2025. 10. 07.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön Restye Zsombor a dobogó tetején, miután korosztályában megnyerte a 3000 méteres távot a „Fuss és segíts!” jótékonysági futóversenyen

Az elmúlt hétvégén, vasárnap zajlott le a békéscsabai sikerekkel zárult Csabai Csirkefogók VK–Aqua SE Nyíregyháza országos utánpótlás-bajnoki három vízilabda-találkozó. A serdülő csapatban hiába kerestük Restye Zsombor nevét, ezúttal nem szerepelt a nevezettek listáján. Edzője, Fodor Ádám jelezte is: igazoltan hiányzik.

De mit is jelent az, hogy igazoltan. Nos, a mérkőzés órájában éppen egy nagyot futott. Mégpedig a Békéscsabán lezajlott, ötödik alkalommal kiírt „Fuss és segíts!” jótékonysági futóversenyen állt rajthoz, a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub égisze alatt.

A verseny nevében benne van, hogy jótékonysági, amelynek bevételéből az Ágota Alapítvány állami gondoskodásban élő gyermekekért végzett munkáját, illetve a Fília Alapítvány idős embertársainkért folytatott tevékenységét támogatják.

A pólócsapat 15 esztendős, 185 centi magas bekkje nem is akárhogyan szerepelt az atlétikai viadalon: korosztályában a legjobbnak bizonyult a 3000 méteres távon, az abszolút kategóriában pedig harmadik helyezést ért el.

Mindez arra utal, két sportágban is a legjobbak között tartják számon. Vele beszélgettünk többek között arról is, hogyan fér meg egymás mellett a vízilabda és az atlétika?

Melyik sportággal kezdted?

– A vízilabdával. A Szabó Pál Téri Általános Iskolában Fajó Csilla néni keze alatt tanultam meg úszni a vízilabda előkészítős csoportban. A következő lépés az volt, hogy levittek az Árpád fürdőbe. Megtetszett a vízilabda, így ott ragadtam.

Követve eredményeidet, a legkisebbektől, a babyktől a serdülőig végigjátszottad az összes korosztályt…

– Valóban, kissrácként Dobra Robi és Túri Gergő kezei alatt ismerkedtem meg a sportág alapjaival, ma a vezetőedzőnk, Fodor Ádám irányította serdülő korosztályú csapatban játszom.

Melyik korcsoportban tetszett leginkább a póló?

– Talán a babyben. Sok sikerélményünk volt, s igazán akkor ismerkedtünk meg a sportág rejtelmeivel.

Aztán jött az atlétika…

– Másfél-két éve kezdtem atlétizálni is. Ezt is megszerettem.

A jótékonysági eseményt megelőzően mikor rajtoltál atlétaként versenyen?

– Nemrég, szeptember közepén. Gödöllőn volt egy területi ligaverseny. Ott háromszáz méter gáton lettem negyedik. Dobogót vártam magamtól, de pocsék időben rendezték meg a versenyt.

Mindez azt jelenti, hogy a Békéscsabai Atlétikai Club is leigazolt?

– Igen.

Lehet a két sportágat párhuzamosan űzni?

– Nem teher számomra. Hetente két-három vízilabda és ugyanennyi atlétikai edzésen veszek részt.

Ez a békéscsabai viadal egy kicsit rendhagyó volt, hiszen itt nem is biztos, hogy az eredményesség volt az elsődleges.

– Kettős céllal rajtoltam el a jótékonysági futóversenyen. Egyrészt jó dolog másoknak segíteni, de azért az eredményesség is fontos volt számomra.

Alighanem elégedett is lehetsz…

– Magam is meglepődtem azon, hogy milyen jól sikerült. Előzetesen úgy kalkuláltam, a korosztályomban második-harmadik lehetek, abszolútban pedig tíz közé szerettem volna kerülni. Ehhez képest jött egy első és egy harmadik hely.

