Régen tapasztalt előkelő helyen zárt OB I B-s csapatunk a bajnokságban. Emlékezetes, az elmúlt évek során mindig a kiesés elkerüléséért harcoltak, idén azonban a húsz együttest felvonultató mezőny felső házában, a nyolcadik helyen zártak a Csirkefogók.
A csapat vezetőedzőjével, Kádár Józseffel beszélgettünk arról, hogyan sikerült az eredményes év, és mit hozhat a jövő?
Igencsak későn állt össze a keret, aminek több oka is volt. Mondhatnám úgy is, az átigazolási időszakban nem mi válogathattunk előbb, hanem az OB I-es, valamint a második vonal pénzügyileg gazdagabb csapatai. Ilyenkor a „maradékból” tudunk igazolni, ám ebben az évben szerencsésebbek voltunk, ugyanis több rutinos, és remek vízilabdázót sikerült megszerezni. Így állt össze minden idők legjobb békéscsabai csapata. Érthető, hiszen olyan játékosokat tudhattunk sorainkban, mint az Universiade-győztes dr. Szécsi Dávid, a sok száz OB I-es mérkőzést játszott Cseh Attila, Józsa Tibor, valamint a télen érkezett Németh Dániel. Ráadásul visszatért hozzánk az OB I B gólkirálya, Kiss Gyula. Ők öten meghatározták eredményességünket, sokat tettek ahhoz, hogy a nyolcadik helyen zárjuk a szezont.
A saját nevelésűek hogyan illeszkedtek a csapatba?
A légiósok mellett fiataljaink sokat tanulhattak, és értelemszerűen sokat is fejlődtek. Így elmondható róluk, hogy ők is sokat tettek annak érdekében, hogy előkelő helyen fejezzük be a bajnokságot. Szoktam hangsúlyozni, hogy együtt győzünk, együtt veszítünk, és ez vonatkozik a légiósokra, a saját nevelésű fiatalokra és az edzőre egyaránt. Visszatérve a saját nevelésűekre: mindenképpen dicséret illeti Mucsi Zsoltot, Dobra Róbertet, Szeles Ákost, Hajdu Attilát, Vincze Dávidot, Kiss Bencét és Zsilák Lászlót. Félig ide sorolom Ajtai Miklóst is, hiszen jó néhány éve érkezett hozzánk, úgy tűnik, végleg letelepedett Békéscsabán, hiszen „ide nősült”. És külön essék szó kapusainkról, a rutinos Ormai Zoltánról és Gál Lajosról, akik végig egyenletes teljesítményt nyújtottak a bajnoki év során. Ugyancsak elégedett lehettem egész éves teljesítményükkel az eddig nem említettekkel: ifjabb Kádár Józseffel, Rácz Norberttel, Szabó Zoltánnal
A bajnoki rajt nehezen sikerült…
Ez a már korábban említett ok miatt volt, mármint, hogy későn állt össze a csapat, kellett egy kis idő, amíg összeszokik a társaság. De aztán belelendült a gárda. Amikor vereséget szenvedtünk, csupán egy-két gól volt a különbség a két együttes között. Igaz, ez a győzelmeink nagyobb részére is érvényes. Ebből pedig azt a következtetést is levonhatjuk, hogy nagyon kiegyensúlyozott volt a mezőny. Mondhatni, ez a bajnoki év hozta a legerősebb csapatokat.
És mit hozhat a jövő?
Az még nagy kérdés. Minden jel arra mutat, hogy az eredményes év után kapósak lettek játékosaink. Éppen a napokban jelezte gólkirályunk, Kiss Gyula, hogy az OB I-es Tatabánya megkereste. Értelemszerűen nem gördítünk akadályt a fiatal játékos elé, hiszen magasabb osztályban is megmutathatja, mire képes. Dr. Szécsi Dávid és Cseh Attila nem biztos, hogy nálunk folytatja, főállású munkájuk mellett sok gondot okoz nekik a Budapest-Békéscsaba ingázás. Ugyanakkor tehetősebb együttesek is szívesen leigazolnák. A rutinos, de idén már 45 esztendős Ormai Zoltán kapusunk pedig úgy döntött, visszavonul a másodosztályból, de az OB II-es csapatunkban még szerepet vállal. Németh Dániel és Józsa Tibor talán maradnak a következő szezonban is. A távozók helyére olyan szentesi 19 éves fiatalokkal tárgyalunk, akik a Kurca-parti város OB I-es csapatában még nem kaphatnak szerepet, de nálunk tovább fejlődhetnek. A mi saját nevelésű játékosainkkal együtt ismét lehet ütőképes csapatunk a 2015-2016. évi bajnokságban.
Címlapképünkön az immár végleg békéscsabai Ajtai Miklós veszi tűz alá a vendég ceglédiek kapuját a 9—5-ös csabai sikerrel zárult mérkőzésen a rájátszásban. Remek évet zárt OB I B-s csapatunk a bajnokságban
