Hármas győzelem idegenben = fontos kilenc pont

Az ifjúsági csapat kapusa, Korcsok Péter remek napot fogott ki, sokat segített teljesítménye abban, hogy a gárda begyűjtötte a három pontot a fővárosban

Két hazai környezetben lejátszott bajnoki mérkőzések után ezúttal a fővárosban ugrottak vízbe az országos utánpótlás-bajnokság Keleti csoportjában szereplő alakulataink. Vendéglátóink az alapszakasz nyolcadik fordulójában az Oázis Sport Club csapatai voltak, akik ellen szép teljesítményt nyújtottak együtteseink, ugyanis mindháromszor nyertek, amivel összesen kilenc pontot gyűjtöttek december első napján.

Oázis Sport Club Budapest–Békésút-Békéscsaba 9–11 (1–3, 3–3, 2–2, 3–3)

Országos vízilabda-bajnokság, A2 Keleti csoport, alapszakasz, gyermek korcsoport, Budapest. V.: Csanádi Zsolt, Rózsavölgyi Dániel. Oázis SC: Hisák – Molnár P. 1, Harmati 1, Labai 5 (1), Tóth B., Weninger 2, Paha. Cs.: Molnári, Molnár K. Edző: Ádám Zsolt. Békéscsaba: Lantos – Machlik, Bódi 1, Hajdu Á. 3 (1), Czupper, Nánási 2, Suhajda S. 3. Cs.: Veszeli (kapus), Balogh B. 1, Balogh Cs., Tóth Z., Uhrin Zs. 1, Uhrin B., Szeidler. Edző: Fodor Ádám. Gól emberelőnyből: 5/4, ill. 3/0. Büntetők: 1/1, ill. 2/1.

Az első játékrészben 3–0-ra, majd 3–3 után 6–3-ra elhúzott csapatunk, a másodjára megszerzett előny elég volt ahhoz, hogy megszerezzék a három pontot a fővárosban.

Fodor Ádám: – Ebben a mezőnyben két csapat fölfelé, kettő pedig lefelé kilóg a sorból, a köztük lévőknél pedig hétről hétre bármilyen eredmény születhet. A mai találkozó is ilyen volt, két középmezőnybeli egylet találkozóját követhettük. Úgy gondoltam, ez is egy iksz körüli derbi lesz, de miután magabiztosan vezettünk, már láttam, meglehet a győzelem. Még akkor is, ha néha egy-egy buta hiba miatt felhoztuk magunkra az ellenfelet. Viszont a gyerekek derekasan küzdöttek, miközben az ellenfelünk igazi antivízilabdát nyújtott. Ezen kellett nekünk túljutni mentálisan, s akkor tudható volt, hogy meglesz a három pont, aminek kimondottan örülök. Annál is inkább, mert a múlt hetihez képest azért nem volt olyan feszes a játékunk, emiatt pedig maradt egy kis hiányérzetem.

További eredmények. Gyermek korcsoport: Váci VSE–Cívis Póló Vízilabda Sportegyesület Debrecen 7–11. Sportliget Sport Egyesület Budapest–MA-KA Szentesi VK 7–14. Aqua Sportegyesület Nyíregyháza–Ceglédi VSE 20–4. Hódmezővásárhelyi VSC–Polo Academy Sport Club Budapest ? Angyalföldi Sportiskola Budapest–Csongrádi VVSE 14–21.

Az állás. Gyermek korcsoport: 1. MA-KA Szentesi VK 27, 2. Csongrádi VVSE 24, 3. Angyalföldi Sportiskola Budapest 21, 4. Aqua Sportegyesület Nyíregyháza 19, 5. Hódmezővásárhelyi VSC 17, 6. Cívis Póló Vízilabda Sportegyesület Debrecen 12, 7. Békésút-Békéscsaba 12, 8. Sportliget Sport Egyesület Budapest 12, 9. Váci VSE 6, 10. Ceglédi VSE 6, 11. Oázis Sport Club Budapest 3, 12. Polo Academy Sport Club Budapest 0. (Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény, majd a gólkülönbség dönt.)

