Csapatépítés a szolnoki Kanizsa Tivadar-emléktornán

Egy héttel ezelőtt gyermek csapatunk, e hét végén pedig serdülőink méretették meg magukat egy nemzetközi felkészülési torna keretében Szolnokon. Ezúttal a Tisza-parti város egy másik olimpiai bajnokáról, Kanizsa Tivadarról elnevezett emléktornán csobbantak vízbe pólósaink két napon át a hat csapatot felvonultató eseményen.

Miként a múlt héten, ezúttal is két csoportot alakítottak ki (A csoport: Swietelsky-Békéscsaba, Szolnoki Dózsa, Fehérvár Vízilabda SE, Székesfehérvár. B csoport: Clubul Sportiv Crisul Oradea, Nagyvárad (román), Kecskemét JSN, Debreceni VSE). Az első napon a csoportmeccseket rendezték meg, vasárnap pedig a keresztjátékra, majd a bronzmeccsre és a döntőre kerül sor, valamint az ötödik helyért folyó csatára.

A mieink az első napon kikaptak a székesfehérváraktól (9–14), amely összecsapás végig kiélezett szoros csatát hozott. Ott dőlt el a találkozó, amikor csapatunk két perc alatt két gólt kapott, ezt követően pedig szétnyílt az olló.

A folytatásban a házigazda Szolnoktól szenvedett vereséget a csabai alakulat (7–15). Itt ártatlan helyzetben már az első negyed végén Bucsi Ferenc kapusunkat a játékvezetők végleg cserével kiállították, ám igazi kapus nélkül esélyünk sem volt komolyabb eredményt elérni az amúgy is jó játékerőt képviselő Tisza-partiakkal szemben.

Vasárnap az ötödik helyért folyó csatában kétszer is összemérték fiataljaink erejüket a kecskemétiekkel, és mindkétszer legyőzték őket (9–6, 11–8), így az ötödik helyen zárták a tornát. Ezen a két derbin végig kontrollálta a játékot csapatunk, a hozzáállásra és a fegyelmezettségre nem lehetett panasz.

A két nap tapasztalatait dr. Szilágyi Kristóf edző így foglalta össze: – Egyelőre második hete az erőgyűjtés folyik a konditeremben és a vízben. Éppen ezért nagyon örültem a szolnoki meghívásnak, mert így egy kicsit megtörhettük a téli alapozó munka monotonítását. Az is a részvételünk mellett szólt: minden lehetőséget igyekszünk kihasználni, hogy kiszakadjunk ilyenkor a sátor alól és jó csapatok ellen mérkőzhessünk, mert ezek szolgálják a csapat és egyesület fejlődését is hosszabb távon. Erős mezőny gyűlt össze a Tisza-parti városban, amelyek közt nem volt nagy különbség. Végül 24 óra alatt négy jó mérkőzést játszottunk, amely azért egyelőre hullámzó játékot hozott, de ez érthető, hiszen mindössze két hete kezdtük meg az alapozó munkát. Végül választ kaptam arra is, hogy a fizikai felkészülésben egyénileg és csapat szinten hol tartunk. Taktikai elemeket még egyáltalán nem gyakoroltunk, mert nem annak van most az ideje, a négy hétvégi mérkőzést edzéseknek tekintettem. Ami nagyon fontos volt: mindenkinek igyekeztem ugyanannyi játéklehetőséget adni, az eredménytől függetlenül cserélgettem pólósainkat. Akadtak hiányzóink sérülések és más okból, de így is majdnem teljes létszámban vettünk részt a tornán. Kiemelni igazán nem érdemes senkit, de azért Pónya Tibi minden külön dicséretet megérdemel, ő volt a csapat legstabilabb játékosa, védekezésben és támadásban egyaránt remek teljesítményt nyújtott a két nap során. Ugyancsak fontosnak találom, hogy csapatépítő jellege is volt a Tisza-parti kirándulásunknak.

A tornán a következő vízilabdázóink vettek rész: Bucsi Ferenc (kapus), Csatári Szabolcs, Dobos Ferenc, Gellény Zétény, Károlyi Szabolcs, Kósa Bence, Osgyán András, Pónya Tibor, Sipos Dániel, Szalai Bálint, Szalók Tamás, Vidovenyecz Zsombor, Vozár Bálint, Vozár Miklós.

