2018. 12. 06.   Klub, Kitekintő

Bár nem úszva közelítette meg a sátortetős uszodát, még csak nem is szánon jött (nem is jöhetett, mert havat idén még nem láttunk), ám mégis betoppant vízilabdázóinkhoz tegnap este a Mikulás (van, akinek a Télapó).

Szép piros ruhában érkezett, fehér volt a szakálla, ahogy elvárható egy Mikulástól/Télapótól, ám csizmája nem volt. Mezítláb érkezett. Igazi puttonya sem volt, ám egy méretes reklámtáskát a vállára dobott, és volt benne minden jó. Legalábbis sok-sok kis Mikulás. Az is piros volt, de belül csokiból állt.

Nem kérdezte, hogy jók voltatok-e gyerekek? De kedves volt a Miklós Mikulás. Mert igaziból Miklósnak hívták, és jellemző rá, ha a dolog úgy kívánja, alkalom adtán gólokat is lő ajándékként az ellenfél kapujába. Úgy hét végente, amikor égetően szükség van rá, különösen egy-egy felnőtt bajnoki találkozón.

De most maradjunk Miklós Mikulás „mellékállásánál”. Egyszóval, mint említettük, szerda este betoppant, és ott volt a hátán a reklámszatyor, telis tele apró csoki Mikulással. Csaknem kétszázzal. Hogy a jók kapjanak belőle. Úgy tűnt, mindenki jó volt, mert hamar elfogyott a sok Mikulás (talán egy maradt a nagy öregnek, Ormai Zoli kapusunknak, ha nem eszi meg estig senki, mert a méltán népszerű „humorzsák” portásunk ekkor érkezik meg az usziba, amikor egy edzőmeccs erejéig igyekszik kivédeni a román Nagyvárad csapatának szemét, azaz minden lövését). S bizony dr. Szilágyi Kristóf, a klub vezetőedzője igencsak aggódott amiatt, hogy marad-e az ötvenedik évéhez közeledő „gyerek” kapusnak legalább egy aprócska csokimikulás. Aztán még maradt további két és fél tucat, ami útra kelt (továbbra sem szánon), de ha minden igaz, megérkezett Gyulára, ahol fiókcsapatunk fiatal játékosainak is jut ma belőle. Megérdemelik ők is, meg a csabai fiatal pólósok is, mert szépen teljesítettek idén, s még az edzéslátogatottságra sem lehetett panasz (talán egy-két kivételtől, de ez már történelem).

Vagyis az est azzal zárult Békéscsabán, hogy a jók kiérdemelték méltó jutalmukat, aztán kezdődhetett a tréning. Ma este pedig a fürdővárosiak örömködhetnek az apró piros puttonyosoknak.

Képeinken: megérkezett az Árpádba a mezítlábas Miklós Mikulás

 2018. 11. 28.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Békés megye sportéletének támogatása céljából, együttműködési megállapodást kötött a nemzeti bajnokságok első és másodosztályában szereplő csapatsport egyesületeivel a 104 Rádió 1.

A hazai mérkőzések teljes körű bereklámozásával, az eredmények folyamatos ismertetésével, és a csapatok életébe betekintést nyújtó hétközi és hétvégi interjúk révén, az alábbi egyesületeket segítik a jövőben.

Békéscsabai Röplabda Sportegyesület. Békéscsabai Előre Női Kézilabda Sportegyesület. Békéscsaba 1912 Előre. Békéscsabai Vízilabda Klub. Békési Férfi Kézilabda Club. Békési SZSK. Orosházi Női Kézilabda Club. Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyesület.

A 104.0 Rádió1 társadalmi szerepvállalásai keretében három fő területre fókuszál: a sporttal és az egészséges életmóddal kapcsolatos kezdeményezésekre, a kultúrára, illetve a következő generáció értékteremtő megmozdulásaira. Mindez többet jelent az anyagi hozzájárulásnál. Kizárólag olyan kezdeményezések mellé áll a rádió, amelyek céljaival, elveivel is azonosulni tud.

A sportcsapatokkal közösen azt a célt tűzte ki a 104 Rádió 1, hogy ne csak a hazai bajnoki mérkőzések pontos időpontja és helyszíne jusson el minden emberhez Békés megyében, hanem a mérkőzések eredményei, a bajnokságok állása és a csapatok életében zajló események, érdekességek. A közös cél így innentől közös munkát is eredményez.

