ímkézett bejegyzés

Hétvégén elrajtol az idei bajnoki szezon

Címlapképünkön: munkában, a vízpartról irányítja csapatát a vezetőedző, Fodor Ádám – fotó: T. Petka Anita

A nagyobbak tíz, a vidékbajnoki sorozatban szereplő fiataljaink kilenc hetes alapozó időszakon vannak túl, a hét végén pedig már nagyobb kihívás vár az egész klubra, ugyanis elrajtol az idei bajnoki szezon.

A legfrissebbek a Délkeleti területi vidékbajnokságban szereplők közül az ifjúsági mezőnybe nevezett serdülőink, valamint a gyermek III. korosztályosaink lesznek, akik szombaton már a pontok reményében utaznak Szolnokra, illetve Csongrádra. A szezonkezdet előtt Fodor Ádám vezetőedzővel beszélgettünk az elvárásokról.

A 2024–2025-ös szezonra hány csapatot állít ki klubunk?

Akárcsak tavaly, nyolc egyletet neveztünk, az eltérés csupán annyi, hogy a gyermek I. korosztályosokat ezúttal a vidékbajnoki sorozatban nem indítjuk, ugyanis itt még visszaüt a korábbi Covid-járvány, amikor nagyon kevés fiatalt sikerült beiskolázni. Viszont ebben az évben sok serdülő korú játékosunk van, akiknek az országos bajnokság mellett ez egy plusz lehetőség a további fejlődésre. Így végül az OB II-es felnőtt, az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő ifjúsági, serdülő és gyermek korosztályosok indulnak. A területi vidékbajnokságban az ifjúságiak/serdülők, a gyermek III., a gyermek IV. korcsoportosok, valamint a babyk szerepelnek.

Zongorázzuk végig, kikből állnak egyleteink, hány játékos áll az edzők rendelkezésére, és mi az alapvető elvárás csapatainktól?

Kezdjük a felnőttekkel. Az idősebb játékosok körében nincsen változás, a keret a tavalyihoz hasonló. Továbbra is az az elképzelés, hogy őket kiegészítve minél több ifjúsági és serdülő korú vízilabdás kapjon szerepet, hogy megismerjék a felnőtt mezőnyt, ott is edződjenek egy más rendszerű pontvadászatban. Itt jegyezném meg, hogy az ifik közül kiöregedett két játékosunkkal, Fodor Zsomborral és Surányi Botonddal nem számolhatunk, ugyanis mindketten felvételt nyertek a Győri Egyetemre, szeptember óta ott tanulnak és játszanak. Támogattuk őket a továbbtanulásban, és szeretnénk, ha majd megszerzik a diplomájukat, visszatérnének. Maradva a felnőtteknél: jó pár éve már, hogy alapvetően egy amatőr hobbi csapat a miénk. A legfontosabb cél, hogy minél tovább a sportágban maradjanak játékosaink. A tavaly a „legalsó” ágra kerültek a rájátszás során, ami döntően annak köszönhető, hogy a Délkeleti csoport a legerősebb, ahol több szegedi gárda is indul. Szinte mindenütt egykori „obé egyesek” és feltörekvő fiatalok kapnak szerepet, itt nehéz sok pontot gyűjteni a bajnokság során. Tavaly egy-egy fordulóban remekül szerepeltünk, ha ezt idén gyakoribbá tudjuk tenni, akkor nem a mezőny második felében, hanem a középmezőnyben is zárhatunk a végelszámoláskor.

Az országos utánpótlás-bajnokságban az elmúlt évben kimagaslóan szerepelt a három egyletünk, miután a felsőházba verekedte magát. Mi várható az új szezonban?

Más rendszerű lesz ettől az évtől a bajnokság. Az alapszakasz marad a korábbi: tíz-tíz csapat alkotja az A2 osztályt Keleti és Nyugati csoportban. A rájátszástól azonban minden megváltozik, ugyanis az A2 három-három legjobbja a folytatásban az A1 osztály utolsó négy-négy csapatával folytatja a bajnokságot. Ez nagy kihívás, nemcsak azért, mert jóval több mérkőzést kell játszani (2025. június közepéig kinyúlik a szezon), hanem azért is, mert igazán erős csapatokkal szemben kell helyt állni a rájátszásban. Persze, ahhoz idén is oda kellene érni a Keleti csoport első három helyezettje közé, miként ez sikerült nekünk tavaly.

Megvan erre az esély?

