ímkézett bejegyzés

Idén is a gyermek korosztály volt a „húzó ágazat”

Címlapképünkön a 2023–2024-ben az országos utánpótlás-bajnokságban szereplő békéscsabai csapat Fodor Ádám vezetőedzővel. A társaság közül 13 játékos nyártól már a serdülők között bizonyíthat – fotó: T. Petka Anita

Gyermek I. korosztályú fiataljaink évértékelőjével folytatjuk sorozatunkat. Egy kicsit ketté bontjuk ezt a korcsoportot, ugyanis volt egy keret, amelyik a Délkeleti területi vidékbajnokság Zöld csoportjában szerepelt, és egy másik, amelyik az országos utánpótlás-bajnokságban. Ám itt hozzátesszük: rugalmas volt a keret, ugyanis jól működött az átjárás a két egylet között az év folyamán.

Az értékelésben a fiatalok trénere, Fodor Ádám vezetőedző volt segítségünkre.

Hány gyerekkel vágtatok neki az idénynek tavaly nyáron, és hányan maradtak meg az idei évzáróra?

Szerencsére elég népes volt ez a korosztály, ugyanis 22 fiatal jelent meg az első edzésen, akik közül a mai napig húszan meg is maradtak.

Feltételezem, azért nevezett a klub két bajnoki sorozatba is, hogy minden gyerek játéklehetőséget kapjon.

Ez is szempont volt, de az is, hogy ez a csoport két évjáratot, a 2009-ben és a 2010-ben születetteket öleli fel. Nem beszélve arról, hogy itt akadtak olyanok, akiknek némi lemaradásuk volt, amit be kellett hozniuk.

Milyen volt átjárás a két bajnoki rendszerben szereplők között?

Az országos bajnokságban szereplők esetében volt egy mag, ami stabil volt. A területiből azok, akik dinamikusan fejlődtek, egy idő után lehetőséget kaptak arra, hogy az erősebb csapatban is bemutatkozzanak. Az év végére a fejlődésüknek megfelelően szinte mindenkinek megadatott, hogy a „nagycsapatban” is játsszon. Sőt, akadtak olyan ügyesek is, akik a gyermek III., illetve a IV. korosztályból is feljátszhattak.

Akkor most nézzük külön-külön a kétféle bajnoki rendszerben szereplők teljesítményét. Kezdjük a Délkeleti területi vidékbajnokságban szereplőkkel.

Itt a gyengébb Zöld csoportba kaptunk besorolást, ahol ezüstérmesek lettünk. Lehet, jobb lett volna az erősebb csoport, ugyanis itt egyedül a Mórahalom volt igazi ellenfél, amely egyébként a Piros és a Zöld csoportban is azonos gárdával indult. A kezdetekben velük szemben is gyengén szerepeltünk, ám a fejlődést mutatja, hogy a szezon második felében már méltó ellenfelük voltunk. Tény, nálunk azok a gyerekek szerepeltek elsősorban a vidékbajnokságban, akik más fejlődési görbét írtak le. Célunk az volt, hogy ők is sok élesmeccses játéklehetőséget kapjanak. Eredményességüket, fejlődésüket alátámasztja az ezüstérem. Időközben azt is megtapasztalhattuk, hogy semmiben sem voltunk lemaradva az erősebb Piros csoportos csapatoktól. Sőt, a korábbi országos bajnokságban és a területiben meglévő szakadék is nagyon leszűkült, ezért is kaphattak időnként helyet a „nagycsapatban”.

S akkor nézzük az országos utánpótlás-bajnokság eredményességét!

A bajnoki kiírás azt rögzíti, hogy a három korcsoport, a gyermek, a serdülő és az ifjúsági csapatok együttes teljesítménye határozza meg azt, hogy mely klubok kerülhetnek a felső-, a közép-, illetve az alsóházba. Már a korábbi években is a gyermek korosztályúak voltak a húzó ágazat. Ám tavaly nem sikerült a felsőházba kerülnünk, most viszont igen, miután az alapszakaszt a második helyen zártuk egyetlen pont hátránnyal a miskolciak mögött, miközben a serdülőink és az ifjúságiak is sokat erősödtek. A rájátszás közben jött a kéthetes nyári uszodai átállás, ami alaposan megbolygatta a csapatot. Mai napig nem is értem igazán, hogy egy időre miért estek ennyire vissza a teljesítmények. Viszont annak örülhettünk, hogy mégis az A2 csoport legjobb csapataival folytathattuk a tavaszt a felsőházi rájátszás során, ami a további fejlődés szempontjából nagyon fontos. Végül egyetlen kakukktojás maradt ebből a szakaszból, mégpedig a miskolciak elleni visszavágó, ami túlságosan is borsodi fölényt hozott. Igaz, erre a találkozóra a ceglédiek elleni rangadót követő 24 órán belül került sor, ami fáradtsággal, utazással is járt. A rájátszás többi meccse azonban végig szoros találkozót hozott.

