ímkézett bejegyzés

Nagy fejlődésen ment keresztül legfiatalabb csapatunk

Három héttel ezelőtt Békéscsabán rendezték meg a baby korcsoportosok Nyári Kupa fordulóját, e hét végén Szolnok adott otthont a második körnek. Miként az elsőben, ezúttal is két nap alatt négy meccset játszottak a legfiatalabbak, ellenfeleik a Szeged és a Szolnok együttesei voltak, akikkel a két nap alatt kétszer is összemérték tudásukat.

Ha már a vidékbajnoki eseménysort a hazai szövetség a koronavírus miatt rövidre zárta, a szigorítások feloldása után legalább a Nyári Kupa adott lehetőséget az edzőknek felmérni, hol is tartanak a tíz évesek és fiatalabbak a fejlődésben. Erre a két forduló négy napja alatt lejátszott nyolc mérkőzés igazán jó alkalom volt. Esetünkben Dobra Róbert edző értékelte a szolnoki kirándulást: – Az előző, békéscsabai tornához képest nagyon nagy javulást tapasztaltam fiataljaink esetében. Több volt a mozgás, a jó passzolás, egyre jobban ráéreznek a játékra. Főleg a védekezést és a labdatartást igyekeztem velük gyakoroltatni, amiben határozottan előre léptek. A támadásépítés még a jövő zenéje, miként a gólok is hiányoznak még. A ma reggeli, Szolnok elleni teljesítménnyel pedig határozottan elégedett vagyok. Az egykori első osztályú játékos, mérkőzés- és játékvezetőellenőr, Wolf Péter ki is emelte, hogy sokat fejlődött kis csapatunk, ám arra is felhívta játékosaink figyelmét, hogy nagyon sokat kell edzésre járni ahhoz, hogy még ennél is magasabb szinten űzhessék a játékot. Összességében pozitívan értékelem a hét végi teljesítményt, különösen kapusunk, Lipták-Bíró Ábel, a gólerős és a csapatnak tartást adó Nánási Hunor nyújtott átlagon felülit. No és élete első góljait szerző Hajdu Áron emelhető ki.

A mérkőzés végén minden csapat érmet kapott a Nyári Kupán nyújtott teljesítményéért, amelyeket a Tisza-partiak remek, válogatott kapusa, Nagy Viktor adott át a gyerekeknek.

A Csabai Csirkefogók VK együttesét hét békéscsabai és hat gyulai fiatal alkotta a szolnoki tornán. Békéscsabaiak: Bacsa Dávid, Hajdu Áron, Machlik Máté, Restye Zsombor, Suhajda Soma, Uhrin Barna, Uhrin Zsombor. Gyulaiak: Balogh Csanád, Józsa Zalán, Lipták-Bíró Ábel (kapus), Nagy Kamilla (kapus), Nánási Hunor, Szakadáti Zsófi.

Címlapképünkön a fehér sapkás Hajdu Áron meglőtte élete első góljait

Szegeden a tanulásé volt a főszerep fiataljaink számára

A hét végén a gyermek IV. korcsoportosoknak is megrendezték a Nyári Kupa felkészülési tornát, két napon át Szegeden igyekeztek bizonyítani 11 éveseink és a fiatalabbak. A szombat, vasárnapi esemény az első forduló volt, ahol a békéscsabai és gyulai csapataink is négy-négy mérkőzést játszottak. A folytatásra ugyancsak Szegeden kerül sor augusztus 17–18-án, hétfőn és kedden.

Csabai Zoltán edzőnk másirányú elfoglaltsága miatt ezúttal klubunk vezetőedzője, Fodor Ádám kísérte el a csapatot Szegedre. Tizenéves gárdánk mérlege: egy győzelem és három vereség volt: a gyulaiak elleni „házi rangadón” 29–6-ra nyertek a megyeszékhelyiek, majd a mezőny két legerősebb alakulata következett (Szolnok–Békéscsaba 21–8, Szentes–Békéscsaba 20–8). A negyedik meccsre újra belelendültek a viharsarkiak és mindössze kétgólos vereséget szenvedtek a házigazda szegediektől (16–18).

A békéscsabai csapatot a következő játékosok alkották: Such Bertold (kapus), Földi Maxim, Gyuricza István, Kabai Zalán, Laurinyecz Gergő, Orosz Botond, Plavecz Dániel, Puha Zalán, Rácz Domonkos, Suhajda Zoltán, Szlúka Ádám, Zimbran Milán.

