2021. 04. 25.   Aktuális

Utolsó előtti, 17. fordulójához érkezett az országos utánpótlás-bajnokság Keleti A2 csoportja, amelynek során csapataink a szomszédos Hódmezővásárhelyre látogattak vasárnap. A három mérkőzésből egyet hoztak a mieink, a gyermek korosztályos stabil győzelem mellett az ifjúságiaknak is sokáig állt a zászló, de végül kicsúszott a kezükből a három pont. Serdülőink a papírformának megfelelő eredménnyel zárták a vasárnapot.

Hódmezővásárhelyi VSE–Swietelsky-Békéscsaba 9–8 (1–0, 1–5, 7–2, 0–1)

Országos vízilabda-bajnokság, ifjúságiak, A2 Keleti csoport, Hódmezővásárhely. V.: Juhász Tibor, Orosz László. Hódmezővásárhely: Pap – Nagy P. 1, Ladóczki 1, Kiss G., Kis M. 2, Kudella 3 (1), Miskolczi. Cs.: Oláh S. 2 (2), Kősasvári. Edző: Varga Sebastian. Békéscsaba: Vozár M. – Lukácsi M. 2, Szalók 1, Schindler 3, Vozár B. 1, Károlyi, Csatári. Cs.: Tóth L. (kapus), Sipos, Bozgán, Gémesi 1, Körözsi. Edző: Ajtai Miklós. Gól emberelőnyből: 8/4, ill. 7/3. Büntetők: 3/3, ill. 0/0. Kipontozódott: Nagy P.

A második negyed finisére jelentős előnyre tett szert csapatunk (2–5), ám a harmadik negyed végére fordítottak a házigazdák (9–6). Innen kezdve már csak felzárkózni tudtak a mieink, így ponto(ka)t hagytak a sereghajtó otthonában.

Ajtai Miklós: – Nehezen találom a szavakat a vereség után. Csaknem félszáz lövést adtunk le ellenfelünk kapujára, de csak nyolcszor voltunk eredményesek, ami a pontatlanságunkat bizonyítja. Nem volt eléggé fegyelmezett a csapat, amit a mérkőzés előtt és a szünetekben kértem, nem tartották be. Hiányzott a koncentráció, talán egy kicsit el is bízta magát a gárda, a házigazdák pedig büntettek.

További eredmények. Ifjúságiak: Aqua SE, Nyíregyháza–Budafóka XXII. kerületi SE 12–17. Koelner-Csongrádi VVSE–KÓPÉ Dunakanyar Waterpolo 16–9. Oázis SC, Budapest–Váci VSE 21–6. Szabadnapos: Ceglédi VSE.

Az állás. Ifjúságiak: 1. Koelner-Csongrádi VVSE 39, 2. Oázis SC, Budapest 38, 3. Budafóka XXII. kerületi SE 27, 4. KÓPÉ Dunakanyar Waterpolo 27, 5. Aqua SE, Nyíregyháza 21, 6. Ceglédi VSE 19, 7. Swietelsky-Békéscsaba 15, 8. Váci VSE 9, 9. Hódmezővásárhelyi VSC 6.

Hódmezővásárhelyi VSE–Swietelsky-Békéscsaba 11–6 (2–3, 3–2, 3–1, 3–0)

Országos vízilabda-bajnokság, serdülők, A2 Keleti csoport, Hódmezővásárhely. V.: Orosz László, Juhász Tibor. Hódmezővásárhely: Ombodi – Oláh S. 1, Ladóczki, Kiss G. 2, Kis M. 1, Kudella 6 (1), Kősasvári. Cs.: Dukai 1, Benkő, Makán, Kurunczi, Kecskeméti, Kárai, Balázs. Edző: Szabó Tamás. Békéscsaba: Szatmári Zs. – Dobos, Gémesi, Dimák, Szanyi 1, Bozgán, Osgyán 1. Cs.: Fodor Zs., Pálenkás, Horváth Sz., Kósa, Paksi G., Kvasz 4. Edző: Ajtai Miklós. Gól emberelőnyből: 6/5, ill. 4/3. Büntetők: 1/1, ill. 0/0.

Az első félidőben határozottan jól tartotta magát serdülő csapatunk, ekkor még egál volt az állás (5–5), a folytatásban a több figyelmetlenség megbosszulta magát és végül az esélyesebb dárda nyert.