Ezt ma nehéz megmondani, talán menet közben jobban kiderül, mire elég a tudásunk. Ugyanis alaposan kicserélődött a három gárda. Mivel itt a vízilabdázók már két évet töltenek az adott korosztályban, mondhatni minden második játékosunk följebb váltott. Persze ez igaz a többi csapatra is, ezért fogalmazhattam úgy: menet közben többet tudhatunk majd. Tavaly több ifjúsági pólósunk volt, most alig került hozzájuk föl serdülő, ezért itt megint az utóbbi korosztályosokra hárul több feladat. Serdülő korosztályúakból viszont dúskálunk, közel harmincan vannak, ám itt az elsőévesek jóval kisebb létszámot alkotnak, a többség még az előző szezonban eggyel lejjebb játszott. A gyermek korcsoportban viszont a már említett Covid okok miatt megint szűkebb a keresztmetszet, azok zöme is elsőéves. Valamennyien ügyesek, de még fejlődniük kell, hiszen korábban egy gyengébb mezőnyű vidékbajnoki sorozatban szerepeltek.

Váltsunk megint, nézzük a gyermek III. és IV. korosztályosokat.

Esetükben a fő szempont: felkészíteni őket a majdani országos-bajnokságba való szereplésre. Vagyis esetükben nem a megszerzett pontok és helyezések a fontosak, hanem a fejlődés üteme. Ettől függetlenül úgy látom, a gyermek „hármasok” hozhatnak idén szép eredményt, potenciálisan ez bennük van. A kisebbek esetében arra helyezzük a hangsúlyt, hogy tanuljanak, ügyesedjenek, és alapvetően szokják az új szabályokat, körülményeket. A két korosztályban közel húsz gyerekkel számolhat Katona Péter edzőkollégám.

Végül nézzük a legkisebbeket, a baby korosztályosokat.

Idén kevés olyan akad közöttük, aki tavaly is végig- játszotta az évet, többségében „frissek, ropogósak”. Vagyis nemrégiben toboroztuk őket, azóta tanultak meg úszni, most ismerkednek a játékkal. Létszámuk az előkészítősökkel együtt szép, a toborzás pozitív volt, de a gyerekek még az út elején járnak. Ezúttal is békéscsabai és gyulai gyerekekből áll ez a korosztályunk.

A legerősebb csoportból csak a 17–21. helyért folytathatták a bajnoki sorozatot felnőttjeink

Címlapképünkön a 2023–2024. évben 18. helyen záró OB II-es csapatunk az utolsó bajnoki mérkőzés után a békéscsabai Árpád fürdőben

A 2023–2024. évi OB II-es bajnokság során 22 mérkőzést játszott csapatunk. Ebből tízet az alapszakaszban, ahol egy győzelmet jegyeztek, majd további tizenkettőt a rájátszásban, ahol már kedvezőbb a mérleg, ugyanis hat győzelem, egy döntetlen és öt vereség szerepel a nevük mellett.

Vezetőedzőnk, Fodor Ádám vont mérleget az utolsó mérkőzést követően az évi teljesítményről, a körülményekről és néhány érdekességről.

Idén a költségek mérséklése és a területi elvek alapján öt csoportba osztották a 21 benevezett csapatot – kezdte Fodor Ádám. – Mindenki által jól ismert, hogy Magyarországon kissé felbillen a vízilabdás mérleg a délkeleti tájak felé, hiszen Szegeden, Szentesen is OB I-es háttérrel rendelkező gárdák működnek, Hódmezővásárhelyen és Csongrádon is nagy hagyományokkal rendelkező klubok léteznek, ahol a kiöregedő játékosok és feltörekvő fiatalok megtalálják játéklehetőségüket. Így aztán a területi elv miatt ez a csoport lett magasan a legerősebb.

Ezt mutatja az alapszakasz végeredménye is, amely így fest: 1. Szegedi UVTE 19, 2. Szegedi VTK 17, 3. Csongrádi VVSE 16, 4. MAFC-Infinityn, Budapest 16, 5. Szentesi Üdülőközpont 15, 6. Swietelsky-Békéscsaba 3. Így kerültünk a legalsóbb házba a rájátszásban. Innen már könnyebb szezon várt a mieinkre.

