Betoppant a fehér szakállú mezítlábas Ajtai Mikulás

Klubunk életében hagyomány már, hogy december elején bekopogtat a Mikulás. Így volt ez az idén is: a mai napon meglepte a gyerekeket és a felnőtteket is a békéscsabai Árpád fürdő sátortetős medencéje alatt.

A 2022. évi Ajtai Mikulás „kicsit mezítlábas” volt (miként a felvétel is tanúsítja), de aligha fázott a lába, hiszen a messzi Lappföldről érkezett, ahol hozzászokhatott a hideghez, a medence környéke pedig amúgy is fűtött, reméljük, januárban is így lesz. A puttonyában pedig hozott mindenféle jót. Szilvi néninek is jutott egy kisebb csomag a fehér szakállútól, örült neki, mint a gyerekek szoktak.

A hét végén pedig abban bízhatunk, sok gólt hoz, győzelmeket és megannyi pontot a bajnokságban. Ja, és Isten éltesse Ajtai Mikulás Miklóst.

Nehéz év vár az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő csapatainkra

Elmúlt héten a felnőttek nyitották az új szezont, e hét végén az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő csapataink vágnak bele a 2022–2023. esztendei bajnokságba. Nem éppen kedvező előjel, hogy egy hete a békéscsabai Árpád fürdőben a sátorállítás előkészülete zajlik (és még további egy hétig tart, mire fel is áll, beüzemel), ezért az edzések nem a megszokott rendben és mederben zajlanak. Ezért a szárazföldi tréningek kerültek előtérbe, délutánonként pedig hosszabb utazást kell megtennie együtteseinknek, hogy „vizet találjanak”. Igaz, némi öröm az ürömben, hogy vásárhelyi, szegedi csapatokkal kétkapuzhatnak.

Ami pedig az új szezont illeti: a három csapatunk, az ifjúsági, a serdülő és a gyermek korosztályú egyleteink a korábbi évekhez hasonlóan az A2 divízióba kerültek. Idén – a tavalyi Keleti tíz és Nyugati tíz csapat helyett 13–13 küzd december végéig az alapszakasz során, ami ezúttal is egykörös lesz, vagyis 13 fordulóból áll. A jövő évi folytatásban a rájátszás alaposan eltér a korábbitól, a két csoport első négy helyezettje kerül a felsőházba (tavaly öt-öt volt), a többi gárda hármasával (Keleti és Nyugati, vagyis hat egylet) kerül egy új csoportba, ahol már oda-visszavágós rendszerben játszanak.

S mielőtt edzőinket faggatnánk: a sorsolás szeszélye folytán az első fordulóban éppen a Békéscsaba lenne a pályaválasztó, ám mivel egyelőre nincs a megyében működő alkalmas medence, ezt a jogot fel kellett cserélni. Ennek értelmében csapataink szeptember 25-én, vasárnap Hódmezővásárhelyre látogatnak.

S akkor nézzük, hogyan vélekednek az országos utánpótlás-bajnokságban szerepelő csapataink mesterei az elmúlt időszakról? Három kérdéskört érintettünk.

Az adott korosztályos csapat hány játékosból áll, milyenek voltak azon belül a mozgások?

Ajtai Miklós, az ifjúságiak edzője: – Ez a korosztály nagyon foghíjas lett, igencsak megritkult. Többen kiöregedtek, mint például Vozár Bálint és Miklós, Csatári Szabolcs, Károlyi Szabolcs, Sipos Dániel és Kiss Sándor. Ugyanakkor néhányan abbahagyták a vízilabdázást. Így mindössze négy valóban ifjúsági korú játékosunk maradt. Ez azt jelenti, hogy a serdülő csapat hetven-nyolcvan százaléka „feljátszik” majd az idősebbek közé.

Fodor Ádám vezetőedző, a serdülő korosztály edzője: – Elsősorban a kezdőcsapatunk fogyatkozott meg, de esetünkben az eligazolások miatt. Ráadásul zömében meghatározó játékosaink távoztak. A nyáron új klubban kezdte meg a munkát Komlódi Marcell, Kvasz János, Szalai Áron, Bujdosó Antal, néhány napja pedig Kiss Zoltán is várost váltott. Így létszámilag 14 pólósunk maradt, ténylegesen azonban tíz játékosra számíthatok. Ezért várhatóan a gyermek korosztályosok közül kell felhoznunk a szezon során néhány ügyesebb gyereket.

