ímkézett bejegyzés

 2026. 07. 07.   Klub, Aktuális, Archívum, Kitekintő

Egy fontos mérkőzés előtt Katona Péter (fehér ingben) eligazítást tart az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő gyermek korosztályú csapatunknak – fotó: Such Tamás

Az elmúlt napokban végigvettük hat csapatunk 2025–2026. évi teljesítményét, már csak két egységünk értékelése maradt hátra, mégpedig az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő gyermek korosztályú, valamint a Délkeleti területi nemzetközi mezőnyben pallérozódó valamivel fiatalabbak, a gyermek II. korcsoportosok elemzése.

Mindkét gárdánknak az a fiatal Katona Péter volt az edzője, aki most négy év békéscsabai tevékenység után elbúcsúzott klubunktól, és hazaköltözött Hódmezővásárhelyre. Vele beszélgettünk a két korcsoport elmúlt egy esztendejéről.

Mi volt tavaly nyáron a rajt előtti célkitűzés az országos bajnokságban szereplő fiataljaink előtt?

– Alapvetően nehéz volt bármit is megfogalmazni előre egy évvel ezelőtt, ugyanis majdhogynem teljesen ismeretlen volt előttünk a mezőny és annak ereje. A rájátszás során pedig pláne, hiszen az A1 csoport utolsó négy helyezettjével még sohasem találkoztunk. Így aztán zsákba macskának tűnt minden, de azért titkon bíztunk abban, hogy az alapszakaszt jól zárjuk, és a folytatásban harcolhatunk a legfelső házért.

Ez utóbbi végül is bejött, ami után kemény csaták vártak a srácokra.

– Valóban. De itt még visszakanyarodnék arra, hogy ha helyezésbeli célt nem is fogalmazhattunk meg, abban egyetértettünk, hogy a lényeg a fejlődés, a játékban való előrelépés. Fontosnak tartottuk, hogy mindenki sok játéklehetőséget kapjon. Az hamar világossá vált, az alapszakaszban az A2 Keleti csoportban mi a Gödöllővel együtt fölfelé kilógunk a sorból, így aztán nem volt véletlen, hogy a rájátszásban az elit csoportba kerültünk. S az alapszakasz nyújtotta lehetőséget kihasználva igyekeztünk a gyermek „ketteseknek” is időnként lehetőséget adni ebben a kategóriában.

Egy alkalommal úgy fogalmaztál: a mélységről és a magassáról szólt ez az év…

– Az eleje bizonyult magasságnak, a folytatás időnként a mélységnek. De ez érhető a rájátszás mezőnyének erejét nézve. A nyári, fizikális felkészülés után sok sikerélményben volt része a csapatnak, a tavaszi rájátszás viszont feszítettebbnek bizonyult. Ekkor már nem a terhelésen volt a hangsúly, hanem a szinten tartásra törekedtem, no meg a taktikai elemek sulykolására. Mi több, fejben is egyre inkább összeállt a csapat. Úgy láttam, mérkőzésről mérkőzésre egyre inkább elkapták a fonalat a gyerekek, tendenciózus volt a fejlődés, mire elérkeztünk a bajnoki finishez. A végén már mindenkivel szoros csatákat tudtunk játszani.

Vessünk egy pillantást a területi bajnokságban szereplő még fiatalabbakra!

– Ebben a pontvadászatban a frissiben fölkerült 2012-es születésűeknek kerestünk játéklehetőséget, de még az egy-két évvel fiatalabbak is szerepet kaptak időnként. Nem volt zökkenőmentes az átállásuk, de az akarat végig a helyén volt. Bár az eredményességgel nem vagyok elégedett, de olyan határon túli ellenfelek ellen kellett bizonyítani, mint a romániai Arad és Nagyvárad, valamint a szerb Szabadka. Ezek a csapatok erőszakosabb játékot mutattak be, más felfogásban ugrottak vízbe, mint a magyarok. Így aztán nagyon kemény csaták vártak ránk. De a legfontosabb a sok gyakorlás volt, a gyerekek sok tapasztalatot szereztek ebben a mezőnyben, amit a következő években minden bizonnyal kamatoztatni tudnak.