Bízunk benne, hogy a jövőben még többen kilátogatnak a csapatok hazai mérkőzéseire, valamint a hír és magazin műsoroknak köszönhetően a lehető legszélesebbkörű tájékoztatás is elérhetővé válik a Békés megyében élők számára — írhatjuk úgy, ez lett a Rádió1 mottója.

Címlapképünkön az együttműködési megállapodás aláírása után a felek összeálltak egy közös fotózásra

 2018. 09. 19.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Ha egyszer beindul a gépezet, nincs megállás. Mint két nappal ezelőtt jeleztük, a hét végén, szombaton megkezdődik az OB I B-s felnőtt bajnokság. Nem sokat pihenhetnek azonban edzőink és azon fiataljaink, akikre számít a szakvezetés, ugyanis vasárnap már az OB I B-s ifjúsági, serdülő és gyermek korosztályú pontvadászat első fordulóját is megrendezik.

Az elvárásokról és a változásokról dr. Szilágyi Kristóf vezetőedző adott képet.

Tavaly két felnőtt és tíz utánpótlás együttesünk szerepelt a különböző bajnokságokban. Idén ez hogyan lesz?
Kettővel kevesebb. Egészen pontosan: a két felnőtt helyett csak egy, az OB I B-s gárdát neveztük be, az OB kettesek idén nem indulnak. Az utánpótlás esetében az elmúlt évihez hasonlóan ott lesznek a fedélzeten az OB I B-s ifjúsági, serdülő és gyermek korosztályú együtteseink, akik a hét végén már érdekeltek, az Ybl Water Polo Club vendégeként ugranak vízbe vasárnap a fővárosban, a Komjádi uszodában. A nemzetközi vidékbajnokság később kezdődik, de az már eldőlt, hogy itt is elrajtolnak az ifjúságiak, továbbá a gyermek I. korcsoportosok (2004-ben születettek), a gyermek III. (2006), a gyermek IV. (2007) és két gyermek V. (2008) csapatunk. A 2005-ben születettek a gyermek I. korcsoportba kapnak játéklehetőséget.

Kik ülnek a csapatok kispadján, illetve készítették föl a fiatalokat az idei szezonra?
Újszerű, hogy amíg tavaly egy edzőre egy csapat jutott, most minden együttesünket edzőpárosok irányítanak. Az ifjúsági és serdülő gárdát két felnőtt játékosunk, a már rutinos edzőnek számító Ajtai Miklós és Mucsi Zsolt. A gyermek első korcsoportúakkal hárman is foglalkozunk, jómagam, valamint a nyáron Szegedről érkezett Fodor Ádám és Csabai Zoltán. A gyermek III. korosztályúak esetében még nagyon nyitott a kérdés: még nem dőlt el, hogy Gyulai VK, vagy Csabai Csirkefogók VK néven nevezzük be őket, ugyanis mindkét városból több játékos is helyet kap benne. Így aztán még az sem dőlt el, hogy Béládi Csaba, vagy ha csabai néven fut a gárda, akkor megyeszékhelyi edző irányítaná őket. A két legfiatalabb korosztályban viszont az már biztos, hogy a gyulaiak esetében a Béládi Csaba, Tóth Szilárd kettős, a csabaiak esetében a Dobra Róbert, Túri Gergő duó viszi a prímet.

Mi indokolta az átszervezést?
Mindenekelőtt az, hogy a minőségi versenyeztetés felé vigyük a klubot a jövőben. Fodor Ádám érkezésével eggyel több edző van a 250 vízilabdázóra, így elértük, hogy érvényesüljön a koncepció váltás az utánpótlás működtetésében. Ezzel megoldhatóvá vált, és célravezetőnek találtuk, hogy edzőpárosok foglalkozzanak a csapatokkal. Mindez jól segítheti az egyéni képzést is.

