A Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub vezetősége Boldog Új Évet Kíván minden sportolójának, munkatársának, segítőjének, támogatójának és szurkolójának!
Éppen egy esztendővel ezelőtt arról beszélgettünk Kádár József vezetőedzővel, hogy régen látott eredményes őszt tud maga mögött felnőtt OB I B-s csapatunk. Ha lehet, akkor a nyáron ismét jelentősen átformálódó együttes még egy lapáttal rátett, és még eredményesebb őszt zárt a december közepén zárult első felvonás során.
Mint ismert, most nem az első hat között, hanem a dobogón telel csapatunk. Amely erre a bajnokságra is néhány poszton új játékosokat vetett be, miután páran eligazoltak. Kádár József a nyáron még nem volt igazán derülátó, de abban már akkor megegyeztünk, hogy az újjá formálódó gárdát sem kell félteni, nem a kiesés elleni harc lesz a meghatározó a 2015—2016. évi bajnokságban.
Tény, hogy az előző pontvadászat végén már azt kellett figyelnünk, ki marad, és ki igazol el, ki az, aki más gondol további életéről — mondja a vezetőedző. — Hamar kitudódott, hogy házi gólkirályunk, Kiss Gyula jó ajánlatot kapott az éppen az OB I-be feljutó Tatabányától, érthető, hogy szerette volna kipróbálni magát a legjobbak között, így távozott. Miként két további meghatározó vízilabdázónk, a rutinos dr. Szécsi Dávid, valamint Cseh Attila. Ők tulajdonképpen a fővárosban maradtak, eddig is ott éltek, munkájuk oda kötötte őket, viszont jobb ajánlatot kaptak a Nagykanizsától, ezért ők is bejelentették távozásukat. Hármuk kiválása veszélyeztette további pólósok maradását, hiszen úgy is gondolhatták, nagyon meggyengül a Békéscsaba. Ám hála Istennek, maradtak.
Viszont érkeztek a távozók helyére újoncok.
Valóban, sikerült leigazolni néhány egykori, még ma is fiatal tanítványomat Szentesről. Sokat jelentett, hogy az ifjúságiak közül kiöregedő, de a Kurca-parti OB I-es felnőtt csapatban még helyet nem kapó két 19 éves játékos, Bodor Csanádot és a szarvasi származású Tinka Norbertet megnyertük magunknak. Tapasztalt, németországi légióskodással a háta mögött érkezett dr. Makra Zsolt, akinek rutinja sokat jelentett. Ugyancsak érték volt Szabó I. Levente ebben a fél évben, akit több poszton is bevethettem.
A távozók és érkezők egyenlege nagyjából egyenlő. Mégis, mitől jobb az idei együttes?
Alapvetően a csapategységben. A póló is hierarchikus játék. Ha ez kialakul egy csapaton belül, mindenki tudja, hogy a helye a gárdán belül, az nagy lehetőséget rejt magában. Márpedig az idei együttesben ez sokkal jobban felfedezhető. Ráadásul ezek a játékosok sokkal jobban tudnak küzdeni egymásért is, mint a korábban. Márpedig ezzel az állománnyal nagyot léptünk előre, és a várakozás fölött teljesítettünk, amit alátámaszt, hogy a bronzos helyről várjuk a tavaszi folytatást.
Mennyiben befolyásolta az eredményességet a többi csapatban lezajlott mozgás?
Sok csapat erősödött a csoportunkban, talán azokról tudtunk kevesebbet, amelyek az előző bajnokságban a másik csoportban küzdöttek. De hamar felmértük és megismertük őket, ez is sokat jelentett a sikerhez vezető úton.
Mit hozhat a február közepén kezdődő folytatás?
Az alapszakasz hátralévő részében nehéz lenne már buknunk, vagyis mindenképpen a négy közé várom magunkat. Ami ugye egyben azt is jelenti, hogy a rájátszásban a másik csoport első négy helyezettjével kell majd felvenni a küzdelmet. Folytatva a gondolatsort, a húsztagú OB I B-ben a nyolc között kezdhetjük a rájátszást. Tavaly a nyolcadik helyen kötöttünk ki a végelszámoláskor, szerintem most még ennél előrébb is végezhetünk.
Mi kell ehhez?