Kiket tudnál leginkább kiemelni a két csoportból, kik fejlődtek a legtöbbet?

– Elöljáróban: az egész gárda nagyot fejlődött. Ha személy szerint is megemlíthetek valakit, azok egyike Uhrin Zsombor volt, aki különösen a rájátszás során mutatott nagyon jó teljesítményt. De ugyanúgy dicsérhetem a két Baloghot, Bencét és Csanádot, akik szintén húzó emberek voltak mindkét kategóriában. Mondhatni maximálisan fölvették a versenyt az idősebbekkel is.

Nagyon sűrű volt az év, hiszen szinte minden hétvégén csatasorba kellett állni.

– Ez tény, nem sok hétvégi pihenőnk volt az esztendő folyamán. A két korosztály csaknem negyven mérkőzést játszott tavaly októbertől idén májusig.

Végül is elbúcsúzol most Békéscsabától…

– Ezért szeretném ismét megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a gyerekeknek és a szülőknek, akik támogatták a munkámat, és sok lemondással hozzájárultak a fiatalok fejlődéséhez.

Jávor Péter

 2026. 07. 05.   Klub, Aktuális, Archívum

Fodor Ádám az előtérben, kezében a labda)  tekintetén nem látszik feszültség, ami érthető, a legtöbbször elégedett lehetett fiatal és felnőtt pólósaink teljesítményével – fotó: Such Tamás

Klubunkon belül Fodor Ádám vezetőedzőhöz tartozik közvetlenül a legtöbb csapat, így az országos bajnokságban szereplő felnőtt gárda mellett az ifjúságiak és a serdülők.

Őt faggattuk a 2025–2026-ban nyújtott teljesítményekről.

Kezdjük a felnőtt egylettel!

– Elöljáróban leszögezhetjük, helyezésben előrelépett a gárda. Idén a huszonhét tagú mezőnyben a tizenhatodik helyen zártunk a tavalyi huszonkettedikkel szemben. A korábbi esztendőkhöz képest más szemlélettel ugrottunk neki a bajnokságnak. Mégpedig úgy, hogy az alapszakaszban kevesebb valóban felnőtt korú vízilabdázóval számolhattunk, ezért leggyakrabban az ifjúsági és serdülő játékosaink ugrottak vízbe a pár „öreg” mellett. Ekkor a hetven-nyolcvan százalékban az utánpótlás kapott szerepet az OB kettes meccseken. A rájátszásban aztán fordult a kocka, ekkor már az idősebb játékosainké lett a főszerep, annál is inkább, mert az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő alakulataink is nagy előre lépésről tettek tanúbizonyságot, és az A1 osztályért játszhattak, ami nagy kihívás, és még nagyobb odafigyelést követelt. Persze, volt egy koncepció is, hogy az utánpótlás igyekezzen a felnőttek között is tanulni, edződni, de azt az említett okok miatt felfüggesztettük tavaszra. Sokszor elmondtuk, a Délkeleti csoport évek óta a legerősebb, hiszen olyan háttércsapatok harcoltak velünk, mint az első osztályú Szeged, Szentes. Végül mindenkivel jó, éles és szoros mérkőzéseket játszottunk, és az ötös csoportból a negyedik helyen zártuk az alapszakaszt. A folytatásra sem lehetett panaszom, nemcsak az öregek tértek vissza, hanem a rutin, a kilók és az erő. Szépen helyt is állt a gárda a 13–16. helyért folyó harcban. Bár az igazán amatőr felnőttek napi elfoglaltsága miatt nem tudtunk rendre azonos csapattal kiállni, mégis mindenkivel partiban voltunk a tavaszi szezonban is.

Akkor váltsunk az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő ifjúsági csapatunkra!

