2026. 07. 26.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Bencsik Bence (balra) manapság már edzőként tűnik föl napi rendszerességgel az Árpád fürdő versenymedencéjének partján, mellette középen Fodor Ádám, jobbra Balázs Lajos ügyvezető elnök – fotó: Such Tamás

Mint korábban jeleztük, Katona Péter edzőnk négy év után megvált klubunktól, visszaköltözött Hódmezővásárhelyre. Nem maradt sokáig üres utána a poszt: egykori játékosunk, az idén 23 esztendős Bencsik Bence került a helyére.

De mit is kell tudni az új fiatal trénerről? Nos, a legfontosabb, végigjárta az összes korosztályt mint játékos, a babytől (akkor még gyermek V. korcsoport) egészen az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő ifjúsági csapatig. Aztán rövid szünet után már tavaly bekapcsolódott klubunk munkájába, idén nyártól pedig véglegesítették. De múltjáról, a feladatairól és a jövőbeli terveiről beszéljen önmaga.

A sportág alapja az úszástudás. Mikor sajátítottad el a vízi mozgásformát?

– Még nagyon kis koromban, a Szigligeti utcai óvoda kis tanmedencéjébe jártunk rendszeres foglakozásokra.

Mégsem lettél rögtön vízilabdázó, csak tízévesen.

– Egy barátom 2013 nyarán mondta, hogy elkezdett pólózni. Mondom, én is kipróbálom. Persze, a köztes években is gyakori volt, hogy a családdal kiruccantunk az Árpád fürdőbe, így sokat gyakorolhattam az úszást.

Bekerültél a klub utánpótlásába. Kinek a keze alatt kezdted tanulni a vízilabdát?

– Először Dobra Róbert volt az edzőm, az akkori baby korosztályban. Később hosszú időn át Ajtai Miklós volt a mesterem.

Emlékszel életed első meccsére?

– Azt már nem tudom, ki volt az ellenfél, de az nagyon bennem van még ma is, hogy leginkább csak kergettük a labdát a medencében.

Végül is minden korosztályt kipróbálhattál…

– Így van, mígnem az országos utánpótlás-bajnokságban kötöttem ki, itt hat éven át játszottam a három korosztályban, a gyermek, a serdülő és az ifjúságiban.

Mi volt a posztod?

– Mivel balkezes vagyok, adódott, hogy rosszkéz szélsőt játsszak szinte végig pályafutásom során.

Minden fiatal előtt vízválasztó a felnőtt korba lépés. Te éppen ekkor hagytad abba a pólót.

– A Vízműbe jártam, érettségi után bent maradtam ötödévesnek és technikusi képzést szereztem. Egy idő után viszont hiányzott a vízilabda, a mozgás, ezért úgy döntöttem, hogy ha nem is játékosként, de akár edzőként szeretnék segítségére lenni a klubnak.

Rögtön nyitott volt fogadásodra a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub?

– Ez még 2023-ban volt, akkor jelezték, hogy ehhez valamilyen végzettség kellene. A Békés Megyei Sportszövetség sportedzői képzést indított, oda jelentkeztem, majd szereztem egy év múlva oklevelet.

Hosszú távú elképzelésed, hogy vízilabda edző szeretnél lenni?

– Amikor megszereztem a képesítést, azonnal jeleztem Balázs Lajos ügyvezető elnöknek, aki biztatott, és már tavaly kaptam feladatokat. Ez is arra utal, szép szakmának tartom a trénerkedést.

Milyen feladatokkal kezdted tavaly nyáron a pályafutásodat?

– Akkor még nem voltam főfoglalkozású edző, a fő feladataim közé tartozott például a toborzás. Aztán, ahogy megkezdődtek a bajnokságok, valamennyi korosztály munkájába bepillantást nyertem az adott edző mellett. Itt is sok tapasztalatot szereztem.

Mígnem eljött a tavaszi szezon, amikor kétszer is rád bízták beugróként a gyermek II. korosztályos együttest.

– Katona Péter helyére ugrottam be, ahol már élesben is tesztelhettem magam. Közben a klubvezetéssel és a vezetőedzővel többször is beszélgettünk arról, hogy az elmúlt esztendő jó tanuló év volt számomra, jó volt a rutin megszerzésére.

Katona Péter távozott, adódott a lehetőség…

– Valóban, már a nyár elején mondták, hogy bekerülhetek a klubba edzőnek. Napjainkra így is lett.