Milyen konklúziót vonhatsz le mindebből?

A legfontosabb, hogy minden területen rengeteget fejlődtek fiataljaink. Ugyanis ebben a korosztályban nem is az a legfontosabb cél, hogy bajnokok legyünk, sokkal inkább az, hogy megtartsuk a gyerekeket a sportágnak, amit szívesen űzhetnek tovább, fejlődjön a játéktudásuk, javuljon a hozzáállásuk, csapatként gondolkodjanak, örömmel végezzék az edzésmunkát.

Sokan korosztályt váltanak a nyáron. Hogyan alakul az új gyermek korcsoport?

A húsz fiatalból 13 feljebb lép a serdülő korosztályba, ugyanakkor alulról, a gyermek III. korcsoportból tizenegyen lesznek valós gyermek I. korosztályúak. Ebből látható, alaposan kicserélődik a gárda, ami egyben azt is jelenti: új csapatot kell építeni. Némi könnyebbség, hogy az alulról érkezők zöménél nem ismeretlen ez a korcsoport, mivel néhányan már kaptak lehetőséget az országosban is megtapasztalni az elvárásokat.

Katona Péter két korcsoportja nagy fejlődésen ment keresztül

Címlapképünkön: fiatal edzőnk, Katona Péter az egyik mérkőzés szünetében eligazítást tart csapatának

Katona Péter két korosztályt, a gyermek III. (2011-ben születettek) és a gyermek IV. (2012) vitte végig az év folyamán. Értelemszerűen a Délkeleti területi vidékbajnokságban ezért két külön gárdával álltak ki fordulóról fordulóra. Fiatal edzőnkkel taglaltuk az elmúlt esztendő történéseit.

Milyen létszámmal dolgoztál az év folyamán?

Mind a két évjáratban 11-11 gyerek járt edzésekre. Jó lett volna, ha népesebb a két gárda, de egy kicsit erre a korcsoportra is hatott a beiskolázáskor kitört Covid-járvány. Ezért előfordult, hogy a gyermek „négyesek” közül egy-egy ügyesebbnek olykor föl kellett játszani a „hármasok” közé, de ugyanígy volt, hogy egy-egy gyulai baby korosztályos a mi „négyes” csapatunkban kapott helyet. A folytatásban válasszuk szét a két évjáratot. Kezdjük a kisebbekkel! A 2012-ben születettek teljesen új helyzetbe kerültek azzal, hogy már nem a baby szabályok szerint játszottak. Ennek megfelelően sok új dolgot kellett tanulniuk.

Nem voltak teljesen ismeretlenek előttem, de tény, tavaly nyáron szembesültem igazán azzal, hogy milyen „anyagból” fogok dolgozni, amikor a baby korcsoportból kiöregedtek följebb léptek hozzám. Ugyanakkor a bajnoki mezőnyhöz nem volt viszonyítási alapom, ez csak menet közben derült ki. Mindezek ismeretében igyekeztem a korosztálynak megfelelő játékstílust kialakítani, a gyerekek életévéhez alkalmazható taktikai elemeket gyakoroltatni.

A nyolcfős mezőnyben a hatodik helyen zártak. Elégedett vagy ezzel?

Ők még nagyon fiatalok, nem az volt a fontos, hogy hol végzünk, sokkal inkább az, hogy egy év alatt honnan hová jutottunk.

És ha ezt nézzük, milyen tapasztalataid vannak?

Pozitív. A bajnokság elején az élcsapatokhoz, a nagy hagyományokkal rendelkező Szolnokhoz, Szegedhez, Szenteshez képest jelentős lépéshátrányban voltunk, sokszor nagy gólkülönbséggel maradtunk alul. Az idő előrehaladtával a sok tanult elem egyre jobban rögzült a gyerekekben, és a szezon vége felé már minden csapattal egyre inkább partiban voltunk. Annak ellenére, hogy olykor a betegségek, egyéb hiányzások és a szűk merítési lehetőség miatt akadtak problémáink.