Ajtai Miklós: – A vereség ellenére csak pozitívan beszélhetek serdülő csapatunk teljesítményéről, amelyben ezúttal is sok, a korosztályánál fiatalabb játékos kapott helyet. Ez lehet a jövő csapata. De az is tény, meg kell még találnunk egy legalább olyan húzóembert, mint a vásárhelyieknél Kudella Máté, aki alaposan megszórt minket.

További eredmények. Serdülők: Aqua SE, Nyíregyháza–Budafóka XXII. kerületi SE 7–12. Oázis SC, Budapest–Váci VSE 25–2. Koelner-Csongrádi VVSE–KÓPÉ Dunakanyar Waterpolo 7–13. Szabadnapos: Ceglédi VSE.

Az állás. Serdülők: 1. Oázis SC, Budapest 42, 2. Budafóka XXII. kerületi SE 36, 3. KÓPÉ Dunakanyar Waterpolo 36, 4. Ceglédi VSE 26, 5. Hódmezővásárhelyi VSC 24, 6. Aqua SE, Nyíregyháza 15, 7. Koelner-Csongrádi VVSE 12, 8. Swietelsky-Békéscsaba 6, 9. Váci VSE 4.

Hódmezővásárhelyi VSE–Swietelsky-Békéscsaba 4–12 (1–2, 2–4, 1–2, 0–4)

Országos vízilabda-bajnokság, gyermek korosztály, A2 Keleti csoport, Hódmezővásárhely. V.: Mihály Máté, Juhász Tibor. Hódmezővásárhely: Rakonczai – Dukai 1 (1), Kecskeméti 3, Kárai, Benkő, Hamvas, Nagy M. Cs.: László, Jáksó, Balog E., Égető, Lucza, Hegedűs, Oláh M. Edző: Rókus Ákos. Békéscsaba: Korcsok P. – Kiss Z. 1, Hajdu A. 1, Szanyi, Fodor Zs. 2, Kvasz 4, Komlódi 3. Cs.: Lisztes (kapus), Budai, Tasnádi, Horváth Sz., Pojendán, Szalai 1, Bujdosó. Edző: Fodor Ádám. Gól emberelőnyből: 3/0, ill. 9/2. Büntetők: 1/1, ill. 0/0.

A múlt hetinél gördülékenyebb és összeszedettebb játékkal magabiztosan húzta be a három pontot gyermek korcsoportos egyletünk idegenben.

Fodor Ádám: – Nem lebecsülve az ellenfelet, ez egy kötelező győzelem volt. Vendéglátóink a korábbi súlyos vereségek után „fenyítés alatt” játszottak, igyekeztek is, ezért nem sikerült jobban a gólkülönbség javítás, ami számunkra fontos lehet a végelszámoláskor. Valószínű, hogy az esélyesség terhe is közrejátszott ebben. Nem volt szép a játékunk, de a legfontosabb most a három pont volt. A jövő héten nagyon nagy feladat vár ránk, ugyanis a listavezetővel mérjük össze tudásunkat, ahol az elsőség lesz a tét.

További eredmények. Gyermek korcsoport: Aqua SE, Nyíregyháza–Budafóka XXII. kerületi SE 10–5. Koelner-Csongrádi VVSE–KÓPÉ Dunakanyar Waterpolo 9–10. Oázis SC, Budapest–Váci VSE 20–6. Szabadnapos: Ceglédi VSE.

Az állás. Gyermek korcsoport: 1. Oázis SC, Budapest 36, 2. Swietelsky-Békéscsaba 33, 3. KÓPÉ Dunakanyar Waterpolo 33, 4. Koelner-Csongrádi VVSE 27, 5. Ceglédi VSE 26, 6. Aqua SE, Nyíregyháza 21, 7. Váci VSE 16, 8. Hódmezővásárhelyi VSC 6, 9. Budafóka XXII. kerületi SE 0.

Címlapképünkön Hajdu Andor célozza meg az ellenfél kapuját, fiatal játékosunk egy alkalommal be is talált a hódmezővásárhelyiek kapujába

 2021. 04. 13.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Szeged, Makó, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Gyula. Ezek voltak egykori remek játékosedzőnk, a ma a fürdővárosban élő és tevékenykedő dr. Czirok Sándor életútjának főbb állomásai. Hosszú utat tett meg a vízilabdától a különböző oktatási intézmények vezetői posztjáig az idén 62 esztendős, több rangos elismerést kiérdemlő többszörös „mester”, aki ma is vérbeli pólósnak érzi magát.