Fodor Ádám így látta a kétnapos eseménysort: – Nyitányként egy könnyű találkozón nyertek a csabai fiatalok a Gyula ellen. Ezt követően két olyan alakulattal szemben léptek föl a gyerekek, amelyek legalább harminc-negyven meccsel előttünk járnak: gyorsabbak a vízben, gyorsabbak gondolkodásban, de nem behozhatatlan a hátrányunk. A Szolnok és a Szentes ellen is voltak jó periódusaink, különösen azután, hogy időkéréskor elmagyaráztam nekik, hogy semmivel sem butábbak, csak nem kellene megijedni a nagyobb névtől. De az is tény, amíg nálunk három-négy igazi húzóember volt, a két ellenfélnél nyolc-tíz. Az utolsó találkozóra végképp felvette csapatunk a játék ritmusát, és akár fordított eredmény is születhetett volna a szegediek ellen. Talán, ha a beteg Korcsok Nándi is velünk tarthatott volna… Remélem, sokszor találkozunk ilyen erősségű csapatokkal, ugyanis ezektől lehet igazán tanulni.

A Béládi Csaba edző által pallérozott Gyulai VK 11 legénnyel állt ki a Tisza-parti városban, ahol valamennyi mérkőzésüket ugyan elvesztették, ám az általában kapott 20-22 gólra ezúttal már rendre hattal-nyolccal válaszoltak. Az eseményen a következő fürdővárosi fiatalok ugrottak vízbe: Lipták-Bíró Ábel (kapus), Balogh Csanád, Cserháti Boldizsár, Demkó Boldizsár, Ilyés Bálint, Józsa Zalán, Kováts Hunor, Nánási Hunor, Szakadáti Márk, Szakadáti Szofi, Szeidler Márton.

Béládi Csaba edző így foglalta össze a tapasztaltakat: – A munka elején járunk még, ráadásul akadtak olyanok a csapatban, akik életük első mérkőzésén ugrottak a medencébe. Tény, egyelőre sok tanulni valónk van, látjuk, ellenfeleink miben és milyen sokkal előrébb járnak, mint a mi fiataljaink. Fizikálisan, úszástudásban, taktikai elemekben és technikailag is lépéshátrányban vagyunk a többi dél-alföldi gárdával szemben, ráadásul motiváltságban is mihamarabb fel kell venni velük szemben a versenyt. A mieinknek az is furcsa volt, hogy először játszottak nagy méretű labdával, ezért kevésbé voltak labdabiztosak. Ám hasznos volt a két nap, a négy mérkőzés, amelyen kapusunk, Lipták-Bíró Ábel, Nánási Hunor és Szakadáti Márk már olyan teljesítményre volt képes, mint az OB I-es háttérrel szereplő ellenfeleink játékosai. A többieknek hozzájuk kell fejlődni ahhoz, hogy legközelebb több sikerélményben részesüljön a csapat.

Címlapképünkön a békéscsabai fiatalok hét végén a szegedi sportuszodában

Jó erőfelmérőnek bizonyult a szentesi Diapolo Kupa

Régen látott nyári nagyüzem van mostanság a vízilabdázók háza táján, a felnőttektől az utánpótlás minden korosztályáig egymást érik az események. E hét végén az évente visszatérő Diapolo Kupára került sor Szentesen, ezúttal a 17. sorszámúra, amelyen serdülő és gyermek korosztályú csapataink három napon át vitézkedtek. Élvezetes csatákat hozott valamennyi találkozó a dr. Rébeli-Szabó József Sportuszodában.

Igaz, a koronavírus-járvány kissé megtépázta a külföldi mezőnyt, az idei tornára csupán Csehországból érkeztek csapatok, ám így is rangosnak és minden gárda számára hasznosnak bizonyult az eseménysor. A serdülők esetében nyolc, a gyermek korosztályúaknál hat együttes adta le nevezését. Az előbbiben két négyes csoportban küzdöttek, amelyet helyosztók követtek, a fiatalabbaknál körmérkőzéses tornára került sor.

Serdülőink a debreceniekkel nyitottak, ahol jelentős fölényben játszottak az OB I-es háttérrel rendelkező hajdúságiak és 27–5-re nyertek. Még ugyanezen a délutánon, már szorosabb csatában, 18–13 arányban maradtak alul a Csongráddal szemben. Szombaton a Kopé Újpest következett, a fővárosiak 19–10-es sikerével. Még ezen a délutánon az Oázis SC, Budapest együttesével már helyosztó keretében vívtak csatát, itt a fővárosiak 21–4-re nyertek. A vasárnapi folytatásban vívták a legszorosabb csatát, ezúttal ismét a Csongráddal szemben a 7. helyért, ám itt sem kísérte szerencse együttesünket, amely 11–9 arányban alulmaradt, és ezzel a nyolc csapatos torna nyolcadik helyezettjei lettek.