Mik az elvárások a fiatalokkal szemben?
Ahogy klubunk vezetői fogalmaztak: továbbra sincs eredménykényszer. Az a célunk, hogy minden gyerek a saját korosztályában kapja a legtöbb játéklehetőséget, de természetesen szükség esetén a feljebb lévő korcsoportokban is helyt kell állnia. Az elmúlt évek pozitív tapasztalata, hogy az „obés” csapatink játékosai esetében már kialakult szinte mindenkiben az egészséges becsvágy, ami hétről-hétre a győzni akarásban nyilvánul meg, ezért aztán némi eredményességre is számíthatnak edzőink.

Tény, a feljebb lépéshez minderre szükség van…
Motivál bennünket és a fiatalokat is, hogy belátható időn belül, akár két-három év múlva eljuthatunk az első osztályú kvalifikációhoz utánpótlás szinten. Annak ellenére, hogy a továbbtanulások miatt ifistáink jelentős része az érettségi után elkerül a városból. De büszkék vagyunk a mai napig az innen más városokba kerülőkre, mint az idei világjátékokon is bizonyított Hajdu Attilára, vagy az őt követő Krizsán Györgyre, Zsilák Lászlóra, Tifrea Ovidiura.

Címlapképünkön: az előző OB I B-s utánpótlás-bajnokságban dobogón végzett a gyermek korosztályú csapatunk, idén sem lepődne meg senki, ha hasonlóan a legjobbak közé kerülnének

 2018. 09. 17.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Jelentős lépéshátrányba kerülnek azok a vízilabdacsapatok, amelyek a hidegebb évszakokban sátortetős uszodákban készülnek és játsszák bajnoki mérkőzéseiket, ugyanis ősszel és tavasszal — a sátorállítás és –bontás miatt — csaknem kétszer két hétig nincs hol felkészülniük. Ezek közé tartozik klubunk is, amely ezen a héten, és a következőn is medence nélkül maradnak. Ráadásul mit hoz — immár évek óta — rendszeresen a sors? Az őszi szezon rajtja, rendre sátorállításos időszakra esik. Miként az e hét vége is, amikor a Vasassal kell felvennie a harcot a bajnoki nyitányon felnőtt OB I B-s gárdánknak.

Persze, nem csak ezzel kell megbirkóznia idén felnőtt csapatunknak. Az elmúlt években rendszeresen a húsztagú mezőny felső házáig jutó amatőr együttesünk színe-java befejezte aktív játékos pályafutását, vagy munkahelyi, illetve családi okok miatt eligazolt. Így aztán klubunk vezetőinek és dr. Szilágyi Kristóf vezetőedzőnek igencsak megfájdulhatott a feje, amikor júniusban befejeződött az előző idény, és szembesültek a nyáron várható óriási változásokkal.
Volt két, két és fél hónap a megoldás keresésére. Hogy mennyire sikerrel, hogyan sikerült az új bajnokságra a hangolás, illetve milyen elvárásokkal vágnak neki a hét végén rajtoló pontvadászatnak — arról a vezetőedzővel beszélgettünk.

Tartsunk névsorolvasást! Az elmúlt évek sikercsapatából kikkel nem találkozunk az új szezonban?
A legutóbbi esztendő OB I B-s gólkirálya, Szabó Zoltán, valamint Rácz Norbert és Józsa Tibor családi, illetve munkahelyi okok miatt Hódmezővásárhelyre igazolt, amit részben még azzal is indokoltak, hogy jóval közelebb van Csongrád megyei lakóhelyükhöz. Hasonló elképzelés miatt Szabó Zsombor lakhelyén, Csongrádon folytatja pályafutását, Tifrea Ovidiu pedig miután a gyulai Román Gimnáziumban leérettségizett, hazaköltözött, a Crisul Oradea csapatában folytatja a vízilabdát és megkezdi egyetemi tanulmányait szülőhazájában, Romániában. Major Levente családi okok miatt még kevesebbet vállalt, az OB II-ben ugrik ezentúl vízbe, mégpedig a Szegedi ÚVTE színeiben. Dr. Makra Zsolt további játéka még kérdéses, bár nagyobb az esély, hogy tudományos kutató állása és egészségügyi problémái miatt nem szerepel többé csapatunkban.