Mielőtt erre kitérnénk, nézzük, kikre számíthattunk. Eredetileg közel harminc olyan felnőtt játékosunk volt regisztrálva, akik bevethetők lettek volna, ám ez különböző okok miatt a bajnoki rajtra leszűkült tíz-tizenkettőre. Ami annak is köszönhető, hogy kilencven százalékuk harminc évnél idősebb, sőt, akadt nem egy, aki az ötvenen is túl volt. Végül a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan hozzájuk jött ugyanennyi ifjúsági és serdülő korú vízilabdázó, sőt, volt olyan mérkőzés, amikor gyermek korosztályú fiatalt is bevethettünk. Így lettünk újra közel harmincan. Nos, ez a vegyes korosztályú gárda menet közben egyre jobban összecsiszolódott, ráadásul a rájátszásban hasonszőrűekkel került össze, ezért jobb eredményekre volt képes.

A fiatalok számára mit jelentett a felnőttek között szerepelni?

Ez a vegyes összetételű gárda jó elegyet alkotott. A fiatalok tanulhattak a nagy öregektől, szokhatták azt is, milyen a légkör a felnőtt mezőnyben. Érthetően sokat fejlődtek az obé kettes mérkőzéseken. Arra is törekedtünk, hogy élvezzék a játékot a felnőtt mezőnyben is. Az év folyamán sokat tanultak, sok tapasztalatot szereztek, ami a jövőre nézve is hasznos lehet számukra.

A korábbi években ért már el jobb helyezést a csapat a harmadik vonalban.

Ez is igaz, de a hazai vízilabda rohamléptekben fejlődik. Korábban az OB I B volt a vízválasztó, a mai obé kettes mezőny lassan megfelel a nyolc-tíz évvel ezelőtti második vonalnak. Itt is az első tíz csapat kiemelkedik, nagyon erős. A következő tizenegy között viszont nincs nagy különbség. Ha az alapszakaszban hamarabb összecsiszolódik a gárda, és kicsit több pontot szerzünk, akkor nem az ötödik, hanem akár a negyedik vagy a harmadik csoportban folytathattuk volna, akár a tizedik helyért. Így utólag azt gondolom, azokban a csoportokban is eredményesen helyt álltunk volna.

Hogyan lehet innen előrébb lépni?

Ez az egyik célunk. Ehhez arra lesz szükség, hogy az ifjúságiak közül kiöregedő játékosokat is meg tudjuk tartani. E téren a legnagyobb nehézségünk az, hogy ezek a fiatalok mind képzettek, okosak, és 18 év, illetve az érettségi után továbbtanulnak. Legtöbbjük Szeged, Debrecen vagy Budapest felé veszi az irányt, ahol többségük a helyi klubban folytatja a játékot. Hosszútávon talán azzal számolhatunk, hogy négy-öt év egyetemi tanulmányok után jó páran hazatérnek, és itthon folytatják a vízilabdát, további tapasztalatokkal, rutinnal felvértezve. E téren különösen a 2006-2009 között születettek lehetnek a jövőbe mutató csapat.

Ifistáink nemcsak a vízben működtek csapatként, hanem az életben is

Címlapképünkön a 2024-ben az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő ifjúsági csapatunk Ajtai Miklós edzővel (jobbra az első sor szélén) és Fodor Ádám vezetőedzővel (balra az első sor szélén) a szezonzárás után a békéscsabai Árpád fürdőben – fotó: T. Petka Anita

Ifjúsági csapatunk a 2023–2024. évi országos utánpótlás-bajnokság A2 csoportjában az alapszakaszt 18 pontot gyűjtve a hatodik, majd a felsőházi rájátszást további kilenc egységgel gyarapítva ugyancsak a hatodik helyen zárta, jócskán előre lépve a korábbi esztendőhöz képest.

A változásokról, az évi munkáról, a fejlődésről, nehézségekről Ajtai Miklós edző összegzett.

Milyen létszámú és összetételű ifjúsági gárdával kezdted az évet?

Először visszakanyarodnék ahhoz a nehéz helyzethez, hogy az egy évvel korábbi bajnokságot megelőző nyári felkészülési rajtkor mindössze három ifjúsági korú játékosa volt a klubnak, abból is a szezon végére kettő „lecsiszolódott”, egyedül Dobos Ferenc maradt meg. Aztán 2023 nyarán már jobb helyzetbe kerültünk, ugyanis tíz, a serdülők közül kiöregedő vízilabdázó került föl az ifibe, akik közül az idei szezonvégre heten meg is maradtak. Ezzel az állománnyal vágtunk neki az évnek, s mivel meccsenként ennél több játékosra van szükség, döntően a serdülők közül néhányan „följátszottak”, de akadt olyan forduló, amikor a gyermek korosztályból kaptam játékost az adott bajnokira.

