ímkézett bejegyzés

Nehéz esztendő után boldogabb békéscsabai évzáró

Címlapképünkön az esztendő korosztályonkénti legjobbjai a díjakkal

Ma a kora esti órákra benépesült Békéscsabán a Rendezvénypajta – bár itt nincsen víz, medence –, ám klubunk apraja-nagyja és szüleik néhány órára birtokukba vették a tágas fedett teret. Mégpedig azért, mert a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub a bajnokságok befejeztével évzáró bulit tartott.

Szinte mindenki egyenpólóban érkezett a rendezvényre, ahol néhány perccel 18 óra után Borsos Pál klubelnök emelkedett elsőnek szólásra. Rövid bevezetőjében kiemelte: ismét nehéz esztendőt zárt az egyesület, hiszen a Covidot követő évben az energiaválság okozott fejtörést: „Minden négyzetméter vízfelületért meg kellett küzdenünk, de ennél fontosabb, hogy kiharcoltuk az Árpád fürdő nyitva tartását. Szükség is volt erre, hiszen csapataink a 2022–2023. évi bajnokságok során csaknem kétszáz mérkőzést játszottak, amit víz és medence nélkül aligha lehetett volna.”

Hasonló gondolatokkal kezdte ügyvezető elnökünk, Balázs Lajos is, aki azzal kezdte, minden év nehezebb feladatok elé állítja klubunkat: „Tavaly szeptember közepén az úszóklubtól tudtuk meg, hogy nem lesz sátorállítás. Sokáig ment a huza-vona, mígnem az önkormányzati döntéshozók az év végéig zöld utat nem adtak. Persze, ehhez nekünk és az úszóknak is még mélyebben bele kellett nyúlnunk a zsebünkbe. Időközben érkezett némi állami pénz is az uszoda fenntartására, de ott lebegett a fejünk felett, hogy januártól mégis bezárják az Árpád fürdő sátortetős medencéjét. Újabb állami- és klubsegítség után meghosszabbodott tavaszig az uszoda üzemeltetése. Az sem segített bennünket, hogy Gyulán valóban nem állították fel a sátrat a versenymedence fölé, így fiókcsapatunk is Békéscsabára járt át labdás edzésekre. Szerencsére végig tudtuk játszani a bajnokságokat, amiért külön köszönet illeti a szülőket, a támogatókat és a mellettünk álló döntéshozókat.”

A szakmai értékelőre Fodor Ádám vezetőedző tért ki, aki elöljáróban hangsúlyozta, kétfelé veszi az idei évet. Egyrészt a vidékbajnoki szereplésről, majd az országos bajnokságban elért eredményekről kívánt számot adni. Mint kiemelte: „A vidékbajnokságban szereplő csapataink esetében az elsődleges cél az volt, hogy jó meccseket játszanak a fiatalok, ami által fejlődhetnek. Elmondható az itt szereplő minden utánpótlás korosztályról, hogy nehéz csoportba kerültek, de nagyot javultak a finisre. Esetükben nem a helyezés volt az elsődleges cél, hanem a fejlődés. Az országos bajnokságokban szereplő három utánpótlás együttes szövetségi értékelése sajátságos, hiszen az ifjúsági, a serdülő és a gyermek csapatok eredményeit összevonva hirdettek végeredményt. És itt szeretném rögtön kiemelni: gyermek csapatunk az A1 osztályban is eredményesen helyt állt volna. Serdülőink is fejlődtek, de nekik a középmezőny jutott. Ám ők külön dicséretet érdemelnek, hiszen nekik kellett helyt állniuk az ifjúságiak között is, hiszen mindössze egyetlen ifistánk maradt erre az évre. De nem ijedtek meg, úgy vélem, felnőttek a feladathoz.”

Borsos Pál ehhez azt fűzte hozzá: „Kis klub vagyunk, de ugyanolyan feladataink vannak, mint a nagy egyesületeknek: beiskolázni, nevelni játszatni a gyerekeket.”