Címlapképünkön a tornán egyenletesen jó teljesítményt nyújtó Pónya Tibor

Hasznosnak bizonyult a Hasznos-emléktorna

Miközben a legkisebbek, a baby korosztály, mint klubunk „legfrissebb” csapata, már január második hét végéjén folytatta a 2019–2020-as szezont, és Szentesen bajnoki találkozót játszott, a téli alapozó munkába egy hete belevágó országos bajnokságban szereplő gyermek csapatunk egy hat csapatos nemzetközi felkészülési tornán vett rész január 11–12-én. Nevezetesen a Hasznos István gyermek utánpótlás vízilabdatornán, ahol összesen négy meccs erejéig szálltak vízre a két nap alatt.

A rendezők a hat csapatot két hármas csoportba sorolták, ahol az első napon minden gárda lejátszotta az esedékes két csoportmérkőzését. Így vasárnapra maradt a keresztjáték, majd a végső helyezések eldöntése.

Az első napon Mucsi Zsolt edzőnk kísérte el a fiatalokat, akik két nagyon erős csapattal találták szembe magukat. Erről Mucsi Zsolt így beszélt: – A BVSC-Zugló együttese a bajnoki A1 osztályban játszik, míg mi az A2-ben, ez az osztálykülönbség meg is látszott az összecsapáson. Nem beszélve arról a vasutasok fizikálisan is jóval erősebbek voltak, remek lábtempóval, lövő készséggel, és a labdatechnikai tudásuk is felülmúlt minket. Ügyességüket alátámasztja, hogy ellenük 4–25-re végeztünk. A szerbiai Szabadka együttesével szemben már jobbak voltunk, különösen az első két negyedben, 4–4-es állásig. Ám a mieink a két meccs között alig kaptak pihenőt, míg a szabadkaiak több órán át vártak a folytatásra. Így egyre jobban fáradt a csapat, ezt, és ellenfelünk egyre nagyobb, gólokkal párosuló támadókedvét kihasználva én is igyekeztem minden játékosnak több lehetőséget adni. Végül 8–15 lett a vége, de a valóságban nincs ekkora különbség a két egylet között.

Mucsi Zsolt azt is elmondta, hogy a mieink a téli szünetet követően a felkészülés legelején járnak, igazán még nincs a csapatjátékra hangolva. Viszont kapóra jött a szolnoki rendezők meghívása, amit vétek lett volna kihagyni a majdan februárban folytatódó bajnokság előtt. Ezzel csapatunk harmadik lett a csoportjában, ami egyben azt jelenti, hogy az 5-6. helyért játszhattak a vasárnapi folytatásban, ahol kétszer is megmérkőztek a Ceglédi VSE együttesével. És ahová már a másik edzőnk, Fodor Ádám kísérte el korosztályos csapatunkat, aki így számolt be a torna záró napjáról: – Az első találkozó első félidejében kimondottan jól játszott a csapat, 3–0-ra is vezettünk, majd fordított a Pest megyei alakulat (3–4), de visszavettük a vezetést 6–5-re. Ám ezt követően megengedett lett a zónázás, ami a mieinknek egyáltalán nem ízlett, így végül a ceglédiek nyertek 12–6-ra. Délben újabb meccset vívtunk ellenük visszavágó gyanánt, ekkor már nagyobb lett a különbség a két gárda között, és végül 22–8-ra nyertek a vasutasok, ami egyben azt jelentette, hogy kettős győzelmükkel az övék lett az ötödik, a mienk a hatodik helyezés. Mi egy kicsit kísérleteztünk is, az első napon Lisztes Zsombor még a mezőnyben játszott, Szatmári Zsombor és Korcsok Péter állt a kapuban. Vasárnap viszont már Lisztes is védett. Összességében hasznosnak bizonyult a Hasznos-emléktorna, sok olyanra derült fény, amire a februári bajnoki rajtig javítani kell, illetve ezek gyakorlására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Nevezetesen a támadásokra, ugyanis e téren még sok volt a hiba, több rossz döntést hoztak a srácok, amit ki is használt az ellenfél. A védekezésünk még úgy, ahogy rendben volt helyenként, ám nem árt majd e téren javulnunk a tél és tavasz folyamán.

