2024. 03. 15.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön: Az „ős csabai strandon” egykoron csak két nem egészen 25 méteres medence volt mellig érő vízzel – Árpád fürdő archív fotó

A víz Békéscsabán mindig nagy úr volt. Az elmúlt száz évben hol az ár- és belvizek adtak a krónikásnak beszámolnivalót, azok lecsengésével pedig a sportok, az úszás, a vízilabda. Ma szerencsére csak ez utóbbi, ami viszont mindig pozitív kicsengésű. Most maradjunk ez utóbbiaknál.

Az ismert, hogy a békéscsabai Árpád fürdőben régóta létezik a vizes sportágak közül az úszás. Olyannyira, hogy már 1927-ben Bolognában Európa-bajnoki ötödik helyezett sportolót adott a város Ulrich János (Csabai AK) személyében, aki a 100 méteres hátúszásban 1:19,8 perces eredményt ért el. Őt követte az ’50-es–’60-as években a remek mellúszó, Gombos Imre (később az OSC versenyzője). Hogy aztán a hagyományokat folytatva a Gáspár Ervin edző tanítványok közül a múlt század ’60-as éveinek vége felé Tóth Margit (ma Juhászné Tóth Margit) és Gábor Edit is odaérjen az utánpótlás, majd felnőtt magyar bajnokságok dobogójára. Az előbbi nem mellesleg később szenior világbajnok is lett. Folytatva a sort, olyan klasszisok kerültek ki az Árpád fürdő medencéjéből az ezredfordulón, mint felnőtt Európa-bajnokságokon háromszoros dobogós, rövidpályás világbajnok és Világkupa-győztes háromszoros olimpikon Szabados Béla, aki után Szentesi Szabolcs halmozta a magyar bajnok érmeket. Manapság pedig az éppen idén visszavonult Eb ezüst- és bronzérmes, ugyancsak többszörös olimpikon Bohus Richárd következett.

No de a vízilabda? A krónikák a második világháborút követő években már említik a Filippinyi Janó-féle vízilabdát, amely komoly erőt képviselt a délkeleti tájon. Ám az a korszak rövid életű volt, hamar lezárult, és egészen 1974-ig kellett arra várni, hogy néhány egykori úszó, akik imádták a labdát, újra megteremtsék a sportágat a megyeszékhelyen, amely azóta is, vagyis éppen ötven esztendeje él és virul.

Ám nagyon előre szaladtunk. Ugyanis nemrégiben előkerült egy fekete-fehér megkopott fotó hét daliás legénnyel. Elnézve ezt az 1936-ban készült korabeli felvételt, megdöbben az ember: lám, már csaknem kilencven évvel ezelőtt is létezett vízilabdacsapat Békéscsabán, mégpedig Békés-Csabai Torna Egylet néven. Tessék megnézni a hátteret, az idősebbek azonnal felismerik azokat a régi kabinokat, amelyeket a két évtizeddel ezelőtti felújítás során elbontottak.

De miként alakult, illetve működhetett 1936-ban a csabai pólósélet? Sajnos, erről kevés feljegyzés található. Annyit tudunk, hogy az Árpád fürdőt 1922-ben adták át. Akkoriban mindössze két, nem egészen 25 méteres medence valósult meg, ferde oldalfallal, mellig érő vízzel. Mellette egy körülbelül fele akkor gyógyvizes medence működött. Ebben bizony úszni lehetett, de vízilabdázni aligha. Úgy tudjuk, a pólósok az úszó edzéseket ebben még megtartották, de ha labdás tréningre került sor, akkor a néhány méterrel odébb lévő, nagyjából három-négy méter mélységű Élővíz- csatornába költöztek át kapukkal, hálóval és labdákkal. Nem mellesleg az Eb ötödik helyezett úszó, Ulrich János, majd később a mellúszó Gombos Imre is gyakran itt készült fel a versenyekre, nem beszélve arról, hogy rengeteg gyerek itt, a zsilipnél tanult meg úszni és fejest ugrani.

Sokat kutakodtunk afelől, játszott-e valamilyen tét- vagy barátságos mérkőzést az 1936-os csapat. De eddig nem találtunk nyomát. Az akkoriban élő tizen-, huszonéves fiatalok már nem élnek. Ám leszármazottaik, gyerekeik, unokáik hátha hallottak a vízilabdás apukákról, nagypapákról, és ha valaki felismerni véli édesapját, nagyapját, egykori barátját, szomszédját, akkor örömmel osztjuk meg honlapunkon az információt, vagy bármilyen más ereklyét, sztorit, amit elküldhetnek nekünk e-mail címünkre: csabapolo(at)csabapolo.hu.