Végül a Csirkefogók Vízilabda Klub irányítói köszönetet mondtak, és egy kis jelképes ajándékot adtak át a klubtól hosszú idő után megváló Dobra Róbert edzőnek, valamint a nagy támogató Tasnádi családnak. Fodor Ádám pedig felsorolta, hogy a különböző korosztályokban kikre a legbüszkébbek (akik egyébként egy emlékplakettet is kaptak). A baby korosztályból Balogh Csanád és Korcsok Krisztián, a gyulaiak közül Balogh Bence, a gyermek „négyesből” Bódi Bercel és Suhajda Soma, a gyermek „hármasból” Machlik Máté, a gyermek „egyesből” Suhajda Zoltán és Szatmári Levente, a serdülőknél Hajdu Andor, az ifjúságiaknál Dobos Ferenc kapott elismerést, míg a külön díjat Zimbran Milán érdemelte ki.

Az értékelőket követően következett a nagy „evi-ivi”, barátkozás, sok játék késő estig.

Középső képünkön: megtelt a Rendezvénypajta gyerekekkel, szülőkkel, edzőkkel

Lenti képünkön: az elnökség beszámolója

Legendás pólósokkal találkozhattunk a Center Moziban

A Nemzet Aranyai című film főszereplői közül négyen, balról: Varga Tamás, Fodor Rajmund, dr. Steinmetz Ádám, dr. Steinmetz Barnabás, valamint klubunk ügyvezető elnöke, Balázs Lajos és vezetőedzője, Fodor Ádám, aki nem mellesleg Fodor Rajmund öccse

Nem kevesebb, mint négy fő volt az egy négyzetméterre eső olimpiai bajnok vízilabdázók száma szombaton a Csaba Centerben, ahol A nemzet aranyai című film vetítését és közönségtalálkozóját tartották.

Folyamatosan érkeztek az egykori klasszis vízilabdázók a békéscsabai Center Mozihoz, Varga Tamás, dr. Steinmetz Barnabás, dr. Steinmetz Ádám és Fodor Rajmund, valamint a film rendező-producere, Zákonyi S. Tamás.

A négy játékos mellett további tizenhét vízilabdázó, többek között Dr. Molnár Tamás, Szécsi Zoltán, Kásás Tamás, Biros Péter, Kiss Gergő, valamint az 1997-től 2008-ig (ebben az időszakban a válogatott egyebek mellett egymás után – 2000-ben Sydney-ben 24 év után! – három olimpiát nyert, 329 mérkőzést játszott, amiből 273-at megnyert, és kizárólag a 2001-es fukuokai világbajnokságon maradt le a dobogóról) tartó a világot végigverő válogatott sikerkapitánya, Dr. Kemény Dénes szólal meg a 149 perces filmben. Emlékezik még az nagy ellenfelek közül a szerb Vladimir Vujaszinovics, Dejan Szavics, az olasz Alessandro Campagna, a spanyol Salvador Gómez, a horvát Ratko Rudic és az amerikai Tony Azevedo is.

A szolnoki születésű Varga Tamás 2004-ben, Athénban, majd négy év múlva a Pekingben olimpiai bajnokcsapat tagja volt, nagyon örült, hogy az április 20-án bemutatott filmnek ilyen nagy sikere van.

Nagyon jó érzés, hogy alig több mint két héttel az első vetítés óta negyvenezer fölött tekintették már meg a filmet és ezzel, ha jól tudom, vezetjük a nézettségi listát – mondta érdeklődésünkre a 47 éves egykori védő. – A közönség ugyanolyan lelkes, mint amikor az olimpiákat és a világbajnokságot megnyertük. Nagy hálás vagyok nekik, hogy a mai napig nem felejtették el ezt a csapatot, ezeket a sikereket. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ennek a sikersorozatnak részese lehettem.

Varga Tamás megjegyezte, hogy játékosként még nem feltétlenül fogja fel, hogy valójában mekkora eredményeket ér el, az évek múlásával jön rá, hogy mi az, amit elért.

Alessandro Campagna, az olasz válogatott szövetségi kapitánya mondta a filmben, hogy egyszer nyerni olimpiát óriási dolog, kétszer sporttörténelem, háromszor pedig az ember legendává válik – fűzte hozzá.

A film története az 1996-ban történt eseménnyel kezdődik, amikor Kemény Dénes Gerendás Györggyel, Görgényi Istvánnal és Horkai Györggyel pályázott, s talán még ő sem hitte el komolyan, hogy megválasztják kapitánynak. Megválasztották, Kemény az első tréningeken azt mondta a fájdalmasan fiatalon elhunyt Benedek Tibornak, hogy jó, hogy ő a tornák gólkirálya, de még jobb lenne, ha a válogatott aranyérmeket nyerne…

A nemzet aranyai című film producere és rendezője az a Zákonyi S. Tamás, aki a nagy sikerű Szabadság, szerelem egyik, majd a 2018-ban bemutatott BÚÉK vagy a 2022-es Az unoka című film producere volt.