Megmaradjon meg a kiemelkedő csapategység, és továbbra se veszítse el a fejét vészhelyzetben egyetlen játékos sem. Az első körben többször is volt arra példa, hogy az utolsó pillanatban győzünk, máskor pedig fordítottunk nagy hátrányból is.
És taktikai téren?
Ellenünk az ellenfelek rendre zónáznak, hiszen kitűnő centereink vannak Józsa Tibor és Rácz Norbert személyében. Őket próbálják semlegesíteni. Ám ilyenkor az átlövők jól veszik át a főszerepet. Védekezésünkben meghatározó Németh Dániel, aki szerintem a mezőny legjobb álló bekkje. Mi ezért jobbára szoros emberfogásos játékot játszunk, ezért az ellenfél ritkán jut lövéshez. Ezeket az erényeket folytatva, továbbra is sikeres lehet a csapat.
Címlapképünkön Kádár József (sárga trikóban) taktikai utasítást ad játékosainak
Szentesre várták a hazai vízilabdaélet fiataljait, a 2003—2004-ben született gyerekeket a kelet-magyarországi régiós válogatott kétnapos edzésére, amelyen négy békéscsabai tizenéves is részt vett.
Az eseményen a békéscsabaiakon kívül ceglédi, csongrádi, egri, hódmezővásárhelyi, kecskeméti, szegedi, szentesi, szolnoki fiatalok vettek részt, mintegy harmincan. Szombaton és vasárnap két-két edzésen vettek részt, délelőtt és délután is árgus szemekkel figyelte őket Matajsz Márk és Lehmann István edző.
„Tőlünk a 2003-ban született Bencsik Bence és Lukácsi Marcel, valamint az egy évvel fiatalabb Pónya Tibor és Vidovenyecz zsombor vett részt” — tudtuk meg a gyerekek edzőjétől, Ajtai Miklóstól. „Nagyon elégedett voltam tanítványaim szereplésével, semmivel sem voltak gyengébbek, mint a nagy múltú és NB I-es hátérrel rendelkező csapatok fiataljai. Vagyis semmivel sincsenek lemaradva a hasonló korúakhoz képest.”
Az összetartás céljai között szerepel, hogy a szakemberek jobban megismerjék a tehetséggondozó keretében a tizenévesek adottságait. A jelenlegi harmincfős keretet „fordulóról-fordulóra” szűkítik majd. Legközelebb egy hónap múlva találkozik a népes tábor, ahol ismét szemügyre veszik őket, majd januárban, és azt követően márciusban is összejönnek, hogy felmérhető legyen fejlődésük. A tervek között szerepel, hogy jövő tavasz végén a két régió, a keleti és a nyugati összemérje tudását, de még az is elképzelhető, hogy ezeknek a fiatalok rendeznek egy nemzetközi tornát is.
Címlapképünkön Ajtai Miklós és fiatal tanítványai a szentesi régiós felmérőn
Lezajlott — 24. alkalommal — a Garabonciás Napok többnapos rendezvénysorozat Békéscsabán, amely idén is gazdag programot kínált a középiskolás diákoknak. Az eseménysorozat egyik fénypontja volt a diákpolgármester választás, amely Belvárosi Gimnázium és Általános Iskola 11. éves tanulója, Csuvarszki Csanád sikerét hozta.
És hogyan kerül klubunk honlapjára ez a beszámoló? Nos, Csuvarszki Csanád egyesületünk játékosa — immár négy esztendeje. Őt faggattuk a történésekről, a pólóhoz való viszonyáról és jövőbeni elképzeléseiről.
Nagy versenyben dőlt el, ki lesz idén a diákpolgármester?
Mindenképpen, és nagyon szoros volt a végeredmény: 323 elektor szavazhatott idén, én lettem a befutó 56 vokssal, megelőzve a „keris”, 54 pontos Csepregi Andrást és a harmadik helyen befutó, 39 szavazatot elérő „gészis” R. Nagy Valentint.
Egyáltalán hogyan zajlik egy ilyen verseny?
Minden suli különböző, és sokszínű programot szervez, amelyen nagyon sokan részt vesznek. Idén nyolc iskola nevezett, de elektort olyan középiskolák is adhattak, akik csak részben voltak jelent. Így lehetett, hogy háromszázhuszonhárman szavazhattak a diákpolgármesterre.