A kétnapos tornán a következő játékosok vettek részt: Born Attila, Bozgán Bence, Budai Tamás, Fodor Zsombor, Freiberger István, Gémesi Áron, Hajdu Andor, Horváth Szabolcs, Kiss-Schusztek Dávid, Kiss Zoltán, Komlódi Marcell, Korcsok Péter, Kvasz János, Lisztes Zsombor, Schindler Gergő, Szanyi Vencel, Szatmári Zsombor.

Címlapképünkön Bozgán Bence veszi tűz alá a kaput

Két mérkőzés Szentesen, ellentétes előjelekkel

Szentesen rendezték meg a legkisebbek, az úgynevezett baby korosztály vidékbajnoki fordulóját a Dél-keleti csoportban. A harmadik körben, azaz az ötödik-hatodik fordulóban a Szegedi Vízipóló Suli és a Szentesi VK Kék csapatával mérték össze tudásukat Dobra Róbert edző tanítványai, akikről így beszélt a fiatal mester a találkozó végeztével:

– Az első mérkőzésen, a szegediek ellen nagyon rosszul, fásultan játszott a csapat, körülményesen, a gondolkodásban is lassan, mondhatni, mintha az öltözőben maradtak volna a fiatalok. Nem találták a helyüket a medencében, számtalan rossz megoldást választottak, a hosszú téli szünet bénítólag hatott rájuk. A két találkozó között alapos fejmosást kaptak, ami a szentesiek elleni derbin már jó értelemben meg is látszott. Jobb megoldásokat kerestek, összehangoltabb volt a csapatmunka, pontosabbak a passzok. Látszott a gyerekeken, hogy őket is bántja a korábbi teljesítményük, és szeretnének változtatni rajta. Bár az is tény, a második találkozón egy gyengébb gárda ellen játszottunk, de ekkor már megérdemelték a dicséretet is.

Dobra Róbert azt is hozzátette, a november elején rajtolt idei bajnoki sorozat három fordulója alatt kevés változást tapasztalt a támadások szövésében, a védekezés terén azonban előrelépést vélt felfedezni tízévesekből álló csapatábán. Miként most is a második derbin jobb volt a gyerekek helyezkedése, támadásban azért akadtak időnként jobb megmozdulások is.

A szentesi fordulóban a következő fiatalok kaptak szerepet: Such Bertold (kapus), Földi Márk, Gyuricza István, Kabai Zalán, Laurinyecz Gergő, Orosz Botond, Orosz Regő, Plavecz Dániel, Puha Zalán, Rácz Domonkos, Szlúka Ádám, Zimbran Milán (mezőnyjátékosok).

A címlapképünkön Földi Márk (4) „megdolgozza” ellenfelét

A legkisebbek Szentesen nyitják az idei esztendőt, Szolnokon felkészülési tornán vesznek részt gyermek korosztályosaink

Az új esztendőben a legfrissebbek a baby korosztályosok, aki immár a harmadik körrel, azaz az 5-6. fordulóval folytatják a vidékbajnokságot szombaton a Dél-keleti csoportban.

Miként korábban is érvényben volt, az alig tíz évesek mérkőzésein nincsen jelentősége a számszerű eredménynek, hivatalosan nem is számolják a gólokat, esetleg az edzők tarják fejben, melyik játékosuk volt a legeredményesebb. Továbbra is a játékon, a szabályok megismerésén és a meccshelyzetek gyakorlásán van a hangsúly. Ennek szellemében utazik el kis csapatunk Dobra Róbert edző vezetésével január 11-én Szentesre, ahol két találkozón sulykolják tovább az eddig tanultakat. Előbb a szegedi alakulattal. majd a szentesiek Kék együttesével meccselnek.

A program. 2020. január 11., szombat, 10.00 óra: Hódmezővásárhelyi VSC–Csongrádi VVSE. 10.50: ZF Eger–Szolnoki Dózsa. 11.40: Csabai Csirkefogók–Szegedi Vízipóló Suli. 12.30: Szentesi VK Kék–Szentesi VK Piros. 13.20: ZF Eger–Hódmezővásárhelyi VSC. 14.10: Szolnoki Dózsa–Szentesi VK Piros. 15.00: Csabai Csirkefogók VK–Szentesi VK Kék. 15.50: Csongrádi VVSE–Szegedi Vízipóló Suli.