Oázis Sport Club Budapest–Békésút-Békéscsaba 5–14 (1–6, 1–2, 1–4, 2–2)

Országos vízilabda-bajnokság, A2 Keleti csoport, alapszakasz, serdülők, Budapest. V.: Rózsavölgyi Dániel, Ádám Frank. Oázis SC: Kiss L. – Ipacs 1, Mikó, Kollár 1, Meyer, Hevesi, Hetzmann 1. Cs.: Mihálszky (kapus), Zsolnai, Bakos, Papp, Labai 2. Edző: Ádám Zsolt. Békéscsaba: Krizsán – Korcsok N., Szatmári L. 4 (1), Bazsó 1, Zimbran 2 (1), Orosz R., Pónya O. 3 (1). Cs.: Gyuricza (kapus), Such, Suhajda Z., Szathmáry Zs. 1 (1), Orosz B. 1, Csüllög 1 (1), Fölker 1. Edző: Zsilák László. Gól emberelőnyből: 5/1, ill. 9/2. Büntetők: 0/0, ill. 5/5. Kipontozódott: Mikó, Meyer, Hetzmann.

Egy 6–0-ás rohammal tekintélyes előnyre tettek szert a békéscsabai fiatalok, már ekkor eldőlt, hogy melyik gárda a jobb ezen a napon. A további negyedekben is erődemonstrációt tartottak serdülőink, és könnyű győzelmet arattak.

Zsilák László: – Tudtam, hogy jóval erősebb a mi serdülő csapatunk, mint a vendéglátóké. Akadt hiányzónk, de ez most nem befolyásolt semmit. Végül is minden gyerek hozzátette a magáét a győzelemhez, még akkor is, ha a jelentős előnyünk birtokában kicsit kiengedtek, és sűrűsödtek a hibák is. Hat-egyes vezetésünk után kissé lagymataggá vált a játék, de végül is könnyebben szereztük meg a három pontot, mint egy héttel korábban.

További eredmények. Serdülők: Váci VSE–Cívis Póló Vízilabda Sportegyesület Debrecen 12–11. Sportliget Sport Egyesület Budapest–Aeroprodukt Szentesi VK 4–18. Hódmezővásárhelyi VSC–Polo Academy Sport Club Budapest 24–3. Aqua Sportegyesület Nyíregyháza–Ceglédi VSE 4–14. Angyalföldi Sportiskola Budapest–Csongrádi VVSE 17–17 – szétlövés után 22–20.

Az állás. Serdülők: 1. Aeroprodukt Szentesi VK 27, 2. Békésút-Békéscsaba 21, 3. Ceglédi VSE 21, 4. Váci VSE 16, 5. Cívis Póló Vízilabda Sportegyesület Debrecen 15, 6. Sportliget Sport Egyesület Budapest 15, 7. Angyalföldi Sportiskola Budapest 12, 8. Oázis Sport Club Budapest 12, 9. Csongrádi VVSE 9, 10. Aqua Sportegyesület Nyíregyháza 8, 11. Hódmezővásárhelyi VSC 3, 12. Polo Academy Sport Club Budapest 0. (Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény, majd a gólkülönbség dönt.)

Oázis Sport Club Budapest–Békésút-Békéscsaba 6–12 (4–2, 2–3, 0–3, 0–4)

Országos vízilabda-bajnokság, A2 Keleti csoport, alapszakasz, ifjúságiak, Budapest. V.: Ádám, Frank, Csanádi Zsolt. Oázis SC: Szabady – Kolozsi 2, Stribik 2, Hódosi, Pelle, Arányi 1, Kocsid G. 1. Cs.: Dobai, Hetzmann, Ipacs, Meyer. Edző: Molnos Tamás, Szabó Károly. Békéscsaba: Korcsok P. – Such 2, Suhajda Z. 1, Szatmári L. 3 (1), Szanyi 1, Korcsok N. 3, Hajdu A. 1. Cs.: Budai 1, Szathmáry Zs., Zimbran, Pónya O., Tasnádi, Orosz R. Edző: Ajtai Miklós. Gól emberelőnyből: 8/2, ill. 3/3. Büntetők: 1/0, ill. 1/1. Kipontozódott: Szanyi.

Csak az első negyedben „ijesztgettek” komolyabban a házigazdák, a folytatásban is még a félidőig náluk volt az előny (6–5), a térfélcsere után azonban gólképtelennek bizonyultak, miközben a mieink hétszer voltak eredményesek, így a mai nap zárómérkőzése után klubunk elkönyvelhette a kilenc pontot.