Mi volt a legfontosabb célod az új gárdával, mit szerettél volna elérni a nyár, illetve a bajnokság folyamán?

Elöljáróban: immár 11 éve élek, edzősködöm, valamint játszom Békéscsabán. A szerbiai magyar részről származom, ott sajátítottam el és űztem fiatal koromban a sportágat, ezért egy kicsit másképp gondolom a pólót. Amikor megkapom a korosztályba felnővő gyerekeket, először megnézem, milyen egyéni adottsága van, felmérem, hogyan lehet a csapatba illeszteni, illetve hogyan tudok az adott játékosállományból ütőképes együttest formálni. Nálam is a védekezés az elsődleges. E téren igyekeztem egy új dolgot, nevezetesen a fordított kezű blokkot megtanítani nekik. Ha ez működött, a jó védekezésből könnyebb volt támadásba átfordulni. Ilyenkor akár a kettő az egyben vagy három a kettőben kontráztunk, ami gyakran sikerre vezetett.

Milyennek ítéled: csapatként működött a társaság az év folyamán?

Ezek a fiatalok a korábbi korosztályokban is együtt játszottak, nagyon ismerik egymást, alig hiányoztak az edzésekről. Nemcsak a vízben működtek csapatként, hanem az életben is, ugyanis együtt jártak bulizni, aminek ugyan nem mindig örültem, mint edző, de együtt jártak horgászni, moziba és sorolhatnám, szóval valóban csapat voltak. Rendkívül jól motiválták egymást az év folyamán, ami a támadásszövésekben és a védekezésben is meglátszott rajtuk. Egyik legjobb fiatal pólósunk idén Fodor Zsombor volt, aki rengeteg gólt lőtt. Ám most lehet, hogy elveszítjük, ugyanis továbbtanul, Győrbe felvételizett, hamarosan kiderül, hogy felvették-e?

Maradt-e hiányérzeted a csapattal kapcsolatban a szezon végeztével?

Hiányérzete minden edzőnek marad, hiszen folyamatosan mindig többet és jobbat akar. Ha az eredményességet nézzük, nekem azok a mérkőzések fájnak, ahol egy vagy két góllal alulmaradtunk, pedig látva a játékunkat, fordított eredmény is születhetett volna. Ezért jó néhány pont benne maradt a csapatban. Tavaly nyáron a bajnoki rajt előtt úgy fogalmaztam, el tudjuk érni a felsőházat, azon belül is a negyedik helyet. Nos, a felsőház kipipálva, és ha azok a hiányzó pontok bejöttek volna, akkor a negyedik hely is elérhető lett volna. S itt kell megemlítenem egy évről évre visszatérő problémánkat: a sátorállítás- és bontás, valamint a Garabonciás napok. Ez nagyjából négy hetet elvesz a felkészülésünkből, ez időszak alatt kissé visszaesik a csapat teljesítménye, hatékonysága. De nincs miért keseregnünk, jócskán előrelépett a gárda idén is. Remélem, a következő esztendő végén is hasonló jó dolgokról tudok beszámolni.

A népes serdülő csapat még népesebb létszámmal vág neki az új szezonnak

Címlapképünkön a serdülő csapatunk, amely fiatal edzőjével, Zsilák Lászlóval végig dolgozta a 2023–2024. bajnoki évet, és húsznál is több mérkőzésen szállt vízre a szezonban – fotó: T. Petka Anita

Vegyesnek tűnik a kép, ha az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő serdülő csapatunkról van szó. Az alapszakaszban 8 győztes és három vesztes meccs után 24 pontot gyűjtöttek, amivel a negyedik helyen zártak, majd következett a rájátszás, ahol viszont az erős felsőházi mezőnyben egy pontra tellett.

Serdülő csapatunk fiatal edzőjével, Zsilák Lászlóval elemeztük az elmúlt esztendő történéseit, változásait.

Milyen célt tűztél ki magad és a csapat elé, mit szerettél volna elérni a nyár, illetve a bajnokság folyamán?

Nyáron elsősorban az volt az elsődleges célom, hogy megismerjem a csapatot, hiszen akkoriban költöztem haza Békéscsabára egyetemi tanulmányaim befejezése után. Igyekeztem minél hamarabb a csabai légkörhöz akklimatizálódni, ami egész gyorsan sikerült is. Megismerve a fiatalokat, addigi teljesítményüket, olyan további célokat tűztem ki, miszerint rávezetni őket az A1-es szintű edzések elvégzésére, ami ugyancsak elég hamar teljesült. Az alulról fölkerülő és „régi” serdülő játékosaink fokozatosan összecsiszolódtak már a nyár folyamán is.