Mi lesz a feladatod?

– Fodor Ádám vezetőedző oldalán közösen visszük az országos utánpótlás-bajnokság A2 csoportjában szereplő három gárdát, a gyermek, a serdülő és az ifjúsági együttest. Ezek is igazából még tanuló évek lesznek számomra, de szeretnék elköteleződni végleg a vízilabda mellett.

Hogyan fogadtak a fiatalok?

– Azt kell mondanom: örültek nekem, tisztelettudóan fogadtak. Lehet, hogy az is közrejátszott ebben, hogy én még korban igazán közel állok hozzájuk, de tény, öröm velük dolgozni.

Jávor Péter

 2026. 07. 22.   Klub, Aktuális, Archívum, Kitekintő

Címlapképünkön: szülői értekezlettel indult az új szezon, amelyet az Árpád fürdőben tartott meg klubunk – fotó: Such Tamás

A címben kijelentett állítás immár három napja él, ugyanis július 20-án, hétfőn már „megkóstolták” a vizet ifjú és idősebb pólósaink. Igaz, az első nap jobbára arról szólt, hogy edzőink az uszoda partján egy szülői értekezlet keretében tájékoztatták a „felmenőket”, de azért sokan már a medence vizét is tesztelték.

Ennek kapcsán a három nap történéséről és a nyári felkészülési időszakról faggattuk Fodor Ádám vezetőedzőnket.

– A szülői értekezletet Balázs Lajos ügyvezető elnökünkkel és az edzőkkel együtt tartottuk meg. Ezen nyitányként szóba került, hogy az utóbbi években a klub bevétele nem növekedett, de a kiadások jócskán, ezért meg kell húznunk a gatyamadzagot. Én inkább a szakmai oldalról beszéltem, arra kértem a szülőket, továbbra is támogassanak bennünket, segítsék, hogy az edzéslátogatottság ne lankadjon. Tovább felvázoltam, hogy a nyári felkészülés miből is áll.

Akkor most honlapunknak is áruld el: mi vár a következő hetekben fiataljainkra?

– Egyelőre nem ismert a különböző korosztályos bajnoki rajtok napja, ezért úgy tervezem: nyolc-kilenc hét áll rendelkezésünkre a nyitányig. Már most napi két edzést vezénylünk edző kollégáimmal, a héten szinte csak az úszástudás fejlesztése van terítéken, jövő héttől azonban a szárazföldi feladatok mellett délutánonként már előkerül a labda is. Annál is inkább, mert nyakunkon a szokásos évi szentesi nemzetközi Diapolo Kupa. A legkisebbek, a babyk viszont csak a jövő héten kapcsolódnak be a munkába, nekik napi egy tréning lesz.

Változott-e az edzői kar?

– Igen, mint ismert, Katona Péter négy év után elköszönt a klubtól, hazaköltözött Hódmezővásárhelyre. Úgy tűnik megtaláltuk az utódját az egykori játékosunk, a még csak 23 esztendős Bencsik Bence személyében, aki a képesítést is megszerezte már. Egyébként már a tavaszi szezonban is többször besegített a munkánkba.

Milyen feladatot kap a klubban?

– Jelen állás szerint az országos utánpótlás-bajnokságokban induló csapatainknál kap szerepet, oly módon, hogy velem együtt közösen készítjük föl a három korosztályt, a gyermek, a serdülő és az ifjúsági csapatokat. Sőt, egy újabb saját nevelésű játékosunk, a húszesztendős Hajdu Andor is komoly affinitást érez az edzői pálya iránt, aki most még tanuló, de már most besegít a munkába.

Ez egyrészt azért is jól hangzik, mert saját házunk tájékáról akad tréner utánpótlás, no meg azért is, mert a nagy létszámú trióra több figyelem irányulhat.

– Így igaz, segítségükkel specifikusabb, kiscsoportos edzéseket tudunk tartani, ami a fejlődéshez elengedhetetlen.

Tudott már, hogy a különböző bajnokságok közül melyikre nevez egységet klubunk?

– Mondhatni, ugyanazokban, mint tavaly, egyetlen kérdés nyitott még. Az előző szezonban a felnőtt OB „kettes” gárda mellett az országos utánpótlás-bajnokságban indítottuk a gyermek, serdülő és ifjúsági egyletünket. A területi pontvadászatban rajtolt el a gyermek II., a gyermek III. és a gyermek IV. korcsoportos együttesünk, valamint a babyk. Az idei kérdés még: a területiben a gyermek I. vagy a gyermek II. induljon.