Ez a garnitúra korosztályt vált, eggyel följebb lépnek. Más feladatok várnak majd rájuk?

Mindenképpen. Idén nyártól speciálisabb képzést kapnak, és szélesedik majd a taktikai repertoárjuk. Még többet kell gyakorolni például az emberelőnyös és hátrányos helyzeteket, de sorolhatnám. Az elmúlt évben még sok elem inkább a baby korosztályból maradt vissza, ezekből egyre kevesebbre van szükség a jövőben.

Akkor nézzük az „öregebbeket”, a 2011-eseket.

Amikor átvettem őket, már tudtam mire képesek. De azzal is tisztában voltam, hogy a korábbi teljesítményüket tekintve többre hivatottak.

A kilenccsapatos mezőnyben a negyedik helyre futottak be. Ez előrelépés…

Valóban, de ehhez sok munka kellett év közben. No meg az, hogy egy kivételével mindig komplett csapattal tudtunk kiállni. Így aztán minden ellenfelünkkel szemben jó meccseket játszottunk, ami ugyancsak segítette a fejlődésüket. De az is tény, egyszer-egyszer fontos pontokat hullajtottunk el. Összegezve: jó úton haladtunk, hiszen föl tudtuk venni a versenyt az erősebb háttérrel rendelkező csapatokkal szemben is.

Miben léptek igazán előre ennek a korosztálynak a fiataljai?

Több dolgot is kiemelhetek, úgy mint kohézió, küzdeni tudás, javuló játékfegyelem, de a legfontosabb: csapatként, egymásért küzdöttek egész évben.

A korcsoportváltások miatt a gyermek „hármasok” feljebb kerülnek, új edző veszi át őket. A „négyesek” a tervek szerint maradnak Katona Péter irányítása alatt, de az új szezonban eggyel följebb játszanak. Ugyanakkor 14 baby korosztályos is korcsoportot vált, ebből meríthet Katona Péter a 2024–2025-ös szezonban a gyermek IV. korosztályosok esetében.

Legkisebbjeink sokat tanultak a sportágból az év folyamán

Címlapképünkön a 2023–2024. évben szereplő baby korosztályos csapatunk. Sokan közülük nyáron korcsoportot váltanak

A jövő alapja a baby korosztály. Vagyis a legkisebbek, azaz a tízévesek és fiatalabbak toborzása, számukra a sportág alapjainak letétele, a képzés, a vízilabda megszerettetése. Ezen a téren az úgynevezett baby korosztállyal nagyon nehéz és sokrétű a munka, amivel klubunkban négy edzőnk is foglalkozik.

Békéscsabán két, Gyulán, a fiókcsapatunknál ugyancsak két edzővel igyekezett klubunk megalapozni a jövőt. Szükséges is a munkamegosztás, hiszen ezen apróságoknak még az úszástudással is meg kell birkózniuk (ezen a téren Papp Szilvia és Jeszenszky Ákos kap nagy feladatot), míg a valós vízilabdás edzésekért Csabai Zoltán és Szilvásy Attila felelős.

Az elmúlt 2023–2024. évi szezonban Gyulai VK néven egy csapatot állítottunk ki a Délkeleti területi vidékbajnokságban. A fiatal együttest békéscsabai és gyulai fiatalok alkották a fordulók során. Edzőikkel, a békéscsabai Csabai Zoltánnal és a gyulai Szilvásy Attilával értékeltük az éves teljesítményt.

Hány fiatal dolgozott a kezetek alatt az elmúlt évben?

Csabai Zoltán: – Akadtak nehézségeink a nyári beindulásnál, kevés gyereket tudtunk beiskolázni. A felkészülés első napján hat gyereket számolhattunk Békéscsabán, menet közben az előkészítő csoportból további négyen csatlakoztak hozzájuk.

Szilvásy Attila: – Nálunk jobb volt a helyzet, úszóedzőnk és oktatónk, Jeszenszky Ákos jóvoltából tizenöt fiatallal vágtunk neki az idénynek. Menet közben hárman lemorzsolódtak, de végül volt 11 hadra fogható játékosunk.

Hány edzés tartottatok a gyerekeknek hetente?

Cs. Z.: – Heti ötöt. Ám nagy volt a fluktuáció. Voltak olyan napok, amikor két-három gyerek jelent meg a tréningeken, máskor teltház volt.

Sz. A.: – Nálunk is heti öt foglalkozás volt az elvárás, és itt is akadtak gyengébb látogatottságú napok.