Persze nem csak a legkisebbek vannak túl az első heti munkán, hanem minden korosztály. Erről dr. Szilágyi Kristóf vezetőedzőnk így számolt be: – Hétfőn az uszodában is elkezdtük az idei évet. Délelőttönként a Petőfi iskola fiataljainak oktatásával nyitjuk a napot, délután pedig utánpótlás csapataink ugrottak vissza a „bányába”. A megszokottól eltérő alapozó jellegű munkával kezdtük, illetve folytattuk a munkát, és már a labda is előkerült szinte az összes csapatunknál, mert hétvégén már több fronton is helyt kell állnunk. A felvezetőben olvasható baby bajnokságban már hétvégén fordulót rendeznek Szentesen. Az országos bajnokságban szereplő gyermek korosztályos csapatunk pedig Fodor Ádám és Mucsi Zsolt edzők irányításával Szolnokon vesz részt egy két napos felkészülési tornán (Hasznos István gyermek utánpótlás vízilabdatorna).

Ez egy nem tervezett feladat a fiatalok előtt…

– Tény, ez nem feltétlenül illeszkedik az előzetesen tervezett felkészülésbe, de mivel egyértelműen nálunk erősebb csapatok alkotják a torna mezőnyét, ezért elfogadtuk a meghívást, és újra terveztük a felkészülésünket.

A tehetséggondozás terén is megpezsdül az élet január második hét végéjén.

– Ezek a többi korosztályt érintik leginkább. A 2005-ös születésű Bozgán Bence a válogatott összetartás helyett a szolnoki tornán ugrik medencébe, miként a 2007-esek edzésére meghívót kapó Komlódi Marcell is. Ugyanakkor első alkalommal tartanak régiós tehetséggondozó edzést a 2008-ban születettek számára, ahová egyesületünk – az edzéseken nyújtott teljesítményük alapján – öt játékost is felmérésre javasolt. Szombaton Kecskemétre utazik a 2008-as születésű Szatmári Levente, Pónya Olivér, Bazsó Máté, Szathmáry Zsombor és egy évvel fiatalabbként velük tart Korcsok Nándor (2009) is. Nekik kiemelten is sok sikert kívánok a hétvégi megmérettetéshez.

Hamarosan folytatódik a felnőtt bajnokság is, ám előtte zajlik a profik felnőtt Európa-bajnoksága. Az öregjeink is fedélzeten vannak már?

– Az OB II-es csapatunk játékosai is elkezdték az ünnepek lemozgását és kitartóan róják ők is a hosszakat az esti edzésidőben. Vasárnaptól pedig két héten át zajlik a férfi- és női Európa-bajnokság Budapesten, amire mindenképpen érdemes lesz figyelni a fiatal és az idősebb játékosoknak egyaránt, valamint az edzőinknek, a szülőknek is.

A szolnoki Hasznos István gyermek utánpótlás vízilabdatorna programja, Vízilabda Aréna, Tiszaligeti sétány. Csoportbeosztás. A csoport: Swietelsky Békéscsaba, Spartak Subotica, Szabadka (szerb), BVSC-Zugló. B csoport: Ceglédi VSE, Szolnoki Dózsa, Clubul Sportiv Crisul Oradea, Nagyvárad (román). Január 11., szombat, 10,00 óra: Ceglédi VSE–Szolnoki Dózsa. 11.30: BVSC-Zugló–Spartak Subotica, Szabadka. 13.00: Ceglédi VSE–Clubul Sportiv Crisul Oradea, Nagyvárad. 14.30: Swietelsky Békéscsaba–BVSC-Zugló. 16.00: Clubul Sportiv Crisul Oradea, Nagyvárad–Szolnoki Dózsa. 17.30: Swietelsky Békéscsaba–Spartak Subotica, Szabadka. Január 12., vasárnap, 9.00 órától: keresztjáték. 14.00: bronzmérkőzés. 15.15: döntő.