– Szegeden születtem, de kisgyerekként Makóra költöztünk – emlékszik vissza a legfiatalabb időszakára dr. Czirok Sándor. – A fürdő közelében laktunk, érthető, hogy hamar megtanultam úszni. Igaz, akkoriban szinte nem létezett a városban úszósport, de azért rendszeres látogatója voltam a vizes birodalomnak. Miután visszaköltöztünk Szegedre, azonnal kerestem a lehetőséget, hogy valamelyik vizes sportágba bekapcsolódjak. Kezdő úszónak már „öreg” voltam, ám a pólósok örültek jelentkezésemnek. Az akkoriban az első osztály kapuját átlépő SZEOL igazolt utánpótláskorú vízilabdázója lettem 1971-ben.

Miért éppen vízilabdázó lettél?

– A víz már Makón is vonzott. Szegeden próbálkoztam a labdarúgással is, de ehhez ekkor még túl fiatalnak találtak, és nem vettek fel a klubba. Az első vízilabda edzőm, Lihóczky Károly azonban már akkor befogadott a csapatba. Bár itt is nehezen indult be a sportkarrierem, ugyanis gyakran begyulladt a fülem, a torkom, a mandulám. De még ugyanebben az évben kivették a mandulámat, és onnan kezdve megritkultak az egészségügyi problémáim. Egyre több edzést vezényeltek mestereim, nyolcadikos koromtól pedig beléptek a reggeli tréningek is, amikortól kezdve ugrásszerűen javult a teljesítményem.

Ezek szerint az összes korosztályt végigjátszottad…

– Tíz éven át voltam a szegedi klub igazolt játékosa. Már 16 évesen a felnőtt gárda tagja (is) voltam, miközben különböző utánpótlás kupákat, Budapest-bajnokságot nyertünk. 1976-ban az Országos Ifjúsági Kupában nyújtott teljesítményem után az Újpest le akart igazolni, de maradtam Szegeden. Később az ifjúsági válogatott kialakításánál is szóba került a nevem, de akkoriban vidéki srácoknak nehéz volt oda bekerülni.

Úszástudásod is elég acélos lehetett, hiszen több eseményen is részt vettél a rokon sportágban.

– A vidékbajnokságokon többször is a döntőkbe kerültem, de indultam az országos utánpótlás-bajnokságokon is. Nemcsak a pólósokra jellemző 100 méteres gyorsúszás volt az erősségem, 1500 méteren is ifjúsági aranyjelvényes szintig jutottam. Később a hadsereg bajnokságon 1500 méteren negyedik, négyszázon bronzérmes voltam. Amíg sorkatona voltam Hódmezővásárhelyen és több hónapon keresztül a hadsereg bajnokságra készültünk, napi két úszó- és két vízilabdaedzésen vettem részt. Ez mégiscsak jobb volt, mint a laktanyában ülni.

Ne siessünk előre, szegedi éveid alatt következett az érettségi, ami jelentősen megváltoztatta az életedet annak ellenére, hogy továbbra sem tudtál elszakadni kedvenc sportágadtól.

– Valóban. Szüleim és az edzőim is mindig azt hangsúlyozták: a tanulásra ugyanolyan nagy hangsúlyt fektessek, mint a sportra. Érettségi után felvételt nyertem a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolára, ahol nagyon szigorúan vették a jelenlétet. Egyre nehezebb volt összehangolni a tanulást és a sportot. De az utóbbiról sem voltam hajlandó lemondani. Nem volt könnyű, de azzal azért szembesülnöm kellett, hogy a napi egy edzéssel nehéz első osztályú játékosnak lenni. A ’80-as évek elején adódott a lehetőség, hogy Békéscsabára igazoljak.

Ez nagy ugrás egy OB I-es háttérrel rendelkező csapat után. Mégis, hogyan adódott, hogy éppen a Viharsarok fővárosába kerültél?

– Nevezhetjük nagy ugrásnak, de ezzel megmaradt a sportolási lehetőségem. Igaz, kezdetben Szegeden edzettem, és Csabán játszottam, de egy idő után átkerültem Békés megyébe. Költözésem oka pedig egyszerű volt: a ’70-es évek közepe óta létezett újra póló Békéscsabán olyan alapítókkal és remek játékosokkal, mint Szécsi Tamás, Szeles Imre, Blahut Béla, Ricza Lajos, Lipták Pál, Balázs Lajos, Szilágyi József… Megalakulásuk után több alkalommal is játszottunk egymás ellen edzőmeccseket, amelyek során összebarátkoztunk. Egy ilyen alkalommal vetődött föl, átigazolnék-e? Igent mondtam, így végül hosszú távon is Békés megyei lettem.

Ebbe minden bizonnyal az is belejátszott, hogy itt ismerkedtél meg gyulai feleségeddel.

