ímkézett bejegyzés

 2023. 06. 14.   Klub, Aktuális, Archívum, Kitekintő

Címlapképünkön, amikor eredményesen védekezik csapatunk, élen a fiatal kapussal, Korcsok Péterrel, előtte fehér sapkában balról Laczó Péter, Mucsi Zsolt és Gyebnár György

Az elmúlt esztendőben 28, a 2022–23-as évben 24 csapat nevezett az OB II-es felnőtt bajnokságba. Bár a létszám csappant, az együttesek jóval erősebbek lettek, a színvonal pedig ezáltal alaposan megemelkedett. Ebben az erősödő mezőnyben zárta az évet a 18. helyen csapatunk.

Amióta az OB I B-től visszalépett felnőtt együttesünk, klubunk rendre már csak a harmadik vonalba nevez csapatot. Tény, korábban is működött OB II-es csabai egylet is – teljesen amatőr alapon, akik alapvetően egy baráti társaságból verbuválódtak hétvégente meccselni, s akik egykoron kiharcolták a másodosztályú tagságot. Így ma már semmilyen szinten nincsenek „légiósok”, csak a nagy öregek és a nagyon fiatalok alkotják a gárdát. Nem véletlen, hogy nincs is különösebb elvárás velük szemben.

Korábban megírtuk, így most nem szükséges taglalni, miért is szűnt meg az OB I-be majdnem feljutó egykori csapat. Fiataljaink a továbbtanulás miatt nevesebb felsőoktatási intézményekbe jelentkeztek, elhagyva a várost. Ám akkoriban az is megfogalmazódott: a 18 év után az egyetemi tanulmányaik miatt kiáramló ügyes gyerekeket egyik pillanatról a másikra nem lehet pótolni, de hosszú távon nem mond le a klub arról, hogy egyszer visszacsábítsa a tanulmányaikat befejező vízilabdázóinkat, akik a különböző egyetemi városokban azért folytatták sportolói pályafutásukat. Nos, ez a mai napig nem járt különösebb sikerrel. Így egyelőre maradtak a nagy öregek, és a serdülő, ifjúsági játékosokból álló amatőr társaság.

Akik az idei bajnokságban a 18. helyen zártak, hárommal hátrébb, mint egy esztendővel korábban. Ám mint bevezetőnkben írtuk, ez az osztály is erősen átalakul, erősödik, egyre nehezebb helyt állni az OB II-ben is. Ám, ami nem változott: – Továbbra is a részvétel, a vízilabda palettán való jelenlétünk a legfontosabb – hangsúlyozta a csapat játékos edzője, Ajtai Miklós. – A ma negyven-ötvenéves pólósokat a sportág szeretete tartja az uszodában, az elvárás nem magas, bár szeretnénk minél több mérkőzést megnyerni, és ezáltal minél előrébb végezni a tabellán. A másik célunk, ami még fontosabb: az ifjúsági és serdülő játékosaink itt belekóstolhatnak abba, mit hozhat számukra a jövő, ha kiöregszenek korcsoportjukból, és megismerkedhetnek a felnőtt csapatok életével.

Nos tény, számtalan 15-18 éves fiatal kapott játéklehetőséget az év során a felnőttek között. Az ifjúságiak már a korábbi években is bemutatkozhattak, a serdülők közül viszont idén újonc volt Budai Tamás, Freiberger István, Hajdu Andor, Sajtos Bence, a kapusok közül pedig Beregszászi Kornél és Korcsok Péter.

– Nagy szó, hogy ebben az évben már három kapusunk is volt, a már említett serdülők mellett a még ugyancsak fiatal Vozár Miklós állt a csapat rendelkezésére – így a játékos edző. – A hangulat a mérkőzéseken és a hétköznapokon is remek, nincs senki vállán teher, tényleg örömjátékot nyújthatunk. Ahogy mind mélyebben megismerjük egymást, egyre jobban összeszokik a gárda, egyre jobb teljesítményt nyújt a csapat, erősebbek vagyunk, mint a korábbi években, még ha ez a helyezési számunkon nem is mutatkozik meg. De, mint említettük, ez az osztály is nagyot erősödött, egyre nehezebb sok sikert, győzelmet kiharcolni. Viszont azon is felmérhettük, hogy jó a csapatunk: egyre inkább tartanak az ellenfelek tőlünk. Innen megközelítve nagyon is tisztességes eredményt értünk el, pedig számtalan olyan nagy öreg is rendre játszik a bajnokságban, mint az 53 éves Gyebnár György, az erősen az ötvenhez közeledő Csendes Csaba, Dávid Levente, Lukácsi Sándor, Miklós Attila, Puha Zoltán.