Miben fejlődtek legtöbbet a gyerekek?

Úszástudásban és erőnlétben látványos előrelépést tapasztaltam. Kezdetben a legegyszerűbb taktikai megoldásokat gyakoroltuk, amint ez sikerült, jöhetett a következő lépcsőfok.

Mik voltak ezek az elemek?

Az alap a kemény szoros emberfogás volt, különösen azért, mert hosszú volt a bekksorom. Emellett az M-zóna erősítése is fontos volt, amivel olykor megleptük ellenfeleinket. Ezt tovább kell fejleszteni ebben az évben is, hogy folyamatosan egy egész negyeden át alkalmazni tudják. A sikeres alapszakasz után más kaliberű ellenfelek következtek a felsőházban. Ezért az egyéni fejlesztés is előtérbe került, úgy, mint a koncentráció fokozása, de emellett a fizikai erőt is igyekeztem növelni. Visszatekintve az esztendőre: minden játékos sokat fejlődött, elérte azt a szintet, ami biztató volt és lesz a játékunkban.

Maradt hiányérzeted a csapattal kapcsolatban a szezon végeztével?

Maradt. Nem a csapattal kapcsolatban, hanem a pontjaink számát illetően. Sajnos, sokszor előfordult, hogy tudásunkhoz képest nem igazán jött ki számunkra a lépés. Mindez visszavezethető rám, mert főfoglalkozásomból kifolyólag nem minden edzésen tudtam részt venni. De amiatt is maradhatott hiányérzetem, mert gyakran sújtottak bennünket sérülések, betegségek, eltiltások, no és a vége felé előfordult néha egy kis fegyelmezetlenség is.

Hogyan tovább? Az már tudható, hogy 13 eddig gyermek korosztályú kerül fel hozzád az új szezonra, de hányan öregednek ki serdülőid közül? Kikkel számolhatsz az új bajnokságban?

Tény, a gyermek korosztályú másodévesek közül tizenhárman csatlakoznak a serdülő csapathoz, és mindössze hárman öregszenek ki tőlünk, vagyis lesznek ifjúsági korúak. Könnyű dolgom lesz, hiszen eddig is népes volt ez a korosztály, az évet 13 játékossal küzdöttük végig, sőt, olykor a gyermek csapatból is érkezett erősítés az év folyamán a mérkőzésekre. Közülük, mint említettem, mindössze hárman öregszenek ki, így a nyári alapozást várhatóan huszonhármas kerettel kezdjük meg júliusban. A felkerülők sem ismeretlenek előttem, a korábbi közös edzések miatt, a népes létszám pedig sokat segíthet az edzéseken, például sokat lehet gyakorolni majd a hat-hat elleni játékot. Úgy vélem, egy jó képességű gárdával folytathatom a munkát, nem véletlen, hogy az új bajnokságban sokat várok ettől a csapattól.

Kettős győzelemmel zárta a napot és a bajnokságot az OB II-es csapat

A tavaly – egyetemi tanulmányai után – hazatérő saját nevelésű Zsilák László (9-es sapkában) a két mérkőzésen összesen nyolc gólig jutott, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kettős győzelemmel zárja a napot és a bajnokságot OB II-es csapatunk

Utolsóként a felnőtt OB II-es csapatunk zárta a 2023–2024. évi bajnokságot. A fiatalokból és a nagy öregekből álló egyletünk a rájátszás 17–21. helyéért szállt ma vízre a békéscsabai Árpád fürdőben, amikor a sereghajtóval és az addig éppen előttük álló Dunaújvárossal csaptak össze. A dunaújvárosiakkal szemben az volt a tét, melyik csapat végez előbb a tabellán? A csabai győzelemmel helyet cserélt a két alakulat, így a Swietelsky-Békéscsaba zárta az idei bajnokságot a 18. helyen. A krónikához tartozik, hogy az Invictus a sok sérültjük miatt mindössze hét játékossal érkezett a Viharsarokba, ahol az első találkozón egy újabb emberük dőlt ki, ezért a második találkozóra már ki sem álltak, s mivel a pécsiek kapták meg a három pontot, ők is maguk mögé utasították a dunaújvárosiakat.