Ajtai Miklós: – Az első negyed láttán majdnem infarktust kaptam. Semmi nem úgy működött, ahogy előzetesen megbeszéltük. Gyenge volt a védekezésünk, hiányzott a koncentráció és az akarás. Erős fejmosás után egy csapásra megváltozott minden, pozitív lett a hozzáállás, és jöttek a gólok is. Persze, ehhez kellett egy jó másfél negyed, hogy a társaság is rájöjjön, hol hibázott. Egy a lényeg, a térfélcsere után már igazán odatették magukat, minden úgy zajlott ekkor már, ahogy megbeszéltük, s végül besöpörtük a három pontot. Sokat jelentett az is, hogy Korcsok Péter jó napot fogott ki, nagy százalékban védett.

További eredmények. Ifjúságiak: Hódmezővásárhelyi VSC–Polo Academy Sport Club Budapest 21–4. Aqua Sportegyesület Nyíregyháza–Ceglédi VSE 5–13. Váci VSE–Cívis Póló Vízilabda Sportegyesület Debrecen 14–21. Sportliget Sport Egyesület Budapest–MA-KA Szentesi VK 7–12. Angyalföldi Sportiskola Budapest–Csongrádi VVSE 34–7.

Az állás. Ifjúságiak: 1. Angyalföldi Sportiskola Budapest 26, 2. Cívis Póló Vízilabda Sportegyesület Debrecen 24, 3. MA-KA Szentesi VK 22, 4. Ceglédi VSE 18, 5. Hódmezővásárhelyi VSC 17, 6. Aqua Sportegyesület Nyíregyháza 15, 7. Békésút-Békéscsaba 12, 8. Oázis Sport Club Budapest 10, 9. Váci VSE 9, 10. Sportliget Sport Egyesület Budapest 6, 11. Polo Academy Sport Club Budapest 0, 12. Csongrádi VVSE 0. (Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény, majd a gólkülönbség dönt.)

Csapatunk megnyerte az alsóházi rangadót

Laczó Péter (fekete sapkában) hátul jól védekezett, elöl pedig góllal is hozzájárult a szegediek elleni sikerhez – fotó: Such Tamás

A szegedi Tiszavirág Sportuszodában rendezték meg az OB II-es férfi vízilabda-bajnokság Délkeleti csoportja alapszakaszának negyedik fordulóját. Az élbolyhoz tartozó szentesiek után egy ki-ki meccset játszott csapatunk a nagyjából hasonló játékerőt képviselő Szegedi VTK ellen. Ebből az összecsapásból jól jöttek ki a mieink, így bezsebelhették a három pontot

Békésút-Békéscsaba–Szentesi Sport- és Üdülőközpont 8–19 (1–7, 1–2, 2–3, 5–6)

OB II-es vízilabda-mérkőzés, Dél-keleti csoport, alapszakasz, 4. forduló, Szeged. V.: Golopencza Ádám. Békéscsaba: Vozár M. – Dobos 1, Szanyi, Mucsi, Zsilák, Ajtai 2, Pallag 1. Cs.: Korcsok P. (kapus), Budai, Laczó P. 1, Gyebnár, Szatmári L. 1, Suhajda Z. 2, Such 1. Edző: Fodor Ádám, Ajtai Miklós. Szentes: Boros – Busi 1, Tóth B. 1, Gut B. 3 (1), Gut Zs., Gundl 6 (2), Papp 4. Cs.: Werner 3, Őze, Krucsó, Nagy L. Edző: Fekecs Ádám. Gól emberelőnyből: 3/1, ill. 6/3. Büntetők: 0/0, ill. 3/3. Az eredmény alakulása: 0–4, 1–8, 4–10, 4–14.

Az első negyedben tekintélyes előnyre tettek szert a szentesiek, a folytatásban azonban már mindhárom negyed szorosan alakult. A nagy előny birtokában már nem volt kérdés, hogy melyik csapaté lesz a három pont.