Mi volt az fő feladat az év során?

Cs. Z.: – Ebben a korban elsődleges az úszástudás tökéletesítése, erre nagy gondot fordított Papp Szilvi. Külön vettük azokat, akik már az előző évben is játszottak a bajnokságban, nekik már több labdás edzést tartottunk.

Sz. A.: – Napi kétórás edzéseket tartottunk, amiből fél óra szárazföldi volt. Ákos tartotta az úszó, jómagam a vízilabdás tréningeket.

Mi volt a legnagyobb kihívás ezzel a korosztállyal?

Cs. Z.: – Először is meg kellett tanulniuk a gyerekeknek, hogy mi az az edzésre járás, mert a kezdetekben meglehetősen hektikusan jártak le az uszodába. Korábban idősebb korosztállyal foglalkoztam, ezért nekem is bőven akadt tanulnivalóm. Részben a rájuk vonatkozó szabályrendszert kellett alaposabban megismernem, másrészt, ezt a gyakorlatba átültetni.

Sz. A.: – A bajnokságban szereplő csapatunk fele edzett nálam Gyulán, a másik fele Békéscsabán Zozónál. Ezt bizony össze kellett gyúrni. Nagy segítség volt, hogy hetente egyszer közös edzést tartottunk az Árpád fürdőben, a bajnoki forduló előtt pedig közösen Hódmezővásárhelyre utaztunk, hogy ott a helyi hasonló korosztályúakkal kétkapuzzunk.

Mit kellett leginkább elsajátítani a gyerekeknek az év folyamán?

Cs. Z.: – Ebben a korcsoportban a szabályok megkövetelik a szoros emberfogást, ezt nagyon sokat gyakoroltuk, sikerrel is vették a gyerekek, amit alátámaszt, hogy fordulóról fordulóra szorosabb meccseket játszottunk ellenfeleinkkel. A góllövés még egy kicsit sántított, de ugyancsak korosztályos szabály: a meccseken nem számolják a találatokat. Ez utóbbit kell még majd sulykolnunk.

Sz. A.: – Az úszástudás fejlesztése mellett a labdás tréningek fő faladata volt: törekvés a labdabiztonságra, hogyan fogja meg, vegye föl a vízről, hogyan továbbítsa, hogyan passzoljon, lőjjön kapura? Hogyan taposson a vízben. Ezeket nagyon sokat gyakoroltuk.

Sokan korosztályt váltanak, feljebb lépnek a gyermek IV. kategóriába. De sokan még maradnak, lévén fiatalabbak voltak idén is már. Hogyan tovább?

Cs. Z.: – Békéscsabán heten váltanak korosztályt. Év közben is volt már előkészítő csoportunk, onnan merítünk egyrészt, másrészt pedig igyekszünk a klub által szervezett nyári úszótanfolyamok során minél több gyereket megnyerni a sportágnak.

Sz. A.: – Ákos kollégám szinte egész nyáron úszótáborokat vezet, onnan remélünk több gyereket. Szükség is lesz rá, mert Gyulán is hét fiatal vált korosztályt, kerül eggyel följebb. Igaz, a terv egyelőre az, hogy a korcsoportváltók továbbra is velünk edzenek, csak a meccsekre állnak be a gyermek IV. korosztályú csapatunkba, de szükség lesz az újabb baby korosztályos hátországra, ezért intenzíven keressük az utánpótlást. Tavaly ilyenkor már megvolt a létszámunk, most bízunk abban, hogy nyár végére ismét összeáll egy kis csapat.

Évzáró értékelővel, díjazottakkal, pörköltes vacsorával

Ők tizenketten, akik az év folyamán a legjobb teljesítményt nyújtották a különböző korosztályokban kiváló hozzáállással, számottevő fejlődéssel

Szombaton az OB II-es csapat utolsó bajnoki mérkőzésével, ma pedig a békéscsabai Rendezvénypajtában megtartott évzáró ünnepséggel végképp lezárta klubunk, a 2023–2024-es esztendőt.

Több mint száz pólóspalánta és megannyi szülő érkezett a Rendezvénypajtába a délutáni órákban, ahol klubunk vezetése és az edzők fogadták a tanítványokat. A korábban megszokottakkal megegyezően értékelték az esztendőt, de előtte Borsos Pál elnök kihangsúlyozta megnyitójában, hogy sok munkával ismételten egy nehéz éven vagyunk túl. Majd hozzátette: „Az idén is jó úton jártunk, az eredményeink azt bizonyítják, jó szakmai munka folyik klubunkban.” Kitért arra is, hogy hamarosan következik az Árpád fürdő egy kisebb felújítása, de az eddigi jelzések szerint ez nem befolyásolja az edzéseket, továbbra is megfelelő vízfelülethez jutnak pólósaink.