– A gyulai Mohácsi Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Szakközépiskolába kerestek akkoriban szaktanárt. Jelentkeztem, felvettek. Az iskolában ismerkedtem meg feleségemmel, Gedeon Évával, akivel közel 40 éve vagyunk házasok, felnevelve három gyermekünket. Később, 2015-ben, egyszerre szereztük meg a mesterpedagógus címet is.

Kanyarodjuk vissza a sporthoz. Ha már Békés megyei lettél, a játék mellett edzői tevékenységet is vállaltál, hiszen ebben is oklevelet szereztél.

– Korábban az egyik alapító, és aki elcsábításomban nagy szerepelt vállalt, Szécsi Tamás volt az edző, aki viszont egyre inkább a vállalkozásának szentelt nagyobb figyelmet, ezért fokozatosan kiszállt a pólóból. Mivel egy-két éve már itt játszottam és egyben átköltöztem Gyulára, felkértek, hogy töltsem be a játékosedzői feladatot. Csaknem tíz éven át játszottam, edzősködtem és tanítottam Gyulán az iskolában. A felnőtt csapat mellett az utánpótlással is foglalkoztam, remek kis kollektíva fejlődött ki a klubban ebben az időszakban. Ám egyre több volt a „civil életbeli” munka, és a család is mindjobban előtérbe került, fel kellett hagynom az edzések tartásával, bár még egy-két évig játszottam.

Mire vagy a legbüszkébb a békéscsabai pólós időszakodból?

– Döntően arra, hogy életben maradt a sportág Békéscsabán. Pedig nagyon nehéz időszakokat éltünk meg. Megszűnt a Békéscsabai Előre Spartacus vízilabda szakosztálya, ezért új bázist kellett keresni. Miközben több erő is azon munkálkodott a városban, hogy ne kapjon teret a sportág. Azonban elévülhetetlen érdeme volt dr. Máté Mihálynak, klubunk akkori elnökének és tekintélyének, hogy életben maradtunk. Sőt, azt követően olyan remek pólósok kerültek ki a kezem alól, mint Máté Attila kapus, vagy a ma is még játszó Lukácsi Sándor, Dávid Levente, Puha Zoltán. Vagyis ekkoriban indult be a dinamikusabb utánpótlásképzés a klubban, és jöttek is az eredmények. Mindig is büszke leszek erre az időszakra.

Tény, a család, az iskola egyre nagyobb kihívást és elfoglaltságot követelt, a pólótól elszakadtál, de a sporttól nem végleg.

– Aki sportoló volt, azok többsége nem tud végleg hátat fordítani annak. Felkértek az akkoriban többszakosztályos Gyulai SE elnökének, amely tisztet 2019-ig töltöttem be. Tovább fokozódott a „civil életbeli” elfoglaltságom, ezért az újabb ciklusra már nem jelöltettem magam. De ez az időszak is szép volt az életemben, ekkor kaptam meg a Gyulai Férfi Kézilabdáért Szilágyi Sándor-emlékdíjat.

Hosszú időn át a Göndöcs Benedek Középiskola igazgatója voltál…

– Csaknem harminc évvel ezelőtt a feleségemmel és néhány barátunkkal együtt alapítottuk az iskolát. Nagy munka volt a létrehozása, ezért is hagytam abba a vízilabdázást a ’90-es évek legelején. Bár időközben átadtuk az intézményt az egyháznak, 27 éven át a vezetője voltam. Napi 12-14 óra munkával járt, nagyon megterhelő volt, annál is inkább, mert mintegy kétszáz dolgozót kellett irányítanom a megannyi diák mellett. Ezen időszak alatt azonban több rangos elismerést kapott az intézmény.

Ma viszont új feladatot kaptál.

– Ugyancsak a ’90-es évek eleje óta működik a szintén általunk alapított Gyulai Népfőiskola, amelynek a vezetője vagyok. Döntően felnőttképzéssel foglalkozunk, de gyerekeknek is szervezünk eseményeket, programokat. Ezt egyébként a „göndöcsös” 27 évemmel párhuzamosan vezettem, ma viszont már csak ez kap prioritást az életünkben.

Ezek szerint hatvanon túl már vége a pólós életnek.

– Nem egészen. A gyakorlatban előfordult, még ha ritkán is, hogy játszottam az öregfiúkkal egy-egy meccset. De a szívem csücske mindig is a vízilabda marad, követem minden szinten, így a békéscsabai pólós életet is. Utóbbi esetében pedig nagy öröm tölt el, hogy ilyen szépen fejlődik továbbra is a vizes élet a békési megyeszékhelyen és immár egy kicsit Gyulán is.