– Erre az évre nagyon összeállt ez a korosztály, nem beszélve arról, milyen szépen dolgoztak, beleálltak a munkába hétköznap és a hétvégi bajnoki meccsekbe is. A remek edzésmunka meghozta gyümölcsét, az A2 osztály Keleti csoportjának éllovasai lettünk, ami sokat nyomott a latba ahhoz, hogy az összetett versenyben is a legjobbak legyünk ebben a kategóriában. Ehhez kellett az is, hogy húzóembereink folyamatosan jól muzsikáljanak, végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtsanak. Aztán következett a rájátszás, ahol teljesen új, és zömében A1 osztályú ellenfelekkel kellett felvenni a verseny. Vagyis más lett a közeg, ehhez akklimatizálódnunk kellett, ugyanis az ott edződött együttesek gyorsabb gondolkodásúak, amihez fel kellett zárkóznunk. Az idő előrehaladtával ez egyre jobban sikerült, és a legjobbakkal is egyre inkább szoros derbiket játszottunk. Az itt gyűjtött tapasztalatokat a jövőben minden bizonnyal kamatoztatni tudjuk. Összességében elégedett vagyok az ifisták teljesítményével, hozzáállásával. Szép fejlődési görbét jártak be. A következő évet nézve az is előnyünkre válik, hogy egyedül Szalai Áron öregedett ki ebből a korosztályból, vagyis szinte ugyanazzal a csapattal vághatunk neki a 2026–2027. évnek.

Végül nézzük a serdülőket!

– Itt is akadnak húzó embereink, akik ráadásul az eggyel idősebbek között is meghatározóak voltak, mint Such Bertold, Zimbran Milán, Suhajda Zoltán. Ám az ifistákkal szemben az év folyamán sokszor hullámzó volt az egylet teljesítménye, ráadásul rövidebb volt a cserepadunk is. Az alsóbb korosztályból pedig nem kaptunk olyan segítséget, mint az ifjúságiak a serdülőktől. Így aztán előfordult, hogy négy negyedet nem tudtak azonos szinten hozni a gyerekek. Ám az idő előrehaladtával a többség egyre jobban fölvette a ritmust. Sokszor pár húzóemberünk teljesítményétől függött a játékunk. Amit érdekességként hozzáfűznék: a rájátszás eleje jobban sikerült, mint a vége. Ettől függetlenül büszke vagyok rájuk, még ha az eredményességben, pontokban ez nem is látszott. Ami pedig a jövőt illeti: biztos vagyok benne, hogy komplettebb lesz ez a közösség, hiszen azért jól látszott a fejlődési ívük is. S itt hozzáteszem azt is: klubunk elvárása szerint nem annyira az eredményekre, helyezésekre kell törekednünk, hanem arra, mint nevelő egyesület, jó vízilabdázókat neveljünk. Biztos vagyok benne, hogy a következő szezon után a serdülők esetében is még több előre lépésről adhatok számot.

Jávor Péter

 2026. 07. 04.   Klub, Aktuális, Archívum

A 2025–2026. évben kilenc fordulót játszó baby korosztályos csapatunk többsége és a két edző, Csabai Zoltán (jobbra) és Szilvásy Attila (balra hátul) – fotó: Balázs Lajos

Lekisebb pólósaink, a baby korosztályosok két vízilabda- és két úszóedző kezei alatt pallérozódnak immár több éve. A labdával való barátkozás, meccsekre készülés Csabai Zoltán és Szilvásy Attila feladata, míg az úszástanulás, -fejlesztés Papp Szilvihez és Jeszenszky Ákoshoz tartozik.

Idén is nagy kihívás előtt álltak trénereink, hiszen a toborzás is komoly feladat volt. De végül a bajnoki rajtra kialakult egy kisebb ütőképes csoport. Az elmúlt év feladatairól, nehézségeiről és szépségeiről azzal a Csabai Zoltánnal beszélgettünk, aki az elmúlt évtizedekben valamennyi korosztállyal dolgozott, az utóbbi években azonban a legkisebbek mellett kapott feladatot.

A 2025–2026. évi területi bajnokságnak hány gyerekkel vágtatok neki?

– Összesen tizenkilenccel. Mint ismert, Békéscsabán és Gyulán is toborzunk, oktatunk, ezért a két város alkotta fiatalokkal játszottuk le a kilenc fordulós szezont.

Milyen megoszlásban voltak ifjú pólósaink?

– Idén heten Gyulán, tizenketten Békéscsabán edzettek, de az Árpád fürdőben rendre két gyulai gyerek is velünk dolgozott, mégpedig azért, mert idősebb testvéreik már egy ideje átkerültek a megyeszékhelyre, s így a szülőknek könnyebb volt elhozni gyermekeiket. Innen nézve már kilenc gyulai és tíz csabai alkotta a keretet.