Ha már a korcsoportok ismertek, kik foglalkoznak a korosztályos csapatainkkal?

– Itt sincs sok változás. A felnőttől az országos gyermek korosztályig lefelé jómaga viszem a csoportokat a már említett Bencsik Bencével és Hajdú Andorral karöltve. A gyermek III. és IV. korosztályt Ajtai Miklós gardírozza, míg a baby munkáját Békéscsabán Csabai Zoltán, Gyulán pedig Szilvásy Attila irányítja. Ez utóbbiaknál az úszástudás fejlesztése, az oktatás Papp Szilvia és Jeszenszky Ákos feladata.

Korábban szóba került a Diapolo Kupa. Milyen felkészülési meccsek jöhetnek még nyáron szóba?

– A szentesi Diapolo kupa háromnapos lesz július 31-augusztus 2-a között. Itt a serdülő és gyermek csapataink indulnak. Ami még biztos, szeptember elején hivatalosak gyermek „hármasaink” egy Aradon megrendezett, szintén hagyományos tornára. Szeretnénk, ha lehetőség adódna a többi korosztályos egyletünk előtt hasonló megmérettetésre, de ez még a jövő zenéje, nem rendelkezünk egyelőre meghívással. Akiknek végül nem adatik meg valamilyen felkészülési torna, azoknak igyekszünk edzőmeccseket biztosítani a környező megyék csapataival.

Jávor Péter

 2026. 07. 07.   Klub, Aktuális, Archívum, Kitekintő

Egy fontos mérkőzés előtt Katona Péter (fehér ingben) eligazítást tart az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő gyermek korosztályú csapatunknak – fotó: Such Tamás

Az elmúlt napokban végigvettük hat csapatunk 2025–2026. évi teljesítményét, már csak két egységünk értékelése maradt hátra, mégpedig az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő gyermek korosztályú, valamint a Délkeleti területi nemzetközi mezőnyben pallérozódó valamivel fiatalabbak, a gyermek II. korcsoportosok elemzése.

Mindkét gárdánknak az a fiatal Katona Péter volt az edzője, aki most négy év békéscsabai tevékenység után elbúcsúzott klubunktól, és hazaköltözött Hódmezővásárhelyre. Vele beszélgettünk a két korcsoport elmúlt egy esztendejéről.

Mi volt tavaly nyáron a rajt előtti célkitűzés az országos bajnokságban szereplő fiataljaink előtt?

– Alapvetően nehéz volt bármit is megfogalmazni előre egy évvel ezelőtt, ugyanis majdhogynem teljesen ismeretlen volt előttünk a mezőny és annak ereje. A rájátszás során pedig pláne, hiszen az A1 csoport utolsó négy helyezettjével még sohasem találkoztunk. Így aztán zsákba macskának tűnt minden, de azért titkon bíztunk abban, hogy az alapszakaszt jól zárjuk, és a folytatásban harcolhatunk a legfelső házért.

Ez utóbbi végül is bejött, ami után kemény csaták vártak a srácokra.

– Valóban. De itt még visszakanyarodnék arra, hogy ha helyezésbeli célt nem is fogalmazhattunk meg, abban egyetértettünk, hogy a lényeg a fejlődés, a játékban való előrelépés. Fontosnak tartottuk, hogy mindenki sok játéklehetőséget kapjon. Az hamar világossá vált, az alapszakaszban az A2 Keleti csoportban mi a Gödöllővel együtt fölfelé kilógunk a sorból, így aztán nem volt véletlen, hogy a rájátszásban az elit csoportba kerültünk. S az alapszakasz nyújtotta lehetőséget kihasználva igyekeztünk a gyermek „ketteseknek” is időnként lehetőséget adni ebben a kategóriában.

Egy alkalommal úgy fogalmaztál: a mélységről és a magassáról szólt ez az év…

– Az eleje bizonyult magasságnak, a folytatás időnként a mélységnek. De ez érhető a rájátszás mezőnyének erejét nézve. A nyári, fizikális felkészülés után sok sikerélményben volt része a csapatnak, a tavaszi rájátszás viszont feszítettebbnek bizonyult. Ekkor már nem a terhelésen volt a hangsúly, hanem a szinten tartásra törekedtem, no meg a taktikai elemek sulykolására. Mi több, fejben is egyre inkább összeállt a csapat. Úgy láttam, mérkőzésről mérkőzésre egyre inkább elkapták a fonalat a gyerekek, tendenciózus volt a fejlődés, mire elérkeztünk a bajnoki finishez. A végén már mindenkivel szoros csatákat tudtunk játszani.