Katona Péter, a gyermek korosztályúak edzője: – A 2008–2009-ben születetteket huszonnégyen alkotják, ami úgy vélem, elég népes korosztály. Ezért lesz lehetőségem forgatni a csapatot, akár meccsről meccsre.

Milyennek ítéled a nyári felkészülési szakaszt?

Ajtai Miklós: – A négy fiatalból hárman kimondottan jó munkát végeztek az alapozó időszak alatt. Mivel ilyen csekély a létszámunk, a pár ifista a serdülőkkel közösen készült a nyár folyamán, miként majd a mérkőzéseken is együtt kell helytállniuk. Összességében elégedett vagyok az elvégzett munkával, bár erre az igazi választ majd a hétvégi derbik adják meg.

Fodor Ádám: – A munkát elvégeztük, mindenki becsületesen átdolgozta a nyarat. A fizikális felkészülés igencsak előtérbe került a felkészülési időszakban, hiszen a legtöbb fiatalunkra hétvégente két mérkőzés vár. Apróbb simítások még hátra vannak taktikai és technikai téren. Erre majd a bajnokság első felében kerül sor, ott derülhetnek ki, vannak-e még hiányosságaink. Egy biztos, akik korábban kevesebb lehetőséget kaptak, vagy kevesebbet vállaltak, most nekik kell előlépniük főszereplővé.

Katona Péter: – Hosszú volt a felkészülési szakasz, de annál hasznosabb. Erőnlétileg jó állapotban vannak fiataljaink, ami a szezon második felében lehet igazán fontos, hiszen nagyon sok dupla meccset kell játszaniuk decemberig. Egy biztos: becsületesen elvégezte mindenki a kiszabott feladatot, és nagy létszámban látogatták az edzéseket. Előrelépést tapasztaltam sebességben, áttörést gondolkodásban, de menet közben további fejlődést várok mindenkitől.

Mit vársz az évtől, mivel lennél elégedett?

Ajtai Miklós: – Nehéz erre a kérdésre válaszolni azok fényében, hogy milyen összetételben játsszuk a bajnokikat, illetve, hogy ennyire kevés a valós ifjúsági korú játékosunk. Ezért a fő cél a minél tisztességesebb helytállás, és hogy minél több meccset nyerjünk.

Fodor Ádám: – A nyári felkészülési tornán azt tapasztaltam, egyre fegyelmezettebben játszanak, fiataljaink is rájöttek arra, hogy a csapategységben lehet az erőnk. Ha ezt az év során a bajnoki találkozókon megtartjuk, akkor lehetnek sikerélményeink. Ám idén a felsőházat megcélozni nagyon nehéz, de azért nem mondunk le róla.

Katona Péter: – Nagy bizakodást keltő ez a korosztály, sok tehetséges fiatalunk van. Bár a mezőnyt egyelőre kevésbé ismerem, hiszen új vagyok a klubban és egyáltalán ebben a bajnokságban, de azért annyit: szeretnénk minél előrébb végezni, vagyis a mezőny első felébe kerülni december végére, hogy a jövő évi rájátszást minél erősebb csapatokkal szemben és minél erősebb csoportban folytathassuk.

Az első forduló programja. Ifjúságiak. Szeptember 25., vasárnap, 11.00 óra: Hódmezővásárhelyi VSC–Swietelsky-Békéscsaba (Jv.: Orosz László, Juhász Tibor). 11.00: Ceglédi VSE–Váci VSE. 12.30: Oázis SC Budapest–Aquaworm Sződleget. 15.15: Ybl Water Polo Club–Angyalföldi SI DSE. 16.30: Szegedi Vízipóló Suli II.–Polo Academy SC Budapest. 17.30: Budafóka XXII. ker. SE–Aqua SE Nyíregyháza. Szabadnapos: PannErgy-MVLC-Miskolc.

