2024. 09. 18.   Klub, Aktuális, Előzetesek, Archívum

Címlapképünkön: munkában, a vízpartról irányítja csapatát a vezetőedző, Fodor Ádám – fotó: T. Petka Anita

A nagyobbak tíz, a vidékbajnoki sorozatban szereplő fiataljaink kilenc hetes alapozó időszakon vannak túl, a hét végén pedig már nagyobb kihívás vár az egész klubra, ugyanis elrajtol az idei bajnoki szezon.

A legfrissebbek a Délkeleti területi vidékbajnokságban szereplők közül az ifjúsági mezőnybe nevezett serdülőink, valamint a gyermek III. korosztályosaink lesznek, akik szombaton már a pontok reményében utaznak Szolnokra, illetve Csongrádra. A szezonkezdet előtt Fodor Ádám vezetőedzővel beszélgettünk az elvárásokról.

A 2024–2025-ös szezonra hány csapatot állít ki klubunk?

Akárcsak tavaly, nyolc egyletet neveztünk, az eltérés csupán annyi, hogy a gyermek I. korosztályosokat ezúttal a vidékbajnoki sorozatban nem indítjuk, ugyanis itt még visszaüt a korábbi Covid-járvány, amikor nagyon kevés fiatalt sikerült beiskolázni. Viszont ebben az évben sok serdülő korú játékosunk van, akiknek az országos bajnokság mellett ez egy plusz lehetőség a további fejlődésre. Így végül az OB II-es felnőtt, az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő ifjúsági, serdülő és gyermek korosztályosok indulnak. A területi vidékbajnokságban az ifjúságiak/serdülők, a gyermek III., a gyermek IV. korcsoportosok, valamint a babyk szerepelnek.

Zongorázzuk végig, kikből állnak egyleteink, hány játékos áll az edzők rendelkezésére, és mi az alapvető elvárás csapatainktól?

Kezdjük a felnőttekkel. Az idősebb játékosok körében nincsen változás, a keret a tavalyihoz hasonló. Továbbra is az az elképzelés, hogy őket kiegészítve minél több ifjúsági és serdülő korú vízilabdás kapjon szerepet, hogy megismerjék a felnőtt mezőnyt, ott is edződjenek egy más rendszerű pontvadászatban. Itt jegyezném meg, hogy az ifik közül kiöregedett két játékosunkkal, Fodor Zsomborral és Surányi Botonddal nem számolhatunk, ugyanis mindketten felvételt nyertek a Győri Egyetemre, szeptember óta ott tanulnak és játszanak. Támogattuk őket a továbbtanulásban, és szeretnénk, ha majd megszerzik a diplomájukat, visszatérnének. Maradva a felnőtteknél: jó pár éve már, hogy alapvetően egy amatőr hobbi csapat a miénk. A legfontosabb cél, hogy minél tovább a sportágban maradjanak játékosaink. A tavaly a „legalsó” ágra kerültek a rájátszás során, ami döntően annak köszönhető, hogy a Délkeleti csoport a legerősebb, ahol több szegedi gárda is indul. Szinte mindenütt egykori „obé egyesek” és feltörekvő fiatalok kapnak szerepet, itt nehéz sok pontot gyűjteni a bajnokság során. Tavaly egy-egy fordulóban remekül szerepeltünk, ha ezt idén gyakoribbá tudjuk tenni, akkor nem a mezőny második felében, hanem a középmezőnyben is zárhatunk a végelszámoláskor.

Az országos utánpótlás-bajnokságban az elmúlt évben kimagaslóan szerepelt a három egyletünk, miután a felsőházba verekedte magát. Mi várható az új szezonban?

Más rendszerű lesz ettől az évtől a bajnokság. Az alapszakasz marad a korábbi: tíz-tíz csapat alkotja az A2 osztályt Keleti és Nyugati csoportban. A rájátszástól azonban minden megváltozik, ugyanis az A2 három-három legjobbja a folytatásban az A1 osztály utolsó négy-négy csapatával folytatja a bajnokságot. Ez nagy kihívás, nemcsak azért, mert jóval több mérkőzést kell játszani (2025. június közepéig kinyúlik a szezon), hanem azért is, mert igazán erős csapatokkal szemben kell helyt állni a rájátszásban. Persze, ahhoz idén is oda kellene érni a Keleti csoport első három helyezettje közé, miként ez sikerült nekünk tavaly.