Békésút-Békéscsaba–Szegedi VTK 11–9 (4–2, 1–1, 4–2, 2–4)

OB II-es vízilabda-mérkőzés, Dél-keleti csoport, alapszakasz, 4. forduló, Szeged. V.: Golopencza Ádám. Békéscsaba: Korcsok P. – Laczó P. 1, Gyebnár 1, Szanyi, Szatmári L. 2, Mucsi 1, Ajtai 1 (1). Cs.: Vozár M. (kapus), Budai, Dobos 1, Zsilák 4, Suhajda Z., Such. Edző: Fodor Ádám, Ajtai Miklós. Szeged: dr. Bólya – Török A. 2 (1), Domán, Katona, dr. Nádasdi, Godó 2, Tanács 2. Cs.: dr. Török T., Zsarkó 3. Edző: Árvai Szilárd. Gól emberelőnyből: 4/2, ill. 5/2. Büntetők: 1/1, ill. 1/1. Az eredmény alakulása: 2–2, 4–3, 7–3, 8–4, 11–6.

A kezdeti tapogatózó játék után hamarabb kapott lábra csapatunk, némi előnyre tettek szert. A harmadik negyed végére ezt négygólosra, a folytatásban pedig ötre növelték. Ezután a szegediek is nagyobb iramra kapcsoltak, ám a hátrányt már nem tudták ledolgozni, így újabb három ponttal gyarapodott csapatunk.

Mestermérleg. Ajtai Miklós: – Az első mérkőzésen azzal számoltunk, talán lehet némi keresnivalónk, de hamar bizonyságot nyert, hogy a Szentes nálunk jóval erősebb és rutinosabb egylet. Agresszivitásuk nem ízlett nekünk, és amikor már látszott, hogy övéké lesz a három pont, inkább a második mérkőzésre pihentettük kulcsjátékosainkat. Jól tettük, mert a szegediek ellen egy kezdeti átmeneti időszak után remekül küzdött a gárda, a fiatalos lendület sokat ért a viszonylag idősebbekből álló ellenféllel szemben. Nem volt szép vízilabda, de hamar bebiztosítottuk az eredményt. Elöl éltek a támadásaink, pontos volt a játék, és a védekezésünkre sem lehetett panasz. Végül úgy keltünk útra hazafelé, hogy keserű-édes napot zártunk a Tisza-parti városban.

További eredmények: Szegedi Tudományegyetem Szegedi Vízipóló Suli–Szegedi UVTE 9–9 – szétlövéssel 13–11. Szegedi VTK–Csongrádi VVSE 8–16. Csongrádi VVSE–Szegedi Tudományegyetem Szegedi Vízipóló Suli 8–11. Szegedi UVTE–Szentesi Sport- és Üdülőközpont 7–11.

Az állás a negyedik kör, nyolc forduló után: 1. Szentesi Sport- és Üdülőközpont 21, 2. Csongrádi VVSE 18, 3. Szegedi Tudományegyetem Szegedi Vízipóló Suli 17, 4. Szegedi UVTE 10, 5. Békésút-Békéscsaba 5, 6. Szegedi VTK 1. (Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény dönt.)

Vonzotta őket a csapatjáték, a jó társaság és a bajnoki mérkőzések – így vallott két korosztályos erősségünk

A gyulai úszóból lett vízilabdázó, Budai Tamás ma már az ifjúsági csapat meghatározó játékosa – fotó: Such Tamás

A vízilabda az a sportág, amely a legtöbb, mondhatni megszámlálhatatlan elsőséget, dicsőséget hozott az olimpiákon, világ- és Európa-bajnokságokon hazánknak. Nem véletlen, hogy népszerűsége nemcsak töretlen, hanem továbbra is emelkedőben van. És ez így van szűkebb pátriánkban, Békés vármegyében, azon belül Békéscsabán és immár Gyulán is.

A megyeszékhelyen lassan újra hatvan esztendeje él és virágzik a vízilabda. Másfél száznál több fiatal űzi a sportágat Békéscsabán és a szomszédos fürdővárosban. És egyre jobban, egyre komolyabban, egyre eredményesebben.

Az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő csapataink az A2 csoportban egyre inkább meghatározói a mezőnynek. Tavaly már sikerült a felsőházba verekedni magukat a rájátszás során, az idei cél: megismételni az eredményes előző esztendőt.

Ehhez jó úton járnak a gyermek, serdülő és ifjúsági együtteseink, amelyekben egyre több meghatározó játékosunknak nagy szerepe van. A legidősebbeknél ilyen Budai Tamás, a serdülőknél Pallag Nándor (aki nem mellesleg az ifjúságiak között is rendre kezdő játékos). Mindketten érdekes utat jártak be, mire a gárda húzó embereivé váltak. Velük beszélgettünk vízilabdás pályafutásukról.