Serdülők. Szeptember 25., vasárnap, 11.15 óra: Oázis SC Budapest–Aquaworm Sződleget. 12.30: Hódmezővásárhelyi VSC–Swietelsky-Békéscsaba (Jv.: Juhász Tibor, László Gábor). 13.30: Ceglédi VSE–Váci VSE. 14.00: Ybl Water Polo Club–Angyalföldi SI DSE. 15.15: Szegedi Vízipóló Suli II.–Polo Academy SC Budapest. 16.15: Budafóka XXII. ker. SE–Aqua SE Nyíregyháza. Szabadnapos: PannErgy-MVLC-Miskolc.

Gyermek korcsoport. Szeptember 25., vasárnap, 10.00 óra: Oázis SC Budapest–Aquaworm Sződleget. 12.15: Ceglédi VSE–Váci VSE. 14.00: Hódmezővásárhelyi VSC–Swietelsky-Békéscsaba (Jv.: Orosz László, László Gábor). 14.00: Szegedi Vízipóló Suli II.–Polo Academy SC Budapest. 15.00: Budafóka XXII. ker. SE–Aqua SE Nyíregyháza. 16.30: Ybl Water Polo Club–Angyalföldi SI DSE. Szabadnapos: PannErgy-MVLC-Miskolc.

Címlapképünkön: Fodor Ádám vezetőedző (középen guggol fehér ingben) irányt mutat csapatának az egyik bajnoki mérkőzésen. Erre az új bajnokságban különösen szükség lesz – fotó: T. Petka Anita

Az új utánpótlásedzőnk, Katona Péter hitvallása

Immár három hete egy új arcot fedezhetünk fel az Árpád fürdő 50 méteres versenymedencéjének partján, amikor vízilabdaedzés van. Nevezetesen Katona Péterét, aki nyár lévén, délelőtt és délután is alaposan megmozgatja klubunk gyermek korosztályú csapatát.

Tény, a korábbi évekhez képest kevesebb tréner foglalkozott sportolóinkkal, ezért üdvözítő, hogy „csatasorba állt” az egyébként hódmezővásárhelyi fiatal, mindössze 22 esztendős, ambiciózus edző, akit faggattunk sportolói életpályájáról, és arról, hogyan került Békéscsabára, milyen terveket szövöget.

Hány évesen barátkoztál meg a vízzel?

Lehettem hétéves, amikor megtanultam úszni a hódmezővásárhelyi, azóta már Gyarmati Dezső Sportuszodának elkeresztelt komplexumban.

Úszóként kezdted, vagy rögtön a pólósok táborába kerültél?

Helyből a vízilabdaklub tagja lettem. Persze  kezdetben az előkészítős csoportban tanulgattam a sportág alapjait, majd az utánpótlásban kaptam helyet.

Hogyan kerültél egyáltalán vízközelbe?

Roppant egyszerű, a bátyám is vízilabdázott, az ő hatására választottam én is ezt a sportágat.

Szép utat jártál be a vízilabdában…

Tény, voltam a serdülő bő válogatott keret tagja, öt évig a szomszédos Szentesen is játszottam, a serdülő, majd ifjúsági csapatban, sőt, a 2018–2019-es évadban be is mutatkozhattam a szentesi OB I-es együttesben.

Még csak 22 éves vagy, ebben a korban még inkább a vízben szokás a gólokat dobálni, az edzőség csak később szokott következni.

A mai vízilabdában leginkább a 190-200 centiméter magas játékosok érvényesülnek, én ettől messze vagyok. A mai profi vízilabdában a kisebb termetűek ritkábban tudnak érvényesülni, bár nem kizárt, de tény, esetenként rombolhatja az önbizalmukat. Ezért nehéz előre lépniük, miként nekem is. De azért nem szakadok el a pólótól, ugyanis Szegeden alakult egy új klub, amely idén az OB II-be nevez. Ennek vagyok tagja, ahogy időm engedi, ennek színeiben játszom még.

Ezek szerint manapság inkább a tanulás került előtérbe?

Tanulni mindenképpen akartam. Jelenleg az utolsó évemet kezdem meg ősszel a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Főiskola sport és rekreáció szakán. Emellett az edzői szakon is hallgató vagyok, itt egy év tanulmányokon vagyok túl.