Megvan erre az esély?

Ezt ma nehéz megmondani, talán menet közben jobban kiderül, mire elég a tudásunk. Ugyanis alaposan kicserélődött a három gárda. Mivel itt a vízilabdázók már két évet töltenek az adott korosztályban, mondhatni minden második játékosunk följebb váltott. Persze ez igaz a többi csapatra is, ezért fogalmazhattam úgy: menet közben többet tudhatunk majd. Tavaly több ifjúsági pólósunk volt, most alig került hozzájuk föl serdülő, ezért itt megint az utóbbi korosztályosokra hárul több feladat. Serdülő korosztályúakból viszont dúskálunk, közel harmincan vannak, ám itt az elsőévesek jóval kisebb létszámot alkotnak, a többség még az előző szezonban eggyel lejjebb játszott. A gyermek korcsoportban viszont a már említett Covid okok miatt megint szűkebb a keresztmetszet, azok zöme is elsőéves. Valamennyien ügyesek, de még fejlődniük kell, hiszen korábban egy gyengébb mezőnyű vidékbajnoki sorozatban szerepeltek.

Váltsunk megint, nézzük a gyermek III. és IV. korosztályosokat.

Esetükben a fő szempont: felkészíteni őket a majdani országos-bajnokságba való szereplésre. Vagyis esetükben nem a megszerzett pontok és helyezések a fontosak, hanem a fejlődés üteme. Ettől függetlenül úgy látom, a gyermek „hármasok” hozhatnak idén szép eredményt, potenciálisan ez bennük van. A kisebbek esetében arra helyezzük a hangsúlyt, hogy tanuljanak, ügyesedjenek, és alapvetően szokják az új szabályokat, körülményeket. A két korosztályban közel húsz gyerekkel számolhat Katona Péter edzőkollégám.

Végül nézzük a legkisebbeket, a baby korosztályosokat.

Idén kevés olyan akad közöttük, aki tavaly is végig- játszotta az évet, többségében „frissek, ropogósak”. Vagyis nemrégiben toboroztuk őket, azóta tanultak meg úszni, most ismerkednek a játékkal. Létszámuk az előkészítősökkel együtt szép, a toborzás pozitív volt, de a gyerekek még az út elején járnak. Ezúttal is békéscsabai és gyulai gyerekekből áll ez a korosztályunk.

 2024. 09. 02.   Klub, Aktuális, Kitekintő

A kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó ma már játékvezető és az utánpótlás segítője

Kétségkívül remek kezdeményezés volt, és komoly visszahangja van a negyedik ízben kiírt, Szarvason megrendezett Fodor Rajmund Kupa utánpótlás felkészülési vízilabdatornának, amit a klubunk, a csabapolo.hu online felületének beszámolójára való sűrű kattintások is alátámasztanak.

Mielőtt a vezetőedzői értékelésre rátérnénk, itt érdemes megemlíteni egy dolgot: mindenképpen rendhagyónak számít, hogy a Fodor Rajmund Kupa további kupaelnevezéseket is takar. Mégpedig egyrészt egyben ASI Vasas Kupaként is zajlottak az események három napon át, ahol végül a 2013-as születésűek viaskodtak a helyezésekért és a trófeáért. A 2012-ben születettek pedig a Békésút Kupa jegyében is küzdöttek.

Maradva az utóbbinál: nemrégiben beszámoltunk arról a hazai rendezésű, serdülő korosztálynak kiírt felkészülési tornáról, amelyet ugyancsak a békéscsabai Békésút Kft. támogatott. De hogyan került a csabai vízilabdaklub látókörébe ez a cég? A legegyszerűbb onnan megközelíteni, hogy a tulajdonos, Karakas József egykoron maga is ezt a szép sportágat űzte. Vagyis érthető a kötődés. De ki is Karakas József, és hogyan került a csabai pólóséletbe? – erről már őt magát kérdeztük.