Swietelsky-Békéscsaba–Invictus SC Szolnok 18–7 (6–0, 4–1, 4–4, 4–2)

OB II-es vízilabda-mérkőzés, rájátszás a 17–21. helyért, Békéscsaba. V.: Kiss Attila, Sikter Richárd. Békéscsaba: Korcsok P. – Lukácsi S. 1, Szanyi, Mucsi 4, Zsilák 5 (1), Ajtai 1, Katona 3. Cs.: Beregszászi (kapus), Csendes Cs. 1, Laczó P. 2 (1), Gyebnár, Puha, Borsos 1, Miklós. Edző: Fodor Ádám, Ajtai Miklós. Invictus: Erdei – Retkes 3 (1), Melkuhn, Juhász 1, Hajas 1, dr. Mosonyi B. 2. Játékos edző: Melkuhn Tibor. Gól emberelőnyből: 2/1, ill. 14/3. Büntetők: 2/2, ill. 1/1. Kipontozódott: Gyebnár, Miklós. Az eredmény alakulása: 7–0, 12–1, 13–5, 16–5.

Nagy lendülettel kezdte a mérkőzést csapatunk, az erődemonstráció eredménye: hét gólt lőttek zsinórban, amire egyetlen válasz sem érkezett az első 11 percben. Ezzel el is dőlt a pontok sorsa annak ellenére, hogy a cserék nélkül kiálló vendégek egy erős harmadik negyedet produkáltak.

Swietelsky-Békéscsaba–Dunaújvárosi Főiskola VE Duna-Via 12–5 (3–2, 3–0, 1–2, 5–1)

OB II-es vízilabda-mérkőzés, rájátszás a 17–21. helyért, Békéscsaba. V.: Kiss Attila, Sikter Richárd. Békéscsaba: Beregszászi – Gyebnár, Fodor Zs. 1, Mucsi 2, Zsilák 3, Ajtai 3 (1), Katona 1. Cs.: Korcsok P. (kapus), Pallag 1, Csendes Cs., Laczó P., Szanyi, Szatmári L. 1, Pojendán. Edző: Fodor Ádám, Ajtai Miklós. Dunaújváros: Lacki – Tóth T., Durda 3 (1), Horváth M., Gyulai, Kun-Gerendás, Horváth P. Cs.: Boros, Fehéri 2, Rónavári, Martyin. Edző: Zsámbok Lili, dr. Pataki Zsóka. Gól emberelőnyből: 3/1, ill. 8/1. Büntetők: 1/1, ill. 1/1. Kiállítás cserével: Pojendán, ill. Tóth T. Kipontozódott: Gyebnár. Az eredmény alakulása: 0–2, 7–2, 7–5.

Az első öt percben esett két dunaújvárosi gól meglepte a mieinket, ám a folytatásban egymás után hétszer voltak eredményesek a házigazdák. Már ekkor látszott, hogy győzelemmel zárhatják a napot és a szezont a csabaiak, bár a harmadik negyedben még egyszer fellángolt a Duna-parti egylet, ami viszont nem tartott sokáig, a finisben még öttel meghintették a vendégeket a hazaiak.

Mestermérleg. Fodor Ádám: – Az első mérkőzésünk jószerivel arról szólt, hogy játsszuk le, ugyanis a sérülések miatt mindössze egy kezdőcsapatra elegendő invictusos játékos érkezett Békéscsabára, cserék nélkül. Igazán a második találkozónknak volt komolyabb tétje, mondhatni ez volt a csoportrangadó. Háromszor voltunk házigazdák ebben a bajnokságban, de most nyújtottuk a legjobb teljesítményt. Kisebb, rövidebb etapokban ugyan előfordult néhány egyénieskedés, de nagyobbrészt igazi csapatként működött a gárda, ezért jól festett a mai játékunk. Ez jó alap lehet ahhoz, hogy a nagy öregek és a gyors fiatalok ötvözte egyletünk jövőre még szebb eredményt érjen el.

További eredmények: Szentesi Üdülőközpont–Dunaújvárosi Főiskola VE Duna-Via 15–9. PTE-Pécsi EAC Mighty Bulls–Invictus SC Szolnok 5–0 – játék nélkül. PTE-Pécsi EAC Mighty Bulls–Szentesi Üdülőközpont 7–19.

A nem hivatalos végeredmény a rájátszás hatodik köre (11-12. forduló) után: 1. Szentesi Üdülőközpont 36, 2. Swietelsky-Békéscsaba 19, 3. PTE-Pécsi EAC Mighty Bulls 16, 4. Dunaújvárosi Főiskola VE Duna-Via 15, 5. Invictus SC Szolnok 3.