Ebben a korosztályban mi a legfontosabb cél?

– Továbbra is a legelemibb alapok elsajátítása. Az úszástudás fejlesztése mellett a labdával való ismerkedés, a leegyszerűsített szabályokkal való barátkozás és a mérkőzésekhez szoktatás. A sok egyéni képzés, labdás feladatok mellett igyekeztünk felkészíteni őket a gyermek IV. korosztályra. Itt még nem is annyira a csapatépítés az elsődleges.

Milyen tapasztalatokat vontatok le a szezonban?

– Érdekesség, hogy nemcsak 2015-ben születettek alkották a korosztályt, hanem voltak még egy-két évvel fiatalabbak is ebben a csoportban. De ez minden évben így van. Akik már nyolc-kilencévesen bekerülnek a klubba, értelemszerűen előrébb járnak. Nem véletlen, hogy például Kálmán Dénes a tudása alapján szinte minden gyermek „négyes” találkozón is szerepet kapott Ajtai Miklós csapatában, de akadt még további négy-öt fiatalunk, akik feljátszottak az Ajtai-felé gárdába. Sőt, mi több, a Gyulán megrendezett fordulóban valamennyi 2015-ös játéklehetőséget kapott az „öregebbek” között.

Ezek szerint volt tudásbeli különbség a gyerekek között.

– Elsősorban azért, mert aki két-három évet eltölt a baby korosztályban, már nagyobb tudással rendelkezik. Aki viszont tavaly nyáron tanult meg úszni, annak már az őszi rajton is meg kellett mutatnia magát a meccseken. Ők értelemszerűen kicsit lépéshátrányban voltak, amit az év folyamán kellett ledolgozniuk.

Mire helyeztétek a hangsúlyt az idén?

– A már említett alapok mellett igyekeztünk megtanítani a védekezést, a lefaltolást. Mivel itt csak öt mezőnyjátékos van egyszerre a vízben, más a játék, ráadásul másak a szabályok. Az úszásból történő támadások mellett a védekezésre, a szoros emberfogásra fektettük a hangsúlyt. Már csak azért is, mert ebben a korosztályban még nem lehet zónázni.

Milyen tapasztalataitok voltak e téren?

– Tény, akadtak hullámhegyek és voltak hullámvölgyek. Ezért hol jó, hol kevésbé jó mérkőzéseket játszottunk. Ráadásul igyekeztünk megkavarni a negyedekben az összetételt, az év folyamán szinte egyszer sem ugyanolyan felállásban játszottak a gyerekek.

Ismert, hogy a gyulaiak a Várfürdőben, a csabaiak az Árpád fürdőben edzettek az év folyamán. De lévén csapatjáték, össze is kell gyúrni egy egységes alakulattá őket.

– Ezt úgy oldottuk meg idén is, hogy hetente egy alkalommal közös edzést tartottunk zömmel Békéscsabán.

Búcsúzóul nézzünk kicsit előre: milyen gyerekfelhozatal várható idén?

– A tavalyi társaságból nyolcan 2016-ban születtek, velük a következő szezonban is babyként számolhatunk. Papp Szilvi már megkezdte a nyári úszásoktatást, Gyulán is szervezés alatt áll. Tovább az év folyamán a Békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskola tanmedencéjében is zajlott heti kétszer oktatás, onnan is remélünk még újabb gyerekeket.

Jávor Péter

 2026. 06. 08.   Klub, Aktuális, Archívum, Kitekintő

Korosztályonként díjazta klubunk a legjobbakat, akik egy-egy emlékplakettet vehettek át az elnökség vezetőitől és a vezetőedzőtől

Bár a legkisebbek, a babyk még ezen a hétvégén megküzdenek ellenfeleikkel a Délkeleti területi vidékbajnokság utolsó fordulójában Csongrádon, a többi korosztályos csapatunk már lezárta a 2025–2026. évi szezont. Így aztán a megszokott időpontban, ma a délutáni órákban megtartotta klubunk az évzáró ünnepségét a Csabai Rendezvénypajtában.