Az, hogy mit hozhat a jövő, erről így gondolkodik a 42 esztendős Ajtai Miklós: – Minden bizonnyal az eddigiekhez hasonló feltételekkel indulunk a következő bajnokságban is. Hamarosan lesz egy csapatgyűlés, ahol kiderül, kik is vállalják az új szezont. Én úgy gondolom, a sportszeretet miatt mindenki bevállalja a 2023–2024. évi bajnokságot is. Vagyis a mag biztos, hogy marad, és mellettük akár újabb újonc fiatalokat is bevethetünk, biztosítva nekik a további fejlődési lehetőséget.

 2023. 06. 05.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön az esztendő korosztályonkénti legjobbjai a díjakkal

Ma a kora esti órákra benépesült Békéscsabán a Rendezvénypajta – bár itt nincsen víz, medence –, ám klubunk apraja-nagyja és szüleik néhány órára birtokukba vették a tágas fedett teret. Mégpedig azért, mert a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub a bajnokságok befejeztével évzáró bulit tartott.

Szinte mindenki egyenpólóban érkezett a rendezvényre, ahol néhány perccel 18 óra után Borsos Pál klubelnök emelkedett elsőnek szólásra. Rövid bevezetőjében kiemelte: ismét nehéz esztendőt zárt az egyesület, hiszen a Covidot követő évben az energiaválság okozott fejtörést: „Minden négyzetméter vízfelületért meg kellett küzdenünk, de ennél fontosabb, hogy kiharcoltuk az Árpád fürdő nyitva tartását. Szükség is volt erre, hiszen csapataink a 2022–2023. évi bajnokságok során csaknem kétszáz mérkőzést játszottak, amit víz és medence nélkül aligha lehetett volna.”

Hasonló gondolatokkal kezdte ügyvezető elnökünk, Balázs Lajos is, aki azzal kezdte, minden év nehezebb feladatok elé állítja klubunkat: „Tavaly szeptember közepén az úszóklubtól tudtuk meg, hogy nem lesz sátorállítás. Sokáig ment a huza-vona, mígnem az önkormányzati döntéshozók az év végéig zöld utat nem adtak. Persze, ehhez nekünk és az úszóknak is még mélyebben bele kellett nyúlnunk a zsebünkbe. Időközben érkezett némi állami pénz is az uszoda fenntartására, de ott lebegett a fejünk felett, hogy januártól mégis bezárják az Árpád fürdő sátortetős medencéjét. Újabb állami- és klubsegítség után meghosszabbodott tavaszig az uszoda üzemeltetése. Az sem segített bennünket, hogy Gyulán valóban nem állították fel a sátrat a versenymedence fölé, így fiókcsapatunk is Békéscsabára járt át labdás edzésekre. Szerencsére végig tudtuk játszani a bajnokságokat, amiért külön köszönet illeti a szülőket, a támogatókat és a mellettünk álló döntéshozókat.”

A szakmai értékelőre Fodor Ádám vezetőedző tért ki, aki elöljáróban hangsúlyozta, kétfelé veszi az idei évet. Egyrészt a vidékbajnoki szereplésről, majd az országos bajnokságban elért eredményekről kívánt számot adni. Mint kiemelte: „A vidékbajnokságban szereplő csapataink esetében az elsődleges cél az volt, hogy jó meccseket játszanak a fiatalok, ami által fejlődhetnek. Elmondható az itt szereplő minden utánpótlás korosztályról, hogy nehéz csoportba kerültek, de nagyot javultak a finisre. Esetükben nem a helyezés volt az elsődleges cél, hanem a fejlődés. Az országos bajnokságokban szereplő három utánpótlás együttes szövetségi értékelése sajátságos, hiszen az ifjúsági, a serdülő és a gyermek csapatok eredményeit összevonva hirdettek végeredményt. És itt szeretném rögtön kiemelni: gyermek csapatunk az A1 osztályban is eredményesen helyt állt volna. Serdülőink is fejlődtek, de nekik a középmezőny jutott. Ám ők külön dicséretet érdemelnek, hiszen nekik kellett helyt állniuk az ifjúságiak között is, hiszen mindössze egyetlen ifistánk maradt erre az évre. De nem ijedtek meg, úgy vélem, felnőttek a feladathoz.”