Kevesen tudják, hogy nem is olyan könnyű számodra az iskolába és az edzésekre járni, hiszen Fényesen laksz. Hogyan oldja meg a család az „ingázást”?

– Tény, légvonalban nyolc, amúgy tíz kilométerre lakom a sulitól (a Békéscsabai SZC Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium elsőéves diákja) és az uszodától, az atlétikai pályától pedig még messzebb. De ma már motorral járok, így könnyebb megoldani az utazgatást.

Vízilabda edződ hogyan áll ahhoz, hogy „kettős életet élsz”?

– Fodor Ádám az első perctől kezdve tudja, hogy a póló mellett atlétizálok is. Sőt, ő ajánlotta fel, hogy ezúttal ne a nyíregyháziak ellen játsszak a vízilabda-mérkőzésen, hanem induljak el a „Fuss és segíts!” jótékonysági futóversenyen.

Hosszú távon hogyan képzeled el, mert ma még összeegyeztethető a két sportág, de pár éven belül lehet, dönteni kell a további sikerek érdekében valamelyik mellett.

– Ez egyelőre még a jövő kérdése, jelenleg mindkét sportágat szeretem, a folytatást pedig majd meglátjuk…

Jávor Péter

 2025. 09. 21.   Klub, Aktuális, Kitekintő

A felvétel tanúsága szerint így köszöntötték Bucsi Fecót Máltán

„Örömmel üdvözöljük Bucsi Ferenc edzőt, ismertebb nevén Fecót Magyarország másodosztályú bajnokságának aktív kapusát, aki első kézből ötvözi a játékélményt a modern edzői szakértelemmel” – olvasható a máltai Sliema Aquatic Sports Club közösségi oldalán.

Alighanem sokan emlékeznek arra az ígéretes fiatal srácra, aki a békéscsabai utánpótlás remek kapusa volt, majd egy szép forró nyári napon Egerbe igazolt. Ott is szorgalmával, sportági hűségével kivívta a helyiek elismerését, amely a mai napig tart.

A máltaiak üdvözlő sorai így folytatódnak a klubjuk honlapján: „Most úgy döntött, hogy Máltára költözik, hogy edzői karrierjére koncentráljon, miközben vízilabda edzői diplomája utolsó évét letölti. Fecó értékes tapasztalatot visz a medencébe. Az Egri WPC-nél széleskörűen dolgozott az U14-es és U16-os ifjúsági csapatokkal, miközben teljes felelősséget vállal a kapusfejlesztésért is minden korosztályban.

Tavaly nyáron Máltán a Marsaskala WPC-n edzett U14-es és U16-os gárdákat, irányítva a fejlődésüket, miközben Babay Árpád mellett a szeniorcsapat felállításához is hozzájárult.

Fecó a fiatal játékosokkal való kommunikációs képességéről, erős munkamoráljáról és a játékosfejlesztés iránti elkötelezettségéről elismert fontos kiegészítője lesz a Sliema akadémiájának, amely segít inspirálni és formálni az elkövetkező sportolók generációját.”

 2025. 08. 24.   Aktuális, Előzetesek, Kitekintő

Címlapképünkön a kétszeres olimpiai bajnok Fodor Rajmund, aki manapság már játékvezetőként és a fiatal vízilabdázók mentoraként is ismert

Akárcsak a korábbi esztendőkben, idén is megrendezik az utánpótlás korúak számára a Fodor Rajmund Kupa felkészülési tornát, amelynek a korábbiakhoz hasonlóan a szarvasi Szent Klára Gyógyfürdő fedett 25 méteres versenymedencéje ad otthont.

A kétszeres olimpiai bajnok Fodor Rajmund visszavonulása után először a hazai és a nemzetközi játékvezetésből vette ki részét, az utóbbi években mindez kiteljesedett azzal, hogy utánpótlásképzésre is egyre több energiát fordít. Éppen fél évtizede hívta életre első ízben a fiataloknak kiírt felkészülési tornát, amelynek rendre Szarvas városa ad otthont.