Dr. Czirok Sándor tanulmányai

Szegedi Élelmiszeripari Szakközépiskola érettségi (1978)

Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (1982)

Gödöllői Agrártudományi Egyetem pedagógus diploma (1987)

Budapesti Műszaki Egyetem közoktatásvezető diploma (2001)

Pázmány Péter Tudományegyetem, jogász diploma (2003)

Szegedi Tudományegyetem minőségfejlesztési tanári diploma (2009)

Elismerései

A tanítás Ifjú mestere (1989)

Szent György Lovagrend tagja 1997 óta, ma priorja

Szent Gellért Érdemérem (2004)

Göndöcs Benedek Méz Lovagrend tagja (2012)

A Gyulai Férfi Kézilabdáért Szilágyi Sándor-emlékdíj (2016)

Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott 2017-ben

Gyula Kiváló Polgára kitüntető cím (2017)

És amire még ugyancsak büszke: a Nemzeti Összetartozás Napja ünnepségnek gyulai szónoka volt 2013-ban

Címlapképünkön az álló sorban balról harmadik dr. Czirok Sándor, mellette a sportág békéscsabai fennmaradásának egyik kulcsfigurája, dr. Máté Mihály. A felvételen egyébként az általa felkészített egyik legerősebb utánpótlás együttes látható, állnak, balról: Mihály János, Varga Ákos, dr. Czirok Sándor játékos edző, dr. Máté Mihály klubelnök, Máté Attila, Lukácsi Sándor, Prókai Zoltán. Guggolnak: Csicsely Zoltán, Dávid Levente, Vizsnyiczai Róbert, Klaukó Ákos, Puha Zoltán

 2021. 03. 28.   Aktuális

Szentesen folytatta a vidékbajnoki sorozatot a Csabai Zoltán vezette gyermek III. korosztályos csapatunk. A felső házi harmadik körben, az ötödik-hatodik fordulóban először a házigazdákkal, majd a szolnokiakkal mérték össze tudásukat.

Csabai Csirkefogók VK–Legrand Szentesi VK 11–14 (3–6, 2–3, 1–5, 5–0)

Vidékbajnokság, Délkeleti csoport, gyermek III. korosztály, rájátszás, Piros csoport (felsőház), Szentes. V.: Tóth Sándor. Békéscsaba: Krizsán – Korcsok N. 3 (1), Szatmári L. 4 (1), Bazsó 1, Zimbran, Pónya O., Pallag 3. Cs.: Berta (kapus), Suhajda Z., Laurinyecz, Szathmári Zs., Such, Csüllög, Nagy Á. Edző: Csabai Zoltán. Gól emberelőnyből: 12/5, ill. 6/1. Büntetők: 3/2, ill. 2/2. Kipontozódott: Mogyorósi, Tajnai, Deák, Berezvai.

Csabai Csirkefogók VK–Szolnoki Dózsa 5–13 (3–3, 2–6, 0–2, 0–2)

Vidékbajnokság, Délkeleti csoport, gyermek III. korosztály, rájátszás, Piros csoport (felsőház), Szentes. V.: Pölös Gábor. Békéscsaba: Berta – Korcsok N., Szatmári L. 5 (2), Bazsó, Zimbran, Pónya O., Pallag. Cs.: Krizsán (kapus), Suhajda Z., Laurinyecz, Szathmári Zs., Such, Csüllög, Nagy Á. Edző: Csabai Zoltán. Gól emberelőnyből: 3/0, ill. 5/3. Büntetők: 2/2, ill. 0/0.

Csabai Zoltán edző meglátásai a harmadik kör után: – Két nagyon nehéz mérkőzés várt ránk vasárnap, hiszen éppen a két élen állóval mértük össze tudásunkat. A felsőházban egyébként sincsenek könnyű derbik. Az első találkozón, a házigazdák ellen voltak periódusok, amelyek vállalhatók. Különösen az utolsó negyed, amikorra sikerült kipontoznunk a szentesiek kezdőjének felét, a cseresorukkal viszont, mint kiderült, igencsak fel tudjuk venni a versenyt. A Kurca-partiak centerének, Makán Gergőnek méregfogát azonban nem tudtuk kihúzni, hétszer volt eredményes ellenünk, ami végképp eldöntötte a pontok sorsát. A szolnokiak ellen viszont kimondottan jól kezdtünk, és másfél negyeden át remekül küzdött a csapat, vagyis kevés gólon tartottuk ellenfelünket. Ezt követően azonban a védekezés során előjöttek a hibák, amit a Tisza-partiak ki is használtak. Ezen a meccsen az volt számomra bosszantó, hogy egyedül Szatmári Levente igyekezett kapura lőni, a többiek elől meglehetősen enerváltan játszottak.