Ez bizony majdnem a tavalyi kezdőcsapat. Kik maradnak, illetve vannak-e érkezők a helyükre?
Nagy öröm számunkra, hogy a rutinos, immár 48. évében járó Ormai Zoltán kapusunk vállalta a további játékot, miként a gólerős Ajtai Miklós és a védőként ismert Mucsi Zsolt, akik nem mellesleg edző feladatot is ellátnak klubunkban. Továbbra is a rendelkezésemre áll a szegedi testnevelő tanár, a 26 éves Páll Bence. A remek irányító, lövő Németh Dániel, ha nem is annyit, mint korábban, de néhány mérkőzés erejéig a csapat rendelkezésére áll, főleg az alapszakasz legfontosabb, illetve a rájátszás találkozóin. Ami pedig az érkezőket illeti: nemcsak klubunk edzői sorát erősíti nyár óta a kétszeres olimpiai bajnok Fodor Rajmund öccse, Fodor Ádám, hanem újra edzésbe állt a 31 éves, irányítóként számításba vehető pólós. Szegedről két fiatalt igazoltunk, a húszesztendős védő, átlövő Takács Gellértet és a 19 éves szélsőt, Mikházi Mátét. A fővárosból, a Neptun VSC-ből érkezik az egyébként joghallgató center és szélső poszton bevethető, 22 éves Sóvári Gergely, aki még az Ybl Polo Water Clubban csapattársam volt.

Ezzel még rövidnek tűnik a névsor…
Úgy tűnik, de ha hozzávesszük, hogy az elnökség stratégiai döntése értelmében idén nem nevezünk OB II-es csapatot a hazai harmadik vonalba, viszont az ottaniak közül többen, így Gyebnár György, Dávid Levente, Laczó Péter, id. Lukácsi Sándor, dr. Szlávik Győző, valamint klubelnökünk, a center Borsos Pál vállalta a további játékot, immár újra az OB I B-ben, akik valamennyien segítségére lehetnek az együttesnek. Sőt, jómagam is munkába álltam, napi két edzéssel készülök, hogy ha a sors úgy hozza, én is vízbe ugorjak a bajnoki meccseken. És még ott van az ifjúsági gárdából kiöregedett Tóth Frank is.

Ez alapos vérátömlesztésnek számít. Ennek ellenére és ránézésre gyengébb játékosállománynak tűnik, mint a korábbi.
Nincs mit tagadni, ez a valós tény. Van ennek jó oldala és rossz is. Az utóbbi az, hogy új célokat kell kitűzni a csapat elé, a jó pedig az, hogy egyre több saját nevelésű fiatal előtt nyílik meg a lehetőség, a tehetségének kibontakoztatására, a fejlődésre. Ez pedig hosszú távon mindenképpen egészséges, hiszen kevesebb légióst szerződtet így klubunk.

Ilyen előzmények után milyen célt fogalmazott meg az elnökség, illetve mit a vezetőedző?
Mielőtt ezt taglalnám, el kell mondanom: sokáig vacillált a „vezérkar” azon, hogy az új bajnokságban az OB I B-be, vagy az OB II-be nevezzük felnőtt csapatunkat. Végül a mellett döntöttünk, hogy ha nehéz is lesz helyt állni az évről évre nagyon erősödő hazai második vonalban, a hagyomány, a saját nevelésű utánpótlásunk miatt mégis az OB I B-be nevezünk. Úgy gondoljuk, két-három nehéz év vár ránk, amikor nem lehet más a célunk, mint elkerülni a kiesést. Ám e közben szeretnénk nyolc-tíz fiatalt beépíteni a felnőtt csapatba és eljutni oda, hogy a gárda hetven-nyolcvan százalékban saját nevelésű játékosokból álljon a kétezerhúszas évekre. És remélhetőleg már az új békéscsabai uszodában mutassa meg erejét a jövő csapata.
Miért éppen két-három év a „kivárás”?
Utánpótlásunk nagyon izmosodik, egyre jobb eredményt érnek el fiataljaink a hazai bajnokságokban. Így serdülőink és a gyermek I. korcsoportos gárdáink, de az ifjúságiak is markáns meghatározóivá váltak a pontvadászatok során. Fejlődésük dinamikus, és ahogy egyre érnek, rutinosabbá válnak, egyre több lehetőséget kaphatnak a felnőtt csapatban is. Erre építhetünk, és ez bizakodóvá tesz bennünket. Már most eltökéltük, és igyekeztünk a szülőkkel is egyeztetni arról, hogy időnként tizenéveseinknek is biztosítjuk a lehetőséget, hogy egy-egy mérkőzésen egy-másfél negyeden át a felnőttek között is megmutathassák, mire képesek. Amihez ismételten hozzáteszem: mindinkább szeretnénk rövidtávon elérni, hogy önerőből bent maradjon a csapat a másodosztályban, majd, ha átvészeltünk ezt a remélhetőleg rövid időszakot, a folytatásban ismét megcélozhatjuk a felsőházat.