Rendhagyó évértékelő az új esztendő első napján

A legtöbb sportágban, különösen a csapatjátékok esetében szezonokban szokás gondolkodni és értékelni, aminek jelenleg éppen a harmadánál tartunk, ennek ellenére érdekes lehet az is, hogy egy naptári évben, nevezetesen a 2019.-ben mi minden történt a békéscsabai vízilabda klub háza táján a szürke hétköznapok során. Erről beszélgettünk dr. Szilágyi Kristóffal, a Swietelsky-Békéscsaba, illetve a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub vezetőedzőjével.

Először foglald össze tartalomjegyzék szerűen, mi történt a klub életében a tavalyi esztendőben?

Minden szempontból mozgalmas év van mögöttünk. A teljesség igénye nélkül: már 2019. január 2-án egy szlovákiai edzőtáborral nyitottuk az évet, rá egy hétre nemzetközi felnőtt tornát rendeztük hazai környezetben, az Árpád fürdőben. Január közepén folytatódtak az országos és a területi bajnoki küzdelmek minden szinten kiélezett rangadókkal. Február elején az ukrán 2004-es válogatott edzőtáborozott nálunk. Utánpótlás játékosainkkal BL-meccsekre jártunk. Bemutatóedzéseken járt nálunk dr. Steinmetz Barnabás és Zala György. Sok fiatal csirkefogó bekerült a mélyvízbe, még többen lejátszották első hivatalos vízilabda-mérkőzésüket, néhányan pedig az első felnőtt találkozójukon is bemutatkoztak, nem mellékesen jó teljesítményekkel. Januártól augusztus végéig a szakmai stáb tagja volt az egykori Európa-bajnok Hesz Máté, aki népszerű nyári felzárkóztató edzéseket tartott és a felnőtt csapatunkban is játszott. Robbant le buszunk, ültünk vasárnap este bajnoki forduló után Budapesten a sürgősségin. Szakadó esőben Anyák napján virággal köszöntöttük az édesanyákat. Fagyoskodtunk májusban a vízben és a parton egyaránt. Komoly csatározásokat folytattunk a víz hőmérsékletéért és annak minőségéért. A meleg vízben vártuk a villámok és a viharok elmúlását. Heteket böjtöltünk a sátorállításkor és bontáskor. Apróbb személyi változások történtek az edzői stábban és annak struktúrájában.

Időközben észrevehetően bővült az utánpótláskorúak száma…

Valóban, a „petőfis” gyerekeink számára nyári tábort tartottunk. A második tanévre a hozzánk járó előkészítős gyerekek száma a másfélszeresére nőtt. Velük és a régiekkel felkészülési tornákon vettünk részt Szentesen és Hódmezővásárhelyen.

Akadtak furcsa pillanatok is még az előző szezon lezártakor, illetve nem sokkal utána. Gondolok itt arra, hogy az immár két évtizede a hazai országos felnőttbajnokságban sok éven át remekül vitézkedő együttesünk, amely nem sokkal korábban még a bajnoki cím közelébe kis volt, most a kiesés ellen harcolt – sikerrel –, majd mégis az OB II-ben találta magát.

Tény, egy eléggé stresszes tavaszi időszakot követően osztályozón – szép számú közönség előtt – sikerült kiharcolnia felnőtt csapatunknak a bentmaradást, aztán sok és különböző ok miatt mégsem tudtuk vállalni az indulást az OB I B-ben. Hogy ne maradjon nyom nélkül felnőtt békéscsabai csapat, ősztől a korábbi sikerkovácsok, az utóbbi években már inkább öregfiúk, ismét csatasorba álltak és vállalták az indulást legalább az OB II-ben.

Az új szezonkezdet, a nyár, illetve a koraősz sem volt eseménytelen.

Itt volt nálunk a fővárosi Ybl Waterpolo Klub gyerek csapata edzőtáborban, miközben világbajnoki meccseket néztünk közösen a fiatalokkal. Maradva a rövid tényeknél: viharkárokat takarítottunk az Árpád fürdő területén. Minden eddiginél több játékosunk fordult meg a korosztályos válogatott és a régiós tehetséggondozó edzéseken, edzőtáborokban. Több játékosunk is részt vett az augusztus végi All Star Gálán, ahol az egyesület nevében búcsúztattuk dr. Kiss Gergelyt. Fiataljaink a sikereket követően egyre többet szerepelnek a helyi újságokban, tv-interjúkat adnak. A korosztályos hazai és az idegenbeli mérkőzéseinken a Csirkefogók szülői szurkolótáborának továbbra sincs méltó vetélytársa.

