Jó erőfelmérőnek bizonyult a szentesi Diapolo Kupa

Régen látott nyári nagyüzem van mostanság a vízilabdázók háza táján, a felnőttektől az utánpótlás minden korosztályáig egymást érik az események. E hét végén az évente visszatérő Diapolo Kupára került sor Szentesen, ezúttal a 17. sorszámúra, amelyen serdülő és gyermek korosztályú csapataink három napon át vitézkedtek. Élvezetes csatákat hozott valamennyi találkozó a dr. Rébeli-Szabó József Sportuszodában.

Igaz, a koronavírus-járvány kissé megtépázta a külföldi mezőnyt, az idei tornára csupán Csehországból érkeztek csapatok, ám így is rangosnak és minden gárda számára hasznosnak bizonyult az eseménysor. A serdülők esetében nyolc, a gyermek korosztályúaknál hat együttes adta le nevezését. Az előbbiben két négyes csoportban küzdöttek, amelyet helyosztók követtek, a fiatalabbaknál körmérkőzéses tornára került sor.

Serdülőink a debreceniekkel nyitottak, ahol jelentős fölényben játszottak az OB I-es háttérrel rendelkező hajdúságiak és 27–5-re nyertek. Még ugyanezen a délutánon, már szorosabb csatában, 18–13 arányban maradtak alul a Csongráddal szemben. Szombaton a Kopé Újpest következett, a fővárosiak 19–10-es sikerével. Még ezen a délutánon az Oázis SC, Budapest együttesével már helyosztó keretében vívtak csatát, itt a fővárosiak 21–4-re nyertek. A vasárnapi folytatásban vívták a legszorosabb csatát, ezúttal ismét a Csongráddal szemben a 7. helyért, ám itt sem kísérte szerencse együttesünket, amely 11–9 arányban alulmaradt, és ezzel a nyolc csapatos torna nyolcadik helyezettjei lettek.

A serdülőknél a következő játékosok kaptak lehetőséget a három nap során: Szatmári Zsombor (kapus), Bozgán Bence, Csiaki Bence, Dimák Csanád, Gémesi Ádám, Kiss-Schusztek Dávid, Kiss Zoltán, Kvasz János, Osgyán András, Paksi Gergő, Pálenkás Zoltán, Schindler Gergő, Szanyi Vencel.

Serdülő csapatunk edzője, Ajtai Miklós nem volt igazán elégedett a látottakkal, amikor így fogalmazott: – Egyedül gyakorlásnak, illetve tanulásnak volt jó számunkra a torna. Erősen tartalékosan utaztunk az eseményre, ugyanis többen nyaraltak, vagy sérüléssel, betegséggel küzdöttek. Volt olyan mérkőzés, amikor a gyermek gárdából sem tudtuk feltölteni a csapatot, mert szinte egy időben játszottak velünk, így előfordult, hogy kilenc-tíz emberrel kellett megoldani az adott derbit. Nagyon sok hiányosággal szembesültem a három nap során, így például kevésbé tetszett, hogy rövid ideig tudott a csapat koncentrálni, a megbeszélt taktikát pedig nem tudták végig kivitelezni. Tény, egyelőre lyukas a csapat, hiszen nincs „valódi” kapusunk, játékosaink az üres helyeket nem tudják igazán betölteni. Sok munka vár még ránk a bajnoki rajtig egyénileg és csapat szinten is.

A gyermek együttes a körmérkőzés során öt találkozón ugrott vízbe a Kurca-parti városban, amelyből kettőt megnyert, három alkalommal pedig vesztesen hagyta el a medencét. Ezzel a negyedik helyen kötöttek ki, a csapat legjobbja a különdíjas Kvasz János lett.

Az első napon az egyébként tartalékos Hódmezővásárhely (a kezdőből ketten nyaralnak, egy pedig eligazolt a fővárosba) ellen nyitottak a Swietelsky-Békéscsaba legényei, akiket 20–12-re legyőztek. Simán győzött csapatunk, már az elején hamar elhúztak, amit a találkozó végéig még növeltek is. Ugyancsak pénteken került sor a Szentes elleni összecsapásra, az A kategóriás házigazdák 21—11-re nyertek. Ezen a találkozón gyengén kezdett a csabai alakulat, majd miután Fodor Ádám rendet tett a fejekben, felzárkózott a gárda. Jöttek a cserék, és ismét jelentős előnyre tett szert a Kurca-parti egylet, pedig a harmadik negyed végéig még igencsak szoros volt az állás.

Szombaton a későbbi tornagyőztes csongrádiak ellen kezdtünk, kicsit megilletődötten. 2–5 után mégis fordított csapatunk (8–6), ám kimaradt két meccslabda is, amit megbosszult az ellenfél, amely végül szoros csata után 12–10-zel behúzta a pontokat. A cseh válogatott következett, akikkel szemben szintén szorosan alakult a végeredmény, itt nyertünk 12–11-re egy izgalmas, de kaotikus találkozón. A csehek a harmadik negyedben feljöttek x-re, ám Komlódi Marcell 30 másodperccel a lefújás előtt egy pazar góllal beállította végeredményt.

Az utolsó napon a Debrecennel vették fel a küzdelmet a tartalékossá váló mieink (Komlódi Marcell és Szanyi Vencel elutazott nyaralni). A csapat szerkezete ezáltal megváltozott, mégis sokáig döntetlen volt az állás, ám az utolsó negyedben egyre több lehetőséget kapott a cseresor, ami azzal járt, hogy tágabbra nyílt az olló, és a hajdúságiak nyertek 17–7-re. A torna végeredménye: 1. Csongrád, 2. Debrecen, 3. Szentes, 4. Békéscsaba, 5. cseh válogatott, 6. Hódmezővásárhely.

Az eseményen a három nap során a következők kaptak szerepet: Beregszászi Kornél, Korcsok Péter, Pribojszki Bálint, (kapusok), Budai Tamás, Bujdosó Antal, Fodor Zsombor, Freiberger István, Hajdu Andor, Horváth Szabolcs, Kiss Zoltán, Komlódi Marcell, Kovács Balázs, Kvasz János, Sajtos Bence, Surányi Botond, Szalai Áron, Szanyi Vencel, Szatmári Levente, Tasnádi Tibor.

Gyermek csapatunk edzője, Fodor Ádám így látta fiataljaink teljesítményét: – Amiért elutaztunk, teljesítettük, nagyon hasznos volt a torna. Három nap alatt öt mérkőzést játszottunk, ennél jobb gyakorlást nem is tudnék elképzelni. Ahogy ebben az időszakban még gyakori, több hibát is vétettek fiataljaink, ám összességében nagyon pozitív élményekkel térhettünk haza.

Címlapképünkön Kvasz János (kezén a labda), aki mindkét korosztályban szerepet kapott, a gyermek korcsoportban pedig ő lett csapatunk legjobb játékosa

Print Friendly, PDF & Email