– Még 2004-ben, amikor Termál Vízilabda Sport Klub néven futott a póló a megyeszékhelyen, akkor kissrácként kerültem le az uszodába – tudtuk meg Karakas Józseftől. – Rögtön megfogott a víz és a labda, így aztán majdnem tizenöt évig űztem is a sportágat békéscsabai, az egyetemi évek alatt pedig debreceni színekben az OB I B-ben. Az utánpótlásban, majd a felnőttek között is kapusként jegyeztek. De kicsit visszakanyarodva a még régebbi évekbe: édesapám baráti, munka- és szponzori kapcsolatban volt a klub elnökével, ma is játékosával, Borsos Pállal (ekkortól ered a Swietelsky-Békéscsaba elnevezés – A szerk.). Ez a sporton túli kötődés számomra is megmaradt, vagyis nemcsak sport-, hanem munkakapcsolatot is jelent azáltal. A cégemen keresztül támogatom a klubot, innen jött a Békésút Kupa elnevezés, de már a napokban elkezdtünk tárgyalni arról, hogy milyen újabb szponzorációs szerződést köthetnénk.

A gyermek III. korosztályos dobogón végzett csapatunk – fotó: Balogh Norbert

Visszatérve a szarvasi tornára: a résztvevő 11 csapat három nap alatt 28 mérkőzést vívott egymással két korosztályban. Vagyis reggeltől estig pezsgett a víz a szarvasi Szent Klára Gyógyfürdő fedett 25 méteres versenymedencéjében. Előző írásunkban a két utánpótlás korú csapatunk fiatal edzője, Katona Péter már elemezte a gyerekek teljesítményét, most vezetőedzőnket, Fodor Ádámot kértük fel hasonlóra: – Megerőltető menet volt a három nap, de nagyon hasznos valamennyi csapat számára. Olyan együttesekkel játszhattunk, amelyekkel szinte sohasem találkozunk, ugyanis ezek nyugat-magyarországiak vagy fővárosiak. Ezért jó erőfelmérő abból a szempontból, hol is tartunk országos szinten. Ez kölcsönös, mert ők is össze tudják hasonlítani magukat a kelet-magyarországiakkal. Tapasztalatom, hogy sem technikailag, sem taktikailag, sem gyorsaságban nem vagyunk elmaradva tőlük, vagyis ez bizakodásra ad okot, jó úton járunk. Ugyanakkor azt is felmérhettük, hol vannak hiányosságaink, miken kell még javítani, dolgozni. Mondtam is edzőkollégámnak, Katona Petinek, hogy a három nap ránk eső tíz mérkőzése alatt nagyot léptek előre a gyerekek. Igencsak intenzív terhelést kapott minden fiatalunk. Nem beszélve arról, hogy most nem a telefonjaikat nyomkodták, hanem a meccseink közötti szünetekben is figyelték az ellenfelet, tanulták a vízilabdát. S ha már tanulták: a jó pap is holtig tanul, vagyis mi edzők is igyekeztünk megfigyelni, hogy más csapatok trénerei milyen taktikákat alkalmaznak, hogyan működik a csapatuk. Ez is tanulságos volt számunkra.

A gyermek IV. korosztályos dobogón végzett békéscsabai egylet – fotó: Balogh Norbert

Más érdekesség is szóba került, amit a kétszeres olimpiai bajnok Fodor Rajmund testvére, Fodor Ádám így ecsetelt: – Egy ilyen torna nagy szervezést igényel, ebbe egy kicsit én is besegítettem, de most nem rólam szóltak a dolgok. Bátyám elkötelezett azon a téren is, hogy segítse a mai fiatalok fejlődését, ezért is hívta életre négy évvel ezelőtt ezt a tornát, ami az utánpótláscsapatok szakmai fejlődését hivatott elősegíteni. Akár direktben is. Akadt rá példa, hogy játékvezetés közben megállította a mérkőzést, és elmagyarázta a gyerekeknek, mit csináltak rosszul, hogyan kellett volna másképp cselekedni a vízben. Máskor négy kontrafalt esetén pedig felhívta a játékos figyelmét, hogy ez nem járható út. Egyszóval továbbra sem kopott meg a vízilabda szeretete, ami ma segítéssel párosul.

 2024. 07. 22.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Az edzői stábban nem lesz változás az új szezonban sem, így az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő triónk élén is maradnak a korábbi mesterek, jobbról Fodor Ádám vezetőedző, tőle balra Ajtai Miklós, majd Zsilák László – fotó: T. Petka Anita

Az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő csapataink egy héttel ezelőtt, a kisebbek e héttől kezdték meg a felkészülést az új évadra, a 2024-2025. évi bajnoki sorozatra.

A szokásnak megfelelően az iskolai szünidőt kihasználva elsősorban alapozó jellegű munkát végeznek fiataljaink, amit számtalan felkészülési mérkőzés és torna tarkít. No meg a sportorvosi vizsgálatok.