További eredmények: Szegedi Vízipóló Suli–Szolnoki Dózsa 5–11. Szegedi Vízipóló Suli–Legrand Szentesi VK 12–12. Az állás a rájátszás harmadik köre (hat forduló) után: 1. Szolnoki Dózsa 18, 2. Legrand Szentesi VK 10, 3. Szegedi Vízipóló Suli 7, 4. Csabai Csirkefogók VK 0.

Címlapképünkön: mint mostanában oly sokszor, ezúttal is Szatmári Levente volt a békéscsabai egylet legeredményesebbje, kár, hogy kilenc gólja ellenére nem sikerült pontot szerezni a szentesi fordulóban

 2021. 03. 20.   Aktuális, Eredmények, Archívum, OB II eredmények

Kecskeméten folytatódott a felnőtt OB II-es vízilabda-bajnokság, a rájátszás második körében újabb két találkozó erejéig ugrott vízbe csapatunk. Az egyik ellenfelük a kevésbé ismert fővárosi MAFC gárdája volt, a másik a néhány hete „megismert” székesfehérvári alakulat, amellyel korábban 9–9-es döntetlent játszott egyletünk.

Swietelsky-Békéscsaba–MAFC-BME-INFINITYN 10–10 (4–3, 1–2, 2–3, 3–2)

OB II-es vízilabda-mérkőzés, Délkeleti csoport, rájátszás, középszakasz, Kecskemét. V.: Horváth József. Békéscsaba: Vozár M. – Laczó P. 1, Gyebnár, dr. Szlávik, Lukácsi M. 1, Puha, Ajtai 4. Cs.: Lukácsi S., Gruda 1, Csendes, Dávid 1, Latorcai 1, Sipaki, Csatári 1. Játékos edző: Ajtai Miklós, Csendes Csaba. MAFC: Rostás Pap – Kállai, Bukits T. 2, Quittner 1, Kiss B., Mészáros 3, Péter 1. Cs.: Kovács Á., Batta, Makai, Hajas 1, Huber 2 (1), Hegyi. Edző: Csigó Tibor, Bukits Róbert. Gól emberelőnyből: 7/3, ill. 4/2. Büntetők: 0/0, ill. 1/1. Az eredmény alakulása: 0–1, 2–1, 2–3, 5–3, 6–7, 8–10.

A mérkőzés folyamán felváltva vezettek a gárdák, a hajrához érve a fővárosiak kétgólos előnyre tettek szert, amelyet remek hajrával és Dávid Levente, majd Lukácsi Marcell góljaival döntetlenre hozott csapatunk.

Swietelsky-Békéscsaba–Fehérvár VSE, Székesfehérvár 9–8 (3–2, 3–2, 1–1, 2–3)

OB II-es vízilabda-mérkőzés, Délkeleti csoport, rájátszás, középszakasz, Kecskemét. V.: Horváth József. Békéscsaba: Vozár M. – Laczó P. 2, Gyebnár, Csendes, dr. Szlávik, Lukácsi M., Ajtai 6 (3). Cs.: Lukácsi S. 1, Gruda, Dávid, Puha, Latorcai, Sipaki, Csatári. Játékos edző: Ajtai Miklós, Csendes Csaba. Székesfehérvár: Kováts M. – Mészáros, Horváth P., Schábel, Rónavári 1, Kállai 2, Tóth T. 5 (1). Cs.: Kovács P., Horváth M., Vántus. Edző: Kovács István. Gól emberelőnyből: 5/0, ill. 9/2. Büntetők: 3/3, ill. 1/1. Kipontozódott: Vántus. Az eredmény alakulása: 1–0, 3–1, 3–4, 6–4, 8–7, 9–7.

A három héttel ezelőtt első mérkőzésen 9–9-es eredmény született, csapatunk ezúttal is kilenc alkalommal volt eredményes, azonban most csak nyolcat kaptak, így bezsebelhették a három pontot a fehérváriakkal szemben az egyébként hektikus és nagyon kiélezett csatát hozó találkozón.