Mikor és hogyan kerültetek ebbe a vizes közegbe?

Budai Tamás: – Négy-ötéves lehettem, amikor megtanultam úszni, mégpedig gyulai lévén, a Várfürdőben. Pár évet eltöltöttem a klub színeiben, sőt, úszóversenyekre is eljutottam. Ám meguntam a faltól falig tempózást és a versenyeket. De maradni akartam a víz közelében, ezért tizenegy évesen váltottam.

Pallag Nándor: – Óvodásan tanultam meg úszni Szemenyei Olga kezei alatt. De már a kezdetekkor arra vártam, mikor mondja Olga néni, hogy válthatok a pólóra, mert már akkor is ez a sport vonzott igazán. Aztán egyszer úgy éreztem, készen állok az új kihívásra, ekkor kerültem a békéscsabai vízilabdaklubba, a legkisebb korcsoportba.

Kik voltak az első edzőitek?

Budai Tamás: – Akkoriban már működött a csabai klub fiókcsapata Gyulán, ahol Béládi Csaba volt az első edzőm. Két-három évig tőle „tanulhattam” a sportágat.

Pallag Nándor: – Sportág váltás után két évig Dobra Róbert kezei alatt ismerkedtem a vízilabdával. Augusztus végén lettem igazolt vízilabdás, a következő év elején már mérkőzéseket is játszottam.

Ez azt jelenti, jó pár éve elköteleztétek magatokat a sportággal. Végül miért kötöttetek ki végleg a pólónál?

Budai Tamás: – Fiatal korom óta sportszerető vagyok, különösen a csapatsportágak jelentenek nekem sokat. Azon belül is a vízilabda. Nagyon szeretem a hétvégi mérkőzéseket, jó a társaság, ami továbbra is vonzerő.

Pallag Nándor: – Megragadt a közösség, a csapat, a labdajáték. A hétköznapokon jó a hangulat az uszodában, egyszóval szeretek edzésekre is járni.

Volt arra példa, hogy más klub hívott benneteket?

Budai Tamás: – Engem eddig nem. De hamarosan váltanom kell, mert érettségi előtt állok, és szeretnék továbbtanulni. Még nem tudom, hogy Szegedre vagy a fővárosba jelentkezem, de bárhol is tanulok, szeretném folytatni a vízilabdát.

Pallag Nándor kissrácként a klubba kerülése után fél évvel már bajnoki mérkőzést játszott a legkisebbek között, ma nemcsak a serdülő, hanem az ifjúsági gárda erőssége is – fotó: T. Petka Anita

Pallag Nándor: – Szentesi játékosok korábban szerették volna, ha átigazolnék hozzájuk, de maradtam. Sőt, a válogatott edzésen is szóba került, hogy egy magasabban jegyzett klubban kellene folytatnom. Majd látjuk, hogy lesz. Az biztos, hogy legfeljebb egy A1 osztályú klubba mennék. Nekem mindenesetre még két és fél év múlva lesz esedékes az érettségi, benne van a pakliban, hogy addig maradok a csabai kötelékben.

Klubunk vezetőedzőjének, Fodor Ádámnak a kezei alatt mindketten megfordultak korosztályos vízilabdázóként. Ám értelemszerűen ma is teljes rálátása van vezetőedzőnknek a két fiatal játékos fejlődésére. Fodor Ádám így jellemezte őket: – Amikor Békéscsabára kerültem, Tamás akkoriban kezdte a pólót Gyulán. Ahogy ő is mondta, eredetileg úszó volt, de jobban vonzotta a labda. Ahogy cseperedett, egyszer hozzám került. A kezdetekben nem igazán vitézkedett, de aztán egyre jobban belelendült, megismerte és megszerette a sportágat, egyre szorgalmasabbá vált, mígnem kitartása után az ifjúsági csapat meghatározó játékosává lépett elő. Bátran állítom: építhetünk rá. Nándi baby korosztályosként Dobra Robinál kezdett, akkoriban még olykor némi panasz érkezett rá. Emlékeim szerint semmit sem csinált rendesen az edzéseken. Aztán amikor Csabai Zozóhoz került, nagy változáson esett át. Sokat fejlődött az úszástudása, megerősödött, kicombosodott. A gyermek korosztályban már meghatározó játékosként tekinthettünk rá. Annyira, hogy ekkor már rendre feljátszott a serdülő gárdába is. Az ő esetében a folyamat gyorsabb volt, mint Tamásé, de ma már mindketten nélkülözhetetlen erők a csapatainkban.