A folytatásban Balázs Lajos ügyvezető elnök emelkedett szólásra, amelyben kifejtette: „Hosszú idő után az országos utánpótlás-bajnokságban az idei volt a legjobb teljesítmény, hiszen csapataink az A2 osztályban az alapszakasz után a felsőházban folytathatták, ahol hétről hétre élvezetes meccseket játszottak, amivel egy régi vágyunk teljesült.”

Persze gondok is adódtak, ezek egyike a komoly mértékben megemelkedett útiköltségek voltak, márpedig minden hét végén több csapatot is mozgatni kellett. A majd 40 százalékos növekedés egy kicsit fel is borította a költségvetést. „Még jó, hogy van a TAO támogatás, ez sokat jelent klubunk életében – folytatta az ügyvezető. – Amit ezúton is köszönünk támogatóinknak és a szülőknek is, hiszen sokszor rajtuk keresztül vezetett az út a lehetőségekhez.” Érdekességként hozzáfűzte: nagyon sok a megyénken kívüli támogatónk ezen a téren. De visszatérve a szülőkhöz: körükben sokan a munkájukkal is segítik a klub működését.

Fodor Ádám vezetőedzőnk az eltelt év szakmai munkáját értékelte. A legkisebbekkel, a baby korosztályosokkal kezdte, akikről megállapítható, hogy nagyon sokat fejlődtek a szezon folyamán. A sajátságos szabályok miatt (például a gólokat nem számolják ebben a bajnokságban) számukra a szezon végén rendeztünk egy négycsapatos tornát, ahol már a gyermek IV. korosztályosoknak szóló szabályok szerint játszottak. Az ott elért ezüstérem mindent elárul, jó visszajelzés volt fejlődésükről. A gyermek IV. korosztályosok esetében a hatodik helyezés értékes, különösen annak fényében, hogy a nagy múltú egyesületekkel kellett játszaniuk fordulóról fordulóra. A gyermek III. korosztályosok pedig kis szerencsével a dobogóra is felállhattak volna (negyedikek lettek). Erőn felül teljesítettek ők is.

Ezt követően áttért az országos bajnokságban szereplő gárdáinkra, de előtte megemlítette a gyermek I. korosztályosok vidékbajnoki szereplését, amelyben kiemelte, szép teljesítmény volt a Zöld csoportban elért ezüstérmes helyezés. „Az országosban mindig arra törekszünk, hogy a magasabb csoportba lépjünk. Idén sikerült elérni, hogy a rájátszást a felsőházban folytassuk. Közelítünk a kvalifikációs hely felé, most már ez lehet majd a következő cél.”

Végül szó esett arról, hogy holnaptól öthetes pihenő időszak következik, majd július 15-étől az országos bajnokságokban szereplők kezdik meg elsőként a munkát, majd egy héttel később, július 22-étől a kisebbek is. Az már biztos, hogy augusztus 2–4-e között lesz idén a Diapolo Kupa felkészülési torna, a serdülő korosztálynak pedig azt követően.

A nap egyik fénypontja volt, amikor a gyermek I. korosztályúak átvehették a megérdemelt ezüstérmüket. Ezt követően pedig Borsos Pál elnök díjazta a korosztályok legjobbjait, mégpedig a következő játékosait: Geszner Balázs, Szabó Máté, Balogh Csanád, Balogh Bence, Uhrin Zsombor, Bódi Bercell, Machlik Máté, Zimbrán Milán, Szathmáry Zsombor, Pallag Nándor, Budai Tamás és Hajdu Andor. Elismerésben részesültek azok a szülők közül hárman, akik nagyon sok támogatást nyújtottak a klubnak, nevezetesen: Tasnádi Tibor, Tasnádiné Petka Anita és Such Tamás.

Az ünnepélyes évzáró egy pörköltes vacsorával zárult.