Borsos Pál ehhez azt fűzte hozzá: „Kis klub vagyunk, de ugyanolyan feladataink vannak, mint a nagy egyesületeknek: beiskolázni, nevelni játszatni a gyerekeket.”

Végül a Csirkefogók Vízilabda Klub irányítói köszönetet mondtak, és egy kis jelképes ajándékot adtak át a klubtól hosszú idő után megváló Dobra Róbert edzőnek, valamint a nagy támogató Tasnádi családnak. Fodor Ádám pedig felsorolta, hogy a különböző korosztályokban kikre a legbüszkébbek (akik egyébként egy emlékplakettet is kaptak). A baby korosztályból Balogh Csanád és Korcsok Krisztián, a gyulaiak közül Balogh Bence, a gyermek „négyesből” Bódi Bercel és Suhajda Soma, a gyermek „hármasból” Machlik Máté, a gyermek „egyesből” Suhajda Zoltán és Szatmári Levente, a serdülőknél Hajdu Andor, az ifjúságiaknál Dobos Ferenc kapott elismerést, míg a külön díjat Zimbran Milán érdemelte ki.

Az értékelőket követően következett a nagy „evi-ivi”, barátkozás, sok játék késő estig.

Középső képünkön: megtelt a Rendezvénypajta gyerekekkel, szülőkkel, edzőkkel

Lenti képünkön: az elnökség beszámolója

 2023. 03. 28.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Az előírásoknak megfelelően március 27-én, hétfőn délután megtartotta éves rendes közgyűlését klubunk. Ezen vezetőink és a vezetőedzőnk értékelték az elmúlt évet, körvonalazták a jövő feladatait, és a pénzügyi beszámoló is terítékre került.

Nehéz esztendőkön van túl a honi sportélet, azon belül a póló és a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub is: Covid után jött az infláció, az energia mizéria, a sportlétesítmények léte, működési kérdései.

Esetünkben különösen érzékenynek bizonyult, hogy sokáig ott lebegett: lesz-e ősztől sátor a békéscsabai Árpád fürdő versenymedencéje fölött vagy sem? Balázs Lajos ügyvezető elnök arról beszélt: a szeptemberi, majd a januári bezárás ellen küzdött a két vizes klub, majd még a kora tavasz is egy ideig veszélybe került. Van egy előírás, miszerint október 15-e és március 15-e között nem megengedett nyitott medencében bajnoki mérkőzéseket rendezni. Nem beszélve arról, hogy már rendes edzéseket sem lehet tartani. Márpedig, ha az uszodára nem kerül fel a sátor, a klub létjogosultsága is megszűnik, ami ráadásul óriási mennyiségű TAO-pénz visszafizetésével járt volna. „Ha nincs sátor, nincs számunkra bajnokság, nincsenek edzések, le kellett volna húzni a rolót” – hangsúlyozta.

Itt azért egy gondolat erejéig érdemes oda is elkanyarodni: a két vizes sportág, az úszó és a vízilabda egyaránt fizet pályahasználati díjat a vagyonkezelőnek. Emellett megváltja a sportolók belépőjegyét (bérletét). Más létező megyei (és nemcsak megyei) sportágnak közel sincs ekkora kiadása. Előfordul, hogy bérleti díjat fizet, de belépőt nem.

A szakmai munkát Fodor Ádám vezetőedző értékelte, amelyből megtudhattuk, jelentős előrelépés történt minden fronton és korosztályban. Ez többek között annak is köszönhető, hogy edzőpárok dolgoznak a kiemelt csapatoknál, Ajtai Miklós például a technika javításáért, a lövések hatékonyságáért felel, a vezetőedző és Katona Péter a serdülők és gyermek korosztályért, ahová nem mellesleg Ajtai is besegít. Tavaly nyár óta Újházi Attila személyében kapusedző foglalkozik „portásainkkal”, aki Hódmezővásárhelyről jár át kéthetente. Szűts Szilvi az úszásfejlesztéssel segíti fiataljaink fejlődését. Csabai Zoltán, Dobra Róbert, Szilvásy Attila, Jeszenszky Ákos hatékonyan foglalkozik a legkisebbekkel.