– Titkon számítottam ilyen sikerre, hiszen azért csinálja ezt, hogy a nézők lássák – mondta. – Nagyon boldog vagyok, viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy két hét után vezetjük a nézettséget. Mostanra biztosan negyvenöt ezer fölött vagyunk, ami nagy dolog, hiszen ez mégis csak egy sport-dokumentumfilm, bár én azt mondom, hogy inkább mozifilm.

A szombati filmvetítés után telt ház előtt közönségtalálkozót rendeztek, melyen Szigeti Csaba, az Oktatási, Közművelődési és Sportosztály vezetője kérdezte a négy bajnokot és a film rendező-producerét.

Forrás: beol.hu/Gajdács Pál

Nehezedő feltételek mellett is előrelépésről számolhatott be klubunk vezetősége a közgyűlésen

Az előírásoknak megfelelően március 27-én, hétfőn délután megtartotta éves rendes közgyűlését klubunk. Ezen vezetőink és a vezetőedzőnk értékelték az elmúlt évet, körvonalazták a jövő feladatait, és a pénzügyi beszámoló is terítékre került.

Nehéz esztendőkön van túl a honi sportélet, azon belül a póló és a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub is: Covid után jött az infláció, az energia mizéria, a sportlétesítmények léte, működési kérdései.

Esetünkben különösen érzékenynek bizonyult, hogy sokáig ott lebegett: lesz-e ősztől sátor a békéscsabai Árpád fürdő versenymedencéje fölött vagy sem? Balázs Lajos ügyvezető elnök arról beszélt: a szeptemberi, majd a januári bezárás ellen küzdött a két vizes klub, majd még a kora tavasz is egy ideig veszélybe került. Van egy előírás, miszerint október 15-e és március 15-e között nem megengedett nyitott medencében bajnoki mérkőzéseket rendezni. Nem beszélve arról, hogy már rendes edzéseket sem lehet tartani. Márpedig, ha az uszodára nem kerül fel a sátor, a klub létjogosultsága is megszűnik, ami ráadásul óriási mennyiségű TAO-pénz visszafizetésével járt volna. „Ha nincs sátor, nincs számunkra bajnokság, nincsenek edzések, le kellett volna húzni a rolót” – hangsúlyozta.

Itt azért egy gondolat erejéig érdemes oda is elkanyarodni: a két vizes sportág, az úszó és a vízilabda egyaránt fizet pályahasználati díjat a vagyonkezelőnek. Emellett megváltja a sportolók belépőjegyét (bérletét). Más létező megyei (és nemcsak megyei) sportágnak közel sincs ekkora kiadása. Előfordul, hogy bérleti díjat fizet, de belépőt nem.

A szakmai munkát Fodor Ádám vezetőedző értékelte, amelyből megtudhattuk, jelentős előrelépés történt minden fronton és korosztályban. Ez többek között annak is köszönhető, hogy edzőpárok dolgoznak a kiemelt csapatoknál, Ajtai Miklós például a technika javításáért, a lövések hatékonyságáért felel, a vezetőedző és Katona Péter a serdülők és gyermek korosztályért, ahová nem mellesleg Ajtai is besegít. Tavaly nyár óta Újházi Attila személyében kapusedző foglalkozik „portásainkkal”, aki Hódmezővásárhelyről jár át kéthetente. Szűts Szilvi az úszásfejlesztéssel segíti fiataljaink fejlődését. Csabai Zoltán, Dobra Róbert, Szilvásy Attila, Jeszenszky Ákos hatékonyan foglalkozik a legkisebbekkel.

Ennek ellenére némileg csökkent a sportolói létszám, ugyanis a belvárosi és Szabó Pál téri iskolák medencéit bezárták télre, a gyulai versenymedence fölé nem állítottak sátrat, amik a kisebb korosztályokra negatívan hatottak.