Jávor Péter

Kisképünkön az 1936-os békéscsabai vízilabdacsapat látható

 2024. 02. 13.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Dr. Szlávik Győző több mint negyven éven át volt erőssége klubunknak

Szomorú hírt kell közölnünk, élete 57. évében elhunyt egykori kiválóságunk, dr. Szlávik Győző.

Dr. Szlávik Győzőt az egyébként rendszeresen sportolni járó szülei egészen fiatalon, kisiskolásként vitték le a békéscsabai Árpád fürdőbe, ahol egy nyári úszótanfolyamon sajátította el a sportág alapjait. Oktatóinak már akkor feltűnt, hogy nagyon gyorsan tanul, jó a vízfekvése, és szorgalmasan gyakorolja a tanultakat. Nem véletlenül marasztalták az akkor még Békéscsabai Előre Spartacus SC úszószakosztályának edzői, akikre hallgatva hamarosan igazolt versenyző lett. Szorgalma, kitartása változatlan volt, hamar az egyik legjobb viharsarki úszópalánta lett, több jelentős versenyen gyűjtögette az érmes helyezéseket.

Jó pár év úszótudással felvértezve átnyergelt a vízilabdára, ahol kezdetben az utánpótláscsapatokban kapott helyet, ám már egészen fiatalon, középiskolásként a felnőttek között is bemutatkozhatott az OB II-es bajnokságban. Érettségi után az orvosi egyetemre nyert felvételt, majd azt követően hazatért Békéscsabára, és ismét a helyi klub, a Csabai Csirkefogók VK pólósai között köszönthették. Nagy érdeme volt abban, hogy a felnőtt gárda egy osztállyal feljebb jutott, ahol az OB I B-s csapatnak erőssége, húzóembere, vezéregyénisége volt. Az orvosi pályán is szépen haladt előre, pszichiátriai szakorvos, majd főorvos volt a gyulai kórházban. A vízilabdától sohasem kanyarodott el, még 55 évesen is hasznára volt a csapatnak, még ekkor is ontotta a gólokat az azóta ismét OB II-es gárdában.

Halála váratlanul ért mindenkit, családja, barátai mellett klubunk is gyászolja a kitűnő sportembert.

 2024. 01. 07.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Most még a sok úszásé a főszerep, ám hamarosan többször is előkerül a labda, miként Fodor Ádám is készül annak „bedobására” – Fotó: Such Tamás

Elmúlt a karácsony, elmúlt a szilveszteri buli hangulat, túl van mindenki a nagy hal-, töltöttkáposzta-, pulyka-, kacsakaján. Visszazökken kicsi és nagy a hétköznapokba, itt van újra a suli és számunkra az edzések.

Azaz, lassan fedélzeten mindenki, benépesült úszókkal, vízilabdázókkal az Árpád fürdő. Pólósaink szerdán találkoztak első ízben idén, csütörtöktől pedig keményen bele is vágtak a munkába. Ám egyelőre csak az edzések zajlanak, a bajnokságok folytatására még várni kell. A vidékbajnokságban szereplő csapataink közül két korosztály már február legelején belevág az úgynevezett tavaszi pontvadászatba, az országosban szereplő egységeink pedig az eredeti tervektől eltérően kicsit korábban, február vége helyett a hónap közepén. A felnőtt gárda az alapszakasz utolsó fordulóját ugyancsak februárban játssza, ráadásul hazai környezetben fogadják az A csoport együtteseit.

Ami egyben azt jelenti, az átmeneti időszak ismét az alapozásé. Ahogy Fodor Ádám vezetőedzőnk fogalmaz: –Munkaszagú két-három hét áll előttünk, rengeteg úszással. Aztán jöhet a finom munka. Most azért a nyári két és félhónapos felkészülési szakasz helyett csak egy-másfél hónap áll rendelkezésünkre, de ebben az időszakban nem is kell ennél több.

Persze azért nem lesz egyhangú a január és a február első fele sem, ugyanis klubunk keresi a lehetőséget arra, hogy tesztmérkőzéseken mérjék fel csapataink, hol is tartanak a téli időszakban. Az már biztos, hogy a legkisebbek, a baby korosztályosok január 20-án részt vesznek egy egynapos felkészülési tornán Hódmezővásárhelyen.