Ennek ellenére némileg csökkent a sportolói létszám, ugyanis a belvárosi és Szabó Pál téri iskolák medencéit bezárták télre, a gyulai versenymedence fölé nem állítottak sátrat, amik a kisebb korosztályokra negatívan hatottak.

A pénzügyi beszámolóból megtudtuk, nominálisan ugyanakkora összegből gazdálkodhatott klubunk, mint a korábbi esztendőben, csakhogy… Csakhogy időközben volt egy nagyjából 25 százalékos infláció. Ilyen körülmények között kellett kifizetni a folyamatosan emelkedő nevezési, utazási díjakat, a rendezési költségeket, a személyi kiadásokat. Ezért az elmúlt egy évben már nem fért bele a költségekbe a felszerelés vásárlás, szállás és étkezés, sőt még a versenyengedélyekre sem tellett. S akkor még ott van a már decemberig esedékes, külön kifizetett ötmilliós további uszodahasználati (energiaköltség támogatás) összeg, és hamarosan esedékes az újabb ötmilliós tétel, ami az idei első félévre szól.

„Ilyen körülmények között egyelőre az idei évre nem is nagyon tudtunk összeállítani költségvetési tervet” – fogalmazott Balázs Lajos. „A nehézségek, az infláció miatt a tagdíjakat is kénytelenek vagyunk megemelni, ami a közgyűlés hatásköre, ám ezt egyhangúlag megszavazták a mai napon.”

Ugyancsak szóba került, hogy más klubok ismét elcsábítanák tehetségeinket. Sajnos, évről évre befolyásolja TAO-s bevételünket, ha elviszik legjobbjainkat, ugyanis az az eredményességen is meglátszik. Márpedig a jobb eredmények után emelkedhet a TAO-bevétel. S ami még meglepőbb: már az általános iskolás ügyes gyerekeinkre is szemet vetettek…

 2022. 07. 17.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Éves értékelő sorozatunkban a felnőttektől a legkisebbekig, a baby korosztályosokig, edzőink segítségével korcsoportonként végig vettük, hogy az elmúlt esztendőben mire jutottak csapataink a különböző szintű bajnokságokban. Zárásként klubunk ügyvezető elnökével, Balázs Lajossal beszélgettünk arról, miben lépett előre a közösség az év során, és milyen tervekkel vág neki a 2022–2023-as szezonnak. Annál is inkább, hiszen holnapra – a mintegy egyhónapos pihenő után – újra az Árpád fürdőbe szólítja a szakmai vezetés klubunk apraját-nagyját.

– Tavaly kilenc csapatot neveztünk be az országos, illetve vidékbajnokságokba. Mivel 17 felnőtt és 127 utánpótláskorú igazolt játékosunk van, ebből látható, hogy 144 vízilabdázónk játszotta végig a szezont. Rajtuk kívül 48 előkészítős fiatalnak tartottak tréningeket edzőink. A pandémia után e téren is visszaerősödött klubunk, többségük már az új bajnokságban szerepet is kaphat.

Van arról statisztika, összesen hány bajnokin ugrottak vízbe pólósaink:

– Fodor Ádám vezetőedzőnk egyszer kiszámolta, összesen 173 hivatalos találkozón szerepeltek a klub pólósai az OB II-től a lekisebbekig, a baby korosztályosokig. S ebben nincsenek benne a kupamérkőzések, a felkészülési tornák és az évközi edzőmeccsek. Ha azt is hozzáadjuk, bőven kétszáz felett lenne a derbik száma.

Milyen célkitűzést állított az elnökség csapataink elé?

– A pandémia okozta nehézségek miatt alapvetően semmit. A vidékbajnokságban pallérozódó fiatalokkal szemben egyébként sem volt korábban sem konkrét cél. Esetükben a folyamatos fejlődés, a csapattá érés volt a legfontosabb. A felnőtt gárdánk teljesen amatőr, örömjátékot nyújtó közösség, akik szerelemből folytatják a sportágat akár negyven éven túl is. Olykor pedig ide besoroltunk néhány utánpótláskorú fiatalt, akiknek ugyancsak a fejlődés volt a legfontosabb, és az, hogy felmérjük, mire lehetnek képesek az öreg rókák között.