Hétvégén elrajtol az idei bajnoki szezon

Címlapképünkön: munkában, a vízpartról irányítja csapatát a vezetőedző, Fodor Ádám – fotó: T. Petka Anita

A nagyobbak tíz, a vidékbajnoki sorozatban szereplő fiataljaink kilenc hetes alapozó időszakon vannak túl, a hét végén pedig már nagyobb kihívás vár az egész klubra, ugyanis elrajtol az idei bajnoki szezon.

A legfrissebbek a Délkeleti területi vidékbajnokságban szereplők közül az ifjúsági mezőnybe nevezett serdülőink, valamint a gyermek III. korosztályosaink lesznek, akik szombaton már a pontok reményében utaznak Szolnokra, illetve Csongrádra. A szezonkezdet előtt Fodor Ádám vezetőedzővel beszélgettünk az elvárásokról.

A 2024–2025-ös szezonra hány csapatot állít ki klubunk?

Akárcsak tavaly, nyolc egyletet neveztünk, az eltérés csupán annyi, hogy a gyermek I. korosztályosokat ezúttal a vidékbajnoki sorozatban nem indítjuk, ugyanis itt még visszaüt a korábbi Covid-járvány, amikor nagyon kevés fiatalt sikerült beiskolázni. Viszont ebben az évben sok serdülő korú játékosunk van, akiknek az országos bajnokság mellett ez egy plusz lehetőség a további fejlődésre. Így végül az OB II-es felnőtt, az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő ifjúsági, serdülő és gyermek korosztályosok indulnak. A területi vidékbajnokságban az ifjúságiak/serdülők, a gyermek III., a gyermek IV. korcsoportosok, valamint a babyk szerepelnek.

Zongorázzuk végig, kikből állnak egyleteink, hány játékos áll az edzők rendelkezésére, és mi az alapvető elvárás csapatainktól?

Kezdjük a felnőttekkel. Az idősebb játékosok körében nincsen változás, a keret a tavalyihoz hasonló. Továbbra is az az elképzelés, hogy őket kiegészítve minél több ifjúsági és serdülő korú vízilabdás kapjon szerepet, hogy megismerjék a felnőtt mezőnyt, ott is edződjenek egy más rendszerű pontvadászatban. Itt jegyezném meg, hogy az ifik közül kiöregedett két játékosunkkal, Fodor Zsomborral és Surányi Botonddal nem számolhatunk, ugyanis mindketten felvételt nyertek a Győri Egyetemre, szeptember óta ott tanulnak és játszanak. Támogattuk őket a továbbtanulásban, és szeretnénk, ha majd megszerzik a diplomájukat, visszatérnének. Maradva a felnőtteknél: jó pár éve már, hogy alapvetően egy amatőr hobbi csapat a miénk. A legfontosabb cél, hogy minél tovább a sportágban maradjanak játékosaink. A tavaly a „legalsó” ágra kerültek a rájátszás során, ami döntően annak köszönhető, hogy a Délkeleti csoport a legerősebb, ahol több szegedi gárda is indul. Szinte mindenütt egykori „obé egyesek” és feltörekvő fiatalok kapnak szerepet, itt nehéz sok pontot gyűjteni a bajnokság során. Tavaly egy-egy fordulóban remekül szerepeltünk, ha ezt idén gyakoribbá tudjuk tenni, akkor nem a mezőny második felében, hanem a középmezőnyben is zárhatunk a végelszámoláskor.

Az országos utánpótlás-bajnokságban az elmúlt évben kimagaslóan szerepelt a három egyletünk, miután a felsőházba verekedte magát. Mi várható az új szezonban?