Ugorjunk egyet, eddigi állomáshelyeid: Hódmezővásárhely, Szentes, Szeged. Hogyan kerültél Békéscsabára?

Már a korábbi években is igyekeztem keresni a lehetőséget, hogy az edzői pálya közelébe léphessek. Hódmezővásárhelyen segédkeztem az utánpótlásképzésben, tavaly már a kispadra is leülhettem bajnoki mérkőzésen. Egy éve nyáron zajlott Csongrádon egy utánpótlástorna, ahol hosszasan elbeszélgettem Fodor Ádámmal, akkor még úgy általánosságban a sportágról. Ez néhányszor megismétlődött, amikor összefutottunk egy-egy eseményen. Az első találkozáshoz képest eltelt több, mint fél év, amikor egyszer megkeresett a békéscsabai vezetőedző konkrétan azzal, lenne-e kedvem a békési megyeszékhelyen edzősködni. Felvázolta a lehetőségeket, elmondta, hogy az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő gyermek korosztályú csapatot kellene átvennem. Mit mondjak, nem kellett sokat gondolkodnom a válaszon.

Mik a hosszútávú elképzeléseid?

Amikor a pályaválasztás előtt álltam, tudtam, hogy a sportban szeretnék tevékenykedni. Már a sport, rekreáció szak is erre utal, de a felvételikor még nem igazán tudtam, merre haladjak hosszútávon. De egy idő után egyre jobban körvonalazódott, hogy inkább az edzői pálya felé orientálódok, hiszen ez áll legközelebb a szívemhez. Ebben szeretnék a jövőben alkotni, ma az utánpótlásban, majd e téren is szeretnék fölfelé haladni a ranglétrán. Úgy gondolom, itt Békéscsabán jó szakmai lehetőség pályakezdőként elkezdeni a munkát.

Címlapképünkön Katona Péter a vízben akció közben

A pandémiai sokk után kezd magához térni klubunk

Éves értékelő sorozatunkban a felnőttektől a legkisebbekig, a baby korosztályosokig, edzőink segítségével korcsoportonként végig vettük, hogy az elmúlt esztendőben mire jutottak csapataink a különböző szintű bajnokságokban. Zárásként klubunk ügyvezető elnökével, Balázs Lajossal beszélgettünk arról, miben lépett előre a közösség az év során, és milyen tervekkel vág neki a 2022–2023-as szezonnak. Annál is inkább, hiszen holnapra – a mintegy egyhónapos pihenő után – újra az Árpád fürdőbe szólítja a szakmai vezetés klubunk apraját-nagyját.

– Tavaly kilenc csapatot neveztünk be az országos, illetve vidékbajnokságokba. Mivel 17 felnőtt és 127 utánpótláskorú igazolt játékosunk van, ebből látható, hogy 144 vízilabdázónk játszotta végig a szezont. Rajtuk kívül 48 előkészítős fiatalnak tartottak tréningeket edzőink. A pandémia után e téren is visszaerősödött klubunk, többségük már az új bajnokságban szerepet is kaphat.

Van arról statisztika, összesen hány bajnokin ugrottak vízbe pólósaink:

– Fodor Ádám vezetőedzőnk egyszer kiszámolta, összesen 173 hivatalos találkozón szerepeltek a klub pólósai az OB II-től a lekisebbekig, a baby korosztályosokig. S ebben nincsenek benne a kupamérkőzések, a felkészülési tornák és az évközi edzőmeccsek. Ha azt is hozzáadjuk, bőven kétszáz felett lenne a derbik száma.

Milyen célkitűzést állított az elnökség csapataink elé?

– A pandémia okozta nehézségek miatt alapvetően semmit. A vidékbajnokságban pallérozódó fiatalokkal szemben egyébként sem volt korábban sem konkrét cél. Esetükben a folyamatos fejlődés, a csapattá érés volt a legfontosabb. A felnőtt gárdánk teljesen amatőr, örömjátékot nyújtó közösség, akik szerelemből folytatják a sportágat akár negyven éven túl is. Olykor pedig ide besoroltunk néhány utánpótláskorú fiatalt, akiknek ugyancsak a fejlődés volt a legfontosabb, és az, hogy felmérjük, mire lehetnek képesek az öreg rókák között.