Így lesz ez az idén is, amikor augusztus 25–27-e között sok fiatal lepi el a Szent Klára Gyógyfürdő fedett 25 méteres versenymedencéjét, és három napon át reggeltől estig mérkőznek egymással a hétfőtől szerdáig tartó eseményen. Mégpedig a gyermek III. (2013-ben születettek) és a gyermek IV. (2014) korosztályosok mérik össze tudásukat. Idén négy egyesület küld egy-egy korosztályos csapatot a Békés vármegyei városba, összesen nyolc gárda küzd a minél jobb helyezésekért. Mindkét korcsoportban körmérkőzésekre kerül sor. A háromnapos eseménysort színesíti, hogy az első két napon egy másik vizes sportággal, a kajak-kenuval is megismerkedhetnek a gyerekek, a gyakorlatban is belekóstolhatnak ebbe a Körösökön, mégpedig a délelőtti és délutáni mérkőzések között. Kedden pedig az esti órákban bográcsozásra is sor kerül.

A Csabai Csirkefogók VK mindkét korosztályban indít csapatot. A két gárda edzője, Ajtai Miklós érdeklődéssel várja a háromnapos tornát, annál is inkább, mert a nyár közepe óta ő vette át a békéscsabai két fiatal egylet felkészítését, akikkel ez lesz az első megmérettetése.

Ami pedig a résztvevő gárdákat illeti, itt lesznek a Csabai Csirkefogók VK két csapata mellett az Angyalföldi Sportiskola Oxigén DSI Budapest, a MATE Gödöllői EAC, a Soproni VSE fiataljai.

A program. Augusztus 25., hétfő, 10.00 óra: Békéscsaba–Sopron (2014-ben születettek). 11.15: Békéscsaba–Sopron (2013). 16.00: Gödöllő–Angyalföld (2014). 17.15: Gödöllő–Angyalföld (2013).

Augusztus 26., kedd, 10.00: Sopron–Angyalföld (2014). 11.15: Sopron–Angyalföld (2013). 15.00: Békéscsaba–Gödöllő (2014). 16.15: Békéscsaba–Gödöllő (2013).

Augusztus 27., szerda, 9.30: Békéscsaba–Angyalföld (2014). 10.45: Békéscsaba–Angyalföld (2013). 12.00: Gödöllő–Sopron (2013). 13.15: Gödöllő–Sopron (2014). 14.30: Eredményhirdetés.

 2025. 07. 27.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön a Szentesen megrendezett első vízilabda-mérkőzés korabeli felvétele látható

A békéscsabai vízilabda történetével gyakran találkozhattak honlapunkon. Az időnként velünk szembe jövő információ sok újdonsággal szolgált eddig is, így „fedeztük föl”, hogy már 1936-ban létezett csapat, majd a második világháború után ismét újjáéledt a sportág a megyeszékhelyen. Végül pedig eljutottunk úgy napjainkig, hogy 1975-ben harmadjára is megalakult egy egylet, amely a mai napig, immár ötven esztendeje működik.

Ám most egy újabb érdekes információra bukkantunk, mégpedig a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klubot tíz éven át vezetőedzőként irányító, egy széles utánpótlás bázist kiépítő Kádár József jóvoltából. A szentesi szakember egy beszélgetés során arra utalt, hogy az 1936-ot megelőző néhány évben, egészen pontosan 1932-ben már feljegyzés készült arról, hogy Orosházán is jelentős mozgolódás alakult ki a sportág körül. Többek között erről is szól a Bíró Dániel-Kádár József által szerkesztett, A szentesi vízilabdasport története című könyvük. Ebből idézünk:

„Szúnyogveszedelem, a Kurca békanyállal és lyukas lábasokkal teli pocsolyás árka fogadja a szentesi sportuszoda megnyitójára érkezőket 1932. szeptember 4-én, mégis lenyűgözi a résztvevőket a liget mélyén lapuló látvány. A korabeli laptudósítás szerint hatalmas embertömeg közepén repeszkedik az avatásra váró gyönyörű fürdőmedence szelíd, zöld vizével. A Szentesi Hírlap zsurnalisztája úgy fogalmaz: Nem álmokban járok, amidőn ezt leírom, mert nem én állapítom meg, hanem az itt járt vidékiek mondták, hogy gyönyörűbb helyen, pompásabb vízzel még fürdőt nem alapítottak.

A ceremónián mások mellett Homonnay Tivadar, a Magyar Úszó Szövetség elnöke is beszédet mond, szavai pedig rövidesen be is teljesednek: Legyen az uszoda egy vár, ahonnan védeni és támadni lehet ellenségeinket, legyen ez az uszoda egy vár, ahonnan a magyar vízisport mai nagyságainál is nagyobb hősök teremjenek.

Az ünnepséget megkoronázó úszóverseny futamai után a közel háromezer fős nézősereg egy Szentesen korábban sohasem látott sportágból kap ízelítőt. A Szegedi Úszó Egyesület és az Orosházi Úszó Egyesület vízilabda csapatainak mérkőzésén három gyors góllal kezdenek a Tisza-partiak, a második félidőben viszont magukra találnak a Békés megyeiek, és 4–1-es szegedi sikerrel zárul az első, Szentesen lejátszott vízipólómeccs.”

A szentesi medence valamivel később, amelyben egyébként még ma is rendeznek mérkőzéseket

Pár sorral később pedig így íródik a könyv tovább: „1933 pünkösdhétfőjén a városba látogat a magyar vízipóló-válogatott, és bemutató mérkőzést játszik a szegedi és orosházi vízipólóisták közös csapatával. Nagy és előkelő közönség előtt a Vitéz Jónás által vezetett találkozó meglepetéssel végződik. A délkerületi válogatott nagyon kemény ellenfél, és döntetlenre hozza a mérkőzést. A Nemzeti Sport tudósítása szerint a Ferenczfy, Sárkány, Tolnay, Surányi, László, Bozsi, Kánásy összeállítású csapat ellen a délkerületi csapat már a játék elején megszerzi a vezetést Preplár góljából. Bozsi nemsokára kiegyenlít ugyan, de a második félidőben már nincsen újabb eredmény.”

Tehát, mint látható, a magyar sikersportág lassan már száz esztendeje él az ország délkeleti csücskében. Még ha nem is Békéscsabáról indult a vízilabda meghonosodása, ám szűkebb pátriánkban régóta jegyzik a pólót. S remélhetőleg a következő pár száz évben már folyamatosan követhetjük eredménysorát. Pláne, ha kiterjedne további Békés vármegyei településekre is.

Jávor Péter

 2025. 07. 22.   Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön a magyar női válogatott kapusa, Neszmély Boglárka, aki teljesen megőrjítette a spanyolokat – fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A szingapúri OCBC Vizesközpontban javában tart a vízilabda világbajnokság. A magyar férfi és női válogatott szép utat bejárva eljutott az elődöntőig, ahol az utóbbiak a spanyolok legyőzésével bejutottak a fináléba, míg a férfiak ma a szerbek elleni diadallal ugyancsak az aranyéremért játszhatnak a folytatásban.

Itthon sokan a televízió előtt szurkoltak a két egyletünknek, köztük sok egykori és mai játékos, szakember. Az utóbbiak közül faggatunk kettőt: hogyan látják az eddig lezajlott események közül a végjáték felé haladó csapatainkat.