Más rendszerű lesz ettől az évtől a bajnokság. Az alapszakasz marad a korábbi: tíz-tíz csapat alkotja az A2 osztályt Keleti és Nyugati csoportban. A rájátszástól azonban minden megváltozik, ugyanis az A2 három-három legjobbja a folytatásban az A1 osztály utolsó négy-négy csapatával folytatja a bajnokságot. Ez nagy kihívás, nemcsak azért, mert jóval több mérkőzést kell játszani (2025. június közepéig kinyúlik a szezon), hanem azért is, mert igazán erős csapatokkal szemben kell helyt állni a rájátszásban. Persze, ahhoz idén is oda kellene érni a Keleti csoport első három helyezettje közé, miként ez sikerült nekünk tavaly.

Megvan erre az esély?

Ezt ma nehéz megmondani, talán menet közben jobban kiderül, mire elég a tudásunk. Ugyanis alaposan kicserélődött a három gárda. Mivel itt a vízilabdázók már két évet töltenek az adott korosztályban, mondhatni minden második játékosunk följebb váltott. Persze ez igaz a többi csapatra is, ezért fogalmazhattam úgy: menet közben többet tudhatunk majd. Tavaly több ifjúsági pólósunk volt, most alig került hozzájuk föl serdülő, ezért itt megint az utóbbi korosztályosokra hárul több feladat. Serdülő korosztályúakból viszont dúskálunk, közel harmincan vannak, ám itt az elsőévesek jóval kisebb létszámot alkotnak, a többség még az előző szezonban eggyel lejjebb játszott. A gyermek korcsoportban viszont a már említett Covid okok miatt megint szűkebb a keresztmetszet, azok zöme is elsőéves. Valamennyien ügyesek, de még fejlődniük kell, hiszen korábban egy gyengébb mezőnyű vidékbajnoki sorozatban szerepeltek.

Váltsunk megint, nézzük a gyermek III. és IV. korosztályosokat.

Esetükben a fő szempont: felkészíteni őket a majdani országos-bajnokságba való szereplésre. Vagyis esetükben nem a megszerzett pontok és helyezések a fontosak, hanem a fejlődés üteme. Ettől függetlenül úgy látom, a gyermek „hármasok” hozhatnak idén szép eredményt, potenciálisan ez bennük van. A kisebbek esetében arra helyezzük a hangsúlyt, hogy tanuljanak, ügyesedjenek, és alapvetően szokják az új szabályokat, körülményeket. A két korosztályban közel húsz gyerekkel számolhat Katona Péter edzőkollégám.

Végül nézzük a legkisebbeket, a baby korosztályosokat.

Idén kevés olyan akad közöttük, aki tavaly is végig- játszotta az évet, többségében „frissek, ropogósak”. Vagyis nemrégiben toboroztuk őket, azóta tanultak meg úszni, most ismerkednek a játékkal. Létszámuk az előkészítősökkel együtt szép, a toborzás pozitív volt, de a gyerekek még az út elején járnak. Ezúttal is békéscsabai és gyulai gyerekekből áll ez a korosztályunk.

Fodor Ádám: „Bátyám elkötelezett azon a téren is, hogy segítse a mai fiatalok fejlődését”

A kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó ma már játékvezető és az utánpótlás segítője

Kétségkívül remek kezdeményezés volt, és komoly visszahangja van a negyedik ízben kiírt, Szarvason megrendezett Fodor Rajmund Kupa utánpótlás felkészülési vízilabdatornának, amit a klubunk, a csabapolo.hu online felületének beszámolójára való sűrű kattintások is alátámasztanak.

Mielőtt a vezetőedzői értékelésre rátérnénk, itt érdemes megemlíteni egy dolgot: mindenképpen rendhagyónak számít, hogy a Fodor Rajmund Kupa további kupaelnevezéseket is takar. Mégpedig egyrészt egyben ASI Vasas Kupaként is zajlottak az események három napon át, ahol végül a 2013-as születésűek viaskodtak a helyezésekért és a trófeáért. A 2012-ben születettek pedig a Békésút Kupa jegyében is küzdöttek.

Maradva az utóbbinál: nemrégiben beszámoltunk arról a hazai rendezésű, serdülő korosztálynak kiírt felkészülési tornáról, amelyet ugyancsak a békéscsabai Békésút Kft. támogatott. De hogyan került a csabai vízilabdaklub látókörébe ez a cég? A legegyszerűbb onnan megközelíteni, hogy a tulajdonos, Karakas József egykoron maga is ezt a szép sportágat űzte. Vagyis érthető a kötődés. De ki is Karakas József, és hogyan került a csabai pólóséletbe? – erről már őt magát kérdeztük.

