Csütörtökön estére minden eldőlt. Egy nem túl látványos, ám annál küzdelmesebb mérkőzésen az utolsó negyedben nyújtott remek és gólerős játékkal megnyerte az utolsó osztályozót csapatunk, ami egyben azt is jelenti, hogy megőrizte OB I B-s tagságát.
Swietelsky-Békéscsaba—Tatabányai Vízmű SC 8—4 (1—1, 1—1, 2—1, 4—1)
OB I B-s vízilabda osztályozó-mérkőzés, harmadik találkozó, Békéscsaba, 300 néző. V.: Tóth Sándor, Pásztor Antal. Békéscsaba: Ormai — Sóvári 2, Páll 1, Mucsi 1, dr. Szilágyi, Ajtai 1, Németh D. 3. Cs.: Nyakó (kapus), Hesz, Mikházi, Laczó P., Pónya T., Takács. Edző: dr. Szilágyi Kristóf, Fodor Ádám, Csabai Zoltán. Tatabánya: Koplányi — Füzesi, Magyar 2, Németh M. 2 (1), Galler, Lahsoumi, Végh. Cs.: Kovács M. (kapus), Tamás, Várnagy 2, Vajda, Grebauer, Forisek. Edző: Zaintleiner Tamás, Gebauer Lajos. Gól emberelőnyből: 7/2, ill. 9/1. Büntetők: 0/0, ill. 2/1. Kipontozódott: Magyar. Az eredmény alakulása: 1—0, 2—1, 3—2, 3—3, 8—3.
Nagyon nehezen lendültek játékba a csapatok, a védekezésre nem lehetett panasz, ám a támadások egyik oldalon sem voltak elég hatékonyak. Jobbára szétforgácsolták a kapufát a lövők, máskor pedig a kapusok jeleskedtek. Az első félidő után még teljesen nyílt maradt a mérkőzés. A vendégek centereit ezúttal jól semlegesítették a csabaiak, miközben ugyanez nem volt elmondható a túloldalról. Németh Dániel hol átlövésből, hol közelről vette be az egyre halványuló teljesítményt nyújtó tatabányai kapus hálóját, a finisben pedig Sóvári Gergely volt kétszer is eredményes. Így 3—3 után alaposan elhúzott csapatunk, kezdett egyre látványosabban játszani, és négy perccel a vége előtt már az is kiderült, hogy a Békéscsaba örülhet jobban ezen az estén. Különösen a második félidőben nyújtott hatékonyabb és gólra törőbb játékának köszönhetően. A mieink a mindent eldöntő harmadik találkozó behúzásával 22 év után is megőrizték OB I B-s tagságukat.
Az egyik fél második győzelméig tartó párharc végeredménye: 2:1 a Békéscsaba javára.
Mestermérleg. Dr. Szilágyi Kristóf: — Az első félidőben úgy tűnt, egyik csapat sem akarja diktálni a tempót, óvatosan játszott mindkét fél. Ezért inkább a küzdelem dominált. Ám négy-három után kinyílt az olló, és végül a végig feszült mérkőzésen elértük célunkat, miután a rutint is elővette csapatunk. Ormai Zoltán kapusunk úgy búcsúzott csapatunktól, hogy bent tartotta a másodosztályban a gárdát, amiért külön köszönetem fejezem ki ötvenéves portásunknak.
Címlapképünkön Ormai Zoltán kapusunk egyik nagy védésére készül, előtte Takács Gellért bekkel