Egy kicsit talán más kategória az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő három együttesünk, akik a jövőt képviselhetik. Esetükben sem fogalmazódtak meg célok?

– Tavaly nyáron nagy érvágás volt, hogy a négy legeredményesebb, és már az utánpótlás-válogatott kapuját döngető fiatalunkat elvitték tehetősebb klubok. Így sokismeretlenes lett még számunkra is, hogy mire lehetnek képesek az itt maradtak, akik szinte vezéregyéniség nélkül vágtak bele a bajnokságba. Ezért nem is fogalmaztunk velük szemben elvárást. Ám egy sikeres nyári felkészülést követően az alapszakasz kezdetét kiválóra teljesítették. Evés közben jön meg az étvágy: menet közben annyit módosítottunk esetükben, hogy ha már így belelendültek, célozzák meg a rájátszásban a felsőházat. Nem kellett csalódnunk, elérték fiataljaink, akik végül az A2 osztályban a húsz gárda közül összesítésben a 10. helyen végeztek. Ezt az ismert problémák miatt óriási sikernek tartjuk.

Kanyarodjunk vissza az alapokhoz: az előkészítősökkel kik és hol foglalkoznak?

– A korábbi remek úszó, ma oktató Fajó Csilla a Szabó Pál Téri Általános Iskolában tanítja a fiatalokat, Papp Szilvi (korábbi nevén Szűcs Szilvi) pedig az Árpád fürdőben foglalkozik naponta délelőttönként a Petőfi iskola 2., 3., 4. osztályosaival, közösen Fodor Ádám, Ajtai Miklós és Csabai Zoltán edzőinkkel. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a pandémia okozta „sebeket”, a korosztályok kimaradását valahogy behozzuk. Sikerült is földuzzasztanunk az utánpótlás létszámát, sőt, jobban sikerült a reméltnél.

Ezen felsorolásokból kitűnik: komoly anyagi vonzata lehet a klub működtetésének. Megvolt erre a keret?

– Rendelkezésünkre álltak az év teljes egészére vonatkozóan az anyagiak.

Nagyjából mikből tevődtek össze a kiadások?

– A bajnoki működésekre mintegy hatvankettő és fél millió forintot fordítottunk. Ebben benne volt a kilenc csapat nyolcmilliós nevezési díja, amely már magába foglalta a játékvezetői költségeket is. Ezen kívül jelentős tételt jelentettek az edzői bérek, az utazási, esetenként az étkezési költségek, a hazai rendezésű fordulók, azokon az orvos felügyeletek díja, a három busz működtetése, az uszoda bérletek, versenyengedélyek.

Mi várható az új bajnokságra való felkészülésben?

– A szövetség által elkészítendő 2022–2023. évi kiírások még nem láttak napvilágot. Ettől függetlenül úgy tervezzük, hogy a tavalyi kilenc együttesünk helyett az új szezonra tízet nevezünk. Az eddig megszokottak mellett a gyulai fiókcsapatunk esetében ősztől két korosztályt, a tavalyi gyermek „négyes” korcsoport mellett egy baby csapatot. Ez a célunk ma, reméljük, hogy a toborzás eredményes lesz, és őszre valóban lesz két fürdővárosi gárdánk.

Az új szezonra vannak már új célok?

– A vidékbajnoki sorozatba nevezendő egyleteink esetén ugyanúgy gondolkodunk, mint a korábbi években: az egyéni fejlődés az egyik legfontosabb, miközben csapatot is kell formálni. Sokszor alapvető kérdés, van-e elegendő korosztályos alanyunk. Ennek függvényében vizsgáljuk, hogy egy-egy tiszta korcsoportot hová nevezzünk. De ez ritka, sokszor fiataljainknak felfelé is játszani kell.

És az országos bajnokságban szereplő triónknál?