– Minden korosztálynak szeretnénk biztosítani felkészülési mérkőzést a bajnokságra való hangolódás jegyében – fűzte hozzá Fodor Ádám. – Egyelőre korai időpontokról és ellenfelekről beszélni, bár körvonalazódnak a lehetőségek, de csak egy-két héten belül realizálódhatnak véglegesen.

Időközben a szövetségben elkészült az országos bajnokságban szereplő A2 csoport felsőháza rájátszásnak az időrendje. Ami ebben klubunkat érinti, így festenek a fordulók: február 18., március 3., 10., 24., április 7., 14., 21., 28., május 12., 26., június 2. Azaz 11 forduló vár az ifjúsági, serdülő és gyermek korosztályú gárdáinkra.

A tavaszi szezon rajtjáig viszont sok munka vár fiataljainkra, hogy aztán újult erővel csapjanak bele a lecsóba.

 2023. 12. 27.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön Fodor Ádám vezetőedző, aki ebben az esztendőben újra a gyermek korosztályú csapat edzője is – fotó: Such Tamás

Az országos utánpótlás-bajnokság A2 Keleti csoportjában szereplő három csapatunk a 2023–2024. évi pontvadászat alapszakaszát remekül zárta, ami egyben azt jelenti, hogy a tavaszi szezonban a felsőházban folytathatja.

A három együttesünk edzőit arra kértük, értékeljék a félidei teljesítményt. Ezúttal a gyermek korcsoportosok mestere, Fodor Ádám elemezte az őszi szezont, aki a megszokott három kérdésen túl még egyet kapott.

A bajnoki rajt előtt az alapszakaszra milyen célt tűztetek ki a csapat elé?

– A nyáron ismét gyengültünk, Rácz Domonkos a KSI-be igazolt, ennek ellenére a 2009–2010-ben született csapatunk a tabella második helyére tudott kapaszkodni. Ez is volt a célunk. Talán annyiból könnyebb dolgom lehetett, hogy ez a kis gárda már két évvel ezelőtt a gyermek III. korosztályos vidékbajnoki kört remekül zárta, és az országos döntőbe verekedte megát, vagyis jó alapokat kapott Csabai Zozótól, valamint tavaly Katona Petitől. Mivel a már említett centerünk, Rácz Domonkos eligazolt, nekem szerkezetileg át kellett alakítani a gárdát, amihez partnerek voltak a fiatalok.

Miben lépett előre a csapat a nyári időszaktól számítva?

– Ez az együttes fél éve került a kezem alá. Az imént említett szerkezeti váltás új játékot igényelt, a nyáron tanultakat követően szépen összecsiszolódott a csapat. Fokozatosan lépegettünk előre a „tananyagban”, taktikai, stratégiai téren is nagy volt a fejlődés. Gondolkodásban is pozitív változásokat tapasztaltam. Technikailag, mint például a lövőkészségben, a passzminőségben rengeteget fejlődtek a gyerekek, s nemcsak az edzéseken tudták mindezt bizonyítani, hanem mérkőzéseken is. De az eddig elértekbe nem akarunk belenyugodni, továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk az tanultak elmélyítésére.

A tavaszi felsőházi szezonra milyen célkitűzést határoztok meg?

– A célok visznek előre, ezért a minimális elvárás, hogy a folytatásban a velünk a felsőházba került csapatok ellen hozzuk az újabb győzelmeket, illetve a Miskolc elleni vereségért visszavágjunk. A Nyugati csoportból érkező ellenfeleket alig ismerjük, ott a cél a minél több győzelem elérése. Menet közben a majdani új ellenfeleket megismerve lehet, hogy hétről hétre új célokat tűzhetünk ki, de ez még a jövő zenéje. De a legfontosabb: továbbra is sokat fejlődjön a csapat, mert közülük jövőre már sokan a serdülő korosztályba lépnek, és szeretném, ha ott is egy igazán erős vagy a mostaninál még erősebb gárda vághatna neki a bajnokságnak.

Fodor Ádámnak, mint vezetőedzőnek, egy plusz kérdést is feltettünk: Értékelje a három korosztályos csapat együttes féléves teljesítményét!