A serdülőknél a következő játékosok kaptak lehetőséget a három nap során: Szatmári Zsombor (kapus), Bozgán Bence, Csiaki Bence, Dimák Csanád, Gémesi Ádám, Kiss-Schusztek Dávid, Kiss Zoltán, Kvasz János, Osgyán András, Paksi Gergő, Pálenkás Zoltán, Schindler Gergő, Szanyi Vencel.

Serdülő csapatunk edzője, Ajtai Miklós nem volt igazán elégedett a látottakkal, amikor így fogalmazott: – Egyedül gyakorlásnak, illetve tanulásnak volt jó számunkra a torna. Erősen tartalékosan utaztunk az eseményre, ugyanis többen nyaraltak, vagy sérüléssel, betegséggel küzdöttek. Volt olyan mérkőzés, amikor a gyermek gárdából sem tudtuk feltölteni a csapatot, mert szinte egy időben játszottak velünk, így előfordult, hogy kilenc-tíz emberrel kellett megoldani az adott derbit. Nagyon sok hiányosággal szembesültem a három nap során, így például kevésbé tetszett, hogy rövid ideig tudott a csapat koncentrálni, a megbeszélt taktikát pedig nem tudták végig kivitelezni. Tény, egyelőre lyukas a csapat, hiszen nincs „valódi” kapusunk, játékosaink az üres helyeket nem tudják igazán betölteni. Sok munka vár még ránk a bajnoki rajtig egyénileg és csapat szinten is.

A gyermek együttes a körmérkőzés során öt találkozón ugrott vízbe a Kurca-parti városban, amelyből kettőt megnyert, három alkalommal pedig vesztesen hagyta el a medencét. Ezzel a negyedik helyen kötöttek ki, a csapat legjobbja a különdíjas Kvasz János lett.

Az első napon az egyébként tartalékos Hódmezővásárhely (a kezdőből ketten nyaralnak, egy pedig eligazolt a fővárosba) ellen nyitottak a Swietelsky-Békéscsaba legényei, akiket 20–12-re legyőztek. Simán győzött csapatunk, már az elején hamar elhúztak, amit a találkozó végéig még növeltek is. Ugyancsak pénteken került sor a Szentes elleni összecsapásra, az A kategóriás házigazdák 21—11-re nyertek. Ezen a találkozón gyengén kezdett a csabai alakulat, majd miután Fodor Ádám rendet tett a fejekben, felzárkózott a gárda. Jöttek a cserék, és ismét jelentős előnyre tett szert a Kurca-parti egylet, pedig a harmadik negyed végéig még igencsak szoros volt az állás.

Szombaton a későbbi tornagyőztes csongrádiak ellen kezdtünk, kicsit megilletődötten. 2–5 után mégis fordított csapatunk (8–6), ám kimaradt két meccslabda is, amit megbosszult az ellenfél, amely végül szoros csata után 12–10-zel behúzta a pontokat. A cseh válogatott következett, akikkel szemben szintén szorosan alakult a végeredmény, itt nyertünk 12–11-re egy izgalmas, de kaotikus találkozón. A csehek a harmadik negyedben feljöttek x-re, ám Komlódi Marcell 30 másodperccel a lefújás előtt egy pazar góllal beállította végeredményt.

Az utolsó napon a Debrecennel vették fel a küzdelmet a tartalékossá váló mieink (Komlódi Marcell és Szanyi Vencel elutazott nyaralni). A csapat szerkezete ezáltal megváltozott, mégis sokáig döntetlen volt az állás, ám az utolsó negyedben egyre több lehetőséget kapott a cseresor, ami azzal járt, hogy tágabbra nyílt az olló, és a hajdúságiak nyertek 17–7-re. A torna végeredménye: 1. Csongrád, 2. Debrecen, 3. Szentes, 4. Békéscsaba, 5. cseh válogatott, 6. Hódmezővásárhely.

Az eseményen a három nap során a következők kaptak szerepet: Beregszászi Kornél, Korcsok Péter, Pribojszki Bálint, (kapusok), Budai Tamás, Bujdosó Antal, Fodor Zsombor, Freiberger István, Hajdu Andor, Horváth Szabolcs, Kiss Zoltán, Komlódi Marcell, Kovács Balázs, Kvasz János, Sajtos Bence, Surányi Botond, Szalai Áron, Szanyi Vencel, Szatmári Levente, Tasnádi Tibor.