– Még 2004-ben, amikor Termál Vízilabda Sport Klub néven futott a póló a megyeszékhelyen, akkor kissrácként kerültem le az uszodába – tudtuk meg Karakas Józseftől. – Rögtön megfogott a víz és a labda, így aztán majdnem tizenöt évig űztem is a sportágat békéscsabai, az egyetemi évek alatt pedig debreceni színekben az OB I B-ben. Az utánpótlásban, majd a felnőttek között is kapusként jegyeztek. De kicsit visszakanyarodva a még régebbi évekbe: édesapám baráti, munka- és szponzori kapcsolatban volt a klub elnökével, ma is játékosával, Borsos Pállal (ekkortól ered a Swietelsky-Békéscsaba elnevezés – A szerk.). Ez a sporton túli kötődés számomra is megmaradt, vagyis nemcsak sport-, hanem munkakapcsolatot is jelent azáltal. A cégemen keresztül támogatom a klubot, innen jött a Békésút Kupa elnevezés, de már a napokban elkezdtünk tárgyalni arról, hogy milyen újabb szponzorációs szerződést köthetnénk.

A gyermek III. korosztályos dobogón végzett csapatunk – fotó: Balogh Norbert

Visszatérve a szarvasi tornára: a résztvevő 11 csapat három nap alatt 28 mérkőzést vívott egymással két korosztályban. Vagyis reggeltől estig pezsgett a víz a szarvasi Szent Klára Gyógyfürdő fedett 25 méteres versenymedencéjében. Előző írásunkban a két utánpótlás korú csapatunk fiatal edzője, Katona Péter már elemezte a gyerekek teljesítményét, most vezetőedzőnket, Fodor Ádámot kértük fel hasonlóra: – Megerőltető menet volt a három nap, de nagyon hasznos valamennyi csapat számára. Olyan együttesekkel játszhattunk, amelyekkel szinte sohasem találkozunk, ugyanis ezek nyugat-magyarországiak vagy fővárosiak. Ezért jó erőfelmérő abból a szempontból, hol is tartunk országos szinten. Ez kölcsönös, mert ők is össze tudják hasonlítani magukat a kelet-magyarországiakkal. Tapasztalatom, hogy sem technikailag, sem taktikailag, sem gyorsaságban nem vagyunk elmaradva tőlük, vagyis ez bizakodásra ad okot, jó úton járunk. Ugyanakkor azt is felmérhettük, hol vannak hiányosságaink, miken kell még javítani, dolgozni. Mondtam is edzőkollégámnak, Katona Petinek, hogy a három nap ránk eső tíz mérkőzése alatt nagyot léptek előre a gyerekek. Igencsak intenzív terhelést kapott minden fiatalunk. Nem beszélve arról, hogy most nem a telefonjaikat nyomkodták, hanem a meccseink közötti szünetekben is figyelték az ellenfelet, tanulták a vízilabdát. S ha már tanulták: a jó pap is holtig tanul, vagyis mi edzők is igyekeztünk megfigyelni, hogy más csapatok trénerei milyen taktikákat alkalmaznak, hogyan működik a csapatuk. Ez is tanulságos volt számunkra.

A gyermek IV. korosztályos dobogón végzett békéscsabai egylet – fotó: Balogh Norbert

Más érdekesség is szóba került, amit a kétszeres olimpiai bajnok Fodor Rajmund testvére, Fodor Ádám így ecsetelt: – Egy ilyen torna nagy szervezést igényel, ebbe egy kicsit én is besegítettem, de most nem rólam szóltak a dolgok. Bátyám elkötelezett azon a téren is, hogy segítse a mai fiatalok fejlődését, ezért is hívta életre négy évvel ezelőtt ezt a tornát, ami az utánpótláscsapatok szakmai fejlődését hivatott elősegíteni. Akár direktben is. Akadt rá példa, hogy játékvezetés közben megállította a mérkőzést, és elmagyarázta a gyerekeknek, mit csináltak rosszul, hogyan kellett volna másképp cselekedni a vízben. Máskor négy kontrafalt esetén pedig felhívta a játékos figyelmét, hogy ez nem járható út. Egyszóval továbbra sem kopott meg a vízilabda szeretete, ami ma segítéssel párosul.