Fodor Ádám: Eredménykényszer nincs, edzőinkkel szemben az elvárás, hogy tovább fejlődjenek a gyerekek mindhárom korosztályban

Címlapképünkön Fodor Ádám vezetőedző, aki ebben az esztendőben újra a gyermek korosztályú csapat edzője is – fotó: Such Tamás

Az országos utánpótlás-bajnokság A2 Keleti csoportjában szereplő három csapatunk a 2023–2024. évi pontvadászat alapszakaszát remekül zárta, ami egyben azt jelenti, hogy a tavaszi szezonban a felsőházban folytathatja.

A három együttesünk edzőit arra kértük, értékeljék a félidei teljesítményt. Ezúttal a gyermek korcsoportosok mestere, Fodor Ádám elemezte az őszi szezont, aki a megszokott három kérdésen túl még egyet kapott.

A bajnoki rajt előtt az alapszakaszra milyen célt tűztetek ki a csapat elé?

– A nyáron ismét gyengültünk, Rácz Domonkos a KSI-be igazolt, ennek ellenére a 2009–2010-ben született csapatunk a tabella második helyére tudott kapaszkodni. Ez is volt a célunk. Talán annyiból könnyebb dolgom lehetett, hogy ez a kis gárda már két évvel ezelőtt a gyermek III. korosztályos vidékbajnoki kört remekül zárta, és az országos döntőbe verekedte megát, vagyis jó alapokat kapott Csabai Zozótól, valamint tavaly Katona Petitől. Mivel a már említett centerünk, Rácz Domonkos eligazolt, nekem szerkezetileg át kellett alakítani a gárdát, amihez partnerek voltak a fiatalok.

Miben lépett előre a csapat a nyári időszaktól számítva?

– Ez az együttes fél éve került a kezem alá. Az imént említett szerkezeti váltás új játékot igényelt, a nyáron tanultakat követően szépen összecsiszolódott a csapat. Fokozatosan lépegettünk előre a „tananyagban”, taktikai, stratégiai téren is nagy volt a fejlődés. Gondolkodásban is pozitív változásokat tapasztaltam. Technikailag, mint például a lövőkészségben, a passzminőségben rengeteget fejlődtek a gyerekek, s nemcsak az edzéseken tudták mindezt bizonyítani, hanem mérkőzéseken is. De az eddig elértekbe nem akarunk belenyugodni, továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk az tanultak elmélyítésére.

A tavaszi felsőházi szezonra milyen célkitűzést határoztok meg?

– A célok visznek előre, ezért a minimális elvárás, hogy a folytatásban a velünk a felsőházba került csapatok ellen hozzuk az újabb győzelmeket, illetve a Miskolc elleni vereségért visszavágjunk. A Nyugati csoportból érkező ellenfeleket alig ismerjük, ott a cél a minél több győzelem elérése. Menet közben a majdani új ellenfeleket megismerve lehet, hogy hétről hétre új célokat tűzhetünk ki, de ez még a jövő zenéje. De a legfontosabb: továbbra is sokat fejlődjön a csapat, mert közülük jövőre már sokan a serdülő korosztályba lépnek, és szeretném, ha ott is egy igazán erős vagy a mostaninál még erősebb gárda vághatna neki a bajnokságnak.

Fodor Ádámnak, mint vezetőedzőnek, egy plusz kérdést is feltettünk: Értékelje a három korosztályos csapat együttes féléves teljesítményét!

– Örömmel mondhatom, hogy ebben a félszezonban mindhárom korosztály alaposan kitett magáért. Tavaly a felsőház nem sikerült, most viszont magabiztosan odaértünk. Eredménykényszerben egyik edzőnk sem dolgozott, hiszen az elvárás velünk szemben az, hogy fejlődjenek a gyerekek, bármelyik korosztályba is tartoznak jelenleg. Ilyen téren abszolút elégedett vagyok az eltelt időszak teljesítményével, kezdenek hosszútávon a korosztályok beérni. Minden bizonnyal az is segítségünkre volt, hogy a korábbi évekkel ellentétben, most csak egyetlen játékosunkat vitt el más klub, és abban is bízunk, hogy a játékos elszipkázás ritkább lesz a jövőben. Ezért a folytatásra fogalmazhatok úgy is: titkolt célunk tavaszra, hogy a felsőházi rájátszás során is a magasabb kategóriát üssük meg. Úgy vélem, a majdani erős mezőny jobban segíti a további fejlődésünket, még ha az őszinél jóval nehezebb ellenfelek és mérkőzések várnak ránk februártól. Reményeim szerint továbbra is gondmentesen, folyamatosan alulról építkezhetünk, klubunknak ez a legkifizetőbb hosszú távon.