Egy kicsit talán más kategória az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő három együttesünk, akik a jövőt képviselhetik. Esetükben sem fogalmazódtak meg célok?

– Tavaly nyáron nagy érvágás volt, hogy a négy legeredményesebb, és már az utánpótlás-válogatott kapuját döngető fiatalunkat elvitték tehetősebb klubok. Így sokismeretlenes lett még számunkra is, hogy mire lehetnek képesek az itt maradtak, akik szinte vezéregyéniség nélkül vágtak bele a bajnokságba. Ezért nem is fogalmaztunk velük szemben elvárást. Ám egy sikeres nyári felkészülést követően az alapszakasz kezdetét kiválóra teljesítették. Evés közben jön meg az étvágy: menet közben annyit módosítottunk esetükben, hogy ha már így belelendültek, célozzák meg a rájátszásban a felsőházat. Nem kellett csalódnunk, elérték fiataljaink, akik végül az A2 osztályban a húsz gárda közül összesítésben a 10. helyen végeztek. Ezt az ismert problémák miatt óriási sikernek tartjuk.

Kanyarodjunk vissza az alapokhoz: az előkészítősökkel kik és hol foglalkoznak?

– A korábbi remek úszó, ma oktató Fajó Csilla a Szabó Pál Téri Általános Iskolában tanítja a fiatalokat, Papp Szilvi (korábbi nevén Szűcs Szilvi) pedig az Árpád fürdőben foglalkozik naponta délelőttönként a Petőfi iskola 2., 3., 4. osztályosaival, közösen Fodor Ádám, Ajtai Miklós és Csabai Zoltán edzőinkkel. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a pandémia okozta „sebeket”, a korosztályok kimaradását valahogy behozzuk. Sikerült is földuzzasztanunk az utánpótlás létszámát, sőt, jobban sikerült a reméltnél.

Ezen felsorolásokból kitűnik: komoly anyagi vonzata lehet a klub működtetésének. Megvolt erre a keret?

– Rendelkezésünkre álltak az év teljes egészére vonatkozóan az anyagiak.

Nagyjából mikből tevődtek össze a kiadások?

– A bajnoki működésekre mintegy hatvankettő és fél millió forintot fordítottunk. Ebben benne volt a kilenc csapat nyolcmilliós nevezési díja, amely már magába foglalta a játékvezetői költségeket is. Ezen kívül jelentős tételt jelentettek az edzői bérek, az utazási, esetenként az étkezési költségek, a hazai rendezésű fordulók, azokon az orvos felügyeletek díja, a három busz működtetése, az uszoda bérletek, versenyengedélyek.

Mi várható az új bajnokságra való felkészülésben?

– A szövetség által elkészítendő 2022–2023. évi kiírások még nem láttak napvilágot. Ettől függetlenül úgy tervezzük, hogy a tavalyi kilenc együttesünk helyett az új szezonra tízet nevezünk. Az eddig megszokottak mellett a gyulai fiókcsapatunk esetében ősztől két korosztályt, a tavalyi gyermek „négyes” korcsoport mellett egy baby csapatot. Ez a célunk ma, reméljük, hogy a toborzás eredményes lesz, és őszre valóban lesz két fürdővárosi gárdánk.

Az új szezonra vannak már új célok?

– A vidékbajnoki sorozatba nevezendő egyleteink esetén ugyanúgy gondolkodunk, mint a korábbi években: az egyéni fejlődés az egyik legfontosabb, miközben csapatot is kell formálni. Sokszor alapvető kérdés, van-e elegendő korosztályos alanyunk. Ennek függvényében vizsgáljuk, hogy egy-egy tiszta korcsoportot hová nevezzünk. De ez ritka, sokszor fiataljainknak felfelé is játszani kell.

És az országos bajnokságban szereplő triónknál?