Vessünk egy pillantást a területi bajnokságban szereplő még fiatalabbakra!

– Ebben a pontvadászatban a frissiben fölkerült 2012-es születésűeknek kerestünk játéklehetőséget, de még az egy-két évvel fiatalabbak is szerepet kaptak időnként. Nem volt zökkenőmentes az átállásuk, de az akarat végig a helyén volt. Bár az eredményességgel nem vagyok elégedett, de olyan határon túli ellenfelek ellen kellett bizonyítani, mint a romániai Arad és Nagyvárad, valamint a szerb Szabadka. Ezek a csapatok erőszakosabb játékot mutattak be, más felfogásban ugrottak vízbe, mint a magyarok. Így aztán nagyon kemény csaták vártak ránk. De a legfontosabb a sok gyakorlás volt, a gyerekek sok tapasztalatot szereztek ebben a mezőnyben, amit a következő években minden bizonnyal kamatoztatni tudnak.

Kiket tudnál leginkább kiemelni a két csoportból, kik fejlődtek a legtöbbet?

– Elöljáróban: az egész gárda nagyot fejlődött. Ha személy szerint is megemlíthetek valakit, azok egyike Uhrin Zsombor volt, aki különösen a rájátszás során mutatott nagyon jó teljesítményt. De ugyanúgy dicsérhetem a két Baloghot, Bencét és Csanádot, akik szintén húzó emberek voltak mindkét kategóriában. Mondhatni maximálisan fölvették a versenyt az idősebbekkel is.

Nagyon sűrű volt az év, hiszen szinte minden hétvégén csatasorba kellett állni.

– Ez tény, nem sok hétvégi pihenőnk volt az esztendő folyamán. A két korosztály csaknem negyven mérkőzést játszott tavaly októbertől idén májusig.

Végül is elbúcsúzol most Békéscsabától…

– Ezért szeretném ismét megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a gyerekeknek és a szülőknek, akik támogatták a munkámat, és sok lemondással hozzájárultak a fiatalok fejlődéséhez.

Jávor Péter

 2026. 07. 05.   Klub, Aktuális, Archívum

Fodor Ádám az előtérben, kezében a labda)  tekintetén nem látszik feszültség, ami érthető, a legtöbbször elégedett lehetett fiatal és felnőtt pólósaink teljesítményével – fotó: Such Tamás

Klubunkon belül Fodor Ádám vezetőedzőhöz tartozik közvetlenül a legtöbb csapat, így az országos bajnokságban szereplő felnőtt gárda mellett az ifjúságiak és a serdülők.

Őt faggattuk a 2025–2026-ban nyújtott teljesítményekről.

Kezdjük a felnőtt egylettel!

– Elöljáróban leszögezhetjük, helyezésben előrelépett a gárda. Idén a huszonhét tagú mezőnyben a tizenhatodik helyen zártunk a tavalyi huszonkettedikkel szemben. A korábbi esztendőkhöz képest más szemlélettel ugrottunk neki a bajnokságnak. Mégpedig úgy, hogy az alapszakaszban kevesebb valóban felnőtt korú vízilabdázóval számolhattunk, ezért leggyakrabban az ifjúsági és serdülő játékosaink ugrottak vízbe a pár „öreg” mellett. Ekkor a hetven-nyolcvan százalékban az utánpótlás kapott szerepet az OB kettes meccseken. A rájátszásban aztán fordult a kocka, ekkor már az idősebb játékosainké lett a főszerep, annál is inkább, mert az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő alakulataink is nagy előre lépésről tettek tanúbizonyságot, és az A1 osztályért játszhattak, ami nagy kihívás, és még nagyobb odafigyelést követelt. Persze, volt egy koncepció is, hogy az utánpótlás igyekezzen a felnőttek között is tanulni, edződni, de azt az említett okok miatt felfüggesztettük tavaszra. Sokszor elmondtuk, a Délkeleti csoport évek óta a legerősebb, hiszen olyan háttércsapatok harcoltak velünk, mint az első osztályú Szeged, Szentes. Végül mindenkivel jó, éles és szoros mérkőzéseket játszottunk, és az ötös csoportból a negyedik helyen zártuk az alapszakaszt. A folytatásra sem lehetett panaszom, nemcsak az öregek tértek vissza, hanem a rutin, a kilók és az erő. Szépen helyt is állt a gárda a 13–16. helyért folyó harcban. Bár az igazán amatőr felnőttek napi elfoglaltsága miatt nem tudtunk rendre azonos csapattal kiállni, mégis mindenkivel partiban voltunk a tavaszi szezonban is.