Címlapképünkön: a klubnál játékosként és utánpótlás edzőként maradó Ajtai Miklós veszi tűz alá az ellenfél kapuját

 2018. 08. 31.   Klub, Aktuális, Kitekintő

Már lassan egy hete véget ért az Swietelsky Kupa vízilabdatorna, amely az utánpótlás erőfelmérője volt a bajnoki szezon rajtja előtt, de a sűrű programot követően csak most volt alkalom, hogy a klub vezetőedzőjével hosszabban értékeljük a háromnapos hazai rendezésű eseményt.

A három nap alatt lejátszott 42 mérkőzés különösen megterhelő volt, mert ezúttal szervező házigazdái, valamint résztvevői is voltunk egy 17 csapat részvételével zajló tornának – vágott bele az elemzésbe dr. Szilágyi Kristóf vezetőedző. – Magamon is érzem, és az edzőinken is látom, hogy nem sikerült még teljes egészében kipihennünk a monstre eseményt. Az élet nem állt meg, aznap este még a romokat takarítottuk, másnap pedig már regeneráló, valamint felzárkóztató edzések voltak a kevesebb lehetőséget kapó játékosok számára. Emellett a bajnoki rajt közeledtével rengeteg az adminisztratív és szakmai dolgunk, mert kalkulálnunk kell a sátorállítás miatti kéthetes leállással is.

Első ízben került sor a Swietelsky Kupa utánpótlás tornára. Miért írta ki a klub, mi volt a motiváció?

Az utóbbi években mindig volt a klubnak nyár végén egy több korosztályban megrendezésre kerülő saját rendezésű utánpótlástornája, ezért igyekeztünk folytatni ezt a hagyományt. Ezzel párhuzamosan pedig az országos bajnokságokban induló csapataink névadó szponzora, a Swietelsky felé is volt egy ilyen jellegű kötelezettségünk a rendezés által. Harmadrészt pedig szerettük volna, hogy a fiatal játékosaink hazai közönség előtt is megmutathassák magukat a nyár során egy ilyen tornán, hiszen év közben a sátor, illetve a sok utazás miatt erre nem nagyon van lehetőségük.

Mi alapján kerültek „kiválasztásra” az ellenfelek? Gondolok ez alatt arra, hogy a közeli Csongrád megyéből csak a Szeged kapott meghívót

Erős tornát szerettünk volna, ezért olyan csapatokat hívtunk, akikkel nagyjából azonos erőt képviselünk, vagy éppen erősebbek is nálunk. Egyáltalán nem az volt az elsődleges célunk, hogy bármelyik korosztályban is az első helyen zárjunk. Többek között azért sem, mert a vereségekből, valamint a szoros mérkőzésekből lehet legtöbbet tanulni és fejlődni. Egy szoros mérkőzésen még a legkisebb taktikai vagy éppen technikai hibának is komoly jelentősége lesz a meccs végén, vagy éppen a végeredményt illetően. De a Szeged mellett volt más közelebbi csapat a „kalapban”, csak nem tudtak eljönni edzőtábor és más tornán való elkötelezettségük miatt. A Szeged 2006-os csapata amúgy már két nappal a torna előtt megérkezett, és a mi hasonló korú együttesünkkel játszott edzőmérkőzéseket egy mini-edzőtábor keretében, ami szintén nagyon hasznosnak bizonyult.

Milyennek értékeled a torna erősségét?

Úgy gondolom, hogy a mi szintünkön mindenképpen egy erős torna volt, amit jól mutat, hogy egyik korosztályban sem zártunk az élen. De ehhez az is kellett, hogy közel azonos erősségű csapatok vettek részt, aminek eredményeként pedig kevés volt a nagy különbségű végeredmény. A 2004-es, gyermek korosztályban szinte minden meccs nyitott volt az utolsó negyedig. A serdülőknél, illetve a 2006-osoknál pedig mondhatjuk, hogy az eredmények alapján három-három erősebb, illetve gyengébb csapat játszott körmérkőzéseket. De ezek is hasznosak voltak minden résztvevő számára.