Gyermek csapatunk edzője, Fodor Ádám így látta fiataljaink teljesítményét: – Amiért elutaztunk, teljesítettük, nagyon hasznos volt a torna. Három nap alatt öt mérkőzést játszottunk, ennél jobb gyakorlást nem is tudnék elképzelni. Ahogy ebben az időszakban még gyakori, több hibát is vétettek fiataljaink, ám összességében nagyon pozitív élményekkel térhettünk haza.

Címlapképünkön Kvasz János (kezén a labda), aki mindkét korosztályban szerepet kapott, a gyermek korcsoportban pedig ő lett csapatunk legjobb játékosa

A fővárosban zárták le az alapszakaszt fiataljaink

A fővárosi kiruccanással lezárult a Nyári Kupa háromfordulós alapszakasza az országos bajnokságba besorolt csapatok részére. Az utolsó körben az újpestiek vendége volt klubunk három együttese, amelyek közül ezúttal a gyermek korosztályúak voltak a legjobbak, mindössze egyetlen góllal maradtak alul a nagy múltú, első osztályú háttérrel rendelkező lila-fehérekkel szemben.

ÚVSE–Swietelsky-Békéscsaba 14–3 (2–1, 3–0, 4–2, 5–0)

Lemhényi Dezső országos vízilabda Nyári Kupa, ifjúságiak, alsó ház, B csoport, Budapest. V.: Juhász Gábor, Kiss Attila. Békéscsaba: Vozár M. – Lukácsi M., Dobos 1, Demeter, Vozár B., Paksi B., Csatári 2 (1). Cs.: Szalók, Kis S., Bozgán, Gémesi, Szalai, Károlyi, Kósa. Edző: Ajtai Miklós. Gól emberelőnyből: 5/4, ill. 7/0. Büntetők: 5/3, ill. 1/1. Kipontozódott: Csáki, ill. Vozár B.
Az alapszakasz végeredménye, ifjúságiak: 1. ÚVSE 9, 2. Ybl Water Polo Club, Budapest 6, 3. Swietelsky-Békéscsaba 3, 4. POLO SC, Budapest 0.
Ajtai Miklós: – Úgy mentünk bele a mérkőzésbe, hogy akár háromesélyes is lehet. A kezdetben nem is volt probléma, ám egy idő után a fejek úgy döntöttek, mégsem. Sok lett a hiba, aminek a vége egy csúfos vereség lett. Egyedül Vozár Miklós és Csatári Szabolcs szíve volt a helyén, ők az átlagon felül teljesítettek. Igyekszünk tovább építeni a csapatot, hogy őszre, a bajnokság kezdetére ennél jobban muzsikáljanak.

ÚVSE–Swietelsky-Békéscsaba 24–5 (3–2, 8–1, 5–1, 8–1)

Vízvári György országos vízilabda Nyári Kupa, serdülők, alsó ház, B csoport, Budapest. V.: Duray András, Juhász Gábor. Békéscsaba: Szatmári Zs. – Gémesi, Dobos, Dimák, Bozgán 3, Paksi G. 1, Kvasz. Cs.: Csiaki, Freiberger, Pálenkás, Schindler G., Kósa, Osgyán, Komlódi 1. Edző: Ajtai Miklós. Gól emberelőnyből: 8/5, ill. 4/1. Büntetők: 3/2, ill. 2/0.
Az alapszakasz végeredménye, serdülők: 1. ÚVSE 9, 2. Ybl Water Polo Club, Budapest 6, 3. Swietelsky-Békéscsaba 3, 4. POLO SC, Budapest 0.
Ajtai Miklós: – Akárcsak a múlt héten, ez is egy nagy káosz volt részünkről. Úgy látom, leginkább fejben vannak problémák. Jócskán a tudása alatt játszott a csapat, egyedül Bozgán Bence nyújtott elfogadható teljesítményt.

ÚVSE–Swietelsky-Békéscsaba 8–7 (2–2, 3–1, 2–2, 1–2)

Szívós István országos vízilabda Nyári Kupa, gyermek korcsoport, alsó ház, B csoport, Budapest. V.: Kiss Attila, Duray András. Békéscsaba: Korcsok P. – Kiss Z., Szanyi, Fodor Zs. 1, Freiberger, Kvasz 2, Komlódi 4 (2). Cs.: Hajdu, Szatmári L., Horváth Sz., Szalai. Edző: Fodor Ádám. Gól emberelőnyből: 5/1, ill. 6/2. Büntetők: 1/1, ill. 3/2. Kiállítás cserével: Kiss Z., Horváth Sz.
Az alapszakasz végeredménye, gyermek korcsoport: Ybl Water Polo Club, Budapest 9, 2. ÚVSE 6, 3. Swietelsky-Békéscsaba 3, 4. POLO SC, Budapest 0.
Fodor Ádám: – Vendéglátóink egy fiatalabb csapattal álltak ki, és okosan játszottak. A mieink a kezdetben sok hibával küszködtek, ám a finisre szorosan alakult a találkozó, végül magunknak köszönhetjük, hogy nem sikerült nyerni. Kondícióval jobban bírtuk a meccset, ezért is megfordíthattuk volna a derbit, ám helyzetek sokaságát hagytuk ki, ami megbosszulta magát. Összességében az őszi bajnoki rajtig van még min javítani, ám a Nyári Kupa mindenképpen jól szolgálja a felkészülést.