– Az első hétre harminc fiatal sportorvosi vizsgálatát szerettük volna beütemezni, huszonhét lett belőle, a hiányzók betegség, kéztörés miatt maradtak ki azúttal – tudtuk meg vezetőedzőnktől, Fodor Ádámtól. – E héten folytatódnak a sportorvosi vizsgálatok, tizenötös csoportokban tudjuk le az egész versenyzői társaságot.

Miközben zajlanak a tréningek is…

– Valóban, napi két edzés vár a srácokra augusztus végéig, amíg tart az iskolai szünidő. Reggel fél hétkor a legkisebbek már vízben vannak, majd folyamatosan jönnek a nagyobbak is, egészen 11 óráig. Délután az előkészítősök már öt órakor megkezdik a munkát, az utolsók kilenckor kászálódnak ki a medencéből.

Mi ilyenkor a fő feladat?

– Az első héten szinte csak úszás szerepel a programban, a második héten már néha előkerül a labda is. Az első hat hét nagyon intenzív szakasz, amikor az állóképesség fejlesztése kerül előtérbe, miközben már egyre másra jönnek a felkészülési mérkőzések és tornák. Szeptemberben, három héttel a bajnoki rajt előtt pedig már a finom munka következik, taktikai és technikai elemek sulykolásával.

Ha már tornák. Mikor és milyen eseményeken vesznek részt csapataink?

– Augusztus első hétvégéjén az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő egységeink közül az ifjúságiak és a gyermek korcsoportosok részt vesznek a nagy hagyományokkal rendelkező háromnapos szentesi Diapolo Kupán. Serdülőcsapatunk a hazai rendezésű Békésút Kupán pallérozódnak, amelyre hat csapat jelezte vissza részvételét, köztük egy éppen Szentesen és Békéscsabán edzőtáborozó olasz gárda, a Genova. Erre a második ízben kiírt tornára hétköznap, augusztus 8–9-én kerül sor az Árpád fürdőben. A gyermek III. és IV. korcsoportosok az augusztus végén esedékes, Szarvason sorra kerülő Fodor Kupán bizonyíthatják, mennyit fejlődtek a nyár során. Rájuk még egy feladat vár korábban, amikor egy aradi tornán szerepelnek augusztus legelején. A legkisebbeknek, a baby korcsoportosoknak szeptember elején lesz egy tornájuk Szentesen, ahol rajtuk kívül várhatóan a gyermek III. vagy IV. korosztályosok is elindulnak. Valamennyi esemény nagyon szükséges, hogy felmérjük, hol tartunk, mik a hiányosságok, miket kell még javítanunk a folytatásban.

A júniusi évzárón beszéltünk arról, edzőink közül ki, melyik korosztállyal foglalkozik az új évadban. Most akkor erősítsd meg a stábot.

– Nincs változás a korábbi évhez viszonyítva, vagyis a felnőtt csapat és az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő gyermek, továbbá a vidékbajnokságban induló gyermek I. korcsoport munkáját továbbra is én irányítom. Az ifjúságiakat Ajtai Miklós, a serdülőket Zsilák László edzi. A gyermek III. és IV. korosztályosok felkészítését Katona Péter végzi. A baby korcsoportosok esetében, mivel két helyen, Gyulán és Békéscsabán folyik képzés, négyen dolgoznak, Békéscsabán Csabai Zozó és Szilvi néni (Papp Szilvia), Gyulán Szilvásy Attila és Jeszenszky Ákos.

 2024. 07. 07.   Klub, Kitekintő

Címlapképünkön klubunk egyik önzetlen nagy segítője, Mák Pista – fotó: Such Tamás

Sorozatunkban korosztályonként végig tekintettük csapataink éves teljesítményét, elemeztük, mennyit fejlődtek az adott korcsoport játékosai. Zárásként Fodor Ádám vezetőedzőnket arra kértük, tegyen egy összértékelőt.

Milyen létszámmal dolgozott a klub az év során?

Száznyolc utánpótlás korú igazolt játékos státuszú fiatalunkkal zajlottak az edzések hat vízilabda-, két úszóedzővel és egy oktatóval. Rajtuk kívül működött egy előkészítő csoport, ami egy kicsit a kutya vacsorájához hasonlított, ugyanis nehéz volt a legkisebb gyerekeket a rendszeres edzésekhez szoktatni. Itt nagy volt a fluktuáció, nem beszélve arról, hogy nem is minden gyerek, illetve szülője gondolta úgy, hogy hosszútávon vízilabdás kegyen gyerekéből. Végül van egy felnőttekből álló egységünk, amely a kezdeti közel harminc pólósból álló létszámból felére redukálódott.