Szép számmal összesereglett a klub apraja-nagyja, és sok szülő is helyet foglalt az asztaloknál. Elsőként Borsos Pál elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Balázs Lajos ügyvezető elnök a működés hátteréről beszélt, amelynek nehézségeiről egyébként kevesen tudnak. Kiemelte: idén lépett a legnagyobbat előre a klub, amivel egyben elérte a célkitűzést. Ezek közül is kiemelkedett, hogy az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő csapataink az A2 osztály megnyerése után az A1 osztály alsóházával küzdhetett meg hétről hétre a tavasz folyamán. De ismét szó esett arról a klubunkra hátrányosan nehezedő teherről, hogy külön belépőket kell váltani a sportolóknak ahhoz, hogy edzésre járjanak – ezzel megkülönböztetve a vízilabdát a többi sportágtól. Összehasonlította a lehetőségeket a környező hasonló egyesületekkel, amiből kiderült, mekkora lépéshátrányban van ezen a téren a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub. Amire viszont büszkék lehetünk: nálunk mindenki saját nevelésű fiatal, szemben a környező megyék csapataival. A gazdasági helyzetet elemezve elmondta: évek óta nem változik a büdzsé, ebből kell megoldani az utazásokat, nevezéseket, edzői béreket. „Nagyon takarékosan kell gazdálkodnunk” – tette hozzá, amit kiegészített azzal, reméli, hogy a sporttámogatási rendszer továbbra is működni fog hazánkban.

A gyermek IV. korosztályosok átvehették a megérdemelt aranyérmüket

A folytatásban Fodor Ádám vezetőedzőnk adott számot a 2025–2026. évről. Kiemelte, hogy a több mint ötven éve fennálló klubunk ebben az utolsó szezonban nyolc csapatot működtetett a korosztályokban, illetve a bajnokságokban. A babyk elsődleges feladata volt a sportág alapjainak elsajátítása. A gyermek „négyesek” az alsóházi rájátszást veretlenül küzdötték végig. Az eggyel idősebb korcsoportosok egy nagyon kemény felsőházi mezőnyben bizonyíthattak. A területi bajnokságban szereplő gyermek II. korosztályosok esetében a cél az volt, hogy felkészüljenek az országos bajnokságban való szereplésre.
Ezt követően a vezetőedző kiemelte: az ifjúsági, serdülő és gyermek korosztályosaink az A2 osztály alapszakaszát megnyerték, ami után a folytatásban következtek a legfelső osztálybeliekkel a rájátszás. Végig magas színvonalú meccseket játszottak a tavasz folyamán, amelyekből sokat lehetett tanulni.
Ezt követően elismeréseket adtak át. Először a gyermek „négyesek” vehették át a megérdemelt aranyérmet, majd korosztályonként a két legjobb játékos kapott díjat.

Mégpedig a következők. Babyk: Kassai Péter, Kálmán Dénes. Gyermek IV. korcsoport: Lipták levente, Bátorfi Ádám. Gyermek III. kcs.: Restye Botond, Kolarovszki Dénes. Országos gyermek korosztályúak: Balogh Bence, Suhajda Soma. Serdülők: Zimbran Milán, Such Bertold. Ifjúságiak: Szatmári Levente, Pallag Nándor.

A klubtól elköszönő Katona Pétert is köszöntötték, balról: Balázs Lajos ügyvezető elnök, Katona Péter, Fodor Ádám, Borsos Pál

Ezúttal elismerést vehetett át a Békéscsabán négy éven át edzősködő, és most a klubtól elbúcsúzó Katona Péter, valamint a Csirkefogókat sokoldalúan segítő Such Tamás. Végül Fodor Ádám elmondta: most pihenő időszak következik, majd július közepén megkezdődik a felkészülés a 2026–2027. évadra, amit megelőz mindenki számára egy sportorvosi vizsgálat.

Jávor Péter

 2026. 01. 17.   Aktuális, Kitekintő

Címlapképünkön a több ifjúsági és serdülő korosztályú játékossal kiegészített felnőtt OB II-es csapatunk bevetés előtt – fotó: Such Tamás

Legutóbbi írásunkban Fodor Ádám vezetőedzőnkkel az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő három csapatunk őszi teljesítményét elemeztük, valamint kitértünk arra is, milyen folytatás várható a tavaszi szezonban. Ezúttal a felnőtt OB II-es együttesünkről és a területi bajnokságokban szereplő egyleteinkről esik szó.