Címlapképünkön: nagyüzem a kapu előtt

A legkisebbek hazai környezetben próbálkoztak a Nyári Kupában

A legkisebbek, a tíz évesek és fiatalabbak is megkezdték a Nyári Kupa sorozatot a Délkeleti csoportban. Az első fordulóra szombaton és vasárnap Békéscsabán került sor, a csapatok a két nap alatt négy-négy mérkőzést játszottak.

Ebbe a kupa-sorozatba mindössze három csapat nevezett, a békéscsabaiakon kívül a Szolnoki Dózsa és Szegedi Vízipóló Suli. Ezért valamennyi fordulóban három-három találkozóra kerül sor, így a csapatok négyszer is összemérik tudásukat az alapszakaszban.

A szabályok nem változtak, a gólokat nem számolják, az első negyedben a benevezettek 1–6-os számozású játékosa van a vízben, a másodikban a következő hat, majd a harmadik negyedtől lehet „keverni” a csapatot. A kiállítás annyiból áll, hogy a játékos kiúszik a büntető zónába, majd azonnal visszafordulhat a játéktérre, vagyis nem kell a húsz másodperces büntetőidőt kivárnia. Ezek, és a további megkötések miatt meglehetősen sok a kiállítás, de hát ezt is szokniuk kell a fiataloknak.
A Csabai Csirkefogók VK hét békéscsabai és öt gyulai játékost vonultatott fel, akiket Dobra Róbert és Béládi Csaba készített föl. A hét végi fordulóban a következők kaptak lehetőséget. Békéscsabaiak: Bacsa Dávid, Hajdu Áron, Machlik Máté, Restye Zsombor, Suhajda Soma, Uhrin Barna, Uhrin Zsombor. Gyulaiak: Józsa Zalán, Lipták-Bíró Ábel (kapus), Nagy Kamilla (kapus), Nánási Hunor, Szakadáti Zsófi.

A két nap tapasztalatait Dobra Róbert edző foglalta össze: – Csapatunkban nagyon sok olyan fiatal kapott helyett, akiknek ezek voltak az első meccsei. Ezzel szemben az első osztályú háttérrel rendelkező két Tisza-parti alakulatról elmondható, hogy „rutinos” játékosokkal érkeztek az Árpád fürdőbe, legalábbis jóval nagyobb meccsszámmal a hátuk mögött. Ez meg is látszott rajtuk, jóval gyorsabban úsztak és gyorsabban is gondolkodtak, labdabiztosabbak voltak. Igazából leginkább csak néztük az ellenfelet, hamar kitűnt, hogy nagy a lemaradásunk. Persze, nálunk akadtak tíz évnél fiatalabbak is, akik esetében még sokat számít az egy-két év korkülönbség. Ha a mieink is legalább úgy úsznának, mint ellenfeleink, akkor jobban fel tudnánk venni a versenyt velük. Amíg ez így marad, rendre körbe ússzák a mieinket. Igazából nem is vártam többet a nagyon kezdő csapatunktól, sőt, talán még többet is nyújtottak, mint amit előtte gondoltam. Nagyon jó tanuló mérkőzések voltak, ahol nemcsak a szabályokat lehetett sulykolni, hanem egyáltalán ismerkedhettek a srácok a meccshangulattal, az előkészületekkel, a ráhangolódással. Az is tény, hogy az első napi megilletődöttség után vasárnap már érzékelhető volt, hogy jobban megbarátkoztak a körülményekkel, és könnyebben felismerték magukat a vízben. És hogy további pozitívumot is elmondja: kiemelkedett a csapatból Nánási Hunor teljesítménye, aki góljaink legnagyobb hányadát szerezte, azt csinált, amit kellett, hajtott, odafigyelt, alázattal játszott. Ő már fel tudta venni a versenyt a gyakorlottabb ellenfelekkel szemben.

Címlapképünkön: Nánási Hunor (fehér 4-es) nemcsak gólerős volt, hanem remekül védekezett is. Mellette 2-es sapkában Uhrin Zsombor