A pénzügyi beszámolóból megtudtuk, nominálisan ugyanakkora összegből gazdálkodhatott klubunk, mint a korábbi esztendőben, csakhogy… Csakhogy időközben volt egy nagyjából 25 százalékos infláció. Ilyen körülmények között kellett kifizetni a folyamatosan emelkedő nevezési, utazási díjakat, a rendezési költségeket, a személyi kiadásokat. Ezért az elmúlt egy évben már nem fért bele a költségekbe a felszerelés vásárlás, szállás és étkezés, sőt még a versenyengedélyekre sem tellett. S akkor még ott van a már decemberig esedékes, külön kifizetett ötmilliós további uszodahasználati (energiaköltség támogatás) összeg, és hamarosan esedékes az újabb ötmilliós tétel, ami az idei első félévre szól.

„Ilyen körülmények között egyelőre az idei évre nem is nagyon tudtunk összeállítani költségvetési tervet” – fogalmazott Balázs Lajos. „A nehézségek, az infláció miatt a tagdíjakat is kénytelenek vagyunk megemelni, ami a közgyűlés hatásköre, ám ezt egyhangúlag megszavazták a mai napon.”

Ugyancsak szóba került, hogy más klubok ismét elcsábítanák tehetségeinket. Sajnos, évről évre befolyásolja TAO-s bevételünket, ha elviszik legjobbjainkat, ugyanis az az eredményességen is meglátszik. Márpedig a jobb eredmények után emelkedhet a TAO-bevétel. S ami még meglepőbb: már az általános iskolás ügyes gyerekeinkre is szemet vetettek…

Élőben az utánpótlás meccsei a medence partjáról

A pandémia első hulláma alatt, 2020 márciusában megállt az élet Magyarországon. A következő köröknél már voltak oldások, de egy csomó helyre nem lehetett menni. A Csabai Csirkefogók VK-nál egy nagyon remek dolog történt: Tasnádi Tibor, Tasnádi Tibi édesapja elkezdte a Facebookon megosztott twitch csatornán közvetíteni a derbiket.

Tasnádi Tibor a serdülő csapatban játszó Tasnádi Tibi édesapja. A papa bő két éve közvetíti az országos bajnokság meccseit akár idegenben, akár itthon. Mi több, felesége T. Petka Anita pedig végig fotózza a szintén mindhárom – gyermek, serdülő és ifi – összecsapást. Ma már ők a Csirkefogók egyik cégérei. Tibivel beszélgettem.

Korábban sok családi videót készítettél?

– Egyáltalán nem. Amikor az edzők megkérdezték, hogy ki vállalná el a közvetítéseket, mondhatni feláldoztam magam. Persze tudom, hogy ez egyrészt jó az egyesületnek, a gyerekeknek és a szülőknek is.

Főleg az utóbbi halmaznak. Milyen érdekes, amikor a Facebook-korszak előtt a gyerek reggel elment egy versenyre, a szülei csak este tudták meg, hogy mit domborított. Most meg minden rezzenésüket élőben követhetjük. Beruháztál?

– A kamera az egyesületé, a laptop és a többi felszerelés az enyém. Az első derbiken még csak mobillal, simán, hang nélkül vettem a képeket. Majd a következőn a szülők javaslatára már kommentáltam a látottakat.

Azt láttuk, hogy meccsről-meccsre egyre szakértőbb lettél.

– Igyekeztem tanulni.

Utánanéztél a szabályzatnak vagy követted a televízióban a meccseket?

– Nagyon minimális időm van tévézni. Amikor az edzők a meccs után megnézték a tudósítást, a visszajelzéseikből tanultam. Például a vízilabdában nem szöglet, hanem sarokdobás van stb.

Olyan a hangod, mint amikor 1984-ben, a VHS-kazettákat egy monoton hang szinkronizált. De az benne a jó, hogy érzelemmentes. Ez az etikus tudósítás.

– Azért olykor az embert elkapja a hév.

A közelmúltban a Békéscsaba a budapesti Oázissal játszott, ahova pont nem mentél a csapattal. Az uszodában volt azonban egy fővárosi, ugyancsak operatőr apuka. Meg is kérdeztem tőle, hogy közvetít-e, mire nemmel válaszolt. Majd hozzátette, a csabai élők mindenki számára etalonok.

– Egyszer azt mondta egy budafókás apuka, – kapcsolódik a beszélgetésbe Anita – hogy sokkal szívesebben nézi Tibi közvetítését, mint a sajátjukat. A múltkor Miskolcon pedig egyből azt kérdezték a meccs előtt, lesz közvetítés?

