Egyéni játék helyett előtérbe került a csapatmunka

Fodor Ádám, a gyermek korosztályú csapat edzője a csongrádiak elleni találkozó szünetében eligazítást tart a fiataloknak – fotó: Such Tamás

Előző írásainkban a legfiatalabb sportolóink éves teljesítménye volt terítéken, mára eljutottunk oda, hogy egy olyan korosztály munkáját elemezzük, amelyik az országos utánpótlásnak kiírt pontvadászatban kapott szerepet hétről hétre.

A gyermek I. korcsoportosok edzője Fodor Ádám volt ebben a bajnoki szezonban, és elöljáróban leszögezhetjük, szép és eredményes esztendőt hagytak maguk mögött. De a részletekről mesterük, Fodor Ádám beszéljen, aki egyben a vezetőedző is klubunkban.

Míg a korábbi korosztályokban egy-egy esztendőt töltenek a fiatalok, itt már két évet. A tavaly nyári „átalakuláskor” hányan maradtak gyermek I. korosztályúak, és hányan jöttek föl hozzád a kisebb korcsoportból?

– Nem kevesebb, mint tizenhárom fiatal lett tavaly nyártól serdülő korosztályú, és mindössze heten lettek elsőéves gyermek korosztályúak. Hozzájuk csatlakozott a még fiatalabb generációból tizenkét gyerek, vagyis kialakult egy újabb 19 fős keret, amelyből az év során mindössze egyetlen morzsolódott le.

Ez egyben azt is jelenti, kicsit újra kellett kezdeni a csapatépítést. Mi volt ezen a téren a legnagyobb kihívás?

– Az elmúlt bajnoki szezonban az idősebb játékosok domináltak, az egy évvel fiatalabbak kevesebb játéklehetőséghez jutottak, ami egyrészt annak is köszönhető, hogy korábban egy jóval alacsonyabb színvonalú gyermek III-as területi bajnokságban szerepeltek, ami ugye más kávéház. Ők egy kicsit zöldfülűek voltak még, s nekik ezért különösen sok tanulnivalójuk volt még ebben az esztendőben.

A mostanra elsőévesek milyen tapasztalattal kerültek följebb az országos bajnoki gárdához?

– A területi bajnokságban nem igazán csapatként küzdöttek, ott még sok volt az egyéni játék, ami abból fakadt, hogy volt néhány ügyesebb, biológiailag érettebb, akikre hagyatkozott a többi játékos. Nos ezt kellett részben kiegyensúlyozni.

Hogyan indult a bajnoki esztendő?

– Azt már előre sejtettem, hogy nem simán vágunk bele az új évbe. De azt is láttam a szezonkezdetkor, hogy mit lehet ebből a gárdából kihozni. Úgy véltem, tavaszra lesz ebből egy jó kis alakulat.

Így is történt?

– Jó volt a megsejtésem. Egyre valóságosabb lett a csapatjátékunk, még akkor is, ha akadtak hullámzó mérkőzéseink. De ha gödörbe került a társaság, hamar kilábalt belőle. Mire elkövetkezett a rájátszás, formás kis csapattá értek a fiatalok. Egyszóval az induláshoz képest sokkal jobban fejeztük be az idényt. Összességében elégedett vagyok a gyerekek éves teljesítményével. Ezt az évzárón is hangsúlyoztam.

Összegezd az éves statisztikai mérleget!

– Az alapszakaszban és a rájátszásban összesen 25 mérkőzés várt ránk, ebből tizennégyet győzelemmel zártunk, és 11 alkalommal kikaptunk. A nehezebb szakasz, a rájátszás meccsei voltak a legszebbek.

Mely téren fejlődtek a legtöbbet a fiatalok?

– Az egyik, hogy taktikailag érettebb lett a csapat, bár még mindig van hová fejlődniük. Ez különösen azokra érvényes, akik elsőévesek voltak korosztályukban. A csapatban való gondolkodás terén is óriásit léptünk előre. Jó volt velük dolgozni az év folyamán, mert azt tapasztaltam, nagy az akarás, nyitottak minden új dologra.

És miben maradt hiányérzeted?

– Az imént említettem, hogy még több taktikai feladat megtanulása vár rájuk. Akadtak, akik kevesebb játéklehetőséget kaptak, ami esetleg életkori dolgokból is fakadhatott, ám bennük is jelentős potenciál lakozik, ami a jövőben kiteljesedhet. Vagyis mindenkiben bőven van még fejlődési lehetőség.

Hogyan alakul a létszám a következő bajnokságra?

– A 2011-es születésűek közül tízen szeptembertől is ebbe a korcsoportba tartoznak majd, és hozzájuk jön újabb tíz fiatal az alsóbb korosztályból. Velük kell megoldani az országos utánpótlás-bajnokság gyermek korosztályú mérkőzéseit, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyári felkészülés során ismét sok új tanulnivalója lesz a gyerekeknek.

Jávor Péter