– Most már előre megfogalmazzuk: ismét el kell érni a felsőházat. Bár nem lesz könnyű, hiszen ismét a legjobbjaink közül elhappolnak tehetősebb klubok játékosokat. Most például ott van a gólerős, jól képzett Komlódi Marcell, aki Szegedre tart. De várhatóan kiesik Bujdosó Antal és Szalai Áron is, az előbbi a főváros, az utóbbi Szolnok felé kacsingat. Ezen körülmények ellenére is reálisnak tartom, hogy ismét a felsőházba kerüljön a három gárda, az ifjúsági, a serdülő és a gyermek korosztály. Talán az segíthet, hogy a létszámunk reményt keltő. Bár tény, a két idősebb korosztályban a korábbi évekhez hasonlóan kevesebben vannak, ezért alulról kell feltölteni itt is a létszámot.

Évek, sőt évtizedek óta vágya a vizes sportágat képviselőknek, hogy méltóbb körülmények közé kerüljenek. Ott a példa: csak a dél-alföldi körzetben az elmúlt évtizedben egyre másra épültek az új uszodák, amelyek elsősorban a sportot szolgálják. Így Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szentes, Hódmezővásárhely, legutóbb pedig Szeged kapott pazar új létesítményt. Mi a helyzet az évek óta ismét bezengett békéscsabai sportuszodával?

– Na az egy nagy fájdalmunk. Nemrégiben még arról volt szó, hogy egy olyan létesítmény együttes épül, amiben bőven elfér a két klub, az úszó és a vízilabda. A tervben szerepelt két nagy medence és egy oktató medence. Mára ez leredukálódott egyetlen medencére. Ha ez így valósul meg, azt nem nevezném előre lépesnek. Úgy gondolom, ez hosszútávon egyáltalán nem segíti a klubok hatékonyabb fejlődését.

Címlapképünkön az ügyvezető elnök, Balázs Lajos (balra) és a vezetőedző Fodor Ádám

Vezetőedzőnk, Fodor Ádám így értékelte az elmúlt szezont

Nyári bajnoki elemző sorozatunkban végig zongoráztuk a különböző korosztályok éves teljesítményét a csoportok edzőivel, a felnőttektől a legkisebbekig. Ezúttal Fodor Ádám vezetőedzőnk összegezte a kilenc csapatunk 2021-2022-es produkcióját, elemezte a fejlődét következő írásunkban.

OB II-es felnőtt csapatunkat Ajtai Miklós játékos edző irányítja, de azért vezetőedzőként rálátása van és kötelessége is elemeznie ezt a gárdát is Fodor Ádámnak. De előtte nem árt leszögezni: alapvetően egy teljesen amatőr, hobbi szinten dolgozó közösségről van szó, akik évről évre ott vannak az egyre erősödő és egyre népesebb OB II-es mezőnyben. Igazán nagy elvárás nincs velük szemben, inkább a jogfolytonosság és az egykori legjobbjaink megbecsüléséről van szó, akik negyvenen túl is tiszta szívvel látogatják az uszodát, és rendszeresen ott vannak a bajnoki fordulókban is. Róluk így vélekedik Fodor Ádám:

Mindenképpen nagy pozitívum, hogy lassan ötven éve van ob-s felnőtt csapata klubunknak. Amatőrjeink ráadásul az utóbbi években ott vannak a végelszámoláskor az idén már 28 fős mezőny közepén. A másik dolog, ami nagy jelentőséggel bír: rendszeresen helyet kapnak benne fiataljaink, így ifjúsági, sőt serdülő korosztályosaink is megmérettetnek ezen a szinten is. A 2021-22-es szezonban is rendszeresen helyet kapott az „öregek” között Csatári Szabolcs, a kapus Vozár Miklós, az időközben a pólóval felhagyó Lukácsi Marcell, valamint Dobos Ferenc. Hosszú távú célunk, hogy a majdan az ifiből kiöregedő játékosok alkossák a felnőtt csapatot, és újra megcélozzák az OB I B-t, ám ez sok nehézséggel jár rövid távon. Nevelő egyesület vagyunk, sokszor már a gyermek korosztályú fiataljainkra is szemet vetnek a nagyobb klubok, más esetben pedig az érettségi után vízilabdázóink tovább tanulnak más városok egyetemein, így pedig nehéz „feltölteni” a felnőtt csapatot. De klubunk nem adja fel, hiszen ott a példa: egykor a nagy öregjeink majd egy évtizeden át az OB I B-ben viaskodtak, sőt, egy alkalommal már az első osztály kapuját is megdöngették. Ezt kellene középtávon elérnie a mai generációnak is.

