésbe első helyen végzett a Keleti csoportban majd osztályozót játszottunk és itt a második helyet szereztük meg, így épphogy lemaradtunk az A-csoportos szereplésről. Uszoda kell, ahhoz, hogy az utánpótlás tovább fejlődjön. Erre, ha jól tudom ígéret is van, ezek után lehetne gondolkozni az Ob I-es tagságról.

– Akkor biztató a jövő…

K. J.: Igen, azt hiszem igen. A legnagyobb gond még egyszer mondom az uszodahiány. Ha jól tudom, a kormányzat ígérete megvan, hogy ez mikor fog realizálódni nem tudom. Remélem, hogy az utódok profitálni fognak ebből, hiszen én június végén vélhetően búcsúzom Békéscsabától. Nyugdíjba megyek.

Az írás a következő weboldalon jelent meg:

http://www.vizipolo.hu/kadar-jozsef-bizunk-a-felsohazi-szereplesben/