– Örömmel mondhatom, hogy ebben a félszezonban mindhárom korosztály alaposan kitett magáért. Tavaly a felsőház nem sikerült, most viszont magabiztosan odaértünk. Eredménykényszerben egyik edzőnk sem dolgozott, hiszen az elvárás velünk szemben az, hogy fejlődjenek a gyerekek, bármelyik korosztályba is tartoznak jelenleg. Ilyen téren abszolút elégedett vagyok az eltelt időszak teljesítményével, kezdenek hosszútávon a korosztályok beérni. Minden bizonnyal az is segítségünkre volt, hogy a korábbi évekkel ellentétben, most csak egyetlen játékosunkat vitt el más klub, és abban is bízunk, hogy a játékos elszipkázás ritkább lesz a jövőben. Ezért a folytatásra fogalmazhatok úgy is: titkolt célunk tavaszra, hogy a felsőházi rájátszás során is a magasabb kategóriát üssük meg. Úgy vélem, a majdani erős mezőny jobban segíti a további fejlődésünket, még ha az őszinél jóval nehezebb ellenfelek és mérkőzések várnak ránk februártól. Reményeim szerint továbbra is gondmentesen, folyamatosan alulról építkezhetünk, klubunknak ez a legkifizetőbb hosszú távon.

 2023. 12. 22.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön a serdülő korosztályos csapatunk fiatal edzője, Zsilák László a nyíregyháziak elleni hazai mérkőzésen – fotó: Such Tamás

Az országos utánpótlás-bajnokság A2 Keleti csoportjában szereplő három csapatunk a 2023–2024. évi pontvadászat alapszakaszát remekül zárta, ami egyben azt jelenti, hogy a tavaszi szezonban a felsőházban folytathatja.

A három együttesünk edzőit arra kértük, értékeljék a félidei teljesítményt. Ezúttal a serdülők fiatal mestere, Zsilák László elemezte az őszi szezont.

A bajnoki rajt előtt az alapszakaszra milyen célt tűztetek ki a csapat elé?

– Amikor nyáron visszatértem Békéscsabára, és megkaptam a lehetőséget a serdülő csapat felkészítésére, már beszéltünk erről a témáról. Sok edző keze alatt pólóztam, megismertem a magyar és a szerb iskolát egyaránt, az itt tanultakat is szeretném átadni a fiataloknak. Nyáron úgy fogalmaztam, és ez nem változott azóta sem: legfontosabb célom az, hogy annyira megszerettessem a fiatalokkal ezt a szép sportágat, hogy ne úgy vegyék: ma is egy edzésre jöttek, hanem kialakuljon bennük egy vágy arra, hogy minél több időt töltsenek az uszodában, miként én is nagyon szerettem az Árpád fürdőben „élni”. Ami pedig a felsőházi tagság elérését illeti, csak kissé ködösen fogalmazhatok: nem kimondottan az egy-négy helyezés volt a cél, annál is inkább, mert igazán nem volt ismert előttem a mezőny. Tehetséges gyerekek kerültek a kezem alá, elsődlegesen arra törekedtem, hogy tanuljanak új dolgokat, amit a mérkőzéseken visszaláthatok.

Miben lépett előre a csapat a nyári időszaktól számítva?

– Rögös út vezetett a felsőházig, ami a sok sérülés és betegség miatt a félév folyamán csak felerősödött. Menet közben rajzolódott ki, hogy milyen lehetőség áll a klub előtt, amit végül sikerült elérni. Az ősz folyamán sok téren sikerült előre lépnünk, így állóképességben, úszástudásban. Ami pedig a taktikánkat illeti, az egyelőre nagyon egyszerű, de végül is az eredmények bizonyítják, hogy működik. Nekünk van ugyan a legkevesebb lőtt gólunk, de a csekély kapott gólok számában jól állunk. Összegezve: büszke vagyok a csapatra és az általuk elért eredményekre.

A tavaszi felsőházi szezonra milyen célkitűzést határoztok meg?

– Itt sem fogalmazhatok másként, egyelőre nem határoznék meg konkrét célt, hiszen a folytatásban teljesen ismeretlen ellenfelek várnak ránk, akik a Nyugati csoportból érkeznek. Két-három forduló után tisztulhat a kép, és akkor már számokat is lehet talán említeni. Egy biztos – és ezt a fiataloknak is elmondtam –, a neheze most jön igazán, hiszen a felsőházban már nem lesznek gyenge ellenfelek. De hozzáteszem, már remek féléves teljesítmény volt, hogy az alapszakasz végére az első négybe bekerültünk. Így a legtömörebben úgy fogalmazhatok: hétről hétre a minél jobb eredmény elérése lehet az egyik cél, a másik pedig az, hogy fordulóról fordulóra mindig kihozza magából a csapat a maximumot.