Hány csapatot nevezett a klub a 2023—2024. évi bajnokságba?

Erre az évre nyolcat. A legkisebbektől fölfelé haladva: a baby korosztályosok a fiókcsapatunk, a Gyulai Vízilabda Klub neve alatt szerepeltek, a gyermek IV. és gyermek III. korcsoportosokat a területi vidékbajnokságba neveztük, azon belül a Délkeletibe lettek besorolva. A népes gyermek korcsoportosok két pontvadászatban is elindulhattak, egy a vidék- egy pedig az országos utánpótlás-bajnokságban. Ez utóbbiban szerepelt a serdülő és ifjúsági gárdánk, végül pedig a felnőtt OB II-es csapatunk is elindult.

Említetted edzőinket…

Hat éve, 2018 óta dolgozom a klubban. Állítom, hogy ilyen erős edzői gárdánk még sohasem volt. Tavaly megtaláltuk a felállást is, mármint azt, hogy melyik trénerünk, melyik csapattal dolgozzon. Ez nagyon bevált, a tervek szerint nem is változtatunk rajta a következő szezonban.

Milyen segítségetek volt a működésben?

Klubunk vezetői teljes mellszélességgel kiálltak mellettünk, különösen az ügyvezető elnök, Balázs Lajos tett sokat azért, hogy minden flottul menjen. És itt megemlíteném az egyik fontos láncszem, Mák Pista hatékony munkáját. De nagyon sokat segítettek a szülők is, s nemcsak azzal, hogy igyekeztek az elvárt rendszerhez szoktatni gyermekeiket. Óriási segítséget kaptunk a fotózásban, az élő felvételek sugárzásában a Tasnádi házaspártól, valamint a kiváló újságíró-fotóriportertől, Such Tamástól is. Nélkülük nem tudtunk volna ilyen szép eredményeket elérni.

Klubszinten milyen előrelépést tapasztaltál?

Egy szóba fogalmazva: óriásit! Minden csapatunk nagyot fejlődött. Az őszi indításához képest kézzel fogható volt mindenhol az előrelépés. Akár az egyéni fejlődést, akár a csapatok helyezését tekintem. Helyenként még így is azt kellett észrevennem, hogy a bajnoki helyezés nem mindig mutatta meg a tényleges munkát és az eredményességet.

Általános szinten miben léptek előre vízilabdázóink?

Ahogy a nagy könyvben meg van írva: úszástudásban, hozzáállásban, technikai téren, taktikában, sok esetben az edzéslátogatottságban. És fontos kiemelnem: közösségé formálódásban. Hozzáteszem: nem minden esetben az eredményességre törekszünk, sokkal inkább a fejlődés ütemére tesszük a hangsúlyt.

A statisztikai adatokat nézve is sok érdekességet tapasztalhatunk.

Igen, ezek az adatok is nagyon fontosak. Ezek közül néhány ízelítőül. A különböző korosztályos csapataink az idegenbeli találkozókon kívül Békéscsabán és Gyulán 84 mérkőzést játszottak. Háromszor voltunk házigazdái az OB II-es csapatok sorozatának, az országos utánpótlás-bajnokságban tizenkétszer fogadtunk ellenfeleket, ami 36 találkozót takar. És akkor még ott voltak a területi bajnokságok, ahol 36 meccs szerepelt a programunkban. Valamennyi eseményünk probléma mentesen lezajlott, a vendégeink elégedettségére is. Mindez a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub hírnevét öregbítette.

 2024. 07. 02.   Klub, Aktuális, Kitekintő, OB II eredmények

Címlapképünkön a 2023–2024. évben 18. helyen záró OB II-es csapatunk az utolsó bajnoki mérkőzés után a békéscsabai Árpád fürdőben

A 2023–2024. évi OB II-es bajnokság során 22 mérkőzést játszott csapatunk. Ebből tízet az alapszakaszban, ahol egy győzelmet jegyeztek, majd további tizenkettőt a rájátszásban, ahol már kedvezőbb a mérleg, ugyanis hat győzelem, egy döntetlen és öt vereség szerepel a nevük mellett.