– Most már előre megfogalmazzuk: ismét el kell érni a felsőházat. Bár nem lesz könnyű, hiszen ismét a legjobbjaink közül elhappolnak tehetősebb klubok játékosokat. Most például ott van a gólerős, jól képzett Komlódi Marcell, aki Szegedre tart. De várhatóan kiesik Bujdosó Antal és Szalai Áron is, az előbbi a főváros, az utóbbi Szolnok felé kacsingat. Ezen körülmények ellenére is reálisnak tartom, hogy ismét a felsőházba kerüljön a három gárda, az ifjúsági, a serdülő és a gyermek korosztály. Talán az segíthet, hogy a létszámunk reményt keltő. Bár tény, a két idősebb korosztályban a korábbi évekhez hasonlóan kevesebben vannak, ezért alulról kell feltölteni itt is a létszámot.

Évek, sőt évtizedek óta vágya a vizes sportágat képviselőknek, hogy méltóbb körülmények közé kerüljenek. Ott a példa: csak a dél-alföldi körzetben az elmúlt évtizedben egyre másra épültek az új uszodák, amelyek elsősorban a sportot szolgálják. Így Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szentes, Hódmezővásárhely, legutóbb pedig Szeged kapott pazar új létesítményt. Mi a helyzet az évek óta ismét bezengett békéscsabai sportuszodával?

– Na az egy nagy fájdalmunk. Nemrégiben még arról volt szó, hogy egy olyan létesítmény együttes épül, amiben bőven elfér a két klub, az úszó és a vízilabda. A tervben szerepelt két nagy medence és egy oktató medence. Mára ez leredukálódott egyetlen medencére. Ha ez így valósul meg, azt nem nevezném előre lépesnek. Úgy gondolom, ez hosszútávon egyáltalán nem segíti a klubok hatékonyabb fejlődését.

Címlapképünkön az ügyvezető elnök, Balázs Lajos (balra) és a vezetőedző Fodor Ádám

 2022. 07. 14.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Nyári bajnoki elemző sorozatunkban végig zongoráztuk a különböző korosztályok éves teljesítményét a csoportok edzőivel, a felnőttektől a legkisebbekig. Ezúttal Fodor Ádám vezetőedzőnk összegezte a kilenc csapatunk 2021-2022-es produkcióját, elemezte a fejlődét következő írásunkban.

OB II-es felnőtt csapatunkat Ajtai Miklós játékos edző irányítja, de azért vezetőedzőként rálátása van és kötelessége is elemeznie ezt a gárdát is Fodor Ádámnak. De előtte nem árt leszögezni: alapvetően egy teljesen amatőr, hobbi szinten dolgozó közösségről van szó, akik évről évre ott vannak az egyre erősödő és egyre népesebb OB II-es mezőnyben. Igazán nagy elvárás nincs velük szemben, inkább a jogfolytonosság és az egykori legjobbjaink megbecsüléséről van szó, akik negyvenen túl is tiszta szívvel látogatják az uszodát, és rendszeresen ott vannak a bajnoki fordulókban is. Róluk így vélekedik Fodor Ádám:

Mindenképpen nagy pozitívum, hogy lassan ötven éve van ob-s felnőtt csapata klubunknak. Amatőrjeink ráadásul az utóbbi években ott vannak a végelszámoláskor az idén már 28 fős mezőny közepén. A másik dolog, ami nagy jelentőséggel bír: rendszeresen helyet kapnak benne fiataljaink, így ifjúsági, sőt serdülő korosztályosaink is megmérettetnek ezen a szinten is. A 2021-22-es szezonban is rendszeresen helyet kapott az „öregek” között Csatári Szabolcs, a kapus Vozár Miklós, az időközben a pólóval felhagyó Lukácsi Marcell, valamint Dobos Ferenc. Hosszú távú célunk, hogy a majdan az ifiből kiöregedő játékosok alkossák a felnőtt csapatot, és újra megcélozzák az OB I B-t, ám ez sok nehézséggel jár rövid távon. Nevelő egyesület vagyunk, sokszor már a gyermek korosztályú fiataljainkra is szemet vetnek a nagyobb klubok, más esetben pedig az érettségi után vízilabdázóink tovább tanulnak más városok egyetemein, így pedig nehéz „feltölteni” a felnőtt csapatot. De klubunk nem adja fel, hiszen ott a példa: egykor a nagy öregjeink majd egy évtizeden át az OB I B-ben viaskodtak, sőt, egy alkalommal már az első osztály kapuját is megdöngették. Ezt kellene középtávon elérnie a mai generációnak is.