Néhány Tibi-morzsa:

„Olivér zavarja a labdás embert…” (ellenfélnél a laszti)

„Ezek a srácok gól ellen be vannak oltva…” (semmi sem jön össze a csabaiaknak)

„De miért nem fújjuk le időben? Andort állítják ki cserés kiállítással… a kapus meg nem kap semmit, csak röhög…”

Címlapképünkön: Tasnádi Tibor akcióban

Forrás: behir.hu/Such Tamás

A pandémiai sokk után kezd magához térni klubunk

Éves értékelő sorozatunkban a felnőttektől a legkisebbekig, a baby korosztályosokig, edzőink segítségével korcsoportonként végig vettük, hogy az elmúlt esztendőben mire jutottak csapataink a különböző szintű bajnokságokban. Zárásként klubunk ügyvezető elnökével, Balázs Lajossal beszélgettünk arról, miben lépett előre a közösség az év során, és milyen tervekkel vág neki a 2022–2023-as szezonnak. Annál is inkább, hiszen holnapra – a mintegy egyhónapos pihenő után – újra az Árpád fürdőbe szólítja a szakmai vezetés klubunk apraját-nagyját.

– Tavaly kilenc csapatot neveztünk be az országos, illetve vidékbajnokságokba. Mivel 17 felnőtt és 127 utánpótláskorú igazolt játékosunk van, ebből látható, hogy 144 vízilabdázónk játszotta végig a szezont. Rajtuk kívül 48 előkészítős fiatalnak tartottak tréningeket edzőink. A pandémia után e téren is visszaerősödött klubunk, többségük már az új bajnokságban szerepet is kaphat.

Van arról statisztika, összesen hány bajnokin ugrottak vízbe pólósaink:

– Fodor Ádám vezetőedzőnk egyszer kiszámolta, összesen 173 hivatalos találkozón szerepeltek a klub pólósai az OB II-től a lekisebbekig, a baby korosztályosokig. S ebben nincsenek benne a kupamérkőzések, a felkészülési tornák és az évközi edzőmeccsek. Ha azt is hozzáadjuk, bőven kétszáz felett lenne a derbik száma.

Milyen célkitűzést állított az elnökség csapataink elé?

– A pandémia okozta nehézségek miatt alapvetően semmit. A vidékbajnokságban pallérozódó fiatalokkal szemben egyébként sem volt korábban sem konkrét cél. Esetükben a folyamatos fejlődés, a csapattá érés volt a legfontosabb. A felnőtt gárdánk teljesen amatőr, örömjátékot nyújtó közösség, akik szerelemből folytatják a sportágat akár negyven éven túl is. Olykor pedig ide besoroltunk néhány utánpótláskorú fiatalt, akiknek ugyancsak a fejlődés volt a legfontosabb, és az, hogy felmérjük, mire lehetnek képesek az öreg rókák között.

Egy kicsit talán más kategória az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő három együttesünk, akik a jövőt képviselhetik. Esetükben sem fogalmazódtak meg célok?

– Tavaly nyáron nagy érvágás volt, hogy a négy legeredményesebb, és már az utánpótlás-válogatott kapuját döngető fiatalunkat elvitték tehetősebb klubok. Így sokismeretlenes lett még számunkra is, hogy mire lehetnek képesek az itt maradtak, akik szinte vezéregyéniség nélkül vágtak bele a bajnokságba. Ezért nem is fogalmaztunk velük szemben elvárást. Ám egy sikeres nyári felkészülést követően az alapszakasz kezdetét kiválóra teljesítették. Evés közben jön meg az étvágy: menet közben annyit módosítottunk esetükben, hogy ha már így belelendültek, célozzák meg a rájátszásban a felsőházat. Nem kellett csalódnunk, elérték fiataljaink, akik végül az A2 osztályban a húsz gárda közül összesítésben a 10. helyen végeztek. Ezt az ismert problémák miatt óriási sikernek tartjuk.

Kanyarodjunk vissza az alapokhoz: az előkészítősökkel kik és hol foglalkoznak?