Mestermérleg. Ajtai Miklós: – Kicsit késve érkeztünk a kecskeméti uszodához, a GPS eltérített bennünket, így szinte bemelegítés nélkül ugrottunk vízbe az első derbin. Ebből a mezőnyből a MAFC tűnik a legerősebb együttesnek, láthatóan a feljutásért harcolnak, fiatalok, erősek, lendületesek. Akár nyerhettünk volna az első találkozón, de már az ellenük elért egy pontnak is nagyon örülünk. A két összecsapás között tartottunk egy kis taktikai értekezletet a székesfehérváriak elleni meccsre hangolódva. Úgy tűnik, szinte minden bejött, a megbeszéltek szerint harcolt a csapat. Az alap az volt, hogy a gólerős Mészáros Bencét és a jól irányító Schábel Bencét kiiktassuk a játékból. Az előbbit én fogtam, a múltkori hattal szemben most gólképtelen volt, de Schábel sem úgy teljesített, mint korábban. Nagyrészt ennek köszönhető a győzelmünk, de az egész csapat remekül harcolt, fiatal, idős egyaránt kivette részét a sikeres hét végéből. Ha így küzdünk a következő, záró fordulóban, nem elérhetetlen a második hely sem.

További eredmények: Kecskeméti VE–Fehérvár VSE, Székesfehérvár 13–12. MAFC-BME-INFINITYN–Kecskeméti VE 12–11.

Az állás négy forduló után: 1. MAFC-BME-INFINITYN 8, 2. Kecskeméti VE 7, 2. Swietelsky-Békéscsaba 5, 4. Fehérvár VSE, Székesfehérvár 1.

Címlapképünkön: a jó támadások mellett eredményesen védekezett csapatunk a szombati kettős mérkőzésen, a háttérben Vozár Miklós kapus, előtte balról sötét sapkában Gyebnár György, Gruda Miklós és Ajtai Miklós, az utóbbi ráadásul tíz góllal járult hozzá a forduló négypontos sikeréhez

 2021. 03. 14.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Évtizedek, lassan egy évszázad óta ismert, hogy a sportágak közül a vízilabda „termeli ki” a legtöbb nagyon képzett embert. Bár talán nem jól fogalmaztam, ugyanis inkább úgy helyesebb: a legtöbb jó eszű fiatal a mi sportágunkba kerül be gyerekként, majd később a „civil életben” is sokra viszi. Most egy olyan sorozatba vágunk bele, amelynek alanyai egykoron klubunkban, a Csabai Csirkefogók VK-ban (vagy jogelődjében) kezdte sportolói pályafutását, jó néhány évet lehúzott a különböző korosztályos és felnőtt csapatainkban, majd a nagybetűs életben ismert emberré vált.

Első alanyainknál egy testvérpárról, ifjabb Vincze Gáborról és Dávidról esik szó, akik esetében ráadásul családi tradíció a sportolás. Szüleik, dr. Vincze Gábor jó maga is úszó és vízilabdás volt (ma egyben klubunk elnökségi tagja is), édesanyjukat, Dócs Katalint pedig remek úszóként jegyezték egykoron.

Az idén 30 éves ifjabb Vincze Gábor négyévesen került le a békéscsabai Árpád fürdőbe, ahol a felnőtt magyar bajnoki dobogós, majd szenior világbajnok úszó és edző, Juhászné Tóth Margit (Gitta néni) keze alatt sajátította el a sportág alapjait, hogy aztán kilenc éven át a helyi úszóklubban szelje a habokat és rendszeresen versenyezzen.

– Évi tizenöt-húsz versenyen is elindítottak edzőim, 13 éves koromig jegyeztek úszóként – emlékezik vissza ifjabb Vincze Gábor, akit éppen úton értünk el, amikor Békéscsabáról Grazba tartott. – Emlékeimben a legrangosabb események egyike a kaposvári vidékbajnokság volt, ahol döntőbe kerültem, de gyakran előfordult, hogy a legjobb hatban-nyolcban végeztem a különböző rendű-rangú eseményeken.

Sok úszóból később vízilabdázó lett. Te miért váltottál?

– Egy idő után kissé monotonná vált a faltól falig tempózás. Mivel az úszás mellett párhuzamosan kézilabdáztam is, amit nagyon szerettem, adódott a kérdés: lehet egyben úszni és vízilabdázni is? Így jött a váltás.

Ki volt az első edződ az új sportágban?

– Az egykori játékos, Szilágyi József keze alá kerültem, aki öt éven át volt edzőm a békéscsabai klubban. Gyermek, serdülő és ifjúsági játékosként évi több tucatnyi meccsen vettem részt. Balszélsőként jöttem számításba, a gólszerzés volt az egyik feladatom.