Akkor a következő lépcsőben nézzük az utánpótlást!

Az imént említettem, hogy döntően utánpótlás-nevelő klub vagyunk. Ezért fő célunk, hogy a város fiatalságával megismertessük és megszerettessük a hazánkban méltán népszerű és nagy hagyományokkal rendelkező sportágat. De azért arról sem mondtunk le, hogy hosszú távon megtartsuk az általunk felnevelt fiatalokat. Erre különösen jó az országos utánpótlás-bajnokság, ahová évek óta besorolást nyertünk eredményeink alapján. Őket elemezve megállapítható, hogy egy szűk létszámú ifjúsági együttessel dolgozhattunk idén is. Ha a fordulók során nagyobb rendszerességgel és komplett csapattal állhattunk volna ki, sokkal több pontot gyűjthettünk volna. Ám ez az a korosztály, ahol nagy az évközi lemorzsolódás, egyesek az érettségire és a továbbtanulásra készülnek, mások pedig sok más csábítás miatt elfordulnak a vízilabdától. A serdülő korosztály nálunk sajnos meglehetősen hiányos. Volt, aki sérülés miatt, más csak úgy abbahagyta a sportolást. Az elsőéves serdülők nem minden esetben tudták azt hozni, amit a másodévesek. Most azon vagyunk, hogy ők is dinamikusabban fejlődjenek. Ez már meg is mutatkozott abban, hogy a gyenge őszi szezon után némileg acélosabbak voltak a tavaszi folytatásban. Gyermek korosztályú együttesünk viszont egyértelműen népes volt, és jobban is teljesített. Talán a fejlődés során ők ugrották a legnagyobbat. És itt az ob-ben szereplők mellett a vidékbajnoki sorozatban vízbe ugrókra is érvényes mindez.

Eddig jobbára az országos bajnokságban szereplőkről esett szó. Ám ott vannak a fiatalabbak, akik a vidékbajnokságban pallérozódnak Csabai Zoltán, Szilvásy Attila, Jeszenszky Ákos és Dobra Róbert keze alatt.

Csabai Zoltán a gyermek III. és a gyermek IV. korosztályosokkal foglalkozik. Itt kettősség tapasztalható. A népes gyermek „hármasok” jelentős lépéselőnyben vannak, sőt, az egyik legjobban teljesítő egység volt, hiszen az alapszakasz után a rájátszásban is ezüstérmesként fejezték be a pontvadászatot, majd az országos döntőben is megmutathatták tudásukat. Jó alapokat kaptak, remélhetőleg ők alkotják a következő évtized generációját Békéscsabán. A gyermek IV. korosztály megsínylette a pandémiát, az akkori országos leállások miatt nem tudtunk toborozni, beiskolázni új fiatalokat. Ez pedig hosszú távon nem túl kecsegtető. Ami pedig a gyulai fiókcsapatunkat illeti: új alapokra helyeztük esetükben a gyermek IV. korosztályt, olyannyira, hogy zömében baby korcsoportos fiatalokból áll a Szilvásy Attila, Jeszenszky Ákos által irányított egység, amely szinte a nulláról indult tavaly nyáron, és a végére egész jó kis gárda alakult ki belőlük a fürdővárosban. A Dobra Róbert által felkészített legkisebb korosztálynál az elsődleges célunk, hogy széles bázist alakítsunk ki. Velük igyekszünk megszerettetni a sportágat, egyben letenni a tízéveseknél és fiatalabbaknál az alapokat. Úgy gondolom, ez eddig sikerrel járt, reméljük, hogy a jövőben sem lesz másként.

Mit hozhat a közeljövő?

Miután ebben az évben sikerült teljesíteni az egyesületünk elvárt célkitűzéseit, ezen az úton igyekszünk továbblépni. Toborzunk, beiskolázunk új generációkat, és építjük tovább klubunkat. Oktatjuk, neveljük, képezzük a gyerekeket, hogy majdan egyszer újra legyen meghatározó felnőtt csapata is városunknak.

Címlapképünkön Fodor Ádám – fotó: Such Tamás