– A korábbi remek úszó, ma oktató Fajó Csilla a Szabó Pál Téri Általános Iskolában tanítja a fiatalokat, Papp Szilvi (korábbi nevén Szűcs Szilvi) pedig az Árpád fürdőben foglalkozik naponta délelőttönként a Petőfi iskola 2., 3., 4. osztályosaival, közösen Fodor Ádám, Ajtai Miklós és Csabai Zoltán edzőinkkel. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a pandémia okozta „sebeket”, a korosztályok kimaradását valahogy behozzuk. Sikerült is földuzzasztanunk az utánpótlás létszámát, sőt, jobban sikerült a reméltnél.

Ezen felsorolásokból kitűnik: komoly anyagi vonzata lehet a klub működtetésének. Megvolt erre a keret?

– Rendelkezésünkre álltak az év teljes egészére vonatkozóan az anyagiak.

Nagyjából mikből tevődtek össze a kiadások?

– A bajnoki működésekre mintegy hatvankettő és fél millió forintot fordítottunk. Ebben benne volt a kilenc csapat nyolcmilliós nevezési díja, amely már magába foglalta a játékvezetői költségeket is. Ezen kívül jelentős tételt jelentettek az edzői bérek, az utazási, esetenként az étkezési költségek, a hazai rendezésű fordulók, azokon az orvos felügyeletek díja, a három busz működtetése, az uszoda bérletek, versenyengedélyek.

Mi várható az új bajnokságra való felkészülésben?

– A szövetség által elkészítendő 2022–2023. évi kiírások még nem láttak napvilágot. Ettől függetlenül úgy tervezzük, hogy a tavalyi kilenc együttesünk helyett az új szezonra tízet nevezünk. Az eddig megszokottak mellett a gyulai fiókcsapatunk esetében ősztől két korosztályt, a tavalyi gyermek „négyes” korcsoport mellett egy baby csapatot. Ez a célunk ma, reméljük, hogy a toborzás eredményes lesz, és őszre valóban lesz két fürdővárosi gárdánk.

Az új szezonra vannak már új célok?

– A vidékbajnoki sorozatba nevezendő egyleteink esetén ugyanúgy gondolkodunk, mint a korábbi években: az egyéni fejlődés az egyik legfontosabb, miközben csapatot is kell formálni. Sokszor alapvető kérdés, van-e elegendő korosztályos alanyunk. Ennek függvényében vizsgáljuk, hogy egy-egy tiszta korcsoportot hová nevezzünk. De ez ritka, sokszor fiataljainknak felfelé is játszani kell.

És az országos bajnokságban szereplő triónknál?

– Most már előre megfogalmazzuk: ismét el kell érni a felsőházat. Bár nem lesz könnyű, hiszen ismét a legjobbjaink közül elhappolnak tehetősebb klubok játékosokat. Most például ott van a gólerős, jól képzett Komlódi Marcell, aki Szegedre tart. De várhatóan kiesik Bujdosó Antal és Szalai Áron is, az előbbi a főváros, az utóbbi Szolnok felé kacsingat. Ezen körülmények ellenére is reálisnak tartom, hogy ismét a felsőházba kerüljön a három gárda, az ifjúsági, a serdülő és a gyermek korosztály. Talán az segíthet, hogy a létszámunk reményt keltő. Bár tény, a két idősebb korosztályban a korábbi évekhez hasonlóan kevesebben vannak, ezért alulról kell feltölteni itt is a létszámot.

Évek, sőt évtizedek óta vágya a vizes sportágat képviselőknek, hogy méltóbb körülmények közé kerüljenek. Ott a példa: csak a dél-alföldi körzetben az elmúlt évtizedben egyre másra épültek az új uszodák, amelyek elsősorban a sportot szolgálják. Így Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szentes, Hódmezővásárhely, legutóbb pedig Szeged kapott pazar új létesítményt. Mi a helyzet az évek óta ismét bezengett békéscsabai sportuszodával?

– Na az egy nagy fájdalmunk. Nemrégiben még arról volt szó, hogy egy olyan létesítmény együttes épül, amiben bőven elfér a két klub, az úszó és a vízilabda. A tervben szerepelt két nagy medence és egy oktató medence. Mára ez leredukálódott egyetlen medencére. Ha ez így valósul meg, azt nem nevezném előre lépesnek. Úgy gondolom, ez hosszútávon egyáltalán nem segíti a klubok hatékonyabb fejlődését.

Címlapképünkön az ügyvezető elnök, Balázs Lajos (balra) és a vezetőedző Fodor Ádám