2026. 01. 10.
Klub, Aktuális, Archívum, Kitekintő
Fodor Ádám vezetőedző eligazítást tart a serdülő csapatnak az Oázis SC elleni mérkőzés szünetében – fotó: Such Tamás
Tavaly decemberben lezárult az országos utánpótlás-bajnokság alapszakasza az A1 és A2 osztályban is. Akkoriban beszámoltunk arról, hogy fiataljaink óriási bravúrt hajtottak végre azzal, hogy az A2 Keleti csoportjának az élén végeztek összetettben, ami egyben azt is jelenti, hogy a tavasszal a felsőházban folytathatják.
A 2025–2026. évi bajnokság jelentősen eltér a korábbiaktól, ugyanis újszerű a lebonyolítás. A korábbi években, ugyanis a rájátszásban a Keleti és a Nyugati csoport legjobbjai (négy-négy csapat) alkották a felsőházat, ahol az A2 végleges sorrendjéért harcoltak a csapatok, majd egy külön kora őszi kvalifikációs rendszer szerint lehetett osztályt váltani. Most viszont a két csoport első két-két helyezettje jutott a felsőházba, ami az A1 osztályból nézve alsóház. Ugyanis az alsóbb osztály négy legjobbja az A1-esek négy utolsójával folytatja a küzdelmet a tavaszi szezonban. Itt már a tét: feljutni az elit kategóriába, illetve onnan ki is lehet esni.
E bevezető után viszont nézzük, Fodor Ádám vezetőedzőnk hogyan látta az őszt, és mi várhat fiataljainkra a folytatásban.
– Az újszerű lebonyolítás miatt, tudtuk, hogy még nehezebb év vár ránk, mint a korábbiak. Ettől függetlenül azt tűztük ki célként, hogy csoportunkban az első két helyen zárjuk az alapszakaszt – kezdte a vezetőedző.
Mit jelent az újszerű lebonyolítás?
– Tavaly népesebb mezőny volt az A2-ben, most onnan azok a csapatok, amelyekkel szemben könnyedén begyűjtöttük a három pontokat, idén már az A3 osztályba kaptak besorolást. Vagyis kevesebb csapatból áll, és sűrűbb lett a mezőny. Azaz erősebb csapatok maradtak vissza a mi osztályunkba, ellenük kellett rendre bizonyítani. Mondhatni, minden héten „háborúba mentünk”.
Úgy tűnik, a fiatalokat sikerült erre felkészíteni lelkileg is.
– A szezonkezdet előtt elmondtuk a gyerekeknek, hogy jó eséllyel pályázunk a felsőházra. Nemcsak megértették, hanem nagyon sokat tettek érte. Példa nélküli volt az edzéslátogatottság, minden nap remekül dolgoztak, és az is segített, hogy a sérülések jobbára elkerültek bennünket.
Ezek szerint fiataljaink mindent kihoztak magukból az őszi szezon folyamán.
– Így igaz. A befektetett munka beérett. Az is sokat nyomott a latba, hogy kevésbé halászták el legjobbjainkat a nagy klubok, így szépen tovább tudtuk építeni csapatainkat. De az is sokat jelentett, hogy ez a társaság egy nagyon összetartó kollektíva. Nemcsak az edzéseken és a mérkőzéseken vannak együtt, hanem a hétköznapokban is. Sok közös programot szerveznek, szeretik, megbecsülik, tisztelik egymást.
Most viszont nagy kihívás előtt állnak…
– Valóban, de nemes a cél. Bár ellenfeleink szinte teljesen ismeretlenek lesznek, ezért a folytatást megjósolni is lehetetlen. Nagy kérdés, hogyan zárkózunk föl fejben, gyorsaságban, játéktudásban az A1-esekhez. Az alsó-felsőházban mindenkit nyomasztani fog az a súly, hogy kiesik-e, vagy éppen feljut a nyár végére.
Beszéltünk már róla, hogy újszerű lesz a folytatás, hiszen az A1 eddig mindig távolt volt.
– Nem mindig. Bő tíz esztendővel ezelőtt, amikor még én Szegeden éltem, Csabai Zozóék az akkori lebonyolítási rendszerben egyszer már eljutottak ide. Ekkor még Kádár Józsi bácsi irányította a klub szakmai munkáját, tulajdonképen ő építette föl a mai egyesületünk szerkezetét.
Rövid téli pihenő után már újra a fedélzeten vannak csapataink.
– Már január 2-án találkozott mindhárom korosztályos egyletünk. Rövid rávezetés után napjainkra az alapozó időszak keményebb részébe kanyarodtunk. Annál is inkább, mert várhatóan, még e hónapban megkezdődik a rájátszás.
Végül mivel lennél elégedett a tavaszi szezon lezárása után?
– Már az is nagy fegyverténynek számítana, ha az utolsó pillanatig meglenne az esélyünk a feljutásra. Az igazi azonban az lenne, ha osztályt válhatnánk, és a majdani új bajnokságot „A-egyesként” kezdhetnénk. Ez anyagi szempontból is jó lenne a klubunknak. Ugyanígy nem elhanyagolandó, hogy jó, éles és tanulságos meccseket játszhatunk a nyári szezonzárásig, amik a további fejlődésünket segíthetik.
Jávor Péter
A címben szereplő állítást vélhetően sokan hamar megfejtik, de azért „lefordítom”: gyermek II. korcsoportos csapatunk nekivág a „tavaszi” szezonnak. Bár egyelőre csípős hideg és január van, de a területi bajnokságban máris megkezdik az idei pontvadászatot.