Vezetőedzőnk, Fodor Ádám vont mérleget az utolsó mérkőzést követően az évi teljesítményről, a körülményekről és néhány érdekességről.

Idén a költségek mérséklése és a területi elvek alapján öt csoportba osztották a 21 benevezett csapatot – kezdte Fodor Ádám. – Mindenki által jól ismert, hogy Magyarországon kissé felbillen a vízilabdás mérleg a délkeleti tájak felé, hiszen Szegeden, Szentesen is OB I-es háttérrel rendelkező gárdák működnek, Hódmezővásárhelyen és Csongrádon is nagy hagyományokkal rendelkező klubok léteznek, ahol a kiöregedő játékosok és feltörekvő fiatalok megtalálják játéklehetőségüket. Így aztán a területi elv miatt ez a csoport lett magasan a legerősebb.

Ezt mutatja az alapszakasz végeredménye is, amely így fest: 1. Szegedi UVTE 19, 2. Szegedi VTK 17, 3. Csongrádi VVSE 16, 4. MAFC-Infinityn, Budapest 16, 5. Szentesi Üdülőközpont 15, 6. Swietelsky-Békéscsaba 3. Így kerültünk a legalsóbb házba a rájátszásban. Innen már könnyebb szezon várt a mieinkre.

Mielőtt erre kitérnénk, nézzük, kikre számíthattunk. Eredetileg közel harminc olyan felnőtt játékosunk volt regisztrálva, akik bevethetők lettek volna, ám ez különböző okok miatt a bajnoki rajtra leszűkült tíz-tizenkettőre. Ami annak is köszönhető, hogy kilencven százalékuk harminc évnél idősebb, sőt, akadt nem egy, aki az ötvenen is túl volt. Végül a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan hozzájuk jött ugyanennyi ifjúsági és serdülő korú vízilabdázó, sőt, volt olyan mérkőzés, amikor gyermek korosztályú fiatalt is bevethettünk. Így lettünk újra közel harmincan. Nos, ez a vegyes korosztályú gárda menet közben egyre jobban összecsiszolódott, ráadásul a rájátszásban hasonszőrűekkel került össze, ezért jobb eredményekre volt képes.

A fiatalok számára mit jelentett a felnőttek között szerepelni?

Ez a vegyes összetételű gárda jó elegyet alkotott. A fiatalok tanulhattak a nagy öregektől, szokhatták azt is, milyen a légkör a felnőtt mezőnyben. Érthetően sokat fejlődtek az obé kettes mérkőzéseken. Arra is törekedtünk, hogy élvezzék a játékot a felnőtt mezőnyben is. Az év folyamán sokat tanultak, sok tapasztalatot szereztek, ami a jövőre nézve is hasznos lehet számukra.

A korábbi években ért már el jobb helyezést a csapat a harmadik vonalban.

Ez is igaz, de a hazai vízilabda rohamléptekben fejlődik. Korábban az OB I B volt a vízválasztó, a mai obé kettes mezőny lassan megfelel a nyolc-tíz évvel ezelőtti második vonalnak. Itt is az első tíz csapat kiemelkedik, nagyon erős. A következő tizenegy között viszont nincs nagy különbség. Ha az alapszakaszban hamarabb összecsiszolódik a gárda, és kicsit több pontot szerzünk, akkor nem az ötödik, hanem akár a negyedik vagy a harmadik csoportban folytathattuk volna, akár a tizedik helyért. Így utólag azt gondolom, azokban a csoportokban is eredményesen helyt álltunk volna.

Hogyan lehet innen előrébb lépni?

Ez az egyik célunk. Ehhez arra lesz szükség, hogy az ifjúságiak közül kiöregedő játékosokat is meg tudjuk tartani. E téren a legnagyobb nehézségünk az, hogy ezek a fiatalok mind képzettek, okosak, és 18 év, illetve az érettségi után továbbtanulnak. Legtöbbjük Szeged, Debrecen vagy Budapest felé veszi az irányt, ahol többségük a helyi klubban folytatja a játékot. Hosszútávon talán azzal számolhatunk, hogy négy-öt év egyetemi tanulmányok után jó páran hazatérnek, és itthon folytatják a vízilabdát, további tapasztalatokkal, rutinnal felvértezve. E téren különösen a 2006-2009 között születettek lehetnek a jövőbe mutató csapat.