Akkor a következő lépcsőben nézzük az utánpótlást!

Az imént említettem, hogy döntően utánpótlás-nevelő klub vagyunk. Ezért fő célunk, hogy a város fiatalságával megismertessük és megszerettessük a hazánkban méltán népszerű és nagy hagyományokkal rendelkező sportágat. De azért arról sem mondtunk le, hogy hosszú távon megtartsuk az általunk felnevelt fiatalokat. Erre különösen jó az országos utánpótlás-bajnokság, ahová évek óta besorolást nyertünk eredményeink alapján. Őket elemezve megállapítható, hogy egy szűk létszámú ifjúsági együttessel dolgozhattunk idén is. Ha a fordulók során nagyobb rendszerességgel és komplett csapattal állhattunk volna ki, sokkal több pontot gyűjthettünk volna. Ám ez az a korosztály, ahol nagy az évközi lemorzsolódás, egyesek az érettségire és a továbbtanulásra készülnek, mások pedig sok más csábítás miatt elfordulnak a vízilabdától. A serdülő korosztály nálunk sajnos meglehetősen hiányos. Volt, aki sérülés miatt, más csak úgy abbahagyta a sportolást. Az elsőéves serdülők nem minden esetben tudták azt hozni, amit a másodévesek. Most azon vagyunk, hogy ők is dinamikusabban fejlődjenek. Ez már meg is mutatkozott abban, hogy a gyenge őszi szezon után némileg acélosabbak voltak a tavaszi folytatásban. Gyermek korosztályú együttesünk viszont egyértelműen népes volt, és jobban is teljesített. Talán a fejlődés során ők ugrották a legnagyobbat. És itt az ob-ben szereplők mellett a vidékbajnoki sorozatban vízbe ugrókra is érvényes mindez.

Eddig jobbára az országos bajnokságban szereplőkről esett szó. Ám ott vannak a fiatalabbak, akik a vidékbajnokságban pallérozódnak Csabai Zoltán, Szilvásy Attila, Jeszenszky Ákos és Dobra Róbert keze alatt.

Csabai Zoltán a gyermek III. és a gyermek IV. korosztályosokkal foglalkozik. Itt kettősség tapasztalható. A népes gyermek „hármasok” jelentős lépéselőnyben vannak, sőt, az egyik legjobban teljesítő egység volt, hiszen az alapszakasz után a rájátszásban is ezüstérmesként fejezték be a pontvadászatot, majd az országos döntőben is megmutathatták tudásukat. Jó alapokat kaptak, remélhetőleg ők alkotják a következő évtized generációját Békéscsabán. A gyermek IV. korosztály megsínylette a pandémiát, az akkori országos leállások miatt nem tudtunk toborozni, beiskolázni új fiatalokat. Ez pedig hosszú távon nem túl kecsegtető. Ami pedig a gyulai fiókcsapatunkat illeti: új alapokra helyeztük esetükben a gyermek IV. korosztályt, olyannyira, hogy zömében baby korcsoportos fiatalokból áll a Szilvásy Attila, Jeszenszky Ákos által irányított egység, amely szinte a nulláról indult tavaly nyáron, és a végére egész jó kis gárda alakult ki belőlük a fürdővárosban. A Dobra Róbert által felkészített legkisebb korosztálynál az elsődleges célunk, hogy széles bázist alakítsunk ki. Velük igyekszünk megszerettetni a sportágat, egyben letenni a tízéveseknél és fiatalabbaknál az alapokat. Úgy gondolom, ez eddig sikerrel járt, reméljük, hogy a jövőben sem lesz másként.

Mit hozhat a közeljövő?

Miután ebben az évben sikerült teljesíteni az egyesületünk elvárt célkitűzéseit, ezen az úton igyekszünk továbblépni. Toborzunk, beiskolázunk új generációkat, és építjük tovább klubunkat. Oktatjuk, neveljük, képezzük a gyerekeket, hogy majdan egyszer újra legyen meghatározó felnőtt csapata is városunknak.

Címlapképünkön Fodor Ádám – fotó: Such Tamás