Az időjárás mennyire befolyásolta az esemény megtartását?

Hát voltak ijesztő időszakok, különösen a szombat délután és vasárnap délelőtt. Néha, a játékmegszakítás mellett el is kellett hagyni a medencét a sűrű villámlások miatt. Az ebből adódó csúszást viszont szerintem a lehető legprofibb módon kezelték a csapatok és a szervezők egyaránt. Ahol csak lehetett hoztunk a lemaradáson. De arra mindig ügyeltünk, hogy a torna célja és a szakmaság ne szenvedjen csorbát. Szerintem utólag élmény volt a gyerekeknek és az edzőknek is, mert manapság nem nagyon játszanak mérkőzéseket ilyen extrém időjárás során. Viszont meg kell tapasztalniuk azt is, hogy ilyen külső körülmények között is a játékra kell koncentrálniuk.

Elérte-e célját a torna?

Túlzás nélkül állíthatom, hogy részünkről maximálisan, minden korosztályunk számára jól szolgálta a bajnokságra való felkészülést. Erős csapatokkal mérkőztünk, és mind a játékosok, mind pedig mi edzők sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Ha a szívemre teszem a kezem, kicsit talán még örülök is, hogy nem nyertünk egyik korosztályban sem így augusztus végén, mert akkor nehezebb lenne lerángatni őket a magas lóról. De így talán látják a fiatalok, hogy még sokat kell dolgoznunk. Nekünk elsősorban a tapasztalatszerzés és a tanulás volt a célunk, valamint a formába hozás okán már különböző taktika elemeket is tudatosan próbáltunk alkalmazni. Ez hol működött, hol pedig több, kevesebb hiba csúszott a gépezetbe. Ami tulajdonképpen tervezett is volt, mert ezeknek egy ilyen tornán, és nem később kell előjönnie. A csapatok pedig távozáskor megköszönték a meghívást és nagyon hasznosnak, és jól szervezettnek ítélték az eseményt. Meggyőződésem, hogy ezt nem kötelező udvariasságból tették.

Mi volt számunkra a leghasznosabb, legtanulságosabb?

Sok gyerek kapott játéklehetőséget, továbbá sokat tisztult a kép a csapatok jövő évi nevezését és versenyeztetését illetően. A leghasznosabbat pedig talán a játékosaink kapták, mert egy ilyen tornán sokat tudnak előrelépni a játék, valamint és gondolkodásbeli sebességet tekintve. Mi edzők pedig egyértelmű visszajelzéseket kaptunk, hogy hol is tartanak az adott csapataink, és miben járnak előttünk más egyesületek csapatai.

Milyen volt a torna hangulata belülről?

Személy szerint nagyon élveztem. Amikor csabai vagy gyulai csapat játszott, akkor nagyon sokan voltak a lelátón. Minden este sok hazai szülő, ismerős jött ki buzdítani a srácokat. A vasárnap délutáni helyosztókon a hangulat pedig már-már egy felnőtt mérkőzés atmoszférájára hasonlított. Ami mind a srácoknak, mind pedig az edzőiknek nagy élmény. A szervezőknek pedig jó visszajelzés. Szeretném, ha minél több pólósunk jutna minél messzebbre és játszana még nagyon sok ilyen, vagy még jobb hangulatú mérkőzést, mert az azt jelentené, hogy elért valahová eben a sportágban.

Az új edzői felállások az első jelekre beváltották-e az elvártakat?

Ahogy a csapatoknál a forma ez is folyamatosan alakul és fejlődik. A párok folyamatosan csiszolódnak össze és az ilyen sorozatterhelés által alakulhat ki a megfelelő munkamegosztás is, hogy ki miben jó, vagy éppen hol tud többet hozzátenni a vízben és a parton zajló folyamatokhoz. Az, hogy ez mennyire válik be, majd szezon második felében lesz igazán kiértékelhető.

Címlapképünkön az ezüstérmes serdülő A csapatunk és Ajtai Miklós edző