Kezdjük az „obé kettesekkel”.

– Többször említettük már, hogy évek óta ez a Délkeleti csoport a legerősebb az összes közül. Ez most azzal erősödött tovább, hogy a tavaly még egy osztállyal följebb lévő Hódmezővásárhely is ide esett vissza. Az alapvető cél az volt, hogy jelen legyünk a felnőtt mezőnyben is, és jó meccseket játsszunk.

Ősszel kevés valós felnőttjátékos játszott a bajnokikon, inkább az utánpótlás vitte a prímet.

– A néhány felnőtt vízilabdázóval kiegészített társaság viszont teljesítette az elvárásokat. Nyolc mérkőzést játszottunk az alapszakaszban, egyetlen nagyobb arányú vereség csúszott be, a többi kiélezett szoros csatát hozott győzelmekkel vagy vereségekkel.

Elégedett vagy az eddig látottakkal?

– Mindenképpen. Annál is inkább, mert ott vagyunk azon csapatok között, amelyek a rájátszásban a tíz-huszadik helyért küzdhetnek tavasszal. Tavaly a 22. helyen zártunk, ez már előrelépés, hiszen a huszadiknál rosszabbak már nem lehetünk. Itt is beszélhetünk arról, hogy jól összekovácsolódtak a fiatalok és az idősebb játékosok.

Mit vársz a folytatástól?

– Továbbra sincs helyezésbeli elvárás, csak szakmai előrelépést várok. Minden meccsből hozzuk ki a maximumot, és tovább formálódjon a csapategység.

Most ugorjunk egy nagyot, és nézzük az alsóbb osztályokban, a területi bajnokságokban szereplő utánpótlás gárdáinkat. Kezdjük a gyermek II. korcsoportúakkal.

– Fogalmazhatok úgy, ez a „gyermek egyesek” kiegészítő csapata, de onnan is megközelíthetem: itt épül Katona Péter keze alatt a jövő országos bajnoki gyermek gárdája. Esetükben is érvényes, hogy nincs helyezésbeli elvárás, itt is a fő cél a vízilabda tanulása. Egyébként – miként a felnőtt csapatunk esetében – ez a legerősebb régiós csoport, hiszen olyan nagy hagyományokkal rendelkező klubok fiataljaival kell felvenni a versenyt, mint Szeged, Szentes, Szolnok. Hozzájuk kell felzárkózni, eltüntetni a különbséget. Ehhez a gyerekeknek sok játékpercre van szükségük. Látva az őszi teljesítményüket, ők is rengeteget fejlődtek az elmúlt hat hónap során. Ezt nagyban elősegítette az is, hogy együtt edzettek a mai gyermek egyes korosztályúakkal.

Térjünk át a gyermek harmadik és negyedik korosztályosainkra.

– Nyár óta Ajtai Miklós kezei alatt pallérozódik ez a két korcsoport. Az idősebbek az eddigi teljesítményük alapján, és a Marosvásárhely kiesése miatt a felső csoportba kerültek, ahol nehéz tavasz vár rájuk. Hozzáteszem: olyan ellenfelekkel folytatják a szezont, akikkel szemben sokat tanulhatnak. A fiatalabbak is egy erős mezőnybe kerültek, ők viszont a folytatásban az alsóházban küzdhetnek tovább, mivel sajnos nem sikerült valami jól az ősz.

Végül nézzük a baby korosztályúakat!

– Ami a legfontosabb esetükben, hogy a létszámuk stabilnak mondható. Az év elején még az ismerkedés volt a legfontosabb, de ugyanilyen jelentőséggel bír, hogy Csabai Zoltán és Szilvásy Attila edzők kezei alatt rengeteget tanultak a sportágból. A karácsonyi szünet előtt látva őket a meccseken, már egészen „pofás” vízilabdát nyújtottak. Jó alapot kapnak, és értelemszerű, hogy dinamikusan fejlődnek hétről hétre. Ezt várom tőlük tavasszal is.

Jávor Péter