Akkor váltsunk az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő ifjúsági csapatunkra!

– Erre az évre nagyon összeállt ez a korosztály, nem beszélve arról, milyen szépen dolgoztak, beleálltak a munkába hétköznap és a hétvégi bajnoki meccsekbe is. A remek edzésmunka meghozta gyümölcsét, az A2 osztály Keleti csoportjának éllovasai lettünk, ami sokat nyomott a latba ahhoz, hogy az összetett versenyben is a legjobbak legyünk ebben a kategóriában. Ehhez kellett az is, hogy húzóembereink folyamatosan jól muzsikáljanak, végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtsanak. Aztán következett a rájátszás, ahol teljesen új, és zömében A1 osztályú ellenfelekkel kellett felvenni a verseny. Vagyis más lett a közeg, ehhez akklimatizálódnunk kellett, ugyanis az ott edződött együttesek gyorsabb gondolkodásúak, amihez fel kellett zárkóznunk. Az idő előrehaladtával ez egyre jobban sikerült, és a legjobbakkal is egyre inkább szoros derbiket játszottunk. Az itt gyűjtött tapasztalatokat a jövőben minden bizonnyal kamatoztatni tudjuk. Összességében elégedett vagyok az ifisták teljesítményével, hozzáállásával. Szép fejlődési görbét jártak be. A következő évet nézve az is előnyünkre válik, hogy egyedül Szalai Áron öregedett ki ebből a korosztályból, vagyis szinte ugyanazzal a csapattal vághatunk neki a 2026–2027. évnek.

Végül nézzük a serdülőket!

– Itt is akadnak húzó embereink, akik ráadásul az eggyel idősebbek között is meghatározóak voltak, mint Such Bertold, Zimbran Milán, Suhajda Zoltán. Ám az ifistákkal szemben az év folyamán sokszor hullámzó volt az egylet teljesítménye, ráadásul rövidebb volt a cserepadunk is. Az alsóbb korosztályból pedig nem kaptunk olyan segítséget, mint az ifjúságiak a serdülőktől. Így aztán előfordult, hogy négy negyedet nem tudtak azonos szinten hozni a gyerekek. Ám az idő előrehaladtával a többség egyre jobban fölvette a ritmust. Sokszor pár húzóemberünk teljesítményétől függött a játékunk. Amit érdekességként hozzáfűznék: a rájátszás eleje jobban sikerült, mint a vége. Ettől függetlenül büszke vagyok rájuk, még ha az eredményességben, pontokban ez nem is látszott. Ami pedig a jövőt illeti: biztos vagyok benne, hogy komplettebb lesz ez a közösség, hiszen azért jól látszott a fejlődési ívük is. S itt hozzáteszem azt is: klubunk elvárása szerint nem annyira az eredményekre, helyezésekre kell törekednünk, hanem arra, mint nevelő egyesület, jó vízilabdázókat neveljünk. Biztos vagyok benne, hogy a következő szezon után a serdülők esetében is még több előre lépésről adhatok számot.

Jávor Péter

 2026. 07. 04.   Klub, Aktuális, Archívum

A 2025–2026. évben kilenc fordulót játszó baby korosztályos csapatunk többsége és a két edző, Csabai Zoltán (jobbra) és Szilvásy Attila (balra hátul) – fotó: Balázs Lajos

Lekisebb pólósaink, a baby korosztályosok két vízilabda- és két úszóedző kezei alatt pallérozódnak immár több éve. A labdával való barátkozás, meccsekre készülés Csabai Zoltán és Szilvásy Attila feladata, míg az úszástanulás, -fejlesztés Papp Szilvihez és Jeszenszky Ákoshoz tartozik.