Bár egyelőre csak az új bajnokság harmada zajlott le, máris látható, hogy jóval „több kilométer” van a gyerekekben minden téren. Gondolok itt az úszásra, a meccseken való kemény tempózásra, valamint az autóbuszos utazásokra.

Valóban, minden korábbinál többet utaztunk és még több mérkőzést játszottunk, ahol úgy gondolom, hogy rengeteget fejlődtek fiataljaink, és pozitív élményekkel gazdagodtak a nálunk sportoló gyerekek. Ősszel sikeresen indítottuk újra a reggeli edzések intézményét Gyulán és Békéscsabán, ahol elsősorban az úszástudás javítása kapta a főszerepet, s amely az előrelépés kulcsa lehet. Ja, és ki ne felejtsem: a 11 éveseink, a 2008-ban születettek (gyermek IV. korcsoportosok) év végi Szülő–Gyerek mérkőzését, ahol a szakadék mélyéről, heroikus küzdelemben sikerült x-re mentenünk az összecsapást. Persze, ehhez az is kellett, hogy Mucsi Zsolt játékvezető megfújja azt a bizonyos hazai („apai”) pályát…

A felsoroltak közül mi az, amit szakmailag is érdemes kiemelni és tovább vinni a következő esztendőre?

Az elmondottakból adódóan rengeteg szakmai és emberi tapasztalattal is járt az idei év nekünk edzőknek, játékosoknak és szüleiknek egyaránt. Nehéz kiemelni egyet is, mert mindenkinek más volt nagyobb jelentőségű. Nekem viszont bevésődött pár csapatsiker, kiélezett mérkőzés, sok jó egyéni jó teljesítmény, szép megmozdulás, amit edzéseken rengeteget gyakoroltunk. De összességében jó volt látni és megélni a fejlődést, az előrelépést a játékosaink és a csapataink esetében. A megtapasztalt és elkövetett hibákból pedig tanulni kell mind a vízben, mind pedig a parton, mert az viheti előrébb az egyesületet.

Mivel nyitja a klub a 2020-as esztendőt?

Január 6-án, hétfőn kezdődik a felkészülés minden csapatunk számára. A vízilabda nem túl népszerű edzésmunkájával, az alapozással és az erőgyűjtéssel kezdjük az évet, amire nagy szükségünk lesz a rendkívül sűrű tavasz során. Ennek monotóniáját már az első hétvégéken próbáljuk felkészülési tornákkal és edzőmeccsekkel megtörni. A területi bajnokságok már januárban, az országos fordulók pedig februárban folytatódnak. A minden eddiginél sűrűbb versenynaptár miatt, szinte csak húsvétkor lesz néhány vízilabdamentes napunk a júniusi eleji szezonzárásig.

Mit lehet kívánni a következő évre?

Mindenekelőtt egészséget, hogy minél többet és tartalmasan tudjunk tréningezni. Mert, ha ez megvan, akkor kézzel fogható lesz a fejlődés, jönni fognak az eredmények és ezzel együtt az uszodai hangulat is alkotó lesz. Továbbá azt, hogy minden csapatunk erős hazai és külföldi csapatok ellen tudjon készülni edzőmérkőzéseken, felkészülési tornákon és edzőtáborokban. Ezen túlmenően rövid, „pesti hosszúságú” sátorbontási időszakot a csabai Árpád fürdő minden látogatójának. És végül, de nem utolsósorban, szerintem sok békéscsabai sportoló és talán lakos álma is az a bizonyos új uszodai alapkőletétel, amit már évtizedek óta ígérnek a megyeszékhely lakosainak.

Címlapképünkön vezetőedzőnk, dr. Szilágyi Kristóf (balra, sárga trikóban) „tanácsokkal” látja el fiatal csapatát egy nyári derbi során