Mi ragadott meg a sportágban?

– Rengeteg minden. Így például az, hogy az úszást kombinálni lehetett a labdával, az erővel. De nagy vonzerő volt a társaság, egy igazi szuper és mindenben összetartó csapatunk volt.

Békéscsabai „átok”, hogy 18 éves kor után kevés lehetőség van a továbbtanulásra. Kiváltképpen, ha orvosnak készül valaki…

– Ezért kerültem a fővárosba, ugyanis a Semmelweis Egyetemre nyertem felvételt, ahol orvosnak tanultam.

De nem szakadtál el a sportágtól.

– Még első éves voltam, amikor közel harmincan megalapítottuk a Semmelweis Egyetem Vízilabda Klubot, ahol további öt évig játszottam. Olyan alapítók társaságában űzhettem tovább a sportágat, mint a mai pandémiás időszakban igazán ismertté váló professzor, dr. Merkely Béla rektor úr. Azok is nagyon szép idők voltak.

Pár éve viszont fel kellett hagynod a pólóval…

– Az egyetem elvégzése után szakorvos jelöltként Svájcba kerültem, ahol két és fél éven át ortopéd-traumatológusnak képeztek ki. Az alpesi országban, különösen, azon a vidéken, ahol én éltem, nem volt ismert a vízilabda, ezért fel kellett hagynom a sportággal. Ezt követően egy évig Szombathelyen, majd közel újabb egy esztendeig Békéscsabán dolgoztam, de ismét külföldre vitt az utam. Csaknem másfél éve a Grazi Orvostudományi Egyetemen oktatok, műtök, szakrendelek, ügyelek, vagyis elég mozgalmas az életem. Eközben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen is oktatok, Szegeden pedig tovább képzem magam: gazdasági menedzsment képzésen veszek részt.

Mikor látunk itthon?

– Havonta egyszer mindenképpen visszatérek Békéscsabára legalább egy hosszú hét végére. És nem tettem le arról sem, hogy egyszer végképp visszatérjek Békés megyébe, ha lehetőség adódik rá.

Gábor öccse, Dávid egyelőre nem futott be ilyen hosszú utat, lévén hat évvel fiatalabb nála. Ám ő is Gitta néni keze alatt ismerkedett meg az úszással és lett az úszó klub tagja.

– Háromévesen vittek le szüleim az Árpád fürdőbe – vallja Dávid. – Hat éven át versenyeztem úszóként, majd én is a vízilabdára váltottam. Az első edzőm Csabai Zolán volt, de pályafutásom során, ahogy korosztályokat váltottam, foglalkozott velem Szilágyi József, Behun Lajos, Béládi Csaba és Kádár József is. Tizenkét éven át minden korcsoportban megfordultam, megszámlálhatatlan mérkőzésen vettem részt.

Mi volt a posztod?

– Kezdetben center voltam, majd bal átlövő lettem. A több száz mérkőzésem során gyakran eljutottam a tíz gólig.

Mi vonzott a sportághoz?

Nem egyszer elutaztunk a szüleimmel a hazai nagy vízilabda eseményekre, így többször megfordultunk a sportág szentélyében, a margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszodában. Emlékszem, egy Volvo Kupa nemzetközi felnőtt torna után nem sokkal, mint kisgyerek, egy utánpótlás-bajnoki mérkőzésen én is a szigeti uszodában csobbantam vízbe. Hatalmas élmény volt abban az uszodában pólózni, ahol a magyar világnagyságok, olimpiai bajnokok mutatták meg, mi is az a magyar virtus.

Érettségi után te is „váltottál”, hol tanultál?

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemre nyertem felvételt, ahol két évvel ezelőtt agrármérnöki diplomát szereztem. Esetemben most a mesterképzés zajlik, idén államvizsgázok növényorvosként.

Gödöllőn nincs vízilabda élet…

Eddig még uszoda sem volt. Ezért fel kellett hagynom a pólóval. Ugyanis a fővárosba bejárni igencsak megterhelő lett volna. Ekkor már úgy láttam, a tanulmányok a fontosabbak. De az a 12 év, amit eltöltöttem a sportágban, örök élmény és emlék marad.

Bátyád úgy fogalmazott, ha lehetőség van rá, visszatér Békés megyébe. És te?

Hasonlóan gondolkodom, ha befejeztem tanulmányaimat, és lesz megfelelő ajánlat, szívesen visszatérek. Annál is inkább, mert a családi birtokon is szeretnék besegíteni.

Címlapképünkön Vincze Dávid és első edzője, Csabai Zoltán egykoron