Idén is nagy kihívás előtt álltak trénereink, hiszen a toborzás is komoly feladat volt. De végül a bajnoki rajtra kialakult egy kisebb ütőképes csoport. Az elmúlt év feladatairól, nehézségeiről és szépségeiről azzal a Csabai Zoltánnal beszélgettünk, aki az elmúlt évtizedekben valamennyi korosztállyal dolgozott, az utóbbi években azonban a legkisebbek mellett kapott feladatot.

A 2025–2026. évi területi bajnokságnak hány gyerekkel vágtatok neki?

– Összesen tizenkilenccel. Mint ismert, Békéscsabán és Gyulán is toborzunk, oktatunk, ezért a két város alkotta fiatalokkal játszottuk le a kilenc fordulós szezont.

Milyen megoszlásban voltak ifjú pólósaink?

– Idén heten Gyulán, tizenketten Békéscsabán edzettek, de az Árpád fürdőben rendre két gyulai gyerek is velünk dolgozott, mégpedig azért, mert idősebb testvéreik már egy ideje átkerültek a megyeszékhelyre, s így a szülőknek könnyebb volt elhozni gyermekeiket. Innen nézve már kilenc gyulai és tíz csabai alkotta a keretet.

Ebben a korosztályban mi a legfontosabb cél?

– Továbbra is a legelemibb alapok elsajátítása. Az úszástudás fejlesztése mellett a labdával való ismerkedés, a leegyszerűsített szabályokkal való barátkozás és a mérkőzésekhez szoktatás. A sok egyéni képzés, labdás feladatok mellett igyekeztünk felkészíteni őket a gyermek IV. korosztályra. Itt még nem is annyira a csapatépítés az elsődleges.

Milyen tapasztalatokat vontatok le a szezonban?

– Érdekesség, hogy nemcsak 2015-ben születettek alkották a korosztályt, hanem voltak még egy-két évvel fiatalabbak is ebben a csoportban. De ez minden évben így van. Akik már nyolc-kilencévesen bekerülnek a klubba, értelemszerűen előrébb járnak. Nem véletlen, hogy például Kálmán Dénes a tudása alapján szinte minden gyermek „négyes” találkozón is szerepet kapott Ajtai Miklós csapatában, de akadt még további négy-öt fiatalunk, akik feljátszottak az Ajtai-felé gárdába. Sőt, mi több, a Gyulán megrendezett fordulóban valamennyi 2015-ös játéklehetőséget kapott az „öregebbek” között.

Ezek szerint volt tudásbeli különbség a gyerekek között.

– Elsősorban azért, mert aki két-három évet eltölt a baby korosztályban, már nagyobb tudással rendelkezik. Aki viszont tavaly nyáron tanult meg úszni, annak már az őszi rajton is meg kellett mutatnia magát a meccseken. Ők értelemszerűen kicsit lépéshátrányban voltak, amit az év folyamán kellett ledolgozniuk.

Mire helyeztétek a hangsúlyt az idén?

– A már említett alapok mellett igyekeztünk megtanítani a védekezést, a lefaltolást. Mivel itt csak öt mezőnyjátékos van egyszerre a vízben, más a játék, ráadásul másak a szabályok. Az úszásból történő támadások mellett a védekezésre, a szoros emberfogásra fektettük a hangsúlyt. Már csak azért is, mert ebben a korosztályban még nem lehet zónázni.

Milyen tapasztalataitok voltak e téren?

– Tény, akadtak hullámhegyek és voltak hullámvölgyek. Ezért hol jó, hol kevésbé jó mérkőzéseket játszottunk. Ráadásul igyekeztünk megkavarni a negyedekben az összetételt, az év folyamán szinte egyszer sem ugyanolyan felállásban játszottak a gyerekek.

Ismert, hogy a gyulaiak a Várfürdőben, a csabaiak az Árpád fürdőben edzettek az év folyamán. De lévén csapatjáték, össze is kell gyúrni egy egységes alakulattá őket.

– Ezt úgy oldottuk meg idén is, hogy hetente egy alkalommal közös edzést tartottunk zömmel Békéscsabán.

Búcsúzóul nézzünk kicsit előre: milyen gyerekfelhozatal várható idén?

– A tavalyi társaságból nyolcan 2016-ban születtek, velük a következő szezonban is babyként számolhatunk. Papp Szilvi már megkezdte a nyári úszásoktatást, Gyulán is szervezés alatt áll. Tovább az év folyamán a Békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskola tanmedencéjében is zajlott heti kétszer oktatás, onnan is remélünk még újabb gyerekeket.

Jávor Péter