Azt elöljáróban leszögezhetjük: a spanyolok elleni női összecsapásról (15–9) különösen Neszmély Boglárka teljesítménye kiemelésre méltó. Magyarországon mindig akadtak csodaszámba menő kapusok, ezek közé tartozik az egyik, spanyolok elleni hős. Önmagáért beszél, hogy hány védést mutatott be. Ugyanakkor kellett hozzá azért egy olyan csapat, amelyben mindenki remekül igyekezett blokkolni az ellenfél lövéseit.

Fodor Ádám, a Békéscsabai Vízilabda Klub vezetőedzője hasonló állásponton volt, amikor így fogalmazott: – Percekig hatása alatt voltam a győzelemnek, ez a magyar vízilabda ünnepe volt. Élesek és határozottak voltak a lányok, a precíz védekezésüket látva a spanyolok hamar elbizonytalanodtak, ezért lett a végén olyan nagy a gólkülönbség. S hogy mit várok a folytatásban a görögök elleni aranyderbin? Az újabb ellenfél teljesen más pólót produkál, fizikailag nagyon erősek, ám statikus a játékuk, amolyan kicsit szerbes. Ezért itt már nem számítok ekkora fölényre, de mivel már egyszer megvertük őket a vébén, most is győzelmet várok. Hozzáteszem: kiélezett lesz a küzdelem, nem biztos, hogy olyan szép lesz a játék, mint a spanyolok ellen, de remélem, akár csúnya vízilabdával is, de nyerünk.

Ajtai Miklós, a békéscsabaiak játékosa is a szép játék hatása alatt volt hosszú ideig: – Elég ránézni az eredményre, végig domináltunk, a negyedik negyedet már egy kicsit el is engedhettük. Fantasztikusak voltak a magyar lányok blokkjai, én már a félidei eredmény alapján biztos voltam a sima győzelemben. Az eredményes védekezésünk és a hatékony támadásunk nagyon ült az olimpiai bajnokkal szemben.

S akkor nézzük a mai, férfiak elődöntőjét, a Magyarország—Szerbia találkozót (19–18)! A szerbek egy taktikai vonalra tettek föl mindent: erőből támadni, kiállításokat kiharcolni, s az emberelőnyös helyzeteket belőni. Ez bevált. Különösen a kapufa mellőli lövések, ami ellen nem találta az ellenszert a magyar gárda. Végül az ellenfél góljainak kilencven százaléka hasonló szituációból esett: emberelőnyből, büntetőből.

Fodor Ádám: – Remekül kezdtük a mérkőzést, éles volt a csapat. Ám a szerbek védekezése a második negyedre összeállt, nem beszélve arról, hogy az emberelőnyös helyzeteik kihasználása iskolapéldaszámba ment. Nekem úgy tűnt, az ellenfél nem is akar akció gólt lőni, az emberelőnyös helyzetek szaporítására törekedtek, amit aztán a kapufa melletti embereik ki is használtak. Igaziból mindkét csapat azt nyújtotta, amit valóban tud. A negyedik negyedben ötgólos előnyünknél már-már hátra dőltem, de hát végül is egy olimpiai bajnok gárda ellen kellett bizonyítani. Ami sikerült is egy szellemesebb magyar játékkal. Nagy öröm, hogy mindkét magyar válogatott az aranyéremért játszhat.

Ajtai Miklós: –Lehet, hogy ellentmondásosnak tűnik, de az év mérkőzése volt, ám a játék nekem annyira nem tetszett. A magyar csapat beleállt a szerbek agresszív játékába, ami a kiállítások számán is meglátszott. Az utolsó negyed pedig full káosz lett. Ma a két csapat két centere bizonyult a legjobbnak, a magyaroknál Kovács Péter, végül róluk pörgették ki a védőket, ami aztán hozta az emberelőnyös helyzeteket, a kipontozódásokat. Ha ez a meccs megy még tovább, lehet, elfogytak volna a csapatok. A végén a szerbek egy kicsit eltaktikázták a mérkőzést, a magyarok viszont a szívüknek köszönhetően nyerték ezt a nagyon fontos találkozót.

Jávor Péter