Mit jelent számodra ez a megtiszteltető cím?
Fantasztikus érzés, és kötelez is. Szeretnénk a városban stabilabb és gazdagabb diákéletet kialakítani. Tervünk, hogy sok-sok programot szervezzünk.
Most egy kicsit kanyarodjunk a sporthoz. Hogyan lettél vízilabdázó?
Még tíz éves sem voltam, amikor bekerültem az úszóklubba, ahol öt évet eltöltöttem Szarvas János edző keze alatt. Ám számomra egy idő után monotonná vált a faltól-falig tempózás. Kerestük, hogy mivel lehetne kiváltani az úszást. Apu hozta föl, ha már jól úszom, ki kellene próbálni a pólót. Így kerültem négy évvel ezelőtt Józsi bácsi (Kádár József – a Szerk.) keze alá az akkor gyermek korosztályú csapatba. Aztán serdülőként Csabai Zoltán lett a mesterem, és most az ifik között is ő a trénerem.
Mit jelent neked a vízilabda?
Szeretem az új sportágamat. Hobbi, jó kikapcsolódás, megvan vele a gyakori testmozgás. Ám most 11. éves vagyok a „belvárosiba”, egyre inkább az érettségire való felkészülés és a felvételi kerül előtérbe. Energetikai mérnöknek készülök, ha felvételt nyerek az egyetemre, Budapestre költözök. De remélem, megmarad hobbinak, testmozgásnak a vízilabda.
A Csuvarszki név a sport világában jól cseng
A sportot szeretők és szurkolók körében még ma is jól cseng Csuvarszki János neve. A kétméteres óriás két-három évtizeddel ezelőtt az akkoriban NB I-es békéscsabai férfi kézilabdacsapatának oszlopos tagja, remek átlövője volt. Évtizedes első osztályú pályafutását követően Franciaországban is közel fél évtizeden át légióskodott. Mindkét gyermeke, a diákpolgármester Csanád, és a nála három évvel fiatalabb Donát is elkötelezte magát a vízilabdával. Utóbbi a gyermek korcsoportos együttes tagja.
Címlapképünkön Békéscsaba két polgármestere, Szarvas Péter (balra) és Csuvarszki Csanád – fotó: facebook.com/garabonciasnapok.hu
Mint korábban beszámoltunk róla, az országos bajnokságban szereplő serdülő és gyermek csapataink Csabai Zoltán és Kádár József edzőkkel útra keltek a bulgáriai Várnába, ahol csaknem egyhetes edzőtáborban vettek részt. Összesen 27 fiatal ült buszra, majd a hosszú utazás után az öt nap alatt 12-12 mérkőzést játszottak.
A bolgár tengerparti városban minden napra jutott két edzőmérkőzés, sőt, az utolsó napon gyermek csapatunk egy nemzetközi tornán is bemutatkozhatott, míg a serdülők folytatták a napi két tesztmeccs sorozatot. Egyetlen hiányérzete maradt a két edzőnek: az uszodák túlzsúfoltsága miatt úszóedzésekre nem kerülhetett sor. Várnában egyébként kilenc(!) vízilabdacsapat működik, legalábbis ennyit számoltak meg a csabaiak.
Jobbára a helyi csapatok voltak az ellenfelek, ám egy nap átutaztak egy másik tengerparti nyaralóhelyre, Kranyovóba, ahol az oroszok megvásároltak egy edzőtábort saját csapataik számára. Itt természetesen a helyieknél jóval erősebb játékerőt képviselő orosz együttesek ellen vették föl a harcot a Csirkefogók. A gyermek korosztály a Szentpétervárral szemben 5—5-ös eredményt ért el, a serdülők viszont nyertek 13—6-ra.
A záró napon Várnában a gyermek korosztály a négycsapatos tornát veretlenül nyerte. A Csornoje Mora, Várna együttesét 15—0-ra, a Várnai Komodort 9—5-re győzték le. A döntőben a házigazdákkal szemben 9—6-ra nyertek, így lettek tornagyőztesek fiataljaink.
Serdülőink búcsúzóul ugyancsak a hazigazdákkal játszottak és 12—8-ra nyertek.
Címlapképünkön a torna győztesének járó serleg
